Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)

2001-03-28 / 85. szám

2001. Március 28., szerda BARANYA I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 5. oldal Sebességstop az autóbuszokban Belföldön is szabályoznák a fuvarozók munkaidejét A nemzetközi forgalomban részt vevő magyar tehergépjárművek és autóbu­szok műszaki állapota a szigorú előírá­soknak megfelelően gyakorlatilag nem különbözhet a Nyugat-Európa útjain gördülő társaikétól. A legújabb szabá­lyozás szerint a húsz főnél több sze­mély szállítására alkalmas autóbuszok­ba száz km/órára beállított sebesség- korlátozót kell beszerelni. Pécs-Budapest A májusban hatályba lépő KRESZ-módosu- lással nemcsak a közlekedés szabályai vál­toznak, de jelentős szigorítások lépnek életbe a gépjármű-üzemeltetés területén is. Az új­donságok elsősorban a teherautók és az autó­buszok tulajdonosait, üzemben tartóit érin­tik, de a nagy tömegű, olykor sok személyt A hatóság drákói szigora szállító járművek biztonsági szintje az uta­soknak és a közlekedésben részt vevőknek sem mindegy.- Az uniós tagállamok területén érvényes jogszabályokat a törvényalkotók igyekeznek folyamatosan harmonizálni a hazai gyakorlattal, így van ez a gépjármű-üzemeltetés­ben is - mondta Litter Lász­ló, a Baranya Megyei Közle­kedési Felügyelet osztály- vezetője (képünkön). - 1992-től egyébként csak az uniós országok forgalomba helyezési feltételeinek meg­felelő műszaki színvonalú tehergépjárművek és autóbuszok vehetnek részt a nemzetközi forgalomban. Újdonság vi­szont, hogy 2001. január elsejétől a külföldre készülő, húsz főnél több személy szállítására alkalmas autóbuszokat 100 km/órára beállított sebességkorlátozóval kell ellátni. A sebességkorlátozó­nak a hazai szabályozás szerint 2001. május else­jétől lesz jelentősége. A tachométerrel felszerelt autóbuszok ugyanis né­mi engedményt kapnak, és akár 100 lon/óra se­bességgel is haladhatnak az autópályákon. A ha­gyományos felszereltségű kocsik továbbra sem léphetik át a kilencvenes határt.- Az uniós országokban évtizedek óta alkal­mazzák az úgynevezett AETR-egyezményt, amely a különböző szolgáltatásokban részt vevő gépkocsivezetők vezetési idejét és pihe­nőidejét szabályozza - mondta az osztályve­zető. - Ez a szabályozás áprilistól hazánk terü­letén is érvényben lesz, vagyis aki a járművé­vel a magyar határt átlépi, az már a magyaror­szági indulóhelytől köteles betartani az egyez­mény előírásüt, egészen a visszaérkezésig. A kizárólag belföldi forgüomban közleke­dő, 3500 kilogrammnál nagyobb össztömegű tehergépkocsikra, autóbuszokra ezek az elő­írások egyelőre még nem vonatkoznak, hiszen csak koncepció szinten léteznek, de a szaktár­ca szándéka, hogy a sofőrök vezetési idejét, terhelhetőségét rövidesen az országon belül is szigorú szabályokhoz köti. A bonyolult nem­zetközi szabályozás két üapkövetelménye szerint égy sofőr hetente legfeljebb 54 órát ve­zethet, naponta 9 órát tölthet volán mögött, és 4,5 óra után legüább 45 percet kötelező pihen­nie. Az egyes országok ennél szigorúbb felté­teleket is szabhatnak.- Azt, hogy az elavult, koros tehergépkocsi­parkot fel kell-e majd szerelni á menetíró ké­szülékekkel (AETR), azt ma még nem tudjuk, de hogy például a menetlevélen rögzített ada­tok hitelességét ellenőrizni, és szükség esetén szankcionálni kell, az biztos - hangsúlyozta az osztályvezető. ______ ____ s. c. Az EU-tagországok közlekedési hatóságai drákói szigorral el- . lenőrzik a menetidőt rögzítő AETR-készüléket, és büntetik a rendelet megszegőit. Az unió szabályainak alkalmazásával vi­szont az a fuvarozó, aki eddig egyheti fordulóval havi négy nemzetközi fuvart bonyolított le, az májustól legfeljebb három­ra lesz képes. A néhány kamionnal rendelkező kisebb fuvaro­zók nem engedhetik meg maguknak a váltósofőr alkalmazá­sát, így versenyhátrányba kerülnek a nagyobb fuvarozócégek­kel szemben. A külföldre tartó autóbuszsofőrök szintén szá­míthatnak arra, hogy a határ közelében a hatóságok ellenőr­zik, hogy a járműbe beépítették-e a sebességkorlátozót. DINÓK A LEVEGŐBEN. Hatalmas, több száz kilós dinoszauruszok érkeztek tegnap Pécsre. Az állatmodelleket daru emelte be a Skála Konzum Áruházba, ahol holnaptól várják a természettörténet iránt érdeklődőket. A látványos, belépődíj nélküli kiállítás április 8-ig vár- ja a látogatókat. _____________________________fotó: müller a. Sá rga port hozott az eső a faluba Sárga, púderfinom port hagyott maga után a hétfő reggeli eső Orfűn. A kistelepülés lakói attól tartanak, hogy valami­féle veszélyes vegyi anyagot hozott hozzájuk a csapadék. Orfű-Pécs A helyiek körében számos teória született arról, honnan is eredhet az eső felszáradása után maradt sárga por. Sokak szerint egyszerű természeti jelenségről van szó, má­sok egy távoli üzem légszennyező hatására gyanakszanak: konkrétan a régi ércdúsító és a két zagytó me­rült fel mint lehetséges szennyező­anyag-forrás. A Mecsekére Környe­zetvédelmi Rt. vezérigazgató-he­lyettese kérdésünkre elmondta, az évekkel ezelőtt bezárt kővágó- szőlősi ércdúsító területén már csak rekultivációs munkálatok folynak, melyek semmiféle szeny- nyező anyagot nem juttatnak a lég­térbe, s véleménye szerint a zagy­tóból sem származhat a sárga por, mivel annak 160 hektáros felülete többnyire vizenyős, náddü benőtt és sűrű erdősáv övezi. Az országos meteorológiai szol­gálat munkatársa megerősítették a környezetvédelmi cég állásfogla­lását: elöljáróban annyit mondtak az üggyel kapcsolatban, hogy a sárga por semmiképpen sem lehet vegyi- vagy egyéb üzem mellékter­méke, hiszen ahhoz, hogy eső után észlelhető mennyiségben megmaradjon egy anyag, súlyos, elfedhetetlen környezetszennyező tevékenységre, vagy valamiféle robbanásra lenne szükség. Hozzá­tették, a sárga eső nem ritka jelen­ség, melynek leggyakrabban nem kémiü, hanem fizikü oka van: a csapadékot az Afrika felől érkező légtömegek szállítják hazánk fölé tele a homokviharok finom por­szemcséivel. Bár ezt látják a legra­cionálisabb magyarázatnak, hoz­zátették, nem érkezett jelentés olyan viharról, amely okozhatta volna az orfűi jelenséget. Egy helyi lakos mintát gyűjtött a sárga porból, és a megyei ÁNTSZ segítségét fogja kérni az elemzéshez. szabó anita Teljes lesz a csatornahálózat Szigetvár 120 millió forintot nyert a sziget­vári önkormányzat szennyvíz-el­helyezési pályázatával a Környe­zetvédelmi Alap Célirányzatából. Ebben az évben a megyében ez az egyetlen település, amely ré­szesült a környezetvédelmi tárca vissza nem térítendő támogatásá­ban. Mozsgai Péter, Szigetvár pol- 'gármestere a Dunántúli Napló kérdésére elmondta, hogy a most megnyert és a még ezután meg­pályázandó pénzekből befejezik a város szennyvízhálózatát. A munkálatokat még ebben az év­ben elkezdik, és a jövő év végéig a tervek szerint be is fejezik. A fejlesztés harminchat utcát érint, körülbelül hatezemyolcszáz la­kost, a belvárosban, valamint a keleti, északkeleti és déli városré­szekben. A szigetváriaknak a rendszerhez való csatlakozásért hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük, ami jelenleg körül­belül százezer forint, de lehető­ség van az összeg részletekben való kifizetésére is. B. E. Pécsi Hetes a médiáról PÉCS Hat ismert újságíró beszélge­tett Horváth Csaba politológus vezetése mellett a sajtósza­badságról, a véleménynyilvá­nítás korlátázását célzó tör­vényjavaslatról és a Heti He­tes című szórakoztató műsor­ról. A tegnap esti rendezvé­nyen több száz egyetemista várta a lapok munkatársai­nak „összecsapását”. A Pécsi Tudományegyetem Rákó­czi úti dísztermében még az álló­helyek is elkeltek tegnap este: a meghívott vendégek között a jobb­oldali újságírás képviseletében jelen volt Bencsik András, a Ma­gyar Demokrata című hetilap fő- szerkesztője, Seszták Ágnes, a lap főszerkesztő helyettese, vala- mint Gajdics Ot­tó, a Magyar Nemzet szer­kesztője. A mű­sorvezetőtől balra Rabb László, a Népszabadság főmunkatársa, Pauska Zsolt, a Dunántúli Napló főszerkesztője, valamint Havas Henrik közismert televíziós sze­mélyiség foglütak helyet. A véleménynyüvánítás szabad­ságát korlátozó - kiötlőjéről „Lex Pokol”-nak nevezett - törvényja­vaslat kapcsán parázs vita üakult ki a két tábor között: a Magyar De­mokrata munkatársü azt hangsú­lyozták, a sajtó nem engedheti meg magának, hogy vezető politi­kusokat becsméreljen, ezért he­lyesnek tartják a törvénytervezet korlátokat állító indítványát. Havas Henrik ezzel szemben úgy nyilat­kozott, a tervezet sérti a sajtó sza­badságát, és ellehetetlenítené a vé­leménynyilvánításon üapuló pub­licisztika műfajokat. Ä Magyar Nemzet szerkesztője közbülső ál­lást foglüt el: szerinte is beavatko­zik a tervezet a sajtó szabad véle­ményalkotásába, ami nem szeren­csés, viszont a mü helyzetben, amikor egyre gyakrabban élnek vissza az újságírók a hatümukkü, sajnos nélkülözhetetlen valamiféle intézkedés. A véleményformálás szabadsá­ga kapcsán a beszélgetés utolsó harmadában a Heti Hetes című műsorra terelődött a szó. Horváth Csaba felvezetőjében utalt a mű­sor népszerűségére és ezzel ösz- szefüggő befolyásoló erejére. A Magyar Demokrata képviselői egyenesen kimondták, jóízlésű ember nem nézi ezt a műsort. Ha­vas Henrik válaszul csak annyit mondott, aki sikeres, azt előbb- utóbb meggyűlölik. A másfél órás, fordulatos, néhol indulatos eszmecsere során a poli­tikailag megosztott fiatal hallgató­ság hangos tapssal foglalt állást hol az egyik, hol a másik oldal mellett. SZABÓ ANITA Napilapok olvasottsága Baranya megyében Országos napilapok Népszabadság 7,5%, Blikk 4,5%, ‘Mai Nap 4%, Magyar Nemzet 1%. ~~Magyar Hírlap 0,5%, ‘ a lap iddkbzben megszűnt Fittyet hánynak a belvízveszélyre Az önkormányzatok többsége nem költ a károk megelőzésére A belvíz által veszélyeztetett Baranya me­gyei települések döntő többsége - a szűkös anyagi lehetőségekre hivatkozva - tavaly óta semmit nem tett annak érdekében, hogy idén kevesebb esélyt adjon az elemeknek, és ezzel megelőzze a százezres, milliós ká­rokat. A polgármestereket tegnap nemcsak a felelősségükről, de a lehetőségeikről is tá­jékoztatták. Baranyai körkép Baranya megyében 1999 óta több mint ötven tele­pülés kapott állami támogatást a belvízkárok megelőzésére, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a megye felkészült lenne a hirtelen lezúdu­ló, megállíthatatlan víztömegek elleni védekezés­re. A Baranya Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság szakemberei tavaly har­mincnyolc településen mérték fel a víz­elvezető árkok állapotát és a megelőzé­si, kármentesítési munkálatok alapjául szolgáló terveket, és szinte mindenütt hiányosságokat állapítottak meg. Miu­tán a szükséges teendőket jegyző­könyvben rögzítették, és a dokumentu­mot az érintett polgármestereknek el­küldték, az év végéig vártak az önkor­mányzatok válaszára. Egyedül Komló­ról érkezett levél - februárban.- Baranya nem tartozik a legveszé­lyeztetettebb megyék közé, de alkal­manként itt is keletkeznek belvíz okozta károk - mondta Pfeiffer Márton ezredes, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság parancsnoka. - A települési önkormányzatok alapfeladata a belvíz elleni védekezés, ennek éllenére szinte sehol sem végezték el az általunk egy­előre csak javasolt munkálatokat. Az ár­kok sok helyen gondozatlanok, és nem alkalmasak a vízelvezetésre, a települések nem rendelkeznek vízkár-elhárítási tervvel, hiányoznak a képzett szakemberek és a megfelelő eszközök. Az igazgatóság ezen a területen ma még nem gyakorolhat hatósági jogkört, így nem is szank­cionálhat, bár egy tervezett jogszabály-módosí­tás erre a jövőben lehetőséget adna. Egyelőre azonban két eszköz marad: a javaslat és a tájé­koztatás. Tegnap harmincnégy Baranya megyei telepü­lés polgármesterét hívták meg az igazgatóságra azért, hogy tájékoztassák őket a belvíz elleni vé­dekezésben rájuk háruló felelősségről és a meg­oldást segítő lehetőségeikről. A helyben elosztható források közül rendkí­vüli esetekben a vis maior-keretből igényelhet­nek a belvíz sújtotta települések, ez a kalap azonban idén már teljesen kiüresedett. Az Or­szágos Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság az elmúlt három év alatt összesen százötvenmilli- árd forintot osztott szét kárenyhítésre az ország­ban, legalább ennyi kellene a megelőzésre is. A hosszú távú prognózisok szerint ugyanis az el­következő évtizedben Magyarországon fel kell készülni a folyó- és csapadékvizek okozta kár­eseményekre. S.G. Fokozottan belvízveszélyes települések Baranya megyében Nagyhajmás^ o Mekényes I °Mágocs Alsómocsoiád o Szászvár Bodolyabér °o Magyar-: hertelend Kárász o o OO Máza o vékéuy Magyaregregy O Komló Pécs O Szigetvár Hóból % 0 Drávátok P 6 Markóc Felsőszentmárton Drávákeresztúr Mohács Homorúd Egyházasharaszti Harkány Ipacsfa Drávaszaboics ^atty 1 F Kistapolca Orávapalkonya Sor(flsai' ‘:0ld J Kásád Beremend Alsószentmáíton Forrás: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Sátorhely Magyarbóly Hírcsatorna VILLÁNYKÖVESDEN a teg­napi viharos erejű szél az útra döntött egy hat méter magas tölgyfát. A gyorsan a helyszín­re érkező tűzoltók feldarabol­ták á fát és megtisztították az eltorlaszolt utat. Szigetváron a szél leszakított félig egy nagy faágat a Szent István lakótele­pi óvodánál. A ledöntött faág nem sokáig veszélyeztette a csemeték biztonságát a gyor­san intézkedő tűzoltóknak kö­szönhetően. (be) MAGYARTELEKEN még az eső előtt összeröskadt a kas­télyparkban található kétszáz éves volt bognárműhely tető- szerkezete az egyik éjszakán. Szél nem fújt ekkor, csapadék sem hullott, ezért biztosra ve­hető, hogy fa- és cseréptolvajok akarták megbontani az épüle­tet. Személyi sérülés szerencsé­re nem történt. Az önkormány­zat szeretné felújítani a nyári diákszállásnak is használt öreg létesítményt. (cs) EGY BODAI vállalkozó az ön- kormányzat segítségével 150 ezer forint értékű éjjel is látó infra-távcsövet vásárolt a pol­gárőr- és a mezőőr-szolgálat tagjainak. (cs) BOLYBAN JÁRT egy amerikai zenei tanácsadó. Dr. Ronald Johnson karmester, az iowai egyetem (USA) professzora a napokban Bólyban tett szakmai látogatást. Két napon át nyilvá­nos próbán foglalkozott a helyi ifjúsági fúvószenekarral, és hasznos tanácsokat adott a ze­neiskola hangszeres és szolfézs óráin is. _________________________________(CS) 4 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom