Új Dunántúli Napló, 2001. június (12. évfolyam, 148-176. szám)
2001-06-18 / 164. szám
2001. Június 18., hétfő HAZAI 3. OLDA’. Ü K Ö R Kuncze az ügyvezető elnök Budapest Kuncze Gábor parlamenti képviselőt választotta nyílt, egyhangú szavazással ügyvezető pártelnökké a Szabad Demokraták Szövetségének Országos Tanácsa vasárnap. A politikus, aki 1997-től egy éven át már betöltötte a pártelnöki posztot, július 1-jéig ügyvezetőként irányítja az SZDSZ-t, a párt rendkívüli küldöttgyűlése akkor dönt az új elnök személyéről, és az új ügyvivői testületről. Az OT tanácskozását követően Kuncze elmondta, nem tudja megválaszolni, hogy a 2002-es választásokon állítanak-e közös jelöltet az MSZP-vel. Hangsúlyozta, hogy az SZDSZ önálló listát állít, és minden választókörzetben jelöltet kíván indítani. A politikus leszögezte, az MSZP és az SZDSZ deklarált célja leváltani a jelenlegi kormánykoalíciót. A július 1-jén megválasztandó ügyvivői testület összetételére vonatkozó kérdés kapcsán jelezte, nem tudja, hogy Demszky Gábor indul-e a tagságért, de mint mondta, számára mindenki elfogadható, aki a tagság támogatottságát élvezi. Kuncze Gábor és Béki Gabriella, az OT elnöke kijelentette: régen nem láttak ilyen imponáló egységet a párton belül. Hozzátették, hogy csak egy egységesen fellépő párt lehet sikeres. ■ Gyengülhetnek a régiók Újabb ajánlások a közigazgatásnak Dél-Dunántúl Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy 2006-ig hazánkban ne hét regionális program szülessen, hanem csupán egy készüljön az ország egész területére vonatkozóan. Az egyes térségekre vonatkozó elképzeléseket így legfeljebb alprog- ramban lehet kidolgozni. Az Európai Bizottság Magyarország egész területére vonatkozó, egyetlen program készítését kéri a hét regionális program helyett. Mindezt azzal indokolja, hogy a magyarországi régiók szintjén még nem áll rendelkezésre megfelelő közigazgatási struktúra ahhoz, hogy jelentős fejlesztési összegekről rendelkezhessenek, s az Unió elégedetlen a fejlesztési tanácsok összetételével, mert ezek jórészt minisztériumi képviselők irányítása alatt állnak. A közelmúltban a nemzeti fejlesztési tervért felelős legmagasabb szintű delegáció járt Brüsz- szelben - mondja Kovács Katalin, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. vezetője -, amely a következő információkkal tért haza. Az összes előcsatlakozó országot három kategóriába sorolta Brüsszel, az elsőben Lengyelország foglal helyet egyedül azért, mert ott választott regionális tanácsok működnek kitűnően már három éve. A harmadikba a kis államokat (Ciprus, Észtország, Lettország stb.) sorolták, amelyek nem oszthatók régiókra, illetve az állam maga a régió. A második kategória tartalmazza a többit, köztük Magyar- országot is. Ezeknek az államoknak egyetlen programot kell benyújtaniuk. A mi programunknak öt fejezete lesz, négy ágazati: gazdaságfejlesztés, infrastruktúra, humán, agrár- és vidékfejlesztés, valamint ötödik fejezetként a regionális operatív program. Utóbbi esetben, mondja Kovács Katalin, a rossz változat az lehet, ha központilag határozzák meg a régiók sorsát, a jó változat - ma még ebben a szellemben folyik az előkészület - szerint a régiók saját maguk készítik operatív programjukat, amelynek a folyamatos egyeztetése jelenleg is zajlik. Egyelőre az uralkodó álláspont az, hogy a regionális operatív program a régiók hét al- programjából álljon össze. Ez azt jelenti, hogy Brüsszelnek ugyan egyetlen programot kell jóváhagynia, de elvben nem csorbulnának a régiók érdekei. Kovács Katalin szerint tehát, bár nem igazán kedvező a brüsszeli döntés, az már Magyar- országon múlik, hogy az öt program között hogyan osztja föl azt a lehetséges forrásigényt, amire benyújtja Brüsszelben a tervet. Mert az is előfordulhat, hogy csak 8-10 százalék jut a 7 regionális alprogramra összesen, s akkor gyakorlatilag majdnem minden az ágazati programokban jelenik meg. A régióelnökök által kért hivatalos változat egyelőre 25 százalékot említ. Portugáliában annak idején fele-fele arányban oszlott meg az ágazatok és a régiók között a forrás, s az ottani tapasztalatok szerint az a módszer nyújtott a régiók számára igazán biztonságot. Ami az ágazati keretbe bekerül, az vagy a megcélzott régióban köt ki, vagy egy másikban. Tehát a régiók érdeke ebben a helyzetben az, hogy legalább a 25 százalék körüli részt kiharcolják maguknak. __________cseri László Ha t hónap is elég a katonának A honvédelmi miniszter szerint megfelelő szintű a kiképzés A rossz körülmények között, rossz hangulatban kiképzett katonának eszébe sem jut, hogy továbbszolgálatra jelentkezzen. Ezt Szabó János honvédelmi miniszter állítja. Azt is, hogy jó katonát csak korszerű feltételek között lehet nevelni.- Elégedettek lehetünk, hogy sikerült bevezetni a 6 hónapos katonai szolgálatot, hiszen ez szerepelt a kormány programjában - mondta munkatársunknak Szabó János honvédelmi miniszter, amikor azt kérdezte tőle: örül-e, hogy fél év lett a katonaidő. - Furcsa lenne, ha megváltozott volna az álláspontunk, hiszen arra szövetkeztünk, hogy a kormányprogramot végrehajtjuk. Tehát örülök, és elégedett vagyok.- Fél év nem nagy idő. Mire elég a hat hónap sorkatonai szolgálat?- Ha az alapkiképzést jól szervezetten és rendezett körülmények között kapják a bevonuló fiatalok, akkor elég a hat hónap. Ehhez egyébként minden nehézség ellenére biztosítjuk a feltételeket. Most nincs szükség arra, hogy a sorkatonákat különböző, hosz- szú időt igénylő, speciális feladatok végrehajtására képezzük ki. A bevonulóknak csak a legfontosabb alapfeladatokat kell ellátniuk. Külföldi katonai misszió tagja sorkatona nem lehet. Akiket ilyen munkára jelölünk, azokat speciális feltételek között készítjük fel. Nekik ugyanis olyan modern ismeretanyaggal kell rendelkezni, amely lehetővé teszi, hogy zökkenők nélkül együtt dolgozzanak a világ legfejlettebb hadseregeinek katonáival.- Sokan hivatkoznak arra, hogy miközben mind bonyolultabb feladatokat kell megoldani, a feltételek egyre rosszabbak.- Ez nem így van. A feltételek ha lassan is, de folyamatosan javulnak. Ne feledjük, hogy harminc év lemaradását kellene néhány év alatt behozni. A laktanyák többsége katasztrofális állapotban van, hiszen évtizedekig elmaradtak a felújítások. Mi már másfél év alatt is sokat tettünk. A korábbi tervektől eltérően előbbre hoztuk a laktanya-rekonstrukciókat, hogy a felkészüléshez megfelelő feltételeket tudjunk biztosítani. Igyekszünk olyan körülményeket biztosítani a sorkatonák számára is, hogy a kiképzés ellenére is jól érezhessék magukat. Ez nagyon fontos, hiszen a rossz körülmények között, rossz hangulatban kiképzett katonának eszébe sem jut, hogy továbbszolgálatra jelentkezzen, hogy jövőbeni életét a honvédség kötelékében képzelje el.- Milyennek ítéli a magyar katonai oktatási rendszert?- Nincs szükség arra, hogy radikális változásokat hajtsunk végre a képzési, oktatási rendszerben. A magyar katonák mindig jól képzettek voltak, így van ez most is. Akiknek speciális ismeretekre van szükségük, azok azt tanulják meg. Számunkra az a fontos Jrogy NATO-tagország- ként minden olyan megbteatást elláthassunk, amelyre felkérnek bennünket. Ehhez kell igazítani mindent; a katonák képzését és továbbképzését is. Nem kísérletezgetünk, hanem figyelembe vesszük a „NATO-tagországok tapasztalatait, s ha szükségünk van rá, akkor segítséget kérünk a felkészítéshez. Egyre több katona beszél - jól - idegen nyelvet, amely alapvető feltétel az együttműködéshez. Most már ott tartunk, hogy a NATO által kidolgozott ismeretanyagok a Magyar Honvédségnél is hasznosulhatnak. LENGYEL JÁNOS Dr. Szabó János 1941-ben Füzesabonyban született. Jogász-ügyvéd. 1994-ben budapesti főpolgármester-jelölt. 1997-1998-ban az FKGP országgyűlési képviselője, 1998-ban a párt országos listájáról jutott a parlamentbe. 1998-tól honvédelmi miniszter. Embertelen körülmények a hazai börtönökben Embertelen zsúfoltság tapasztalható a hazai börtönök többségében. Szakértők szerint sokkal több épületre, nagyobb létszámú, anyagilag jobban elismert őrszemélyzetre lenne szükség. Az igazságügyi tárcánál a napokban készült el a helyzet rendezését célzó rövid távú elképzelés. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára egyetért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég lezárult vizsgálatának megállapításaival, amelyek szerint a börtönök zsúfoltsága már az elvisel- hetőség határát súrolja. Ugyanakkor megjegyezte: az Európa Tanács egyik legutóbbi vizsgálata kifejezetten jónak minősítette a magyar börtönökben tapasztalható egészségügyi ellátást, az étkezés minőségét, az őrszemélyzet és a fogvatartottak viszonyát pedig néhol már-már családiasnak ítélte. Hende Csaba szerint a három évvel ezelőtti kormányváltáskor meghirdetett szigorúbb büntetőpolitika miatt évről évre többen, ráadásul hosszabb időre kénytelenek rács mögé vonulni. Az államtitkár a keményebb ítélkezési gyakorlatot szükségszerűnek és kívánatosnak nevezete, de mint említette, ennek vannak következményei. Az Igazságügyi Minisztériumban napokban aláírt, később a kormány elé kerülő rövid távú terv többek között éppen a fogva tartás körülményeinek javítására, a börtönnépesség foglalkoztatására, valamint a mindehhez szükséges pénzügyi hiány áthidalására szolgáló elképzeléseket tartalmazza. A köztisztviselők júliustól életbe lépő új bérezése némileg enyhít majd a börtönszemélyzet anyagi gondjain. Hende Csaba szerint éppen a csekély kereseti lehetőség az oka annak, hogy a nem keresett foglalkozások közé sorolható a börtönőri is. Gyengén fizetett, egyre fiatalabb, tapasztalatlan smasszerek kerülnek így szembe az egyre dörzsöltebb elítéltekkel, ami komoly gondokhoz vezethet. A büntetés-végrehajtást felügyelő igazságügyi tárca szeretné elérni, hogy a börtönökben dolgozó személyzet jelenlegi hétezer körüli létszáma ezer- hatszáz dolgozóval növekedhessen. HORVÁTH MAGDOLNA KOSZORÚZÁS. Nagy Imrének, az 1956-os forradalom miniszter- elnökének és mártírtársainak emléknapja alkalmából Budapesten, a Vértanúk terén rótták le kegyeletüket koszorúzási ünnepségeken az állami és politikai élet vezetői szombaton. A szobornál koszorút helyezett el Nagy Erzsébettel együtt Vészi János, a Nagy Imre Társaság ügyvezető elnöke, illetve Róth Miklós, a társaság alelnöke. Koszorúztak parlamenti politikusok, és a társadalmi szervezetek képviselői is. ________*__________ FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Al agútrendszer a nemzeti park alatt A legendának csak egy része igaz Avatatlan szem egyáltalán nem veszi észre, még a parkban dolgozó szakember is csak hosszas keresés után találja meg a szűk bejáratot. A Kiskunsági Nemzeti Park területén betonbunkerek rejtőznek a föld alatt, nem engedve, hogy elfelejtsük: itt évtizede még szovjet csapatok állomásoztak. A helybeliek szerint összefüggő alagútrendszert rejt a föld. Egy föld alatti építménybe nekünk is alkalmunk volt bejutni. A föld szintje alatt körülbelül másfél méterrel nyílik a félig eltorlaszolt vasajtó, ami két nagy és két kisebb teremből álló helyiségbe vezet. A termekben annak idején villanyvilágítást is kiépítettek, jól látszanak a falból kilógó vezetékek, és megvan még a kéménynyílás is. Azonban egyetlen önálló épületről van szó, innen út tovább nem vezet. Egy fakitermelés során fedezték fel a munkások a bejáratot, persze a helyiek már azóta tudnak róla, hogy a szovjetek kivonultak erről a területről - meséli Krix Róbert, a Kiskunsági Nemzeti Park tájegységvezetője. A kivonuláskor a katonák nem vittek magukkal semmit a betonbunkerekből, egyszerűen bedózerolták a bejáratot. Néhány élelmes ember azonban felfedezte a vasajtókat, és elvitt mindent, ami mozdítható volt. Tyúkász János itt született, itt nőtt föl, és nagyon sokat tud a szovjet csapatok itteni tartózkodásáról.- A lőtér közepe táján vagyunk, itt mellettünk, és ott feljebb is elektromos elosztóbunkerek találhatók. Van belőlük több is. Ennek segítségével irányították a mozgó célokat a lövészeteken - emlékszik Tyúkász József, aki a szovjet parancsnokokkal is jóban volt. - Az a bunker, ahol az előbb jártak, a törzsvezetési bunker volt. Riadó idején a tisztek ott gyülekeztek. Az alagútrendszer pedig csak mese - teszi hozzá. A környékbeliek azonban mindig többet vélnek tudni. Szerintük akadnak olyan bunkerek is a közelben, amelyekben nem járt ember, mert a bejáratokat betemették. A bugaci alagútrendszer legendája tehát makacsul tartja magát. GERENCSÉR ZOLTÁN VÁLASZTMÁNY. A Fidesz Or szágos Választmánya szombati ülésén ismét Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát választotta elnökének, valamint megtárgyalta a párt vitairatának kultúrával foglalkozó részét. Alelnök lett Dobó László szegedi önkormányzati frakcióvezető-helyettes, akit a Fidelitas jelölt, Rubovszky György képviselő, akit a Magyar Keresztény- demokrata Szövetség jelölt, valamint Szita Károly, Répássy Róbert és Balsay István honatya, illetve Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár. A héttagú Választási Egyeztető Bizottságba a választmány Áder János házelnököt és Németh Zsolt külügyi államtitkárt választotta. PARLAMENT. A tervek sze rint holnap dönt a Ház az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, általános helyettese, valamint a kisebbségi és az adatvédelmi biztos személyéről. A parlament a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen titkos szavazással választ ombudsmanokat, amihez a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Napirenden lesz a gázközmű- vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezését célzó törvényjavaslat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló előterjesztés, valamint a szomszédos államokban élő magyarokra vonatkozó törvényjavaslat záró szavazása. BÍRÓSÁG. A kiemelt büntetőügyek tárgyalásain videokonferencia, az egyéb eljárásokban pedig elektronikus úton továbbított beadványok tehetik hatékonyabbá és olcsóbbá a bírósági eljárást - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája. Hozzátette: az Európai Unió több tagállamának bíróságain terjed az informatika és elektrotechnika ilyen irányú felhasználása. BŰNESETEK. Idén májusban 39 ezer 861 bűncselekmény vált ismertté, ami a tavalyi év hasonló időszakában történt 38 ezer 113-hoz képest csaknem 4,6 százalékos emelkedést jelent - olvasható az ORFK internetes honlapján. Az elmúlt hónapban 27 emberölés történt, ami jelentős, 80 százalékos emelkedés a tavaly májusi 15-höz képest. Szintén növekedett, majdnem 4,8 százalékkal az ismertté vált erőszakos közösülések, 7,1 százalékkal pedig a megrontások száma. Jelentős, 350 százalékos emelkedés történt az üzletszerű kéjelgés elősegítése bűn- cselekmény terén. KISBANDI-PER. Ma újra megkezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az a büntetőper, amelynek harmadrendű vádlottja Lakatos András, gúnynevén Kisbandi, akit az ügyészség 444 rendbeli, bűn- szövetségben, üzletszerűen elkövetett csalással, továbbá közokirat-hamisítással vádol, és ez alapján a büntető törvénykönyv szerint akár hét és fél éves szabadságvesztés is kiszabható. Az 1993-94-es bűn- cselekmények nyomán 1996- ban már egyszer megkezdődött a büntetőper, ám Lakatos András ugyanezen év őszén az Egyesült Államokba távozott, így vele szemben felfüggesztették az eljárást. ERDEI VASÚT. Megújult a több mint negyvenéves Gemen- ci Állami Erdei Kisvasút. A harminc kilométernyi pályaszakaszt több mint tízmillió forintos ráfordítással felújították, sőt az idén egy nosztalgia gőzmozdonnyal is gyarapodott a turisz- tikai nevezetesség. __________■ J á i
