Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-09 / 155. szám

6. OLDAL H A S S A G Y B E M U T A T K O Z 2001. Június 9., szombat A hársból ered A bronzkori leleteiről is számon tartott község nevét a Terra Has- hagot 1058-ban találjuk meg elő­ször leírva. Ma a hárs főnévből eredeztetik a nevét. A XIII. szá­zadban pálosok, később az Óvári majd a Pálffy család birtoka, a tö­rök hódoltság alatt elnéptelene­dik. Szerbek, majd a XVIII. szá­zad közepétől döntően német te­lepesek népesítik be. A falunak már 1750-ben van tanítója, Pá- duai Szent Antal tiszteletére emelt templomát 1763-ban, Szent Rókus kápolnáját 1769-ben szentelik fel. Az egykor kiváló fe­hérborairól is híres község 1948- ban még 740 lelket számlál, majd az erőltetett ütemű iparosodással az elköltözés is felgyorsul. A rendszerváltás utáni infrastruk­turális fejlesztésekkel csaknem minden együtt van ahhoz, hogy egy ellenkező irányú folyamat gyorsuljon fel a kivételes táji adottságú településen. _______■ Ké pviselő-testület A község polgármestere Wil­helm Fülöp, alpolgármestere Mayer András. Képviselők: Ho- fecker Ferenc, Ifj. Trischler Jó­zsef, Wilhelm Antal, Ifj. Wil­helm József. A településnek Né­met Kisebbségi Önkormányzata van. Tagjai: Fritzné Mamel Krisztina, Mamel Magdolna és Wilhelm Fülöp. Hásságy testvér- községe Mark-Schwaben. ■ Tiszteletadás Június 10-én 15 órakor a temp­lomtéren Freitag Konrád neves fúvószenészt és karnagyot kö­szöntik falusi búcsú keretében és a baranyai németség szerve­zésében, hol a véméndi, a lippói és a hetvehelyi fúvószenekar, valamint a szederkényi női kar ad hangversenyt az idős mester tiszteletére. ■ Az oldal a hásságyi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Kilépve a világ elé A meredek partfallal tóra néző kisközség a Magyarsarlóst övező dombsortól - a Zakvétől és a Szarka-hegytől keletre, dél keletre a környék egyik legkülönösebb varázsú települé­se a német népi építési mód nem egy nagyszerű emlékével. Eddig nem nagyon propagáltuk a falunkat, kínál hellyel az új ülő- garnitúrával, festményekkel ele­gáns irodájában Wilhelm Fülöp, a település polgármestere. Igenis ki Wilhelm Fülöp, a falu polgármestere kellene lépni a világ elé - nyoma- tékosítja a faluban tett sétánk em­lékére is utalva. A tölgyesekkel övezett halastóra, a tó tükrében megcsillanó, eredeti szépségük­ben felújított Ady Endre utcai há­zakra, emlékeztetve lakályos főut­cájukra, a Kossuth utcára; szépen rendben tartott templomukra, két kápolnájukra, a Szent Rókusra valamint a Szentháromságra. Ez utóbbi azon ritka kápolnák egyi­ke, melyet a XIX. század végén bekövetkezett nagy filoxéra-jár- vány emlékére emeltek. Számos háznak pécsi vagy né­metországi vevője akadt, tudom meg a nyugdíjaskorú polgármes­tertől, a korábbi elöljárótól, aki tiszteletdíjasként látja el feladatát fiatalokat leköröző energiával.- Még a pécsiek sem ismerték ezt a várostól 20 kilomé­terre fekvő közsé­get, nem tudták milyen szép kör­nyezetben va­gyunk. Tulajdon­képpen még a het­venes években ka­pott mélyütést, amikor az állam, mint aprófalut, a „szerep nélküliek” közé sorolta, meg­fosztva attól a lehetőségtől, hogy új házhelyeket oszthassanak ki. Azonban már 1980-ban csodás ba­ráti összefogással megtörtént a Pe­tőfi utca teljes burkolása, a megyé­nek már csak aszfaltozásban kel­lett segítenie. Két év múlva társa­dalmi munkában alakítottuk át az iskolát és a tanítói lakást is, hogy az épületben kultúrház, egészség- ügyi rendelő és a polgármesteri iroda egyaránt helyet kapjon, majd 1988-ban ugyanígy fogtunk össze, hogy az ápolt temetőnek új, korszerű ravatalozója legyen.- A rendszerváltás idején a la­kók buzdítására én is ringbe száll­tam, s hogy bizalmat kaptam a fa­lutól, abban a korábbi munkák is szerepet játszanak... Baráti kö­römből verbuválódó csapat volt a segítségemre, hogy a faluért kö­zösen tehessünk valamit. Nem volt se víz, se gáz, se telefon. A vízvezetéket 1992-ben fektették le, a lakóknak 10 ezerbe került portánként; 1994-ben ért ide Szederkényen keresztül a gáz, ami a lakóknak ismét csak méltá­nyos, 49 500 forintos hozzájáru­lást jelentett; majd 1996-ban a te­lefon. Az utóbbinál a közös költ­séget osztottuk el - a lakóknak 19 800 forintos kiadással vonalan­ként. A 137 házból 110-ben állan­dó lakosunk van - a telefonellá­tottság 95 százalékos. Olasszal közösen készülünk a szennyvíz­csatorna-hálózat kiépítésére is, a vízjogi engedélyeztetési tervek már készülnek, 2003-ban vagy 2004-ben valósulna meg. A ked­vezményes takarékossági akció szervezését is megkezdtük. Van­nak új, közművesített telkeink - egy 700 négyzetméteres 350 000 A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 740 354 309 300 1991 1996 2001 Tó fölé lehelt álmok Itt mindenki nyugalmat talál FOTOK: MULLER ANDREA A falu egyik ékessége, a Hódos-patak által táp­lált halastó tölgyesek víz fölé hajló lombjaival, csodás környezettel. A tó a Belvárdgyulai Mező- gazdasági Rt. tulajdona, bérlője a Mohácsi Halá­szati Szövetkezet. A rendszerváltás után, 1992- ben falugyűlésen fogalmazódott meg, hogy a község szerezze vissza a tavat, amely akár gyö­nyörű horgásztó is lehetne, de az akkori bel­ügyminisztérium elutasította kérvényüket. Az eliszaposodott szép tavat mindenekelőtt ki kellene kotorni. Átlagmélysége már csak 80 centiméter lehet - a zsilipeknél érheti el a két métert. Mindenesetre csak a kotrása nehezen felbecsülhető, száz millió fölötti költségekkel jár, amely nemcsak az önkormányzat erejét ha­ladná meg. A part mentén csodásán körüljárható a sok­hektáros víztükör - tervezik is egy rendezett ki- rándulóút kialakítását -, sportolásra, kirándulás­ra csábít a tájék, csak ötlettel, programmal kell kitölteni. A hásságyiak tavaly már beadtak egy pályázatot tóparti szabadidőközpont létrehozá­sára, keretében kosár- és kézilabdapályát, kispá­lyás labdarúgópályát, öltözőket, gyermekjátszó- teret szeretnének építeni. _________________■ Ré gmúlt a jövőnek Lassan két évtizede hássá­gyi Zám Béla nyugalmazott alezredes (képünkön), aki könyvet szeretne kiadni a falu évezredes történetéről. Szabolcs-Szatmárból települt ide 1983-ban, hogy közelebb legyen fiához, aki Magyarbólyban él és dolgozik. Hásságyot nagyon megszerette, érdekelni kezdte a régmúltja, keletkezésének törté­nete is.- A temetőbe is kijártam ta­nulmányozni a neveket. Amikor megtudtam, hogy a köztársaság elnöke millenniumi zászlót ad át a falunak, akkor határoztam el magam egy emlékkönyv megírá­sára, amely Hásságy sok évszá­zados történetét mutatja be. A je­len nemzedék számára írom, cé­lom ezzel is megszerettetni a fa­lut, hogy a fiatalok maradjanak itt, kötődjenek hozzá. Elöregedé­sét mutatja, hogy az elmúlt évti­zedben 112-en hunytak el és csak 46 gyerek született. Az em­lékkönyv ebben a kis hegyi köz­ségben abban is egyedülálló munka lesz, hogy két nyelven, magyarul és németül jelenik majd meg. *- A kezdetekről csak annyit, hogy neve, a „Terra Hásság” I. Endre uralkodása idején, 1058- ban bukkan fel először, de én vi­tatnám, hogy a hárs a névadója. Nem tudni, kinek a birtoka volt, de az biztos, hogy kitelepült job­bágyok szállás­helye, pihenő­helye négy-öt házzal. Később Szulejmán bir­toka, ■ magyar urak sarcától is meggyötörve - a kihalástól a szerb betelepü­lők mentik meg 1687-ben. Ekkortól Batthyá­ny Ádám birtoka. A könyv végig­vezeti az olvasót a századokon egészen máig, bizonyítva azt is, hogy sokszor kellett küzdenie a létéért, de mindig élt a falu.- Parasztember vagyok, het­venhét éves. Egy kicsit megun­tam csak azt hallgatni, hogy eny- nyit termeltem, annyit adtam le... Most újra iskolapadban ülök, aki kutatás közben tanul is. Még né­hány hónap és elkészül a könyv. Nincs visszatáncolás. Egy legenda nyomában Csak Konrád bácsinak is­merik megyeszerte, de Frei­tag Konrád karnagyi mun­kája, fúvószenéje (képün­kön) régóta országos hírű, munkássága legendás.- Tízévesen foghattam a kezembe először hangszert, egy trombitát - emlékezik az immár nyolcvan- négy éves zenész. - Édesapám ta­nított, 1936-ban, 20 évesen már én is oktathattam egy fiatal zenekart. Nem is volt hasonló a környéken. Egyházi zenét játszottunk, majd indulót, tánczenét is. Azt, ami a svábságnak kellett. Nagy híre ment: 1945 után az el­ső nagy megyei svábbálon az ő lé­lekkel játszó csapata zenél. Ő ma­ga főként számykíirtön vagy klari­néton játszott, de mindegy milyen fúvós hangszert szólaltatott meg, mérce volt tudása, muzsikája. 1950-ben a hásságyi templomban kántori munkát vállal - ehhez ak­kor nem kevés bátorság kellett. Egyházi női énekkart alapít - gyak­ran hívják őket püspöki fogadásra. Később a hásságyi zenekar a né­met fúvószene legkiválóbb követe­ként lép fel az Olimpia étteremben, lakodalmakon, bálokon, a Nádor­ban, a siklósi várfesztiválokon, Ka­posvártól Budapestig számos he­lyen. A Pécsi Rádió német nemzeti­ségi műsorában is elsőként Freitag Konrádék zenéje csendül fel.- A tizennyolc tagú egyházi kórusból már csak tízen vagyunk - mondja Kon­rád bácsi -, de még mindig énekelünk. Az utóbbi tíz év­ben még Nagy­árpádon taní­tottam zene­kart. Néhány éve két hássá­gyi lányt, Wt7- helm Anitát és Wilhelm Bernadet­tet sikerült rávennem az orgona­muzsikára... Négy gyermekem, hat unokám, tíz dédunokám van. Bátyám is zenélt, muzsikál a fi­am, de az unokám már nem. Freitag Konrádot 1997-ben Sopronban a Magyarországi Né­met Énekkarok, Zenekarok és Tánckarok Tanácsa ezüstérem­mel tüntette ki életművéért. Ez a legmagasabb kitüntetés, amit a hazai németség a fúvósmuzsika területén kaphat. forintba kerül. Mindenkit befoga­dunk, aki munkaszerető, szereti a rendet, a tisztaságot, és ezért ten­ni is tud. Az utcák tisztaságát a helyi önkormányzati rendel­tünkben is előírtuk. Megval­lom, jómagam is rendmániás ember vagyok, és azt hiszem, hogy egy-két ki­vételtől eltekint­ve, ebben a la­kók példát is mu­tatnak.- Úgy vélem, nem lett volna szabad minden falunak erőltetnie azt, hogy intéz­ménye legyen. Ezt azért említem, mert a viszonylag kiegyensúlyozott költségvetésünk az olasziakkal va­ló jó kapcsola­tunknak, is kö­szönhető. A gye­rekeink a mind­össze 1,5-2 kilo­méterre lévő Ola- szi Általános Isko­lába járnak, a fejkvóta őket illeti, ugyanakkor mi beiskolázási se­géllyel tudjuk támogatni a diákja­inkat, fizetjük étkeztetésük 50 százalékát. Most évi 15,3 milliós költségvetéssel számolunk, töre­kedve arra, hogy mindig maradja­nak tartalékaink, a pályázatokhoz szükséges önerőnk. Ez az idén az összköltségvetésünk 19 százalé­kát teszi ki. A kommunális adó­Hird y I Martonfa Szilágy Bogád Perekecd ? ' 't0' ofiomonya- Nagykozár Berkesdö ö Eilend Magyarsarlós HÁSSÁGY ként befolyó 340 ezer forint a sze­métszállítás kiadásait fedezi. Ola­szon több szolgáltatás, egyebek közt gyógyszertár áll a rendelke­A település szépségét már a külföldiek is kezdik felfedezni zésünkre. A szakfogorvosi ellá­tást közösen működtetjük, és he­tente egyszer nálunk is orvosi rendelés van. A helyi ellátásban is igyekszünk lépni, például most a helyi kisboltot a pécsváradi Coop Kft. vette át, a lakosság számára, amely a választéka mellett ol­csóbb kínálatával jelent segítséget a nyugdíjasoknak. Belvárdgyulai Mezőgazdasági Részvénytársaság 2001. június 1-jétó'l 5-10-20 literes kannás kiszerelésben 150 Ft/I + kanna áron kínálja kiváló minőségű fehérborait: • Olaszrizling, • Hárslevelű, • Chardonnay, • Irsay Olivér Értékesítés és bővebb információ: Erdélyi László Szőlészeti és borászati ágazatvezető Tel.: 69/358-106 *84283* Tíz éve otthona a falu Egy neves népi iparművész, Szentkereszti István Kapoli- díjas faragó, a Népművészet mestere (képünkön), ha tet­szik jubilál; tíz éve válasz­totta otthonául a tóparti községet.- Tíz évvel ezelőtt az újsághirde­téseket böngészve „kutattam fel” ezt a falut, ahol olyan környezet kínál csendet, nyugalmat, amely hegyoldal és vizek - tó és patak - találkoznak - beszél a tájjal való találkozásáról a megszállottan munkájának élő iparművész. - Ez a táj számomra a Mecsek ki­csiben. Pécsi lakását eladva 1991 szep­temberében költözik Hásságyra, ahol már a következő évben ta­nítványaival közös kiállítással mutatkozik be, majd 1994-ben tóra néző Ady Endre utcai házá­ban állandó fafaragó-kiállítást rendez, amely előzetes bejelent­kezés alapján tudja fogadni a lá­togatókat. Mint mondja, jókedv­vel és örömmel dolgozik ebben a környezetben, tanítványai is rendszeresen meglátogatják. A Hásságyon eltelt évtized, az új „honalapítás” sikerességének legbeszédesebb bizonyítékai az itt készült munkák, a szaporodó tárlatok és díjak: egyebek közt 1993-ban az IPOSZ Országos Kis­ipari Kézműves Tanácsa fődíját, majd Kőszeg város különdíját nyeri, 1996-ban ezüstdíjat kap Országos Nép- művészeti Kiál­lításon, társai­val különdíjas étkezőgarnitú­rát készít, ta­nítványai or­szágos pályá­zatokon érnek el sikereket; majd 2000. au­gusztus 20-án Londonban a ha­zai faragó műfajt ő képviselheti Magyarországról. Egyúttal a Nép­művészet mestere címet is kiér­demli, egy kicsit Baranya, és im­már Hásságy követeként is. Az önkormányzattal közös terveik közt egy, a tanítványi kö­rön is túlterjedő faragótábor ki­alakítása is felmerült a tó termé­szetes vonzáskörében, ehhez azonban szálláshelyekre, na­gyobb anyagi erőforrásra lenne szükség. i \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom