Új Dunántúli Napló, 2001. március (12. évfolyam, 59-88. szám)
2001-03-16 / 73. szám
10. oldal - Új Dunántúli Napló B E R K E S D B E MUTATKOZIK 2001. Március 16., péntek ; Hl Munkahelyeket fogunk teremteni Hátrányos helyzetű település, nem ilyen besorolásban B erkesd. A települést más szomszédos községekkel együtt I. István király adományozta a pécsváradi apátságnak 1015-ben. Az 1778 márciusi, Mária Terézia által kibocsátott rendelkezés intézkedett arról, hogy a falut az Egyetemi Alaphoz csatolják, vagyis jövedelmei a tudományegyetemet szolgálják. A település ma is két, jól elkülöníthető részből áll. A régi faluban a hagyományos, úgynevezett fésűs beépítésű parasztházak a jellemzőek, míg az új településrészen a 20-30 éves, sátortetős házak sorakoznak fel. Az ötvenes években nagyobb arányú elvándorlás kezdődött, majd a hatvanas, hetvenes években stagnált a lakosság száma. Az utóbbi évtizedekben pedig szolid mértékben ugyan, de fellendült a kitele- pedési kedv, meglehetősen sok városi család költözött a jó állapotban lévő parasztházakba. A község nevét egyes kutatók a berkes (ligetes, bozótos) elnevezésből eredeztették, mások a berek, a nedves, mocsaras, elsősorban berekfából, azaz égerfából álló liget kifejezésből származtatják.- Háromszorosan is hátrányos helyzetű a településünk, mégsem kaptuk meg a statisztikai adataink alapján ezt a besorolást - panaszkodik mindjárt a beszélgetésünk elején Szabó László polgár- mester. Azért mindennel próbálkozunk, hogy kitörjünk ebből a lehetetlen helyzetből, s már azt is eredménynek könyvelhetnénk el, hogy ha a falu helyzete tovább nem romlana.-Tudja-emeli fel mutatóujját a település első embere -, nem is lenne a besorolással kapcsolatban semmi kifogásunk, ha ezzel lehetőségeink növekednének. Csak hát pont fordított a helyzet. Nem elég, hogy zsáktelepülés lévén, errefelé nem törekBelterület: 94 hektár Külterület: 1608 hektár Lakosság száma: 884 fő Munkanélküliek száma: 150 fő Vállalkozások száma: 20 Szabó László polgármester irodáját Berkesdröl készült festmény díszíti Helyi adók: gépjármű (600 Ft/100 kg), kommunális (4600 Ft/év), iparűzési (5 M Ft árbevétel után egy százalék) ______és közterület-használati díj sze nek a vállalkozók. A tönkrement bogádi Zengő Gyöngye Termelőszövetkezet hátrahagyott munkanélkülijeivel sem tudunk mit kezdeni, egy szerencsétlen besorolás miatt a nehéz helyzetünket javító pályázati pénzekhez egyáltalán nem, vagy nehezebben tudunk hozzájutni. A polgármester példaként megemlíti, hogy a területkiegyenlítési alapból nem részesülhetnek, más pályázatoknál pedig „beugrónak” jóval nagyobb önrészt kell felmutatniuk, mint a hátrányos helyzetűeknek. Szabó László azt is érthetetlennek tartja, — hogy míg az ugyanolyan rossz helyzetben lévő szomszédos települések megkapták a hátHird, rányos besorolást, sőt a Berkesd- nél jóval előnyösebb helyzetben lévő Pécsvárad is, addig nekik minden fillért be kell osztaniuk, hogy a legszükségesebb kiadásokra jusson. De nem siránkozni akar a polgármester, csak sanyarú helyzetük okán úgy mellesleg említi lehetőségeik szűkülését. Az előző polgármester idején indult gázberuházást - az igen magas költségek ellenére sem kellett módosítani, ugyanis ha az infrastrukturális fejlesztésekben a kínálkozó lehetőséget nem használják ki, akkor nem is számíthatnak a munkahelyeket teremtő vállalkozók betelepülésére. Márpedig minden idegszálukkal azon vannak, hogy a munkanélküliséget valamiféleképpen csökkentsék. A faluban ugyanis kihaltak az iparosok, termelőüzem nem működik, a termelőszövetkezetet tovább működtető belvárdgyulai téesz pedig nem vett át egyetlen földművest sem, saját embereivel dolgoztat. A munkanélküliek nagy többsége megváltozott munkaképességű, akik közül sokan dolgoztak az Agora kihelyezett üzemében, mosogatószivacsot gyártottak. Az adótörvény értelmében külső telephely a központtól csak 25 kilométer távolságban létesíthető, márpedig Berkesd csak 23 kilométerre van, úgyhogy ezek a munkahely-lehetőségek is megszűntek. A távmunkára meg még ajánlat sem érkezett, nagy valószínűséggel a Hosszúh^tény r'N~^ Y Pécsvárad J Vasas X / o I o Somogy! .x; ***** , pFazekasboda Manonfa Kekesúo , %5g* Bogád PerelSd ÜSÄBy 0Erzsébe‘ R&nya mm \ • Kátoly p Szellő Maráza Q° k Lovászhetény Nagypali oNagykozár vállalkozók tisztában vannak a berkesdi munkaképes korú lakosság szakmai felkészültségével. Erről is lemondtak.- De azért nem vagyunk elkeseredve, tovább küzdünk azért, hogy a település eltartóképessége növekedjen - biztatja szinte önmagát is a polgármester. - Mert nem olyan elveszett falu ez, amellyel a jövőben csak úgy kell számolni, hogy előbb-utóbb felszámolja önmagát. Van jövőképünk, hiszen a betelepülni akaró vállalkozások számára már most olyan közművesített telkeket, épületeket tudunk biztosítani, amelyek kielégíthetik igényeiket. Ezenkívül van egy olyan tervünk - mivel a feldolgozóipar idetelepülése reménytelen -, hogy a szolgáltatási szektorban keressük a lehetőségeinket. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem megy máról holnapra, elsősorban meg kell ismertetnünk a külvilággal lehetőségeinket. Benne vagyunk a Zengőaljai Kistérségi Társulásban, ezt a lehetőséget is ki akarjuk használni. Nagyon jó a közlekedésünk, hiszen naponta csaknem 20 Volán-járat köti össze a berkesdieket a külvilággal. A TELEPÜLÉS LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1300 1200 1100 1000 900 800 1930 1970 1996 1999 2000 2001 A polgármester viccesen említi meg, hogy a helyi iskola mellett a Pannon Volán a falu legnagyobb munkaadója, hiszen több mint 8 sofőr lakik a településen. Minden fillérnek helye van Nem sok pénzből gazdálkodik az önkormányzat, de azt igyekszik úgy elosztani, hogy minden fontosabb kötelezettségének eleget tudjon tenni. Az önkormányzati képviselők a költségvetés elfogadása után úgy nyilatkoztak, minden pályázati lehetőséggel élni fognak. Mindenekelőtt folytatni kell az egészségház felújítását. Az idén be is szeretnék fejezni, és akkor a falu rendelkezésére áll majd a fogorvosi rendelő, valamint az idősek napközi otthona is. Mindez a falu költségvetéséből 3 millió forinttal részesedik. Az újabb nagy kiadás egy iskolai beruházás. Az oktatási intézmény keretén belül ugyanis egy bentlakásos továbbképzőt, valamint erdei iskolát akarnak kialakítani, ehhez fel kellene újítani az iskola melletti lakatlan, önkormányzati tulajdonú épületet. Ez körülbelül 8-10 mülióba kerülne. Partnerre találtak a Pécsváradi Családsegítő Szolgálatban, de a beruházáshoz a kanadai nagykövetségi kapcsolaton keresztül is támogatáshoz juthatnak. Épületfelújításra is sor kerül az idén. Az önkormányzat igen előnyös megállapodást kötött a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht.-vel a falu belső útjainak kátyúzására. Erre körülbelül 2 milliót fognak költeni. A művelődési házat is szeretnék újraindítani, ám ehhez az épületet fel kellene újítani. A Déldunántúli Regionális Ifjúsági Irodához pályáznak, hiszen itt főként a falu fiatal korosztályának teremtenének közösségi foglalkoztatásra (például teleház) lehetőséget. A falu gazdái . A település 8 tagú önkormányzati testületet választott. A polgármester nem főállású, a faluban lakik, vállalkozó. A testületi ülésekre állandó meghívott a körjegyző, Hendzselné Papp Ilona. A testület tagjai: Szabó László polgármester, Ratting József alpolgármester, Donka Mihály, Gyenis József, Gyenis Miklós, Pappné Hermann Ilona és Kati János. A tervek szerint még az idei évben megújulhatnak a község utcái fotó: laufer l. Hatékony a Tolnai-módszer A gyerekek könnyebben olvasnak, helyesírásuk is javult Felhagytak a hagyományos, talán konzervatívnak is nevezhető tanítási módszerrel és új, hatékonyabb megoldást kerestek. Meg is találták a Tolnai Gyuláné által kifejlesztett heurisztikus módszer alkalmazásával. Azóta eredményeik szépen javultak, szinte minden megyei versenyen diákjaik ott vannak a első helyezettek között. A nyolcvanas évek közepén a berkesdi általános iskolában tanítók panaszkodtak: az akkori olvasástanítás módszere nem megfelelő. A diákok több hónapos, kínkeserves gyakorlat után sem tudnak rendesen olvasni, arról meg nem is beszél-. ve, hogy a szövegmegértés hiányosságai jelentősen befolyásolták a helyesírást is. A tantestület egységes megállapítása szerint ezt a módszert tovább nem szabad alkalmazni, ugyanis minden erőfeszítés ellenére a diákok olvasás-megértési . szintje évről évre tovább romlott. A szakmájukra valamit is adó, önérzetes pedagógusok ekkor azt mondták, valamit tenni kellene, mert így nekik sincs sikerélményük. A tanításba befektetett energiájuk csak kudarcot eredményez. Kutatni kezdtek más lehetőségek után, és ekkor találtak rá egy bemutató tanításon az úgynevezett heurisztikus (felfedező) olvasástanítási módszerre, amelyet Tolnai Gyuláné, a neves pedagógiai szakember fejlesztett ki.- Ez volt a nyolcvanas években, azóta csak sikerről számolhatok be - mondja Schmerczer Józsefhé igazgatónő. - Amelyik gyerek így megtanult olvasni, az a biztos siker jegyében mehetett el versenyezni, hiszen a más módszerekkel ellentétben mind a megértés, mind a hangsúlyozás-ismeret terén kimagaslanak a más rendszerben tanított gyerekek közül. Pedig nincs itt semmi különlegesség - avat be a módszer eredményességének titkába az igazgatónő. - Egyszerűen csak arról van szó, hogy a gyerekek érdeklődésének állandó fenntartására építkezik. A tanítás játékos keretek között folyik, az eredményeket folyamatosan elemzik, nincs monotonitás, a gyerekekbe szinte észrevétlenül bevésődik a szavak értelme. Legutóbb a pécsi Belvárosi Általános Iskolában az 1999/2000-es tanévben megtartott Lázár Ervin olvasási versenyen ebben a kategóriában kimagaslóan szerepeltünk, egyik tanulónk, Péter Petra nyerte az olvasási verseny első helyezését. De a más tantárgyakból megrendezett tudásfelméréseken is igen jól szerepelnek az itt tanuló, négy faluból (Berkesd, Eilend, Pereked és Szilágy) verbuválódott diákok. A területi történelemversenyen az iskola csapata tavaly első helyezést ért el. A matematikai versenyt évek óta Berkesd rendezi, tavaly a nyolcadikos Perlaki Gábor, a hetedikesek közül pedig Máy Zsolt lett az első helyezett. Azt szeretnénk elérni - magyarázza a jövő terveit az igazgatónő -, hogy az itt folyó oktatási módszer gyakorlati hatékonyságának bemutatásán túl, a más iskolában tanító kollégáknak elméleti továbbképzést is tudnánk tartani. Ehhez partner a módszer szellemi anyja, Tolnai Gyuláné is. A tantestületben az üyen módszerrel oktatók közül hárman olyan magas szintű elméleti tudással is rendelkeznek, hogy a továbbképzést is meg tudnák tartam. Tulajdonképpen csak egy üresen álló épületet kellene felújítani, hogy a szálláslehetőséggel a bentlakásos továbbképzésre is nyíljon lehetőségük. Arról nem is beszélve, hogy a nyári időszakban a terveik szerint kialakított, úgynevezett erdei iskolai foglalkozásokon résztvevőknek is tudnának ezáltal szállást biztosítani. Látványnak is szép az iskola aulája fotó: laufer László Legtöbb pénz az iskolára kell Az idén Berkesd 84 millió forintból gazdálkodik. Hitelt nem kell felvenniük, ha szűkösen is, de a legszükségesebb költségekre elegendő pénz áll rendelkezésükre. Az iskolára költenek a legtöbbet, 38 millió forintot. Az igazgatási költség a feladatok nagyságához képest nem sok, az apparátus és az ügyintézés 9 millióból gazdálkodik. A polgármester társadalmi megbízatású, főállásban vállalkozó. Eseti pénzbeni juttatásokra, segélyekre 2,5 millió forintot különítettek el. Az utak, járdák felújítására 2 millió áll rendelkezésre. A közvilágítás korszerűsítését is tervbe vették, ezt már tavaly elkezdték, de a települési besorolásuk miatt állami támogatásban csak a hátrányos helyzetű falvaknál jóval magasabb önrésszel vehettek részt. Az idén 1,4 milliót akarnak költeni az energiatakarékos utcai lámpákra (tavaly 1,2 millió volt a költség), ám ebből 700 forint a Dédász-törlesztés. A háziorvosi, védőnői szolgáltatás költsége 4,4 millió, a szemétszállítás 610 ezerbe kerül, a kábeltelevíziós hálózat üzemeltetéséhez pedig 610 ezer forinttal járulnak hozzá. ■ Gondolta volna...? ...hogy Berkesdet az égerfák ligetének nevezték, s esőzéskor csutával borították az utakatj hogy közlekedni lehessen rajta, ...hogy a XVIII. században a faluban kilenc fahíd volt, ...hogy rendelkeztek vásártartási engedéllyel is, az idősebb lakók még emlékeznek a március 2-i és a június 30-i országos állat- és kirakodóvásárokra, amelyek mindig nagy eseménynek számítottak, ...hogy az első római katolikus templomot a XVI. században építették, s a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelték fel, s hogy ezt később lerombolták, a jelenlegi templom 1896-ban került átadásra. . Az oldal megjelenését támogatta a berkesdi önkormányzat Szerkesztette: Békéssy Gábor Hiányzik az utánpótlás Nagy Ferencné szelíden mondja, ez a díszítőművészeti szakkör túlélt minden társadalmi változást és elsősorban nem a hagyományok megőrzése a legnagyobb értéke - bár ez sem elhanyagolható -, hanem a közösségteremtő ereje. Azt mondja, ide szívesen járnak az asszonyok, amolyan fórum jellegű az egész, mert miközben a térítők, faliszőnyegek, díszpárnák, blúzok hímzésével foglalatoskodnak, bizony be nem áll a szájuk, mondják a magukét - és ez így is van jól. A közösség ennek folytán szinte mindenben együtt van, nem is lehet csodálkozni azon, hogy a múlt rendszer nagy mecénási tevékenységéből adódóan, a kultúrházak keretén belül létrejött szakkörök közül mára már - az anyagiak híján - csak a díszítőművészek maradtak együtt.- Mindent közösen csinálunk, az országjárástól kezdve, a névnapok és más családi események megünneplésén túl sajnos egyre többször temetési szertartáson is magyarországi hagyományát az részt veszünk - bizonygatja a kö- alkotásokban megőrizték volna, zösségi összefogást az egyre Aki varr, hímez, mások életét többször előforduló halálesetek kapcsán a szakkör vezetője. - Mert kezdetben, úgy 1964 táján még 45-en voltunk, aztán volt olyan időszak is, amikor egy- egy foglalkozáson ennél többen is hímeztek, de mára már csak a 24- en maradtunk, idősek, öregek. Pedig sikert sikerre halmoztak, hi- Munkában Nagy Ferencné, a hímző szakkör vezetője fotó: l. l. szén a megyében kevés olyan díszítőművész akarja bearanyozni - vallja az szakkör működik, ahol a hímző idős szakkörvezető, népművészet szinte valamennyi ___________________________S i <