Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)

2001-06-18 / 164. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Június 18., hétfő EGYARÁNT elismerően nyilat­kozott George W. Bush ameri­kai és Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat délután a Ljubljana közelében lévő Brdo kastélyban kettejük között le­zajlott első csúcstalálkozóról, amely azonban nem oldotta fel a rakétaelhárító rendszer kiépí­tésére vonatkozó amerikai terv­vel kapcsolatos orosz fenntartá­sokat. Putyin később Belgrádba utazott, ahol egyértelműen a koszovói helyzetet vélte a bal­káni ingatagság fő forrásának. Hangsúlyozta azt is: Jugoszlá­viának az egész nemzetközi közösség segítségére van szük­sége, s Moszkva ehhez kész megfelelő módon hozzájárulni. SZABADKÁN a Magyar Ifjúsá­gi Konferencia tanácskozásá­nak zárónapján elfogadott hatá­rozatában felszólította a hatá­ron túli magyar szervezeteket, hogy egységesen segítsék elő a státustörvény hatékony vég­rehajtását és alkalmazását, to­vábbá felkérték a magyar kor­mányt, hogy a meghatározó Kárpát-medencei iQúsági szer­vezetek számára teremtse meg az ajánló szervezed munkában és a törvény végrehajtásában való részvétel lehetőségét. TÖBB TÍZEZREN köszöntöt­ték szombaton Londonban a 75. születésnapját ünneplő II. Erzsébet brit uralkodót an­nak ellenére, hogy hatalmas fel­hőszakadás közepette rendez­ték meg a hagyományos kato­nai parádét a lovas testőrök lak­tanyájának udvarán. A brit uralkodó nyitott hintón, eső­kabátban és esernyővel érke­zett az ünnepség színhelyére, dacolva az időjárással. SZLOVÁKIÁBAN szivacsos agysorvadás tüneteit mutató szarvasmarhát találtak a ma­gyar határtól mintegy harminc­negyven kilométernyire fekvő Felsőzsember községben. A gyanú tényét vasárnap a szlo­vák kormány földművelési minisztere, Pavol Koncos a Markíza nevű kereskedelmi televíziónak nyilatkozva is el­ismerte. Közölte: tudomása sze­rint a kór tüneteit mutató, hat­éves állat egy olyan hollandiai farmról származik, amelynek állományában BSE-fertőzés bukkant fel. HALÁLOS találat ért egy 12 éves palesztin kisfiút szombat este a Gáza-övezet déli részén lévő Refahban - közölték pa­lesztin biztonsági források. Ez első jelentések szerint a gyer­meket akkor lőtték le, amikor a helybeli lakosok „törvényen kívüli” fegyveres palesztinokat igyekeztek meggátolni abban, hogy egy közeli izraeli katonai állásra lőjenek. Három másik palesztin megsebesült. A KABULI vezetésnek és az ENSZ Élelmezési Világprogram­ja illetékeseinek sikerült meg­állapodásra jutni vasárnap a vi­lágszervezet hatáskörében mű­ködő kabuli pékségek újbóli megnyitásáról, amelyek közel 300 ezer embernek biztosítottak olcsó kenyeret. A tálib vezetés korábban azért rendelte el a sü­tödék bezárását, mert a két fél nem jutott egyezségre annak a bizottságnak az összetételéről, amely azt vizsgálná, hogy a ke­nyér valóban a szükséget szen­vedőkhöz kerül-e. ■ Tartható a 2002-re kiírt határidő Elérhető közelségbe került hazánk EU-tagsága Martonyi és Orbán elégedetten vette tudomásul, hogy a közösség konkrét menetrendről határozott fotó: europress/gyulay zoltán _____________Különtupósítónk jelenti___________ Ne m a kormány, hanem az egész magyar nemzet sikerének nevezte nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió hónap végén lejáró soros svéd elnöksége alkalmából megrendezett állam- és kor­mányfői csúcsértekezletén kiadott záródokumentum azon fejezetét, amely leszögezi: a csatlakozásra legfelkészültebb jelöltek 2004-ben már teljes jogú tagként vegyenek részt az Európai Parlament képviselőinek megválasztásában. Göteborg Svédország már az elmúlt eszten­dő végén, amikor arra készülő­dött, hogy Franciaországtól átve­gye a közösség irányítását, konk­rét célként fogalmazta meg, hogy a nizzai szerződés szellemében mérföldes léptekkel haladjon elő­re az Európai Unió-a bővítésben. A közelmúltban az említett szer­ződés elfogadását elutasító íror­szági népszavazás pedig - ha le­het ezt mondani - kifejezetten jól jött: Stockholmot megerősítette eredeti szándékában. Az kétségtelen tény, hogy Né­metország, a hozzá csatlakozó, ám utóbb teljes visszavonulót fú­jó Ausztria, és a más megfontolá­sokból ugyancsak vonakodó Franciaország szerette volna, ha a bebocsátásra váró államok újabb és újabb feltételeket teljesítsenek, A csúcsértekezletet több demonstráció Is kísérte fotó: europress/epa a hét elején Luxemburgban meg­rendezett külügyminiszteri érte­kezleten a magyar diplomáciának sikerült politikai áttörést elérni. Az EU állam- és kormányfői­nek göteborgi csúcstalálkozójára szombaton meghívott Orbán Vik­tor magyar kormányfő és kísérete - soraiban Martonyi János kül­ügyminiszterrel - érthető módon elégedetten vette tudomásul, hogy a közösség végre konkrét menetrendről határozott, és gya­korlatilag egészen pontos határ­időket szabott meg. A zárónyilatkozat mindenek­előtt leszögezte: a bővítési folya­mat visszafordíthatatlan. A csatla­kozási tárgyalásokat a legfelké­szültebb országokkal még 2002 vége előtt be kell fejezni, hogy az új tagok állampolgárai az Európai Parlament képviselőinek 2004- ben esedékes megválasztásán már teljes jogú tagként vehesse­nek részt. Orbán Viktor mindezt úgy érté­kelte, hogy a siker elérése nem ezen a napon kezdődött, de iga­zán fontos és izgalmas szakaszá­ba ezen a héten érkezett. Fáradsá­gos, de boldog hét van mögöt­tünk; megfogalmazása szerint so­ha nem hitte volna, hogy egyetlen hét ennyi változást tud hozni egy ember életében. „A Magyar Köz­társaság nevében azt tudtam mondani, hogy a Göteborgban el­fogadott zárónyilatkozat teljes mértékben megfelel a magyar vá­rakozásoknak annak dacára, hogy ezek a várakozások maga­sak voltak” - hangsúlyozta a kor­mányfő. Az állam- és kormányfők ugyanis megerősítették az egyéni elbírálás elvét, s a legfelkészülteb­bek javára megerősítették a tart­ható menetrendet is. „Könnyen lehet, hogy az itt megtett lépés volt a döntő, s hogy gyermekeink már EU-tagként vál­hatnak felnőtté, az ennek a hét­nek köszönhető” - mondta Orbán Viktor. Hozzáfűzte: „A magyar diplomácia csak azért lehetett si­keres, mert egységes a nemzet. Ritkán van alkalma egy miniszter- elnöknek, egy külügyminiszter­nek úgy tárgyalni, hogy minden parlamenti párt, szakszervezet, a munkaadók és a munkavállalók teljes támogatását tudhatja maga mögött. Nekünk most ebben volt részünk. Ez a siker nem ennek a kormánynak, hanem az egész nemzetnek a sikere, hiszen mind­annyian mindig is segítettük egy­mást, kormányzati és ellenzéki pozícióban egyaránt.” A miniszterelnök véleménye szerint felkészültek vagyunk a további tárgyalásokra, a hang­súly már az Európai Unió térfelé­re tolódik át, s a kérdés most az, hogy tud-e az EU a továbbiak fo­lyamán közös pozíciókat elfo­gadni. Egy futballhasonlattal él­ve, ha valaki áttört a védelmen a labdával, meg sem áll a kapuig, csak a gólvonalnál kell kissé lefé­keznie. Azzal kapcsolatban hangzott ez el, hogy már most si­került öt olyan tárgyalási fejeze­tet ideiglenesen lezárni, amelye­ket a következő belga soros el­nökség idejére irányoztak elő. így aztán a kormányfő megfogal­mazása szerint minden remé­nyünk megvan arra, hogy a svéd áttörés lendületével át tudunk vágni a belga elnökségen is. Orbán Viktor korábban gyak­ran hivatkozott Hanna Suchocka korábbi lengyel miniszterelnök asszony azon mondatára, amely szerint az Európai Unió tőlünk mindig öt esztendei távolságra van. Göteborgban most kiderült: ez a kijelentés mára érvényét vesztette. GYULAY ZOLTÁN ÁLLÁSPONT TORONYI ATTILA Amerika gyámkodik Az Egyesült Államok tudatában van annak, hogy ő az egyetlen világhatalom, s ennek megfelelően is jár el a nem­zetközi politikában. Európa megszeppenve veszi tudomá­sul, hogy Washington fittyet hány a kiotói klímaegyezmény környezetvédelmi előírásaira, s bár kételyeket táplál a nagyszabású rakétaelhárítási programmal szemben, csak csöndesen morgolódik. A két földrésznek ugyanakkor a lehető legjobb a véleménye egymásról. Az Újvilág úgy tekint az öreg kontinensre, hogy gyökerei onnan származnak. Az „amerikai álom” az euró­pai eszmeiségből táplálkozik: az emberi jogok, a szabad­ság, a demokrácia, az egyenlőség tisztelete - mind-mind az európai felvilágosodás „szüleménye”. A tengerentúlon mindenki tudja, hogy európai bevándorlók tömegei építet­ték föl a gazdaságot, vetették meg a jogrend, a közigazga­tás, a kulturális hagyományok alapjait. A huszadik században azonban Európa lépéshátrányba ke­rült - főként az itt kirobbantott háborúk miatt. Nem is tu­dott volna talpra állni amerikai segítség, a Marshall-terv nélkül. Az 1948-ban blokád alá helyezett Nyugat-Berlint lé­gi híd segítségével tartotta az egykori ellenség életben, majd a Szovjetunióval szemben megnyerte a hidegháborút. Napjainkban pedig az USA hadereje nélkül elképzelhetet­len volna a balkáni indulatok megzabolázása, s más hábo­rús tűzfészkek kordában tartása. Amerikának persze jól jönne, ha jobban számíthatna az Óvilágra, s utóbbi igazi partnere lehetne a válságok kezelé­sében. Szívesen át is engedné például a békefenntartást leg­alább Európában, ám ehhez nincsenek meg a katonai fel­tételek. Washingtonnak sokan fölróják, hogy visszaélve hatalmi helyzetével gyámkodik fölöttünk. Csak hát Európa lema­radt, s bár szeretne egyenjogúvá válni, sajátos csapdahely­zetben van. Ha meg akar erősödni, most már az Egyesült Európának kell megvalósítania az amerikai, azaz az euró­pai álmot. Amihez jó keretet teremt - Magyarország számá­ra is - a bővülő Európai Unió. PALÁSTI PÉTER Korosodó parlamentünk Három éve alakult meg ma is működő parlamentünk, s talán ez legnagyobb teljesítménye. Átfogó értékelése korai lenne, a részletekbe merülőt pedig naponta elvégzi mindenki, ami­kor véleményt mond honatyáink teljesítményéről. Arról a 386 politikusról, akik 1998. június 18-án egyhangúlag fogad­ták el a választási bizottság elnökének jelentését, s jóformán ez volt az egyetlen egységes voksolásuk. Azóta is mindegyik kiszámítható. Csak az meglepetés olykor, ha a koalícióhoz tartozók kevesebben vannak az ülésteremben, s emiatt nem megy át egy-egy kormányjavaslat. Megszoktuk már, hogy kiválasztottaink csupán háromhetente jönnek össze a T. Házban - akkor is csak kevesen -, amitől semmivel sem lett hatékonyabb a törvényalkotó munka, mint korábban volt,' mégis mennyi ideig elvitatkoztak rajta... Vitában nem volt, s ma sincs hiány. Mondják a magukét, az­tán a frakciófegyelemnek megfelelően szavaznak. Rekor­dot döntöttek a mentelmi jogok felfüggesztésében, a kizá­rásokban és leváltásokban. Csak az csodálkozhat ezen, aki nem látta előre ennek törvényszerű bekövetkezését. Mert botorság lett volna azt hinni, hogy a fideszes fiúk tartósan megférnek a kisgazdákkal, vagy épp fordítva. Annak elle­nére, hogy három éve Orbán Viktor még úgy fogalmazott, hogy koalíciós kényszer ide vagy oda, nem ellenfélnek, ha­nem együttműködő partnernek tekintik egymást. Közösen vállalják és viselik a kormányzás felelősségét. Csak azt nem tette hozzá, hogy meddig. Á kényszerházasság alig bírt ki két esztendőnél többet. Mert amit ma még koalíciónak ne­veznek a legfelső körökben, az már régen nem az. Mégis, csak-csak kihúzzák a még hátralévő szűk esztendőt. Köz­ben szépen korosodik parlamentünk, s egyre többen ké­szülnek a jövő tavasszal esedékes nagytakarításra. Azt azért ne higgye senki, hogy teljesen új társaság kerül majd a mostaniak helyére. KMwtutt'CHMtOH II' plQpÄH II A LEGUTOLSÓ FELMERÉSEK SZERINT a bolgár választások abszolút esélyese az egykori cár, II. Szimeon (a plakátokon) által alapított Nemzeti Mozgalom. Bulgáriában vasárnap reggel hat órakor nyíltak meg a szavazóhelyiségek, és ezzel kezdetét vette az 1989. évi rendszerváltás utáni ötödik parla- menti választás, amelyet a szokottnál nagyobb kampány előzött meg. _______________fotó: europress/epa '< IIMfOH ír MMMtljlAW , . Jii/fcUMJWiUi’ Sztrájkveszély a levegőben Egyre több pilóta követel mind magasabb bért Töretlennek mutatkozik az a folyamat, amely a légi közlekedésben nyilvánul meg: egyre nagyobb sztrájk­hullám fenyegeti a nemzet­közi légi közlekedést. Még csak a minap sikerült az egykori német külügyminiszter, Hans-Dietrich Genscher közvetí­tésével a Lufthansa pilótáinak megegyezni kenyéradóikkal, a hét közepén a kisebb francia nemzeti légitársaság, az Air Liberté földi kiszolgáló sze­mélyzete máris megbénította a párizsi Orly repülőtér forgal­mát, mivel a cég nagy vesztesé­gei miatt a mintegy ötezer alkal­mazott egyharmadát el kívánják bocsátani. További munkabeszüntetése­ket is terveznek a nagyvilágban - ráadásul éppen most, a nyári turistaidény kezdetén. Az erről szóló bejelentések nemcsak a Lauda Airt és a Tyrolean Airwayst fenyegették meg, ha­nem a pilóták három spanyol lé­gitársaságot is azzal, hogy jú­nius, július és augusztus folya­mán összesen tíz napon át sztrájkolni fognak, természete­sen a magasabb bérekért, és ez teljes káoszt idézhet elő gyakor­latilag egész Európa repülőfor­galmában. Az eddig folytatott tárgyalások váltig kudarcba ful­ladtak, s még csak a „minimális szolgáltatás” mértékéről sincs a mai napig megállapodás. Sztrájkoltak és sztrájkra ké­szek a dél-koreai légitársaság, a KAL pilótái is; ők azt követe­lik, hogy csökkentsék a „ven­dégmunkások”, azaz a nem koreai pilóták alkalmazását 10 százalékra. igyulayi * I í t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom