Új Dunántúli Napló, 2001. május (12. évfolyam, 118-147. szám)
2001-05-19 / 135. szám
6. OLDAL B O D A BEMUTATKOZI K 2001. Május 19., szombat oda. A I bronzkor korai szakaszában élt Somogyvár- Vinkovci kultúra népétől a mai település külterületén felszíni szórványleletek ismertek. Az első ilyen leletanyagot az ie. 3000-2800 közötti időszakból, a Dunántúl vonaldíszes kultúra népéről találták a környéken. A falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott település volt. A falu neve személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló Boda- Buda személynév változat feltételezhetően szláv (valószínű cseh) eredetű. A településen feltehetően első királyunk idején vár épült. E királyi birtokot a vár kivételével II. András király Bertalan pécsi püspöknek ajándékozta. A középkorban plébániával rendelkezett, tehát jelentős hely volt, és a székes- egyházi főesperességhez tartozott. A községnek kötődése volt 1848-hoz, mert 1913-ban itt jegyezték le a 13 aradi vértanúról szóló vers egyik változatát. A település a történelem folyamán végig megőrizte mezőgazdasági jelegét. A múltban jelentős volt a szőlőtermelés, a borkészítés. Készülnek az uniós belépésre Mintának tartják az osztrák testvértelepülést A polgármester hamarjában össze sem tudja számolni, mi minden szövetségnek, egyesületnek, társulásnak tagja, de azért a kenyérkereső tevékenysége (egy pécsi szállítmányozási cégnél menetirányító) mellett a legfőbb elfoglaltságnak a társadalmi megbízatásként vállalt polgármesteri funkciót tartja.- Milyen is volt a falu tíz évvel ezelőtt - tűnődik el a harmadik ciklusát a település első embereként töltő Kovács Győző. - Hát annyi bizonyos, hogy aki még a nyolcvanas években járt itt utoljára, talán rá sem ismerne, olyan nagy a változás. A falu akkoriban ugyanis társközségként volt nyilvántartva, Bicsérddel közös tanácsot tartottunk fenn, ennélfogva az elosztható pénzek felett mások rendelkeztek, magyarán a fejlesztésekből rendre kimaradtunk. Aztán az 1990-es választások után azt kellett számba vennünk, a temérdek feladatot hol A népesség alakulása is kezdjük el, mi legyen az első, amit végre keli hajtanunk. Az utak, utcák rendbetétele mellett döntöttünk, ugyanis tapasztalataink szerint az utak rossz állapota irritálta akkoriban leginkább a lakosságot. Esős időben a sárban ugyan senki sem merült el, hiszen a házak előtti járdákat ellátták szilárd burkolattal, ám az egyenetlen, mélyedésekkel tarkított, télen balesetveszélyes járófelület miatt a felújítást már nem odázhattuk el. Mindez - vagyis a teljes úthálózati beruházás - 18 milliójába került a településnek, de megérte. Ezt követően egy másik égető G problémát kellett megoldanunk, bevezetni az ivóvizet minden portára. Ezzel 1992-ben lettünk kész, a lakosságnak a bekapcsolását fizetni kellett, jutányos ösz- szegbe, 10 Minden hónapban rendezvény A fehérborútba is bekapcsolódnak az idén Nem akarnak iparfejlesztést, a mezőgazdasághoz is csak a szőlő- és bortermeléssel kapcsolódnak (valószínű, hogy létrehoznak egy borpalackozót), a magas munkanélküliséget (20 százalékon felül van jelenleg) az idegenforgalom növekedésével létrejövő munkahelyek betöltésével szeretnék mérsékelni. Azt mondják, erre minden esélyük megvan, hiszen a falu természeti adottságai kiválóak, közlekedési lehetőségei, infrastruktúrája már jelenleg is megfelel a minőségi turizmus igényeinek is. A zsáktelepülési állapot megszüntetésén még vitáznak ugyan, a Hetvehely-Bükkösd felé vezető közutat ugyanis csak a turisták számára szeretnék megnyitni, hogy a kamionok, tehergépjárművek ne zavarják a kirándulókat. Bekapcsolódnának a regionális kerékpárút-hálózatba, kérték felvételüket a Fehérborút Egyesületbe, minden valószínűség szerint az idén már néhány szőlősgazda az egyesület keretén belül fogadja a vendégeket. Van látnivaló is a faluban, az 1900-as évek elején épült katolikus templom ablakai például művészi alkotások, a színes ólomüvegből kirakott szent jeleneteket ábrázoló képek, H. Barakonyi Klára alkotásai, Vantara Szilvia kivitelezésben. Egyedülálló bemutatóval is rendelkeznek, itt található a méhészeti állandó kiállítás. Természetesen a horgásztó is szerepel a ót szeretne építeni. A faluban már jelenleg is van több olyan család, amely a vendégfogadás olyan minőségi szintjén áll, hogy bekapcsolódhatna a falusi turizmus országos rendszerébe. Minden hónapban lesz rendezvényünk - állítja a polgármester -, amelyek között természetesen szerepel majd a hagyományosan októberben lebonyolított, az országosaníESill H, 3m. A horgásztuizmust is fejleszteni akarják látványosságok között, a horgász- turizmust is fejleszteni akarják, egy vállalkozó a tóhoz közel 24 szobás, étteremmel ellátott panziFOTÓK: MÜLLER A. neghirdetett rendezvények között ajánlott, népi elemekkel tar- k tott szüreti mulatság is. éven keresztül esztendőként 2600 forintjukba került. A ravatalozót is elkészítették, a kegyeleti épülettel kapcsolatban ugyanis az itt lakó emberek közül egyre többen úgy vélekedtek, szakítsunk ki a költség- vetésből erre is. 1994-ben pedig a település bekapcsolódott a kábeltelevíziós rendszerbe. 1993-ban elhatározták, hogy leválnak a bicsérdi körjegyzőségtől. Elegük lett a közösködésből, a jegyzőség létrehozásához minden adottsággal rendelkeztek, a szervezet még a régi rendszerben megszűnt iskola épületében kialakított faluházban rendezkedett be. A válást elsősorban azért szorgalmaztuk, mert a falu ügyeit tisztán akartuk látni - magyarázza a polgármester az elhatározás indokát. A megszűnt ércbánya a rekultivációs munkákhoz földet igényelt, gondoltak egy merészet és nagyot, amúgy is szerepelt elképzelésükben egy horgásztó kialakítása, a mélyítéssel feleslegessé váló földet eladták, a bánya a meddőhányó letakarására használta fel. Sok a munkanélküli A település megsínylette a rendszerváltást, hiszen az ipari üzemek (például az ércbánya) felszámolása, vagy a költségtakarékosság címén végrehajtott létszámleépítés főként a vidéki munkásokat érintette. A regisztrált munkanélküliség most is magas, jelenleg 34 lakos van munkanélküli segélyen. A településen 15 embert foglalkoztatnak közhasznú munkásként. díszpolgárok, a település 1995-ben alapította a díszpolgári címet, hogy a közösség érdekében végzett munkát méltóképpen elismerhessék. A cím odaítélése rendeletben történik, eddig hárman kapták meg: Csongrádi Ferenc, Jávoráé Kiskun Beáta és a jelenlegi polgármester Kovács Győző._______________■ Az oldal a bodai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor 1996-ban már át is adták a millenniumi parkot, a halakkal jól telepített tóval egyetemben. A következő nagyberuházás a gáz bevezetése volt, ez már a vízvezetéknél is jóval többe került a háztulajdonosoknak. 99 ezer forint volt a befizetendő összeg, ebből viszont Kovács Győző a település polgármestere hálózatfejlesztési hozzájárulás címén 15 százalékot visszakaptak. Jelenleg a lakosság több mint 60 százaléka veszi igénybe ezt az energiaszolgáltatást. Tavaly pedig a posta melletti új épületben átadták azt az épületrészt, amelyben helyet kapott az idén kialakítandó teleház (a berendezést már megvásárolták, már csak a számítógépek hiányoznak), a tűzoltószertár, valamint a falugondnoki gépkocsi garázsa. Ugyanebben az évben az elektromos hálózatfejlesztéssel is elkészült a Dédász. Sok minden hiányzik még - mondja Kovács Győző -, rendre pályázunk is, sokat segít a Zöldvölgy Kistérségi Önkormányzati Társulás is, amelynek központja, információs bázisa - a teleház ezt a célt szolgálja - Bodán van. Az infrastruktúránkból már csak a csatornázás hiányzik, mondanom sem kell, Bakonyával, Kővágószőlőssel, Kővágótöttössel és Cserkúttal közösen már második alkalommal adtuk be a pályázatot. Abban reménykedünk, hogy az idén pozitív lesz a döntés. Minden idegszálunkkal azon vagyunk, hogy az európai uniós belépésünk időszakában a falu már olyan állapotban legyen, mint az osztrák testvértelepülésünk, hogy addig a feltételek nagy részét teljesítjük. • A falu gazdái A polgármester immár harmadik ciklusban Kovács Győző, alpolgármester Schlégl József. A képviselő- testület tagjai: Gergulás Imre, Kasza József, Kotánczi Ibolya és Szedeczki Elemér. A falu jegyzője dr. Bunna Gyula. A Boda önkormányzat Sportegyesület elnöke Horváth József, a Harinkó Néptánc Együttes elnöke Kovács Győzőné, művészeti vezetője Gálber Attila, csoportvezetője Ökrösné Pozsgai Ágnes. A Bodáért Egyesület elnöke Gergulás Imre, titkára Gergely Gergelyné. A polgárőrség vezetője Lajtmann József, a Boda Községért Közhasznú Alapítvány elnöke Kozma Csaba és a Mecsekalja Horgászegyesület elnöke Kovács Győző. ________ ■ Nö vekedett a kiadás Míg 10 évvel ezelőtt a település csak néhány milliós költségvetéssel rendelkezett, az idén már 40 millió forint sorsáról kellett dönteni a képviselő-testületnek. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy az évek során Boda sohasem szorult utólagos állami támogatásra, vagyis mindig csak annyit költött, amennyit bevételeiből finanszírozni tudott. A falu minden nyűge és baja ellenére nem tartozik a halmozottan hátrányos helyzetűek közé, éppen ezért nem kapja meg azokat a kedvezményeket, amelyeket az ilyen minősítésű települések automatikusan kapnak. Az idénre tervezhető 40 millió forintból a legnagyobb kiadás az igazgatási költség, ez 18 millióba kerül. Megjegyzendő, hogy itt is - mint más kistelepülésen - a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, 17 ember megélhetéséről gondoskodik. Kedvezményes szociális járadékra 3,384 millió forint, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra pedig 2,064 millió forint áll rendelkezésre. Jövedelempótló támogatás kifizetésére 1,230 millió forintot szánnak, a nyugdíjasok rendkívüli támogatására pedig 200 ezer forintot tettek félre. A Bodáért Egyesület 550 ezer forintból, a sportegyesület 400 ezerből, a tánccsoport 100 ezerből gazdálkodhat. A mozgáskorlátozottak támogatásra 194 ezer, a rendkívüli segélyekre 80 ezer, a közgyógyellátásra 70 ezer és a temetkezési segélyre 40 ezer forint áll rendelkezésre. ■ Bérlakások épülnek A faluban nincs lakáshiány, nincs elvándorlás, inkább az ellenkező tendencia vált az utóbbi években jellemzővé, sokan akarnak betelepülni. A megyeszékhely közelsége, a jó közlekedési lehetőségek vonzóvá tették a városi lakosok számára is a falut. Ritka az eladó ház, a szőlőskertek többsége (a falu környékén lévő földek szőlőtermesztésre kiválóan alkalmasak) pedig évtizedek óta egy tulajdonossal rendelkeznek. A betelepülőknek tehát új házakat kell építeni, mindenekelőtt telket kell venniük. Az önkormányzat rendelkezik ilyen területtel, 4 összközművel ellátott telket megvásároltak, ezeken már fel is épültek a családi otthonok. További 7 telek kialakítására van jelenleg lehetőség, de ha az is elfogy, az önkormányzat megpróbál még házépítésre alkalmas, pillanatnyilag még mezőgazdasági művelés alatt lévő területet vásárolni. A fiatalok letelepedését itt nem anyagi támogatással ösztönzik, hanem ingyenes telekjuttatással. Persze az önkormányzatnak nemcsak a betelepülők igényeit kell kielégíteni, gondoskodni kell a váratlan események miatt (tűz, robbanás) ideiglenesen fedél nélkül maradottak elhelyezéséről is. Aztán az sem ártana, ha az idegenforgalmi szakemberek letelepedését önkormányzati tulajdonban lévő lakásokkal segítenék. Éppen ezért pályáztak a Széche- nyi-tervben szereplő szociális bérlakásépítési támogatásra. Az ilyen otthonok igénylői közül természetesen azok részesülnek előnyben, akik az önerőt fizetni tudják, amelyet a lakás építési költségeinek százalékában állapítanának meg. Harinkó Táncegyüttes A falu legsikeresebb, s ennélfogva legismertebb amatőr együttese, a Harinkó Tánc- együttes. A csoportot még 1996-ban alapította nyolc helyi házaspár, Sétáné Bojda Anita vezetésével. Az önkormányzat és a lakosság anyagi támogatásával készítették el a ruházatukat, abban mutatkoztak be először a falu egyik összejövetelén. Felbuzdulva az elért sikereken, úgy gondolták, frissíteni kellene a „csapatot”, s igyekeztek bevonni - sikerrel - falun élő fiatalokat is. Az elmúlt öt évben állandó szereplői a falu és a megye kulturális rendezvényeinek, mint például a szőlő és bor ünnepe, az országos szőttes- és cserépvásár. A határon túli magyarok fesztiválja megrendezésében Boda, mint fogadó település vesz részt, az együttes már kétszer volt házigazdája a fesztiválnak. Külföldön is bemutatkoztak, Ausztriában, Németországban, Erdélyben és Horvátországban is sikert arattak a somogyi, rábaközi, felvidéki, rimóci, szatmári és hetényi népitánc-bemutatókkal. i I
