Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-06 / 5. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2001. Január 6., szombat ______________________Röviden Pa tapoklosi új milliói Az önkormányzat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­umtól ötmillió forintot nyert egy p%ázaton. Az összeget a kialakí­tandó tájház berendezésére fordítják. A községvezetőség szeretné elérni, hogy a létesítményt néhai Szigetvári János műemléki épí­tészről nevezzék el. A névadó személyről dombormű készül majd, sírjánál pedig kopjafát állítanak fel. (cs) Emlékeznek a katonákra A doni áttörésről Pécsett is megemlékeznek január 12-én a 13 óra­kor kezdődő ökumenikus istentiszteleten a bazilikában. Ezt követő­en a résztvevők a Klimó utcai kegyeleti helynél koszorúznak, vala­mint gyertyát gyújtanak az elesett és a még élő magyar katonák tiszteletére. _______________________________________________________l^í HÓ A HÉT VÉGÉN SEM VÁRHATÓ. A gyerekeket nem érdekli az előrejelzés, ha tél van, akkor szánkózni kell! fotó= műlleb andre* Erősödő mediterrán jelleg Villány A belvárosi rész ősi medi­terrán hatásait fokozzák a városszépítők. Új park ké­szül növényritkaságokkal, az ősarborétumot megnyit­ják, a majdani üzemek homlokzatai pedig sárga színt kapnak. Az önkormányzat és a Borászat Rt. együtt fáradozik azon, hogy a nemrég várossá vált település küllemében is méltó legyen régi és jelenkori hírnevéhez, ezért kulturális és botanikai beruházá­sokat készítenek elő. Teleki Zsigmondi növényneme- sítőt ábrázoló művészi alkotás dí­szíti pár hónapja a bormúzeum előtti teret, és míves emlékhely található a szovjet katonák katoli­kus temetőben kialakított sírkert­jében. A nyárra átadják a város­háza előtt, a volt világháborús kistemetőben a helységet jelképe­ző szökőkutat és a szőlőkupacon álló győzelmi angyalalakot, me­lyek körül növényritkaságokkal betelepített parkot alakítanak ki. A Borászat Rt. hozzáfogott lé­tesítményei lebontásához, illetve átalakításához. A terv szerint a majdani gyártóegységek külső fe­lületét - a mediterrán jelleget erő­sítendő - nap- és narancssárgára festik. A borfeldolgozó felmérette a Teleki család gyári területen lé­vő ősparkját, amelyet a rendezés után megnyitnak a látogatók előtt. A kataszterbe vétel során kiderült, hogy növekednek itt rit­kaságnak számító mamut- és se­lyemfenyők is. CSUTI J. Éleslövészet uránnal: a háború tovább kísért Továbbra sem csillapodnak a kedélyek a NATO által a jugoszláviai légicsapás-so- rozatban bevetett úgynevezett szegényí- tett urántartalmú lőszerek körül: a honi hivatalos álláspont szerint magyarok nem betegedték meg az anyag használata során, s a külföldi esetek sem bizonyítot­tak. Lapunk úgy tudja, nem kizárt, hogy nemcsak Boszniában, hanem a Délvidé­ken is bevetették a különleges eszközt. Pécs-Budapest-Újvidék Külügyminisztériumi (KM) és NATO-forrá- sok becslései szerint mintegy harmincezer, szegényített uránt tartalmazó gépágyútöl­tényt lőttek ki az amerikaiak a szerb állá­sokra. A Balkán-szindrómaként elhíresült ügyben Olaszországban és Törökország­ban, sőt tegnap már Görögországban is megkezdték a szakértők annak a vizsgála­A technológia tát, hogy a Koszovóban szolgáló katonák rejtélyes leukémiás megbetegedései össze­függésbe hozhatók-e a különleges lövedé­kek alkalmazásával. A napokban az a hír is napvilágot látott, hogy egy Okucaniban szolgált magyar fő­törzsőrmester, aki fehérvérűségben lelte ta­valy halálát, ugyancsak a szindróma áldozata. Az összefüggést a Honvédelmi Miniszté­riumban (HM) tagadják:- Egyelőre az olaszországi megbetegedé­sekkel kapcsolatban csak hiányos informá­ciók állnak rendelkezésünkre, s úgy véljük, hogy az ügyet elsősorban az újságírók fúj­ták fel - jelentette ki Svéd László (képün­kön) orvos-vezérőrnagy, a HM egészség- ügyi főcsoportfőnöke. - Az elhunyt magyar katona pedig nem is kerülhetett kontaktus­ba az anyaggal. A vezérőrnagy hangsúlyozta: orvosbioló- giailag bizonyított, igen sok körülménynek kell ahhoz együtt jelentkeznie, de minimá­lisan egy genetikai hibának, hogy ez a cse­kély mértékben sugárzó anyag leukémiás betegséget idézzen elő. Amióta magyar ka­tonák Bosznia-Hercegoviná­ban, illetve Koszovóban szol­gálnak, egyetlen rákos meg­betegedés sem fordult elő köztük. Svéd László elmondta, tu­domásuk szerint a Vajdaság­ban a NATO nem alkalmazta a szegényített urántartalmú lövedékeket. Ezzel szemben egymástól független újvidéki katonai és egyéb forrásokból származó információink alapján feltételezhető, hogy az egyik délvidéki híd lerombolásánál, illet­ve egy újvidéki légelhárító egység megsem­misítésénél mégiscsak sor került a harcá­szati eszközök bevetésére. Informátoraink úgy tudják, a Vajdaságban már több tucat olyan haláleset is történt, amit az ottani közvélemény a lövedékek számlájára ír. Ezt azonban egyetlen hivatalos forrás sem erő­sítette meg. Dr. Kóbor József pécsi biofizikus szerint a botrány már várható volt. Lapunk­nak kifejtette, a radioaktív sugárzás legveszélyesebb, hosszú távú biológiai hatása a belélegzett apró, oldhatat­lan uránrészecskék alfasu­gárzásából fakad. Következ­ményük például 10-30 éven belül kialakuló tüdőrák lehet, de az oldható komponens eljuthat a csontba is, tehát fe­hérvérűség sem zárható ki, de bármilyen daganatos megbetegedés kockázata megnő­het. Egyedi esetekben azonban az ok-oko­zati összefüggés bizonyítása roppant nehéz. A biofizikus hangsúlyozta, hogy nem annyira a katonák, inkább a helyi polgári lakosság - akik a támadások után a helyszí­nen voltak - érintettsége a súlyosabb. Az urán felezési ideje 4,2 milliárd év, az észre nem vett szennyező gócok, a tápláléklánc­ba bekerülő koncentrált urán bárkit veszé­lyeztethetnek. Mindezek alapján számos szakértő úgy véli - és ennek hangot is adott - hogy a nukleáris és vegyi fegyverek alkal­mazásának nemzetközi szerződésekben rögzített tilalma a szegényített urániumot tartalmazó lövedékekre is vonatkozik. (Hát­tér, bővebb szakértői állásfoglalás: www. dunántúli napló. hu.) MÁTÉ BALÁZS Az uránium izotópikus dúsításának következménye, hogy melléktermékként hatalmas mennyiségű fémurán is keletkezik, amely csak 238 U-t tartalmaz, a hasadó­anyag 235 U aránya a természetesnél is sokkal ki­sebb. Ezt hívják szegényített uránnak. A fémurán a vas­nál nehezebb és szívósabb, kiválóan alkalmas páncél­törő rakétafejek anyagának. Ezeknél a robbanás a me­chanikai áthatolás után, a védett térben következik be. Vita a bor-zárjegyekről A vámosok a gazdákat, a gazdák a vámosokat hibáztatják Tájékoztató fórumot tartott tegnap délelőtt a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál a vám- és pénzügyőrség. A találkozóra elsősorban azokat a borosgazdákat várták, akiknek a bor-zárjegy bevezetésével, illetve hiányával kap­csolatban kérdésük, véleményük, panaszuk volt. PÉCS Mint arról lapunkban is beszá­moltunk (Dunántúli Napló, janu­ár 4.), a január elsejétől kötelező bor-zárjegyekhez való hozzájutás körülményessége, nehézkessége miatt demonstrációra készülnek a Siklós környéki gazdák, és az ügy érdekében a térség kereske­dőit és vendéglátósait is meg sze­retnék nyerni. Az elégedetlenség oka, hogy többen nem jutottak hozzá időben a palackokra, kan­nákra felragasztandó zárjegyhez, és ezzel ellehetetlenült a vállalko­zásuk, bizonytalan időre leálltak a kiszállítások, ami bevételek el­maradásával, esetenként komoly veszteséggel járt. A Vám- és Pénzügyőrség Dél­dunántúli Regionális Parancsnok­sága - érzékelve a törvény által érintettek körében kialakult fe­szültséget - tájékoztató fórumot szervezett tegnap a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál. Bár a találkozó nyugodt légkör­ben zajlott le, a gazdák egy részét továbbra sem sikerült meggyőzni arról, hogy a zárjegyek kiadásával kapcsolatban minden a legna­gyobb rendben van.- Elvétve előfordulhatott, hogy egy-egy termelő nem kapta meg a zárjegyeket annak ellenére, hogy időben leadta az előzetes igényét és a megrendelését is, de nem ez a jellemző - mondta el lapunk ér­deklődésére dr. Herczeg József al­ezredes, a regionális parancsnok­ság vezetője. A Baranya megyében érintett ötszáz bortermelő alig huszonöt százaléka rendelte meg időben a zárjegyeket, ők - attól függően, hogy mekkora mennyiséget állíta­nak elő - Pécsett, illetve Budapes­ten vehetik át a csomagjaikat. Ugyan előzetes számításaik alap­ján a többiek is leadták még tavaly az igényeiket, de a megrendelésről már megfeledkeztek. Az alezredes szerint sokan abban a hitben vár­ják az értesítést, hogy az igénybe­jelentéssel ele­get tettek a kö­telezettségeik­nek, holott már december közepéig pos­tázniuk kellett volna a meg­rendelőlapot ahhoz, hogy az év elején sorra kerülje­nek. nők. - Sokan nem tudják azt sem, hogy csak akkor vehetik át a pénzügyőrségen a csomagot, ha bemutatják a kifizetést igazoló át­utalási megbízást, vagy a postai utalványt. Az elégedetlen gazdákat nem sikerült maradéktalanul meg­győzni arról, hogy ők hibáztak, Nem fogyhat el a bor A kocsmárosok a vám- és pénzügyőrség véle­ménye szerint nem kerülhetnek olyan helyzet­be, hogy kifogynak a készleteikből és üresen maradnak a poharak, mert június végéig a nagykereskedők raktáraiból vásárolhatnak zár­jegy nélküli tételeket is. A hat hónapos türelmi idő lejártával azonban leltárt kell készíteni a megmaradt készletről, és azt legkésőbb szep­tember végéig úgynevezett készletzárjeggyel kell ellátni, méghozzá a vámosok jelenlétében.- Az űrla­pok jelentős része hiányos, kitöltetlen, vagy vagy ha igen, akkor a pénzügy­rossz helyre van címezve, ez őrséget vonják majd kérdőre a mind akadálya lehet annak, hogy szerintük elégtelen tájékoztatás valaki időben hozzájusson a zár- miatt. jegyekhez - mondta a parancs- ______________________ »-G­Gy ógyszergyár a kisvárosban Hollandiába és Németországba is exportálnak Szinte észrevétlenül épült fel és már termel az 52 dolgo­zót foglalkoztató Pannonfarma Pécsváradi Gyógyszer- gyár. Ünnepélyes felavatására csak eztán kerül sor, annyi azonban bizonyos, hogy a térség jelentős vállalkozással gazdagodott. Pécsvárad A gyógyszergyár magyar tulaj­donosi körhöz tartozik, részben saját, részben hazai bankoktól kölcsönzött tőkéből valósult meg. Dr. Blazics Gyula ügyveze­tő elmondta, hogy az építési technológia modulrendszerű, ezáltal viszonylag egyszerűen újabb gyártóegységet tudnak hozzáépíteni a meglévőhöz, ha az szükségessé válik. A hajdani pécsi gyógyszertári központból kifejlesztett és Pécsváradra köl­töztetett üzem az olcsó telek­árak miatt vett irányt a patinás baranyai település felé. Jelenleg szilárd gyógyszerformájú ter­mékeket gyártanak és csoma­golnak. A gyógyszertári forga­lomban az ügyfél elsősorban a fájdalomcsillapítókkal, a több­féle antireumatikummal, nap­égés és gyulladás elleni kré­mekkel találkozhat. Az 52 dolgozóból budapesti irodájukban öten kaptak he­lyet, ott történik a forgalomba- hozatallal kapcsolatos megany- nyi adminisztratív munka, ügy­intézés. Piaci szempontból elsősor­ban a hazai ellátás sokszínűsé­gét gazdagítják ritka magyar termékeikkel, de exportálnak Hollandiába és Németország­ba is. Tízzel kezdték, ma mint­egy 35 piacon lévő készítmé­nyük van. Ez eddig évente 1,4 millió doboznyit tett ki. A ko­rábbi, generikusnak nevezett, eredeti, de szabadalmi védett­ség nélküli gyógyszerek gyár­tására alapozódott vállalkozás minősített alapanyagból kész­terméket hoz létre. Veszélyes hulladék tevékenységük során nem keletkezik. A gyártási veszteséget, hulladékot külön raktárba gyűjtve a dorogi hul­ladékégetőbe szállítják rend­szeresen. A jövőben az oldatok, kenő­csök előállítására alkalmas üzemrész megépítését tervezik. BEBESSI K. A SOMOGYI HÍRLAP JELENTI 2000-RŐL címmel sajtófotó-kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők Ka­posváron, a múzeum nagytermében. A tárlatot, melyen Eszes Andrea, Király J. Béla, Kovács Tibor, Lang Ró­bert és Török Anett munkái láthatók, tegnap dr. Bayer József, az Axel Springer-Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A kiállítás január 20-ig látogatható. ________________________________________■ « t t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom