Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-01 / 89. szám
4 ★ RIPORT ★ 2001. április 1. EGY LÁDA ALMA HRUSCSOVNAK ★ AZ ANDROPOV-REJTÉLY ★ „HA MÁR NEM DOLGOZOM, MINEK EMLÉKEZZEK?” A KÁDÁR-DOSSZIÉ Kádár Jánosról életében mindössze egy könyv született, igaz, az egykori pártfőtitkár annak az egynek sem örült igazán. Gyurkó Lászlónak az Arcképvázlat történelmi háttérrel című kötetéből természetesen sok minden kimaradt A következő feldolgozás, egy színpadi mű már Kádár halála után született (Korniss Mihály: Kádár házaspár), de az első tudományos igényű összeállítást 2000-ben a Rubicon jelentette meg két különszámá- ban óriási sikerrel: a folyóirat 30 ezer példányban kelt el. Varga László történész, a Budapesti Fővárosi Levéltár főlevéltárosa Kádár életének csupán egy meghatározó szakaszával foglalkozik jövő hétvégén megjelenő könyvében: az 1949-56 közötti időszakkal, s ezen belül is kiemelten a Kádár- perrel. Mint mondta, már a források feltárása is igen nehéz volt, mivel az 1951-es alapper 30 ezer oldalra becsült anyagát szinte teljesen megsemmisítették. Varga többek között azt boncolgatja, hogy az egykori vádlott-társak, mint Kádár, Losonczy és Donáth később eltérő pályát futottak be. Losonczyt 1957-ben hagyták a börtönben meghalni, Donáthot a Nagy Im- re-féle perben elítélték, míg Kádár a rendszer első embere lett Kopátsy Sándor Kádárés kora című könyve egy hónap múlva jelenik meg. A szerző nem annyira Kádár személyét, mint inkább társadalomtudósként a kor változásait elemzi, s ítélete egyértelműen pozitív. Szerinte soha nem élt olyan jól a magyar falu, mint a '70-es években, s a „másodgazdasági vircsaft” is kinevelte a mai vállalkozói réteg elődjét. Annak ellenére, hogy Kádár elítélte ezeket a folyamatokat, mégis eltűrte, s ez a szerző szerint mindenképp a volt pártfőtitkár javára írható.- Nem túl korai még Kádár-életrajzot írni?- Húsz vagy ötven év múlva könnyebb lesz, ám annak is van előnye, ha olyan kortárs írja, aki nem csak levéltári forrásokból ismeri a történelmet. Talán olyan finom történéseket is tudok közvetíteni, amit a dokumentumokból dolgozó történetíró nem. Én különben különös ablakfólia helyzetben éltem meg ezeket az évtizedeket. Az ELTE szociológiai tanszékét vezettem, s a Valóság című folyóiratnál is eltöltöttem két évtizedet. A kívülálló azt hihette, belül vagyok, akik bent voltak, azok szerint kívülállóként ítélkeztem. Mindkettőben van igazság. Egyébként pedig az orosz és magyar levéltárak mellett több mint ötven életútinterjút készítettem olyan tanúkkal, akik Kádárt más-más időben ismerték. Ezek a visszaemlékezések átszínezik a történetet. Végül is a jegyzőkönyveket szembesítettem az emlékekkel, s ezek nélkül nem lenne teljes az életrajz. Beszélgettem 90 éves özvegyasszony- nyal, aki Kádárt a Terézvárosból ismerte és több volt politikai bizottsági taggal is.- Kádár korán bekerült a mozgalomba, de hogy mi vezette oda, hogy és hol töltötte a gyerekkorát, nos, erről mit sem tudunk.- Bár nagyon jó mesélő volt, a gyerekkoráról sosem beszélt. Anyja magyarországi szlovák parasztlány volt, aki egy fiumei panzióban dolgozott, és egy ott katonáskodó pusztaszemesi férfitól esett teherbe. Ahogy akkoriban mondták, Kádár szerencsegyerek volt. Ám A héten jelenik meg Huszár Tibor könyve Kádár Jánosról, miután négy évig kutatta az egykori pártvezető múltját magyar és orosz levéltárakban, valamint ötven mélyinterjút készített olyan tanúkkal, akik bizonyos korszakokban ismerték Kádárt. Huszár szerint Kádár túl sok sebet szerzett gyermekkorában, majd az illegális kommunista pártban, így könyvét nem csak szociológiai, történeti, hanem lélektani feladványnak is tekintette. Huszár Tibor Született Veresegyház, 1930. augusztus 20. Munkahelyei: 1957-60 között a József Attila Gimnázium tanára, 1960-69-ben az ELTE BTK filozófiai tanszékén adjunktus, 1969-83-ban a szociológia tanszék vezető tanára, 1983-92-ben a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet igazgatója. Főbb művel: Fejezetek az értelmiség történetéből (1977), Erkölcs és társadalom (1983), Bibó István: Válogatott tanulmányok 1971-79 című kötet szerkesztője (1986), Bibó István. Beszélgetések. Politikai, életrajzi dokumentációk (1989), A hatalom rejtett dimenziói (1995), Bibó István: Életrajz helyett című kötet szerkesztője (1995). amikor később az anya a fiával felkereste a férfit, az nem vállalta a gyereket. Onnan néhány kilométerre, egy kapolyi családra bízta az anya gyerekét és Kádár csak hatéves korában került fel Pestre. Apjával csak egyszer, 1960-ban találkozott. Amikor írni kezdtem a könyvet, már szinte senki nem élt, akit felkereshettem volna. Az anyja még 1948-ben meghalt, az apja is régen, sőt a mostohatestvérei is. A kapolyi nevelőszüleinek is csak az unokái élnek. Talán ez volt a legnehezebb, a mozaikokból összerakni a gyerekkorát. Politikai életrajzot írtam, mégis nagyon érdekesek voltak a gyerekévek, hiszen az első sebek akkor érték. Később a mozgalomban sem kímélték, '33-ban, amikor a nagy lebukások voltak, azzal gyanúsították, hogy köpött. Majd '43-ban feloszlatta a kommunista pártot, s békepártot alapított, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. Nos ez a moszko- viták szemében akkora bűn volt, hogy amikor '45-ben Gerő hazatért, azonnal átadott egy pártfegyelmit. Gábor rabomobilja kiszakította. Ám parkolópályára került, Angyalföldre, majd Pest megyébe. Í956 márciusában aztán kilép Ráko- siék köréből, akik többször feljelentik az akkori szovjet nagykövetnél, Jurij Ándropov- nál. Viszont Kádár Nagy Imrével és csoportjával sem köt szövetséget. .- Moszkvába vitték, vagy önként ment?- Minden orosz forrás azt állítja, hogy vitték. S miután Hruscsovék kerekedtek felül a vitában, a Kádár-kártyát játszották ki. Ugyanakkor bizalmatlanok voltak vele szemben, mert a pártelnökségi üléseken, ahol részt vehetett, többször elmondta, hogy Rákosi és köre hibás az eseményekért, s miután a munkások többsége részt vesz benne, nem lehet ellen- forradalomnak nevezni. És november 3-án, amikor már a bevonulásról is szó van, azt mondja, hogy bár a lépés jóban voltak, Brezsnyevet viszont nem kedvelte.- Hruscsov szeszélyes volt, így a kapcsolatuk nem lehetett zökkenőmentes. Kádár mégis bízott benne, s nem csak a híres Nyugati pályaudvari beszédében emlékezett szépen Hruscsovra, hanem leváltása után minden születésnapjára küldött egy láda almát. Jellemző Brezsnyev pitiánerségére, hogy '66 után Hruscsovnak már nem juttatták el az ajándékot. Hruscsov halála után Kádár küldött egy táviratot az özvegynek, de megtagadták a kézbesítését. Akkor Kádár utasította a nagykövetet, hogy személyesen vigye el Nyina Hruscsovának. És itthon politikai határozatot hozatott, hogy Hruscsov halálhíre mellett a Pravdával ellentétben röviden méltassák az érdemeit is a Nép- szabadságban.- Andropowal is különleges kapcsolata volt, bár erről se sokat tudunk.- Attól tartok, hogy ez továbbra is rejtély marad. Ahogy már mondtam, '56- ban Rákosiék szinte naponta megfordultak Andropovnál, míg Kádár csak egyszer, szeptemberben járt a nagykövetnél. Mégis bizalmi viszony volt köztük. Andropov '68-ban a KB kelet-európai ügyekkel foglalkozó titkára volt, s olvastam egy akkori beszélgetést, amiben Kádár a Prágai Tavasszal kapcsolatban a szovjetekkel szemben nagyon kritikus hangot üt meg. Andropov tehát kitüntetett bizalommal viseltetett Kádár iránt, ha ezt megengedte neki. Az oroszok sok dokumentumot kiadtak, szinte mindent, amit felleltek a magyar-szovjet kapcsolatokról, de a Kádár-Andropov barátság mindmáig rejtély.- Ön találkozott Kádárral, tehát voltak személyes élményei?- Kétszer-háromszor épp '56-ban találkoztunk a Pető- fi-körön. Szimpatikus volt, mert egyszerűen fogalmazott, életes volt a beszéde, nem használt frázisokat. Ugyanakkor a Petőfi-körrel szemben rendkívül kemény és elutasító volt, s számomra ez fájóbb volt, mint ha egy általam dogmatikusnak tartó vezető utasít rendre. Az igazi találkozás viszont jóval később, 1977-ben esett meg, amikor Aczél Györgynél voltam, s benézett hozzá, megköszönni a 65. születésnapjára küldött ajándékot. Felajánlottam, hogy én megyek. Mondta, maradjak, a nevemen szólított, sőt azt is tudta, hogy a szociológiai tanszéket vezetem az ELTE-n. Viszont ha már így alakult, megemlítettem, hogy a pártvezetőkkel nem készülnek dokumentumértékű interjúk, miközben 100 oldalas dolgozatok születtek arról, ha valaki Békéscsabán az utca egyik oldaláról átköpött a másikra. Márpedig ki tudná például nála jobban, hogyan oszlatták fel a KMP-t. „Nézze, amíg dolgozom, addig nem emlékezem. Amikor pedig már nem dolgozom, akkor minek emlékezzek?” így gondolkodott, ezért nem készült vele sose sem írásos, sem televíziós interjú, pedig tudom, hogy mások is győzködték. És azután tett még egy megjegyzést: „Hallottam, maga szeret interjút csinálni a barátainkkal. Ok szeretnek mesélni. Hallgassa őket!” Akkoriban valóban sorban készítettem az életútinterjúkat többek között Bibó Istvánnal, Donáth Ferenccel és Újhelyi Szüárddal, vagyis ellenzékekkel. Az én fejemben rögtön az a lámpa gyulladt ki: honnan tudja? Dalia László Kádár és Hruscsov: barátság felső fokon- Mégis ’45 után karriert csinál, főkapitány-helyettes, majd belügyminiszter lesz.- A moszkvai négyek kezében volt a hatalom, csak bedíszletezték a pártvezetést hazai keresztény munkásokkal, vagyis Rajkkal és Kádárral. Kádár börtönbe került, de előbb maga is szerepet vállalt a Rajk-ügyben. Ezért mondta 1956 júliusában, hogy bűnös és áldozat is. Egyébként, amikor kijött a börtönből, megkötötte a maga alkuját Rákosival, s azt hitte, hogy visszakerül a hatalomba, ahonnan Péter szükségszerű, mégse csináljanak még egyszer Magyar- országon bábkormányt. És aztán megérkezik Magyarországra, ahol szovjet vezetők, Konyev marsall katonai parancsnok és Szeröv belbiztonsági parancsnok kormányoznak, tehát a Kádár-kabinet bábkormánynak is jóindulattal nevezhető. Az már egy másik történet, hogy Nagy Imre kivégzésének árán a hatvanas évek végén a szovjetek árnyékában sokkal lakhatóbb országot kormányoz, mint Ulbricht vagy Zsivkov.- Hruscsovval nagyon Végjáték perekkel, száműzetéssel Amíg Kádár Jánosnak a temetésére több tízezer ember ment el, addig sorstársai közül a legtöbben bíróságon végezték. A rendszer erjedését elindító Gorbacsovon és a nemrég megbuktatott Milosevicsen kívül az európai kommunista pártok „nagy vezérei” már halottak. Utóbbi letartóztatásáért valóságos csata dúl napok óta. Mihail Gorbacsov két évvel ezelőtt megpróbált visszatérni, mint aktív politikus Oroszországi Egyesült Szociáldemokrata Párt néven pártot alapított, ám a választásokon csúfos vereséget szenvedett. Mint arról a VR is beszámolt, újabban mint televíziós műsorvezető és szakkommentátor dolgozik. Erich Honecker és felesége moszkvai önkéntes száműzetésben Elena és Nicolae Ceausescu „fénykorában” Todor Zsivkov 1989-ig Bulgária első embere volt, amikor is pártbélijei felmentették tisztségéből, majd egy hónappal később a pártból is kizárták. Hétéves börtönbüntetését házi őrizetben, egyik unokája luxüsvillájában kezdte letölteni, de 1996-ban felmentették. Zsivkov kiadta emlékiratait, amely bestseller lett Bulgáriában. 1998-ban halt meg tüdőgyulladásban. Erich Honecker 1989 októberében - egy hónappal a berlini fal leomlása előtt - távozott a hatalomból. A letartóztatása elöl Moszkvába menekült, ahol a chilei követségen húzta meg magát, de 1992-ben visszatért Berlinbe. Pere sohasem fejeződött be, betegségére hivatkozva kiengedték lányához és feleségéhez Chilébe, ahol 1994-ben májrák végzett vele. Gustáv Husák a „bársonyos forradalom” kitöréséig az állam első embere. Az elnöki posztjáról 1989. december 9-én mondott le, és visszavonult a politikai élettől. Ha tervezték is bíróság elé állítását, Husák ezt nem érhette meg, mert 1991. november 18-án meghalt. A legcsúfosabb vég a román diktátort, Nicolae Ceausescut érte utol, akit több évtizedes „uralkodás” után a román nép felkelése söpört ki a hatalomból. A kondukátort és nem kevésbé hírhedt feleségét, Elenát 1989 decemberében katonai bíróság elé állították, és órákkal a kimondott halálos ítélet után kivégezték. Tavaly az utolsó európai kommunista népvezért, Szlobodan Mi- losevicset is elsöpörte a hatalomból az ellenzék által vezetett forradalom. Tegnap le akarták tartóztatni, ám hívei gépfegyverekkel és aknavetőkkel védték villáját, és megakadályozták a letartóztatását. B. M. L. (Forrás: HV&archívum)
