Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-19 / 195. szám

2001. Július 19., csütörtök HITÉLET 9. OLDAL Tornacsarnok és uszoda Pécsett Egy halom papír Tornacsarnok és uszoda épül Pécsett a belvárosban, a Káptalan utca és a Ja­nus Pannonius utca közötti sávban a Vasarely Múzeumtól nyugatra - a Szent Mór Katolikus Iskolacentrum, de azon túlmutatóan az egész város számára. A püspökség egy József utcai ingatlanát cserélte el a Káptalan utcai területtel. Mayer Mihály megyés püspök kedden mutatta be a programot a sajtónak.- A Szent Mór Iskolacentrumnak csupán tor­naszobája van. Joggal kérdik a gyerekek: és mi mikor tornázhatunk. A problémát meg kell olda­ni. De az építendő tornacsarnok és az uszoda nemcsak az iskola igényét elégíti ki. Távolabbra tekintünk - mondotta Mayer Mihály -, nyitottak vagyunk a város felé, és lehetőséget nyújtunk most, amikor a városközpontban egy uszoda megszűnik. Ez tehát nem egyházi belső ügy. Pá­lyázatot hirdettünk, csak pécsiek kaptak meghí­vást. Ha pécsiek képviselik Pécset, akkor ez Pécs városának rangot ad. S hogy Pécs rangot kapjon, ahhoz a püspökök mindig hozzásegítettek. A pályázati meghívást március 30-án küldték el, az építészek április 9-én látták először, hová kellene tervezni, a határidő június 30-a volt. S ilyen rövid idő alatt hat pályázat érkezett be! Jog­gal mondotta a püspök: van szellemi tőke ebben a városban. « A díjazott makett Paskai bíboros Nagynyárádon Jövő vasárnap, július 29-én Paskai László bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek áldja meg a millenniumi zászlót Nagynyárádon, amelyet dr. Dá­vid Ibolya igazságügy-miniszter ad át. A szentmise fél 11-kor kezdődik. Kétnapos ünnepségre készül a falu, amit összekapcsolnak az immár harmadik országos kék­festőfesztivállal. A találkozóra 9 kékfestő jelezte részvételét, a miniszterasszony is kékfestőru­hában jelenik meg. A program szombaton délután 4 órakor in­dul, lesz pincelátogatás lovaskocsikkal, bordalbemuta- tó, kékfestőkiállítás és -vásár, di­vatbemutató, utcabál és tűzijá­ték. Vasárnap mise után postaga- lamb-röptetés, majd fél 2-től többórás kulturális program. A zsűri - Wolf Gyula egyházmegyei vagyonke­zelő, Kóbor Miklós egyházmegyei főépítész, Zsüinszki Gyula, dr. Tóth Zoltán, Gömöri János, Erdélyi Zoltán, Lévárdi Henrietta, Arnold Ádám és dr. Schmidt Gábor - július 12-én hozta meg döntését.- Nagyon jó pályaművek érkeztek - mondot­ta Kóbor Miklós, a bizottság titkára. - Rangsor nincs. Minden pályázatot díjazunk, minden pá­lyázatnak van nagyon jól megfogott része, amit hasznosítani tudunk a végleges tóvitelezési terv­ben. - A program a területen megvalósítható. A katolikus iskolaközpont és a Hittudományi Főis­kola igényét kielégíti. A város központjában le­hetőséget biztosít a sportolásra. A kiemelt díjat a Bachmann és Bachmann Építésziroda Kft. kapta. De hát mi is épül a Káptalan utcában?! Sokfé­le az igény, és talán még több a szempont. Mayer Mihály: - A beépíthető területet minél jobban ki kell aknázni. Legyen jól megközelíthe­tő és átlátható. Olyan legyen a sportcsarnok, hogy akár három részre is oszthassák, három osztály egy időben a tornacsarnokban, további kettő az uszodában. De legyenek helyiségek az erőnlét fejlesztésére is. S mivel sokan jönnek kí­vülről, lehessen leülni valahol és egy üdítőt meg­inni.! Ha csak tornacsarnokot építenénk, az keve­sebbe kerülne. De gondolkodjunk hosszú távon, 20-30-40 évben, és nyissunk a város felé. A Szent Mór Iskola­centrumban most 500-an tanulnak, és nagy a túljelentke­zés a kevesebb gyer­mek ellenére is. En­nek az iskolának jö­vője van. Kóbor Miklós: - Műemléki központ­ban lesz. Egy épület kivételével itt min­den műemlék és nagy tömegű. Nem lenne szerencsés még egy hatalmas tömeget megjelen­tetni. Nem konku­rálni akarunk a vá­rosi sportcsarnokkal, de tudjon lehetőséget adni a belvárosban nemzetközi eseményeknek. Lévárdi Henriett: - Alapvető a beilleszkedés a környezetbe és a megközelíthetőség. Dr. Tóth Zoltán: - Kérdés, amit meg kellett ol­dani: egymás alá- fölé a két létesítményt? Ez nagy tömeg lenne. Vagy egymás mellé, s ho­gyan? Bachmann Zoltán: - Műemléki belvárosi kör­nyezetben épül. Úgy kell megcsinálni, hogy ne zavarjon. Ezért a föld alá kényszerítjük az egé­szet. A jelenlegi szült megmarad, és sétány lesz a Káptalan és a Janus Pannonius utca között. A programot kibővítettük: lesz nézőtere a sport­csarnoknak is, az uszodának is. Mert miféle sport az, ahol nincsenek nézők? Az uszodánál 250-300, a sportcsarnokban 800-nak lesz helye. Kialakítunk egy nagyon szigorú rendszert: szét­választjuk a tornacipős, mezítlábos részt és a né­zőteret. Az uszodákban általában nagyon kevés a WC, hát itt lesznek és azonnal megközelíthe­tők. És gondolunk a mozgássérültekre is. Az uszoda egyébként 25 méteres és hatpályás. Az egész létesítményt populárissá fogjuk tenni. Lesz egyesületi szoba, kávézó, internetes szoba, sok kis zug, ahol le lehet ülni, beszélgetni. A te­tőn füves kertet alakítunk ki árnyékolókkal, fagylaltozóval - egy igazi pécsi promenádot. Az első kérdés természetesen az volt: mikor valósul meg?- Most kezdődik a munka nehezebb szakasza - mondotta a megyés püspök. - A program 500-900 millió forintba kerül, el kell tehát indul­nunk pénzt gyűjteni. Építünk az Ifjúsági Minisz­tériumra, hiszen ez állami ügy is. S nem csak a templomokban mondjuk, hogy pénzt kérünk. Számítunk szponzorokra, alapítványokra és mindazokra, altik ide akarják küldeni gyermekei­ket. Jövőre talán el lehet indulni, de hogy jövőre be is fejezzük, az nem valószínű. A kivitelezést mindenesetre együtt kellene csinálni. A működ­tetésnél talán a tornacsarnok lesz az első és utá­na az uszoda. Az uszoda a déli oldalon a Janus Pannonius utca felől lesz majd megközelíthető, a felső rész a Káptalan utca felől. Az építési mun­kákat is a Káptalan utca felől lehetne jobban megoldani. Időpontot nem tudok mondani, az első lépést megtettük, - és ez nagy lépés. Unitárius önazonosságtudatunk Július 5-8. között Pécsett rendeztük meg az Országos Uni­tárius Ifjúsági Konferenciát. Közel ötven fiatal cserélhette ki egymással gondolatait, érzéseit. Erdélyi gyökerekről és unitárius identitástudatról beszélgettünk. Az erdélyi unitárius gyülekezetek magukban hordozzák stabilitásuk centrumát. Míg az ember egy stabü közösségen belül él, addig folyama­tos megerősítést nyer abból. Ma­gyarországon azonban az unitáriu­sok szórványban élnek. Nagy több­ségükben Erdélyből származnak. Az áttelepülő unitárius kétszeresen „kisebbségi,,. Egyrészt, mert be kell illeszkednie, másrészt, mert az uni- tarizmusról ezen a tájon vajmi ke­vesen és keveset hallottak. Ezért tartottuk fontosnak beszél­getéseinket arról, hogy tulajdon­képpen kik is vagyunk mi, milyen a történelmi hátterünk (1568-ban va­ló alakulásunkkor a tordai ország- gyűlésen a vallásszabadságot hirde­tik ki), milyen lehet a jövőnk, mit je­lent ma unitárius kereszténynek lenni, mi is hit- és életfelfogásunk tartalma. Jézus tanításaiból kiindulva és értelmünkre támaszkodva kerestük a válaszokat vallási kérdéseinkre, a lét örök titkaira. A nagy parancso­latból kiindulva az ember rendelte­téséről beszélgettünk. Mint tudatos résztvevők a világ folyamatában ki­fejtettük, hogy Isten munkatársai vagyunk, és a jó világában jóra va­gyunk teremtve. Hisszük azt, hogy életünk nagy kérdéseire választ tu­dunk adni, és hogy az hatékony út­ja önmagunk megértéséhez és hiva­tásunk betöltéséhez. Beszélgettünk arról is; hogy mi­ért vagyunk keresztények. Vála­szunk röviden ez volt: mint Jézus tanítványai, tanításaival együtt kö­vetőinek nevét is örököltük. Jézus vallása a mi vallásunk is, s mivel a szeretet vallása, mi sem zárhatjuk ki magunkat a keresztény világból. Jézus tanítása evangélium, örömüzenet. Értelmesen és lélekkel telve, üdvösségünket keresve vállal­juk az életet Isten, ember és a vüág előtt, valamint szolgálunk annak. A nagy elmélkedések mellett bő­ven jutott idő városnézésre, Me- csek-túrára, rendezvények megte­kintésére, valamint Pécsett, az 1570-es években unitáriusoknak helyet adó templomnak, a mai Mindszentek templomának a meg­tekintésére, és az ott levő emléktáb­lának a megkoszorúzására. Az Unitárius Ifjak Országos Szer­vezetének jövőjéről és sorsáról be­szélgetve Isten áldását kértük to­vábbi munkálkodásunkra. Máté Ernő unitárius gyakorló segédlelkész Nyár van, ilyenkor a lelkészi hi­vatal munkarendje is csende­sebb, mint máskor. Van idő ren­dezgetni az elmaradt dolgokat. Előttem a határidőnapló, egy halom feljegyzés. Azon kapom magam, hogy a szelektálás köz­ben meglódul az emlékezet, megelevenednek az események, arcok, sorsok. Munkatársam kétsoros cédulá­ja, névvel, klinikai szobaszám­mal. Amikor meglátogattam, meg­lehetősen idegesen fogadott. Re­megő kézzel matatott a holmijai között. Ma derült ki egyértelmű­en, talán még néhány hónap... Sú­lyos csönd, könnyek, aztán csak elindul a beszélgetés. Jó párszor találkoztunk még, eljutott a feltá­madás reményére, Jézust nagy­nak látta, Úrnak, Megváltónak vallotta. Nyomában egy család in­dult el a hit útján. A temetésén a maga választotta igével búcsúz­tunk. „Elég neked az én kegyel­mem, mert az én erőm erőtlenség által jut el céljához.” (2Kor 12,9) A másik feljegyzésen egy ke­resztelés adatai. Első gyerek, ne­héz szülés volt, utána kompliká­ciók is voltak. Együtt volt a nagy család az istentiszteleten. Apa, anya úgy ragyognak, mint az es­küvőn. A mézeshetek már rég el­múltak, de a szeretet töretlen. Ta­lán nem felejtik el az esküvői igét. „A szeretet soha el nem mú­lik” (lKor 13,8). A másik papír, ötvenéves há­zassági évforduló. Nehéz sors, azok az ötvenes évek, betegségek, öreg szülők megápolása. Nem volt köny- nyű, mégis. Szerették, hor­dozták egy­mást. Olyan könnyen elhi­szem nekik, ha újra kezdhet­nék, akkor is így lenne. Két ember már a naple­mente időszakában, illúziók nél­kül, hittel, hitelesen. Zizegnek a papírok mint egy filmfolyam, sorjáznak az emlé­kek, élmények. Mi minden tör­ténhet akár néhány hónap alatt. Arcok, sorsok, örömök, bánat az előttem lévő cetliken. A papírhal­mon eltöprengve eszembe jut a zsoltáros szava: „Micsoda az em­ber, hogy törődsz vele, és az em­berfia, hogy gondod van rá?” (Zsolt 8,5). Varsányi Ferenc Emlékeztető ALAPIMÁDSÁGOK felsorolását is tartalmazza Morvay Imre Pió Atya „Irgalmas lelkülettel” című soroza­tának e heti adása, ami a Pécsi Rá­dió mindhárom hullámsávján hall­ható szombaton 18.30-kor, a KA­POCS műsora előtt, illetve az esti krónika után A pécsi Irgalmasok templomában a szórólapszerű in­formációs lap ugyanúgy megtalál­ható, mint ahogy igény szerint az egyéb imádságok is elvihető formá­ban hozzáférhetők, a reggeltől estig nyitva tartó templomban. A PÉCSI EGYHÁZMEGYEI Kató likus Németek Egyesülete az idén két egyhetes tábort rendezett Bala- tonfenyvesen 90-90 fiatallal. A résztvevők néprajzi előadásokat hallgattak, egyházi énekeket tanul­tak, és elsajátították a vallási élet alapvető német szókincsét. A nya­ralás Páliban (Tolna megye) folyta­tódik, ahol öt turnusban 25-25 hit- tanosnak adnak pihenési és tanulá­si lehetőséget. GYŰJTÉS A TEMPLOMÉRT. Ost- Frieslandba, a németországi refor­mátus testvérhitközséghez utazik a hónap végén a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánccsoport. A tíz éve fennálló kapcsolat idei apropója: műsorukkal köszönik azt a gyűj­tést, amit az ost-frieslandiak az épülő kozármislenyi templomért végeztek. MINISTRÁNSTALÁLKOZÓ. Ezer hétszáz magyar fiatal, köztük há­romszáz határon túli diák vesz részt a hónap utolsó napján kezdő­dő kétnapos nemzetközi minist- ránstalálkozón Rómában. A világ minden tájáról érkező ministránso- kat a Szent Péter téren fogadja II. János Pál pápa. MÁTÉ APOSTOL SÍRJA. Kirgiz régészek egy csoportja bejelentette, hogy kutatómunkát kezdenek Má­té apostol feltételezett temetkezési helye után Kirgizisztán Iszik-köl ta­va közelében. Máté Kafamaumban volt vámos. Jézus hívására rögtön követte Őt, akit vendégül is látott házában. A kirgizisztáni kutatás alapját az antik időkben élt Vlagyi­mir érsek fennmaradt kézirata adja. Eszerint Jézus apostola, az evangé­lista Máté „földi maradványait az Iszik-köl tó partján épített kolostor­ban őrizték, és erről az akkori ke- résztény vüág is tudott.” Iszik-köl Kirgizisztán északkeleti részén fek­szik, közel a kínai és a kazahsztáni határhoz. A ZENIT EGYHÁZI hírügynökség arról tájékoztat, hogy II. János Pál pápa következő, Örményország­nak szóló apostoli látogatásán fel­keresi Kazahsztánt is, a Szov­jetunió összeomlása után létrejött legnagyobb közép-ázsiai köztársa­ságot. AZ EURÓPAI KATOLIKUS Teoló giai Közösség ötnapos kongresz- szust rendez Grazban és Mariborban augusztus 25-30. kö­zött. A találkozó témája: Katolikus- nak lenni Európában. _________■ Pé csszabolcsi zenés áhítatok Pécsszabolcsi nyári zenés áhíta­tok címmel hangversenysoroza­tot indít július 21-én, szombaton a pécsszabolcsi egyházközség. S mindjárt első alkalommal a Kürt Quartett zenés áhítatán vehe­tünk részt este 7 órakor a sza­bolcsi templomban. Jövő kedden ugyanabban az időben Baróti István, az eszter­gomi Bazilika karnagyának or­gonaestjére kerül sor. Augusz­tus 4-én, szombaton Tóka Sza­bolcs orgonaművészt várják, au­gusztus 25-én a máriagyűdi kó­rus és a szabolcsi Szent Caecilia Kórus lép fel. És az öt részből álló sorozat szeptember 1-jén zárul a pécsi Baptista Ifjúsági Zenekar és a szabolcsi Ifjúsági Zenekar hangversenyével. A.belépés díjtalan. Csatornázás miatt a pécsszabolcsi templom a Komlói út-Margit út-Katona út fe- lől közelíthető meg. __________■ Cs end és meghittség- Kisgyerek koromban szüleim sokszor vittek kirándulni, sáto­rozni. Ettől származik az, hogy könnyen indulok el bármerre, akár hazánkban, akár külföldön- mondja Tillai Gábor muzeoló­gus. - Az utazásokhoz egy idő után hozzátartozott, hogy meg­örökítettem fotókban azt, amit láttam. Történész vagyok, a mű­emlékek, az épített környezet, elődeink alkotásai érdekelnek. S mivel Európában élünk, ennek jó része templomokban jelent meg. A diákból ismeretterjesztő elő­adásokat szoktam tartani, akár Itáliáról, akár Ausztriáról, vagy Dél-Franciaországról van szó. Aztán jött az ötlet, ne csak elő­adásokon lehessen bemutatni, hanem kiállításon is. Tillai Gábor harmadik kiállítá­sa tekinthető meg július 28-ig az Egyházmegyei Alapítványi Szék­házban, mindennap 10-től 16.00 óráig Ablakok, keresztek, temp­lomok címmel. Az évek során ha­sonló érdeklődésű emberekből egy klub szerveződött körülötte, 300-an vannak, főleg nyugdíja­sok. Egy-egy kiállítási megnyitó közösségi élmény. Most hetedszer indulnak Ausztriába, középkori várban szállnak meg Klagenfurt közelé­ben és onnan csillagtúráznak.- Megfigyeltem, nem csak a székesegyházak tudnak gyönyö­rűséget okozni, hanem a kis falu­si templomok is. Az európai ke­resztény kultúrában minden ap­ró mozzanat szépen összeillik egy egységes egésszé. Lehet az szentendrei kapu, admonti apát­ság, vagy Velence fehérnegyede. A csendet, a meghittséget próbá­lom visszaadni, ahol nincs konf­liktus, nincs erőszakosság, ha­pern egyfajta nyugalom meditá- cíóra ad lehetőséget. _________■ A kiállított felvételek húsz év háromszáz utazása alatt készültek fotó: tóth László Beszélgetés Kada érsekkel Kada Lajos érsek, pápai nunci- us négy földrészen teljesített hol diplomáciai, hol pedig karitatív szolgálatot. E rendkívüli életpá­lyát mutatja be Pajor András „A te szavadra...” című interjúköte­te. A szerző több beszélgetést is készített az érsekkel, s ennek alapján ismerhetjük meg Kada Lajos életét, hitvallását. A fő­pásztor a könyv összeállításá­nak hónapjaiban betegségével küszködve adja közre emlékeit, válaszolva többek között olyan kérdésekre, hogyan került az európai diplomáciai testületek élére, miért nem lett esztergomi érsek, milyen körülmények fo­gadták El Salvadorban Romero érsek meggyilkolása után, mi­lyen emlékeket őriz Mindszenty bíborosról, hogyan kísérte be el­sőként Teréz anyát Magyaror­szágra. (Korda Kiadó). i t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom