Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)

2001-05-23 / 139. szám

4. OLDAL BARANYAI TŰKOR 2001. Május 23.. szerda Veszélyesek a megunt teknősök Egy kifejlett példány elérheti akár a 25-30 centiméteres nagyságot is Egyre több az ékszerteknős a megye lakott területeinek kö­zelében lévő tavakban: az állattulajdonosok - nem tudva, hogy milyen súlyos ökológiai problémát okozhatnak - tö­megével engedik el megunt kedvenceiket a vizekbe. Baranyai körkép Az ékszerteknős a közhiedelem­mel ellentétben nem a trópusokról származó faj: az amerikai konti­nens északi részein honos, ahol az éghajlat nagyon hasonlatos a ma­gyarországi viszonyokhoz, így a hazai tavak - télen, nyáron - ideá­lis lakhelyet jelentenek számára. Bár vásárláskor a kereskedők nem szívesen hangoztatják, de a kis kedvencek néhány év elteltével nem is annyira kicsik már: öt-hat éves korukra elérhetik a 25-30 centiméteres nagyságot is. Egy ilyen kifejlett példány életteréhez Hírcsatorna GYÚJTOGATÁS a vasúton. Is­meretlen tettes gyújtogatott az el­múlt hétvégén a pécsi vasútállo­más egyik első osztályú kocsijá­ban. Szombatról vasárnapra vir­radó hajnalon egy várakozó, zárt szerelvénybe bejutva, az első osztály kocsijában valaki felgyúj­tott két fejtámlavédőt. A mű­anyag alapú huzat leolvadt, és beleégett a székekbe, de szeren­csére a tűznek nem volt akkora ereje, hogy az egész szerelvényt lángra lobbantsa. Az esetet még aznap hajnalban, a szerelvény átvizsgálásakor észlelték, de a gyújtogatásnak még nincs gya­núsítottja. A szándékosság egy­értelműen megállapítható, (sn) TÁRGYALT a rendőrség és a közlekedési felügyelet. Többek között a környezetvédelmi szempontok kaptak kiemelt sze­repet abban az együttműködési megállapodásban, amelyet a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság és a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet kötött meg tegnap délután Pécsett. A két szervezet jogszabályban elő­írt feladatköre is sok ponton érintkezik, de a rendőrség és a felügyelet a jövőben különös hangsúlyt fektet arra, hogy ösz- szehangolja az elképzeléseit a fejlesztési és szabályozási tevé­kenysége során, és közösen lép­jen fel a közlekedés biztonsága, valamint a környezet védelme érdekében. (sn) A PÉCS UTCÁIN sétáltatott ku­tyákat most már nem csak éjjel tízig, de hajnalban, már öt, illet­ve hat órától ellenőrzik a közte­rület-felügyelők és a gyepmester. Jelenleg a belvárosi részben jár- őröznek leginkább, mert sok gazda nem teszi fel a szájkosarat kedvencére, nem tartja azt pórá­zon, az ürüléket pedig nem sze­di össze az állat után. (cs) JOGI TANÁCSADÓ. Ingyenes jogi tanácsadást tartunk ma, szerdán délután 5-től 6 óráig szerkesztőségünkben - Pécs, En­gel J. u. 8. alatt. Megközelíthető a 40-es és a 27-es jelzésű autó­buszokkal. (pi már minimum százliteres akvári­um szükséges, és a táplálása is hatszor-hétszer akkora összeget emészt fel havonta, mint amit a to­jásból éppen kikelt bébiteknősök ellátására kell fordítani. A „váratla­nul” megnőtt és terhessé vált kisál­latoktól nagyon sok gyermek és család igyekszik megszabadulni. A Pécsi Akvárium-Terráriumba havonta körülbelül tíz ékszertek­nőst adnak le a kiábrándult tulajdo­nosok. Akik pedig vissza szeretnék adni kedvencük szabadságát, kivá­lasztják a legközelebbi tavat és el­engedik. A teknősök, kikerülve a természetbe, a tapasztalatok sze­FOTÓ: L. L rint nagyon jól alkalmazkodnak. Szakemberek szerint kiszoríthatják hazánk egyetlen teknősfaját, a mo­csári teknőst. A rendkívül életképes ékszerteknősök mind a táplálék- és a búvóhelyszerzésnél megelőzhe­tik az itthoni fajt. Egy-egy állat 25- 30 évig is elélhet, s amennyiben párra lel, a nőstény évente 4-5 alka­lommal, akár húsz tojást is lerak­hat. A Duna-Dráva Nemzeti Park zoológusa, Vágner Géza elmondta, egy-egy idegen faj elszaporodása óriási ökológiai veszélyt jelenthet. Példaként a szintén amerikai mosó­medvét és az ázsiai nyestkutyát említette, melyek szőrmekereske­dők portájáról megszökve kerültek ki, és terjedtek el Európa-szerte, s - tojásfogyasztók lévén - hazánkban is évek óta tizedelik az énekes- és vízimadár-állományt. sz. a. Furcsa hatalmi torzsalkodás a németek egyesületében Mohács Egy névtelen telefont köve­tően mondott le a helyi né­met egyesület két új elnök­ségi tagja, majd később az elnöke. Vélhetően a szerve­zet keretein belül működő kórus körüli féltékenykedés vezetett idáig. A Mohácsi Németek Egyesületé­nek közgyűlésén két új elnökségi tagot választottak meg, ellenszava­zat nélkül. Egyiküket azonban utá­na egy névtelen telefonáló hívta fel, aki rosszaiba, hogy a hölgy elfo­gadta a jelölést, és szemére hányta, hogy korábban nem volt elég aktív. Ezt követően ő és a másik új tag is lemondtak posztjukról. Őket az el­nök, Kolbach Ferenc is követte, aki lapunknak korábban úgy nyilatko­zott: a támadás neki is szólt. Az ellenszavazat nélküli vokso­lás után egy nyugdíjas egyesületi tag azt kifogásolta, hogy mindkét megválasztott hölgy szorosan kö­tődik a szervezeten belül működő Singende Quelle kórushoz. La­punk információi szerint ő az egye­sület tíz-tizenöt fős, ellenzéki cso­portjának egyik szószólója. Az öt éve alakult, egyre komo­lyabb országos sikereket elérő kó­rus egyik tagja szerint a hangadó köré szerveződő klikk olyan idő­sebb hölgyekből áll, akik, miután részt venni nem tudtak benne, in­kább irigykedntek a Singende Qu­elle munkájára. Rendszerint az egyesület vezetését és elnökét is bí­rálták. A kicsi, inkább a háttérben tevékenykedő kör említett vezetője információink szerint tagadta, hogy az ülésen utalást tett volna ar­ra: a kóms minél több embert sze­remé az elnökségbe juttatni. A kóms vezetői úgy döntöttek, hogy ha lehet, még a nyáron egy új hagyományőrző, kulturális cso­portot szerveznek a Singende Qu­elle köré ennek támogatóiból és barátaiból. b. b. Megszüntették a marhák vágását Baranya megye vágóhídjainak fele hagyott fel eddig a szarvasmarhavágással ebben a hónapban, mivel a kergemarhakór miatt el­rendelt szigorú követelményekkel nem tud­nak lépést tartani. Az új vágási és hulladék- kezelési elvárásokkal együtt járó többlet- költséget - a marhahús iránti kereslet csök­kenése miatt - egyre kevesebb vágóhídnak éri meg felvállalni. Baranyai körkép A kergemarhakórt okozó BSE-vírus terjedésének teljes kizárása érdekében hazánkban is szigorú szabályokhoz kell igazodniuk a vágóhidaknak április óta. Mivel a vírus elsősorban az állatok agy- és gerincvelőjét fertőzi meg, így a vágást úgy kell végrehajtani, hogy ezek teljesen érintetlenek maradjanak, s semmiképpen ne érintkezhesse­nek a fogyasztásra kerülő hússal. A bontás során keletkező állati hulladék kezelése is körülménye­sebbé vált: míg eddig az állati maradványokat a vágóhíd közelében létesített dögkutakban, földbe ásott úgynevezett hullavermekben is el lehetett helyezni, addig április óta a tetemek és hulladé­kok kizárólagos végállomása a tököli fehérjefel­dolgozó üzem, ahol első lépésben húslisztet ké­szítenek a veszélyes melléktermékekből, majd A kór gyógyíthatatlan A kergemarhakór emberi megfelelője a Creutzfeldt-Jakob-kór, amely évekig is lappanghat. Az első tünetek: elhanyagolt sze­mélyi higiénia, egykedvűség, ingerlékenység, feledékenység és zavartság, egyes betegeknél fáradékonyság és alvászava­rok. A betegség teljes elbutuláshoz vezet: a memória és az időérzék nagyfokú gyengülése mellett a beteg nehezen ismer fel tárgyakat, helyeket, embereket. Nehezen találja a szava­kat, s képtelen például a számolásra. A tünetek jelentkezése utáni hat hónapban erős izomrángás, remegés tapasztalható, a látás homályossá válik. A legtöbb beteg végül tüdőgyulla­dásban hal meg 3-12 havi betegség után. ezt az anyagot a dorogi égetőben végleg megsem­misítik. Az új feltételeknek csak jelentős többlet- költséggel képesek megfelelni a cégek: a hulla­dék tonnáját 40 ezer forintért tudják elszállíttatni amit - átlagos működés mellett - hetente két al­kalommal kell megismételniük. A kergemarhakórtól való félelem miatt ráadá­sul a kereslet is megcsappant a marhahús iránt. Egy pécsi áruházlánc munkatársától megtudtuk, hosszú hónapokig, amíg a média folyamatosan foglalkozott a témával, napról napra érezhetően kevesebben választották a marhahúst. A kereske­dők általános véleménye szerint jelenleg stagnál a kereslet, de így is mindössze feleannyit vásárol­nak belőle, mint a „hisztéria” beindulása előtt. Mivel az utóbbi időkben a fogyasztók többsége a marhahús helyett inkább a sertés- és baromfihúst választja, természetesen az üzletek is ezeket ré­szesítik előnyben megrendeléseiknél. A marha­hús ára a „nehéz időkben” sem csökkent: a járványveszély előtti időszakban, csonttal együtt 800- 900 forint kilogrammonkénti áron mozgott, jelenleg pedig a kötelező csontozás után árult színhús kerül 1200-1300 forintba. Baranyában 28 kisvágóhíd rendelkezik szarvasmarha-vágási engedéllyel, ezeknek körülbelül a fele vágott rendszeresen mar­hát. (A Délhús Rt. ezt a tevékenységét évek óta szegedi üzemében végzi.)- Az utóbbi hónapok nehéz körülményei kö­zött a vágóhidaknak több mint a fele döntött úgy, hogy nem vág több marhát, így már csak hat üzem végzi ezt a feladatot a megyében - mondta el lapunknak dr. Guzsvány Mihály (képünkön), a Baranya Megyei Élelmiszer-ellen­őrző és Állat-egészségügyi Állo­más vezetője, hozzátette - az Eu­rópai Unióban ugyan hasonlóan szigorú feltételekkel dolgoznak a húsüzemek, de a többletköltsége­ket ott nem a vállalkozó, hanem az állam állja. A megváltozott feltételekkel nem vágnak több marhát például a himesházi vágóhídon. A cég munkatársa kérdésünkre elmond­ta, a kereslet eltolódása volt a leg­főbb oka a szarvasmarhavágás be­szüntetésének. Az elmaradt hasz­not a vállalat sertéskínálatának nö­velésével próbálja kompenzálni. A geresdlaki vá­góhíd ellenben egyike azoknak a cégeknek, ame­lyek talpon tudtak maradni a beszűkült és szigorí­tásokkal terhelt piacon is. A cég vezetője szerint a titok nem más, minthogy a vállalkozás évek óta szigorú minőségi elvárásoknak megfelelően mű­ködik, így a mostani szigorítás nem okozott, nem okozhatott számukra meglepetést. SZABÓ ANITA Még jelentkezhetnek a tablóversenyre Pécs, DN A lapunk által meghirdetett tabló­versenyre már többen jelentkez­tek, a webhirszerk@axels.hu e- mail címre beérkezett tablók a www.dunantulinaplo.hu címen megtekinthetők. Olvasóink ugyanitt szavazhatnak. A levél­ben jelentkező pécsi és baranyai középiskolásoknak a beadás vég­ső határideje május 30. Az osztá­lyok tablójáról egy A3-as vagy A4-es, lehetőleg színes másolatot kérünk. Címünk: DN - Tablóver­seny, 7601 Pécs, Pf. 134. A tele­fonszám: (72) 505-000. A nyerteseknek a díjakat júni­us 9-én Pécsett, a Széchenyi téren rendezendő Napló Napon adjuk át. W.K. Újra lesz napi nyilvántartás? Januártól a parlament eltörölte a vendéglátóhelyeken a szeszforgalmazás napi nyilvántartását. A hegyközségek en­nek visszaállítását szeretnék, mert úgy vélik, a borhamisí­tók előtt ezzel a lépéssel megnyíltak a kiskapuk. Jekl Béla (képünkön), a villá­nyi borvidék hegyközségi taná­csának elnöke, aki nemrégiben a hegyközségi nemzeti tanácsi tisztújító küldöttgyűlésen az or­szág bortermelő vidékeinek egé­szét képviselő testület 12 főből ál­ló legszűkebb grémiumába, az el­nökségbe is bekerült, osztja Urbán András véleményét. El­lentmondásnak tartja, hogy amíg a borosgazdákra 2001. január el­sejétől komoly teher hárul, hi­szen a palackjaikat, kannáikat zárjeggyel kell ellátniuk, továbbá napi nyilvántartást és elszámolást kell vezetniük, addig egyes ven­déglőkben szabadon manipulál­hatnak a borral. Az egyik orfűi vendéglő veze­tője, Serényi Antal a mai napig Budapest-Villány Újból kötelezővé szeretné tenni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a vendéglátóhelyeken a szeszfor­galmazás napi nyilvántartását. Ezt januártól eltörölte a par­lament, de Urbán András, a tanács főtit­kára szerint ez­zel megint ki­nyílt egy kiska­pu a borhami­sítók előtt. Mindazoríáltal az érintett tárcák képviselői egy­előre nem támogatják a javasla­tot, mondván, aki ki akarja játsza­ni a törvényt, az úgyis megteheti. vezeti a kimutatást a bor forgal­máról, neki senki sem szólt, hogy ezt ne tegye. Egyébként az a véleménye a nyilvántartásról, hogy semmi értelme sincs, aki hamis bort akar árulni, és azt itatni a vendégeivel, az korábban és most is megteheti, de csak olyan helyen, ahol a vendégkör hajlandó meginni az olcsó lőrét, amelynek nemcsak az íze riasz­tó, hanem az egészségügyi kö­vetkezménye is. A lippói vendéglő tulajdono­sa, Babarci Csaba sem január el­sején hagyta abba a dokumentu­mok gyártását, jóval később érte­sült a kellemes hírről. Ő kifeje­zetten ostobaságnak tartja a napi statisztikát, amelynek szerinte semmi értelme sem volt, de - tette hozzá - ha újra előírják, kénytelen lesz tovább vezetni. (Háttér, előzmények: ww.dmantulinaplo.hu) CS. L. Békési László a politika helyett marad a katedránál Döntése végleges, nem tér vissza a hazai politikai élet­be Békési László. A kétsze­res ex-pénzügyminiszter az Amerikai Egyesült Álla­mokban és Németországban is tanít, és mint a lapunk­nak adott online interjúban hangsúlyozta, kizárólag társadalmi munkában segít az SZDSZ gazdasági prog­ramjának kidolgozásában.- A magyar gazdaság szereplői, il­letve a polgárok számára jó esélyt, ugyanakkor kockázatot is tartogat az ország EU-csatlakozása. Az előnyök, ahogy a gazdaság jelen­legi alakulásának előnyei, terüle­tenként és társadalmi rétegenként különbözően jelentkeznek majd, ahogy a kockázatok is különböző­en érintik az egyes embereket. Ez utóbbiakat jelentős mértékben le­het csökkenteni a tudatos felké­szüléssel - fejtette ki véleményét a gazdasági szakember. Az online interjú egyik kérdé­sére válaszolva Békési László ki­fejtette, túlzónak tartja a magyar jövedelmek' állami elvonásának mértékét. A jelenlegi 40-ről 35 százalék alá kell csökkenteni az adó- és járulékterheket, aminek feltétele a tartós gazdasági növe­kedés, az alacsony infláció és ál­lamháztartási hiány, az állami ki­adások reformja. Mindezen felté­telek stabil teljesülésére - véle­ménye szerint - legalább két vá­lasztási ciklust, azaz 8 évet kell várni. A politikai élettől visszavo­nult, ám annak folyamatait ma is figyelemmel kísérő gazdasági szakember szerint a következő választásokon csökkenni fog a parlamentbe bekerülő pártok száma. Az online interjút szerkesztett formában lapunk csütörtöki szá­mában olvashatják. (Háttér: www.dunantulinapb.hu) KASZÁS E. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom