Új Dunántúli Napló, 2001. április (12. évfolyam, 89-117. szám)
2001-04-01 / 89. szám
Nincs minőségi gyümölcspiac Lassan itt a vitaminszezon, a zöldség- és gyümölcspultokon megjelennek az első primőr áruk, de nem árt vigyázni. Az ínycsiklandó külső néha csalódást kelthet. A külföldi ugyan ízlésesebben van tálalva, ám többnyire nem olyan zamatos, mint a magyar, viszont előfordul, hogy olcsóbb. A kereskedőnek ugyanakkor illene feltüntetni a gyümölcs származási helyét, hiszen így a vásárló tudná, mit választ. A termék nevét általában előbb kiírják, mint a származási helyét A zöldség- gyümölcspiacon már régóta nincs hiánycikk, legfeljebb néha a választék szegényes. Almából például. Ráadásul idén nem volt fagy, megmaradtak a tavaly eltett úgynevezett „garázsalmák”, amelyek kicsit fonnyadtak, kicsit ráncosak, de több zöldséges csak ezt tart, mert olcsó. Ez pedig, dr. Lux Róbert, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára szerint senkinek sem jó.- Nemrég Franciaországban jártam, s ott egyetlen szupermarketben tizennégyféle almát számoltam össze. Nálunk is több fajtára lenne szükség, igény is lenne rá, de a magyar termelők valamiért ezt nem hajlandók elhinni. Hasonló a helyzet a termékek tálalása terén: a legtöbb helyen még mindig ömlesztve kínálják az árut, mondván: a magyar vásárló ezt szokta meg. Holott a vevők nem azért veszik a külföldi gyümölcsöt, mert az jobb, hanem mert szívesebben választanak az ízléses tálcáról. Ha a magyar termékeket ugyanígy forgalmaznák, talán még jobban keresnék, mint a külhoni portékát. Bizonyíték erre a holland paradicsom: sok kereskedő magyar rekeszbe teszi, hogy azt higgyék, itthon termett. Az áru származási helyének feltüntetése ugyanis nem általános gyakorlat.- A kereskedelem, tisztelet a kivételnek, nincs felkészülve arra, hogy az áru minőségét megőrizze - állítja a terméktanács főtitkára. - A többségnek nincs se hűtőterme, se hűtőpultja, így a termék hamar megfonnyad. A kereskedők ezért többnyire a „pultállóvá” nemesített fajtákat kedvelik, amelyeknek viszont alig van ízük. Magyar sajátosság, hogy a kisméretű gyümölcsök nálunk jobban fogynak, mint más országokban. Ez azonban nem jelent minőségi visszalépést, sőt: olykor a kicsi még gazdaságosabb is, hiszen ugyanolyan jó ízű, ám olcsóbb. A vegyszerektől ma már nem kell félni, mivel e téren is szigorú normáknak kell megfelelni. A banánt például csak zölden lehet szedni, a szállításkor másképp megromlana, így etilénnel érlelik, ám ez az anyag a gyümölcsben is megtalálható. A minőséget ráadásul mostantól az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomások zöldség- és gyü- mölcsminőség-ellenőrző részlegei vizsgálják. Ami pedig a hazai fogyasztói szokásokat illeti: nos, ezek az utóbbi években nem igazán változtak. Almából esszük a legtöbbet, ezt követi a banán és a narancs - bár ez utóbbiak a KSH legutóbbi felmérésében még összevonva, a „déligyümölcs” kategóriában szerepeltek. Kereslet lenne még szamócára, málnára is, ám a hazai termelők étkezési piacra nemigen szállítanak. Ugyancsak érthetetlen, miért kényszerülünk a sárgarépa, fehérrépa, brokkoli, karfiol és feldolgozott őszibarack növekvő arányú importjára. Ezekből ugyanis nem terem itthon elegendő mennyiség. Horváth Ferenc zöldségkereskedő némileg ellentmond a terméktanács főtitkárának, mivel szerinte van választék mindenből, csak a fogyasztók bizalmatlanok az újfajta zöldségek, gyümölcsök iránt.- Hiába tudnék beszerezni tizenötféle almát, ha a vásárló csak két fajtát hajlandó megvenni. Ami különbözik a megszokottól, abban az emberek általában nem bíznak. E téren egyébként az iskola és a szülők felelőssége is óriási. Hiszen amíg a gyerek nem tudja megkülönböztetni a sárgarépát a retektől, addig nem is várhatjuk, hogy ha felnő, tudatos, igényes vásárló váljék belőle... D. T. Magyarországi gyümölcsfogyasztás (kg/fő/év) 1 13,8 rejjja fonts: KSH. (Legutolsó, 1999-es feldolgozott adatok.) Jegelt nyugdíj-kiegészítés Aramdragito poznaadó? A kormányzat egyelőre nem akarja kifizetni a nyugdíj-kiegészítésre tavaly félretett 15 milliárd forintból azt a töredék összeget, amelyből fedezni lehetne a 0,1 százaléknyi nyugdíjemelést. Ez a kompenzáció a tavalyi keresetnövekedés mértéke után járna a nyugdíjasoknak. A tavalyi költségvetési többletből félretett pénz persze valószínűleg nem vész el, mivel az idei nyugdíjemelés - akár csak 2000- ben - idén is eléggé alultervezettnek tűnik. A kormányzat ugyanis 6 százalékos inflációval, valamint 8,6 százalékos keresetnövekedéssel számol. Igaz, a 2001. év eleji 7,3 százalékos nyugdíjemelést a parlament további 3 százalékkal megtoldotta, ám a gazdasági tények ismeretében vélhetőleg ez az összeg is kevés lesz. A tartalékban pihenő 15 milliárd forint fel- használásáról a zárszámadási törvény alapján szeptember 30-ig el kell számolni, azaz addig kell a kormányzatnak eldöntenie, mikor kerít sort a még'tavalyról esedékes kompenzációra, vagyis a 0,1 százalék kifizetésére. A kifizetés halogatása miatt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége már tiltakozott. Az áram árában is megjelenhet az a pluszadónak tekinthető költség, amely akkor terhelné a szolgáltatókat, ha minden önkormányzat közterület-használati díjat követelne a területén elhelyezett villamos szerelvények után. Ezt az összeget a Magyar Áramszolgáltatók Szövetsége 60 milliárd forintra becsüli, s úgy vélik: a „póznaadót” a hat országos vállalat kénytelen lenne a fogyasztókra hárítani. Mint ismeretes, a Győri Városi Bíróság nemrégiben hozott egy - még nem jogerős - ítéletet, mely szerint 846 település 300 ezer villanyoszlop után tarthat igényt közterület-használati díjra az Észak-dunántúli Áramszolgáltató (ÉDÁSZ) Rt.-tői. Ugyanakkor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) úgy véli, nincs szükség az áram árának évközi felülvizsgálatára, mivel a kérdést a jövő évi ármegállapodás keretében is rendezhetik. Dióssy László elnök szerint meg lehet találni a mindenki számára elfogadható megoldást, s az önkormányzatok erre törekednek. Egyes információk szerint azonban kevés az esély, hogy az áramszolgáltatók megegyezzenek, mivel az új költség a tavalyi összesített eredmény kétszeresével csökkentené nyereségüket. ljjk: ■rvnix Tőzsdére vinnék a Postabankot A Postabank elnökét nevezik ki a pénzintézet vezérigazgatójává várhatóan április közepén. Madarász László megbízatására azért kerül sor, mert a jelenlegi vezető, Auth Henrik április 13-án leköszön posztjáról. Madarász megbízatása átmeneti, nem tudni, hogy a Magyar Posta Rt. mekkora tulajdoni hányadot szerez a Postabankban, s az sem ismeretes, milyen vezetői posztokra tart igényt. A leendő elnök-vezérigazgató szerint a Postabank részvényeinek egy részét 3-5 éven belül be lehet majd vezetni a tőzsdére. Konzorcium az újjáépítésért Az árvíz sújtotta területek újjáépítési munkálataira három építőipari cégből konzorcium alakul. A Középület-építő Rt., a Magyar Építő Rt. és a KÉSZ Kft. ily módon több mint 5,4 milliárd forint értékű megrendeléshez juthat. Az árvízzel elöntött területeken eddig összesen 215 ház dőlt össze, és csaknem ezret kell még lebontani. A kormányzat garantálta, hogy a hajléktalanokká váltak a piaci árnál olcsóbban juthatnak építési anyagokhoz. Nálunk is épülhet a BMW-gyár Münchenben tárgyalt a BMW magyarországi befektetési terveiről Stumpf István kancelláriaminiszter. Mint ismeretes, a bajor vállalat több mint egy éve keres helyszínt új gyárának, s a tizenkét lehetséges helyszín között található Tatabánya, Szolnok és Kecskemét. Végleges döntés július végén várható. Egyre kevesebb CD fogy Mind kevesebbet költünk hanglemezekre. A tavalyi eladásokból származó bevétel az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal csökkent. A visszaesésben nagy szerepe van a hazai hanghordozók magas árának, ami a kiadást sújtó igen nagy - 25 százalékos - általános forgalmi adóval, illetve az európai átlagot meghaladó kereskedelmi árréssel magyarázható. A másolt CD-k okozta bevételkiesés is jelentősen csökkenti a piac forgalmát. Japánok Salgótarjánban A japán Mitsuba 10 millió dollárt fektet be Salgótarjánban, a helyi ipari parkban vásároltak negyvenezer négyzetméteres ingatlant. A cég elektromos motorokat gyárt majd Salgótarjánban, s ezeket az angliai és török- országi Honda- valamint az esztergomi Suzuki-gyárban szerelik be. A japán cég 350 embernek ad majd munkát. Nyomul az osztrák téglaipar Az osztrák Wienerberger cég téglagyárat épít Tiszavasváriban. A 10 milliárd forintos beruházásra úgy vállalkozik a cég, hogy már így is övé a magyar téglapiac több mint 60 százaléka. 2001. április 1. ★ GAZDASÁG ★ 5 Megtérülő tolerancia Négyéves fennállása óta az ötven legjobb befektetési alap között szerepel az amerikai Meyers Pride Value Fund - adta hírül a Portfolio on-line tőzsdemagazin. A világ legnagyobb befektetésialap-piacán, ahol több mint négyezer hasonló pénzügyi vállalkozás működik, sokan kíváncsiak a siker titkára. Az alapkezelő páratlan magyarázattal szolgált: olyan vállalatok részvényeibe hajlandók csak befektetni, amelyek nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést az alkalmazottak szexuális orientációja miatt, s általában is a cég- filozófia része a diszkriminációmentesség. Felfogható ez egyfajta marketingfogásként is, hiszen a melegközösségek hatalmas vásárlóerőt képviselnek az USA-ban, de a Meyers Pride Value Fund vezetői szerint nem erről van szó. Meggyőződésük, hogy az előítéletektől mentes gondolkodás segítő erőt jelent a vállalatirányításban az eredményes gazdálkodáshoz. Mindez nem jelenti azt azonban, hogy elegendő lenne a melegbarát hozzáállás egy cég vezetői részéről ahhoz, hogy befektetési célpontjává válhassanak a Meyers Pride számára. Elemzőik a versenytársakéhoz hasonló alapossággal vizsgálnak meg minden részvénytársaságot, s a hagyományos vizsgálati módszerek alapján kiválogatottakat vetik alá a saját szempontrendszerük szerinti, további szelekciónak. A kiválasztottak között van többek között a General Motors, a JP Morgan, az Allstate Financial és a Cendalt mellett a Budapesti Értéktőzsde szabadpiacán magyar befektetők által is vásárolható Microsoft. Az egyedülálló befektetési stratégiával kétségkívül magára tudja vonni a figyelmet az alapkezelő, ez azonban arra elegendő, hogy kellő számú befektetőt nyerjen meg a maga számára. Ám a tartós siker nem jöhetett volna létre, ha a sajátságos válogatás eredményeként a portfolió nagyobb hányadát nem a piaci átlagot meghaladó teljesítményű vállalatok részvényei alkotnák. W Sarok A CASCO A MAGASABB JÖVEDELMŰEK KÖRÉBEN NÉPSZERŰ Legtöbben a lakásukat biztosítják Kezdjük felfedezni a biztosításokban rejlő lehetőségeket - legalábbis erről árulkodik a GfK Piackutató Intézet felmérése. A magán-betegbiztosítások száma például 2000-ben csaknem megduplázódott. A lakásbiztosítást leginkább a kis jövedelműek kedvelik, míg a casco a diplomások és a jól keresők körében népszerű. Biztosítási formák megoszlása (1000 fő válaszadó körében) Forrás: 1999. IV. n.évj [2000T1V. n.évj GfK Piackutató Intézet Vegyes életbiztosítás 27% Nyugdíjbiztosítás 26% Elérésre szóló életbiztosítás 34% 24% Kockázati életbiztosítás 13% 16% Magánbaleset-biztosítás 12% 16% Befektetéssel kombinált életbiztosítás 7% 9% Magánbeteg-biztosítás 4% 7% Úgy tűnik, az emberek mostanság legalább annyit törődnek az egészségükkel, mint a pénztárcájukkal. Ezt igazolja, hogy az elmúlt egy évben a magánbetegbiztosítások száma nőtt a legnagyobb arányban - csaknem kétszeresére, mint az előző évi adat. Az arányokat tekintve ez úgy néz ki, hogy míg egy évvel korábban csak a megkérdezettek, négy százalékának .volt magán-betegbiztosítása, a tavalyi év végén ez az érték már 7 százalékot tett ki. Ugyanakkor az elmúlt egy esztendőben alig változott a háztartási biztosítások megoszlása. A biztosított háztartásokon belül a legnagyobb mértékben - a biztosítások 84 százalékában- házat vagy lakást, 55 százalékában kötelező gépkocsi-biztosítást, 7 százaiéban pedig cascót kötöttek. (A 100 százaléknál nagyobb arány azért jöhet ki, mert egy háztartáson belül többféle biztosítási forma is megjelenik.) A lakás- és házbiztosítás leginkább a középkorosztályra, a 30-49 évesekre, illetve az 59 éveseknél idősebbekre jellemző. Nagy arányban kötöttek ilyen biztosítást az alacsonyabb végzettségűek, a kis jövedelműek és a budapestiek. Cascót viszont elsősorban a diplomások és a magasabb jövedelműek kötöttek, közülük is kiemelkedő arányban a városlakók és a lakásbiztosítások terén már említett aktív korosztály, azaz a 30-49 évesek. A személyes biztosítási formák közül legelterjedtebb a vegyes életbiztosítás és a nyugdíj- biztosítás. Sokan kötöttek kockázati életbiztosítást és magánbalesetbiztosítást is. Emellett igen népszerűvé vált a befektetéssel kombinált életbiztosítás, a felmérés szerint elsősorban a 30-49 évesek körében. Ám viszonylag sok a szerződéskötést regisztráltak a 15-29 évesek körében is. Az 50 évesnél idősebbek már nem gondoskodnak ilyen arányban a jövőjükről - igaz, a kockázati tényezők miatt az ő esetükben a biztosítók sem szabnak előnyös feltételeket. BUXa
