Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-28 / 85. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló B ARANYA I TÜKÖR 2001. Március 28., szerda '-iilH Újabb ingatlanokat adnak el PÉCS A baranyai önkormányzat keddi közgyűlésén a képvi­selők többek között elfogad­ták a pécsi önkormányzat­tal tervezett együttműködé­si megállapodást, amelynek keretében a megye újabb in­gatlanaitól válik meg. Miután a pécsi városi közgyűlés múlt heti ülésén eredeti formájá­ban nem fogadták el az együttmű­ködési keretmegállapodás terveze­tét, szükségessé vált annak módo­sítása. A pécsbánya- telepi volt kórház megvá­sárlásáról akkor nem tudtak határozni, azon­ban a megye képviselői úgy vélték, hogy a feszí­tett határidők miatt to­vábbi halogatásokra nincs mód, ezért az adás­vétel kikerült az egyez­ségből. Ellenben a megállapodás része, hogy a jelenleg a Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak jelenleg otthont adó Mikes Kelemen utcai ingatla­nát a Magyarországi Németek Or- szágós Önkormányzatának - isko­laközpont létrehozására -130 mil­lió forintos nettó áron a megye ér­tékesíti. A szakszolgálat, valamint a Nagy Lajos király úton lévő épület­ben - s ugyancsak értékesítésre ki­jelölt - működő Pedagógiai Szak- szolgálat és Intézet a megvásáro­landó Egyetem utcai ingatlanban kap majd helyet. Dr. Kékes Ferenc, a megyei ön- kormányzat elnöke bejelentette, van újabb érdeklődő a pécsbánya- telepi volt kórház iránt is, napokon belül elkezdik a tárgyalásokat. A közgyűlésen a képviselők a választási ciklus félidejé­ig elvégzett munkáról szóló beszámolót is elfo­gadták. Az elnök szerint 'a megalakulásukkor meghatározott program néhány elemén változ­tatni kényszerültek, mi­után a külső feltételek (például az önkormány­zatok központi finanszí­rozása, pályázati lehetőségek) nem a vártnak megfelelően alakul­tak, s ezért a működési költségek radikális csökkentése, és hitelfelvé­telek mellett sok ingatlanán túl kell adnia az önkormányzatnak, máté b. Adóprésben a balatoni nyaralók Van, aki azt mondja, hogy rövidesen nem épül már egyetlen hétvégi ház sem a Balatonon, sőt a meglévőket is igye­keznek családi házzá minősíteni a tu­lajdonosok. Az ok az adókban és a tó­parti települések sajátos adópolitikájá­ban keresendő. Balaton, déli part A jogszabály a kiemelt üdülőterületeken épült hétvégi házak évi és négyzetméteren­kénti adósarcának felső határát 900 forint­ban határozta meg. A balatoni települések nagy részén az adók e felső határ felé nyo­mulnak, s ekként akár 100 ezer forint is le­het egy átlagos nyaraló után az évi teher, miközben az ugyanakkora családi házak után kivetett adó alig haladja meg a pár ezer forintot. Emiatt minden balatoni ön- kormányzat építési osztályán halomban áll­nak az átminősítési kérelmek. S ha a ki­sebb adóhoz helyben lakás kell, a nagyma­ma vagy nagypapa még azt is vállalja, hogy állandó lakosként bejelentkezik a községbe és úgy tesz, mintha ott lakna. Az építményadó a helyi önkormányza­tok egyik legfontosabb bevétele, s mivel a nyaralótulajdonos nem a település lakója - a helyhatósági választáson tehát máshol szavaz -, rálőcsölnek mindent, mondván, fizessen, ha hétvégi házat tart fenn. A baranyaiak-pécsiek hétvégi házai főleg a Balaton-part Fonyódtól Balatonberényig tartó szakaszán állnak, számukat úgy ti­zennyolc-húszezerre tehetjük. Ha csupán 50 négyzetméteres hétvégi házakkal szá­molunk és átlagos adótétellel, akkor is évente 4-5 milliárd forint (!) körül mozog e nyaralók építményadója. Igen ám, de az adók tavasszal általában megemelkednek. Példa rá, hogy a napokban a siófoki város­atyák a korábbi dup­lájára emelték a hét­végi házak épít­ményadóját, s így már 800 forintot kell befizetni a nyaraló minden négyzetmé­teréért. Nem jobb a helyzet Fonyódon sem, ahol 600 forint az évi négyzetméte­renkénti adó (a vas­út nem Balaton felőli részén 20 százalék a kedvezmény), ám az itteni közel 5600 építménynek több mint a fele hétvégi ház. Balatonfenyvesen még 500 forintnál tarta­nak, de úgy hírlik, hogy nem sokáig. Balatonberényben igen kedvező a helyzet (320 forint az adó), s csak a 130 külföldi hétvégiház-tulajdonos fizet 800 forintot négyzetméterenként. Balatonmáriafürdőn 500 forint a négyzetméterenkénti adó. Ha ezekhez hozzávesszük a különféle egyéb költségeket (vízdíjak, áramdíjak, kurtaxa), akkor bizony manapság nem olcsó mulat­ság a hétvégi ház fenntartása, miközben a balatoni településeken az őslakosok (a helyben lakók) alig fizetnek adót. Mind­ezek miatt keresi fel egyre több nyaralótu­lajdonos a községházákon az építési osztá­lyokat, hogy hadd minősítse át hétvégi há­zát családivá. Az átminősítésnél pedig nincs különösebb megkötés, elég, ha lakha­tó és fűthető a ház. Ám evvel tízezreket le­het évente megspórolni. KOZMA FERENC ADÓK, KÖZÜZEMI ÉS BÉRLETI DÍJAK A BALATONNÁL G- Egy átlagos hétvégi ház évi építményadója 60 000-80 000 forint, Ez a három nyári hónapra leosztva 20 000-26 000 forint.- A déli parton a víz köbmétere 451,40 forint, ez havonta -10-15 köbméterrel számolva - 4500-7000 forint költséget jelent.- A havi áramszámla 3-5000 forint.- Személyenkénti kurtaxa (üdülőhelyi díj) naponta 200 forint, két személy esetén tehát havi 12 ezer forint.- A tulajdonos havi kb. 40-55000 forintos kiadással számolhat. Egy kétszobás, jól felszerelt nyaraló bérleti dija napi 20 000- 30 000, havi 600-900 ezer forint, de ennek 40 százaléka adóként elmegy, marad tehát havi nettó 360-540 ezer forint, a kiadásokat levonva 300-500 ezer forint a tiszta haszon. Kevesebb pénz a kórházaknak Áprilistól gyökeresen megváltozik a finanszírozási rendszer Minimum tíz százalékkal kapnak kevesebb központi pénzt a kórházak áprilistól, az intézmények számításai legalább­is ezt támasztják alá. A társadalombiztosító szerint a csök­kenés nem több két százaléknál. A kórházakat érzékenyen érintő változás a betegellátást még nem veszélyezteti, a szükséges beruházásokra viszont idén biztosan nem íutja. Hadat üzentek a parlagoknak Baranyai körkép Kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni a kórházak április­tól, ellenkező esetben az idén rendelkezésre álló központi keret a tervezettnél több hónappal ko­rábban kimerülne. A társadalom- biztosító matematikája szerint ugyanazért az ellátásért a korábbi összegek 98 százalékát kapják meg az intézmények. Dr. Dénes Lászlótól, a mohácsi kórház igazgatójától megtudtuk, számításaik azt mutatják, ameny- nyiben a kórházaknak a társada­lombiztosító által fizetett alapdíj (ez jelenleg fekvőbetegenként 81 ezer forint) nem emelkedik, a szor­zószámok csökkenéséből - amely betegségcsoportonként változó - következően a korábbinál mini­mum tíz százalékkal kapnak keve­sebb pénzt az intézmények. Ez a mohácsi kórház esetében havi egy- kétmillió forint bevételkiesést je­lent. A betegellátást a változás nem veszélyezteti, idén azonban a leg­szükségesebb felújítási munkákat sem tudják majd elvégezni. Fazekas Ferencné, a komlói kórház gazdasági igazgatója kér­désünkre elmondta, ha az alapdí­jak nem változnak, ők is tíz szá­zalék körüli bevételkiesésre szá­mítanak áprilistól. Dr. Moizs Mariann, a Baranya Megyei Kórház orvosigazgatója úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a meg­felelő működtetés biztosításához ­mivel a közüzemi díjak és beszállí­tói költségek is jelentősen meg­emelkedtek - egy fekvőbeteg ellátá­sáért legalább 85-90 ezer forintot kellene kapniuk az intézmények­nek. A központi pénzek feltehetően a kötelező béremelésekre sem lesz­nek elegendők, ezeket az intézmé­nyek a dologi kiadások - amelyekre a fedezet megegyezik a tavalyival - terhére tudják csak biztosítani. Az igazgatónő hozzátette, ápri­listól a kórházi ápolások időtarta­ma minden bizonnyal csökken, ez mind a betegek, mind az intéz­mények szempontjából pozitív változás. A kórházak ugyanis egyes műtétek esetében egy napi ápolásért ugyanannyi pénzt kap­nak majd, mintha a jelenlegi rendszer szerint három-négy na­pig tartanák benn a pácienseket. Csak igazán indokolt esetben kell majd a betegeknek több napot tölteniük kórházban. (Háttér: www.dunantnlinaplo.hu) ______ W. K. Sás d-Szágy-Gödre Már nemcsak a földhivatal ösztökél a rendszeres föld­művelésre, hanem a térség önkormányzati társulása is. Nincs kizárva, hogy idővel határrészenként egy tömb­be kerülnek a műveletlen földparcellák. A sásdi központú Baranyai Hegy­hát Területfejlesztési Önkormány­zati Társulás határrendezési prog­ramot dolgozott ki. Számítógépen - a komlói földhivatallal együtt­működve - leltárba vették a parcel­lákat. A nyilvántartás révén most már azt is tudják, hogy melyik földdarabkát ki bérli. Eddig az volt a fő gond, hogy sokszor nem sike­rült a földet művelő személyt érte­síteni, ha gondozatlan volt a terü­lete, mert nem ismerték a címét. A számítógépes adatbázisnak kö­szönhetően most már biztos, hogy célba érnek a megmunkálásra ké­rő felszólítások. Kovács Sándomé társulási elnöktől, Sásd polgár- mesterétől (képünkön) megtud­tuk, hogy a program megvalósítá­sa sok időt igényel. Ugyanis a tu­lajdonosokat meg kell nyerni an­nak, hogy területeik - földcserék segítségével - egy nagy kiterjedésű határrésztömbbe kerüljenek. Mindez csak akkor sikerül, ha az emberek vállalják az egy tagban történő csoportosulást. Minderre pedig szükség van, hisz az idős és magá­nyos birtoko­sok, illetve bérlők nem képesek a parcellák megmunkálására, sőt gazolására sem például Gödre, Baranyajenő és Szágy határában. A társulási törekvés egyedülálló Észak-Baranyában. Ha megvaló­sul, akkor előnyösen alkalmaz­hatnak erőgépeket a táblákban elhelyezkedő magánparcellákon. CSUTI J. A PÉCSI ORIGAMI KÖR tagjai és a Petőfi Sándor Művelődési Ház művészeti csoportjai közös házi hangversenyt, hajtogatást és teadél­utánt rendeztek tegnap. A nem mindennapi programra japán vendé- gek is hivatalosak voltak. _____________________fotó, mOller andrea Mé g nem lövik a jeget Májusnál előbb nem kezdenek el dolgozni a jégelhárítók Pécs A hirtelen beköszöntött tavasz­ban már zápor is esett, amiből egyes helyeken jég hullott. A Jégesőelhárltó Egyesület azonban csak a szokásos időpontban, má­jusban nyit, ám ennek elsősorban anyagi és technikai okai vannak. Az év ezen szakaszában ugyan­csak ritka a zápor, az még inkább, hogy jég essen belőle. Ettől függet­lenül Huszár István, a Jégeső­elhárító Egyesület első embere azt mondja, hogy ez még nem annyira veszélyes, ugyanis az apró szemű jég kárt nem tud okozni, és nincs is miben, mivel a növénykultúra márciusban nem számotte­vő. A szokásos május 1-jeinél korábbi műkö­désre különben se anyagi, se műszaki kapa­citás nincs. Tavaly a gépekből a 105 generátort kiszerelték, elvégezték a szükséges javításokat, kipróbálták őket. Csak áprilisban szállítják visz- sza valamennyit, s az újbóli besze­relés egy hónapot vesz igénybe. Ami a jégelhárítás pénzügyi hátte­rét illeti, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumhoz ad­nak be mezőgazdasági kármegelő­zésre egy pályázatot, és ha ez sike­res lesz, akkor az önkormányzat­ok, a hegyközségek, a biztosítók és a helyi nagyüzemek forrásaival együtt biztos, hogy 2001-ben is fel tudják venni a harcot a jégeső ellen. M. K. Egy nap a tiszta környezetért A pályázatra beérkezett rajzokat mától kiállítják A megyében elsőként közterület-szépítő napot tartanak az Ormánság fővárosában és a körjegyzőséghez tartozó telepü­léseken jövő hétfőn. Sellye Köztisztasági programot szervez­nek április 2-án Sellyén és a kör­jegyzőséghez tartozó hat telepü­lésen. Az akció napján a helybéli­ek a közterületeket és közintéz­ményeket teszik rendbe, virágo­kat, fákat ültetnek. Hasonló programot a németor­szági Reims-Murr tartományban évek óta szerveznek, az ormánsá­gi települések arculatának javítá­sát, és a térség turisztikai vonze­rejének javítását szolgáló rendez­vényt a külföldi tapasztalatok alapján szervezi meg a megyei önkormányzat. A tervek szerint a következő akciót jövőre a német tartománnyal párhuzamosan, egy időpontban tartják, a megye más kistérségeiben. Simonné Szántó Jolán Verától, a Sellyéi Családsegítő Szolgálat vezetőjétől megtudtuk, a közel­múltban a részt vevő települések általános iskoláiban a rendez­vényhez kapcsolódó rajzpályáza­tot hirdettek A tiszta környeze­tért címmel. A beérkezett mint­egy 130 munkát a művelődési házakban kiállítják, a megnyitó ünnepségeket ma tartják. A nyer­tes rajzokért járó jutalmakat a környezetszépítő akció napján adják át. W. K. Hírcsatorna KÉSELÉS György-aknán. Életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba tegnap hajnalban Pécsett egy György- aknai, huszonnyolc éves nőt. A fiatal hölgyet az élettársa szúrta hasba oly módon, hogy a sérülés több fontos eret és belső szervet is érintett. A nőn életmentő műtétet hajtottak végre, állapota gyorsan javul, így ma akár már meg is hall­gathatja a rendőrség a történ­tekkel kapcsolatban. Az élet­társ nem tagadja, hogy az ő kezében volt a kés, de állítása szerint baleset történt. (sn) A SELLYE! önkormányzat együttműködési megállapo­dást ír alá holnap a horvátor­szági Grubisno Polje városával a sellyei művelődési ház nagy­termében. A két település a kulturális kapcsolatok erősíté­sén kívül a jövőben a szoro­sabb gazdasági együttműkö­dés érdekében többek között rendszeresen üzletember-talál­kozókat is szervezne, a folya­matos információcserét bizto­sítva ezzel. (wk) BARANYA egész területén ha­vazott tegnap. A múlt héten csak a Zengőn, a Misinán és a Jakab-hegyen maradt meg a hó néhány órára, most viszont né­hol az utakat is befedte a hirte­len jött csapadék. A közútkeze­lő kht. gépei sóztak például Túronynál, Árpádtetőn, vala­mint a Remete-rétnél. (cs) ORFŰN egy agyvérzést kapott horgász kórházba szállításában segédkezett a napokban Dévai András halőr, az Orfűi Polgárőr Egyesület tagja. Az eszmélet- vesztés határán lévő idős ember veszélyes helyzetét a környeze­tében lévők nem vették észre, a férfi az arra járó polgárőr köz­benjárásának köszönheti, hogy még időben kórházi ápolásban részesült. (sn) INGYENES jogi tanácsadást tartunk ma, szerdán délután 5- től 6 óráig szerkesztőségünk­ben (Pécs, Engel J. u. 8.). Meg­közelíthető a 40-es és a 27-es autóbuszokkal. (p) ÉKESTÉK. Március 29-én, csü­törtökön este 20 órai kezdettel Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban (Pécs, Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmisé­gi Egyesület és Klub vendége Pető Iván SZDSZ-es politikus lesz. A rendezvény támogatója a Dunántúli Napló. A 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom