Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-07 / 335. szám

2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2000. December 7., Csütörtök | jüfllP Csúcsra járnak Európa politikusai A bajor tartományi miniszterelnök jó időre elhalasztaná a bővítésről szóló döntést Több ezer tüntető érkezett Nizzába, hogy az európai alapjogok chartája eilen tiltakozzék fotó. europress/epa A közös felelősség szellemében folyta­tandó munkára sürgette szerdán az Európai Unió tagállamait az intézmé­nyi reformról szóló megállapodás - a csúcstalálkozó sikere - érdekében az EU-elnökséget betöltő Franciaország. Nizza A csúcs előtti napon tartott sajtóértekez­letén Catherine Colonna, az Élysée-palota szóvivője azt hangsúlyozta, hogy a tizen­ötöknek „Európa általános érdekét kell választaniuk, és arra kell törekedniük, hogy szavatolják a sikert Nizzában. Átfogó, kiegyensúlyozott, teljes, haté­kony és hiteles megállapodásra van szük­ség, mert az Európai Unió szavahihetősé­ge a tét.” A soros elnökség - a vendéglátó Franciaország - nevében a lehető legjobb megállapodás elérését célzó erőfeszítése­ket ígért. A csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló Nizza polgármestere egyébiránt szerdán elhárította magától a felelősséget azért, hogy a városban megjelentek a csúcs el­len tüntetők. Jacques Peyrat saját felada­taként az állam- és kormányfők számára megfelelő munkakörülmények biztosítá­sát jelölte meg, és a tüntetők dolgában a prefektust, a területi rendőr vezetőt nevezte meg illetékesnek. Európai szak- szervezeti szövetségek ugyanis utcai megmozdulásokat szerveztek szerdára az európai alapjogok chartája ellen, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs résztvevői készülnek elfogadni. Egy nappal a csúcsértekezlet előtt a bajor miniszterelnök europolitikai hibák­kal vádolta a német kancellárt, s úgy vél­te, hogy új tagok felvételére csak az uni­ós alkotmány kidolgozása után kerülhet sor. Edmund Stoiber a Die Welt szerdai számában megjelent interjúban a nizzai csúcs legfontosabb feladatai között emlí­tette egy utókonferencia egybehívását, amely 2004-ig kidolgozná az EU-alkot- mányra vonatkozó szerződést. „Célszerű volna addig félretenni új tagállamok felvételét” - tette hozzá. A bajor politikus támogatná az egysze­rű többség bevezetését az uniós döntések meghozatalakor. „Az nem lehet, hogy a tagországok lélekszáma ne játsszék dön­tő szerepet. Ezért szavazáskor figyelem­be kell venni az államok népességének arányát is” - mondta a bajor politikus. A franciák vonakodását látva kijelentette: ha Schröder ebben a kérdésben engedne Párizsnak, akkor Németország a fontos témákban nem adhatná fel a nemzeti vé­tó eszközét a többségi döntés ellenében. Arra a közbevetésre, hogy a kancellár ezzel alkalmasint a német-francia jó vi­szonyt tenné kockára, Stoiber kijelentet­te: „Nem tudom elképzelni, hogy egy ve­lejéig demokratikus népnek, mint a fran­cia, problémát okozhat a kettős többség. A két ország egyenrangúsága és Európa motorjaként viselt közös felelőssége nem kérdőj éleződik meg ezáltal” - mondta. „Az államok közötti érdekegyeztetés nem lehet függvénye a személyes rokon- szenvnek. Schröder most mondja meg Chiracnak, milyen hatalmas engedményt tett Németország soros elnökként a berli­ni EU-csúcson a finanszírozás kérdésé­ben. Ezúttal Franciaország tölti be az elnöki tisztséget” - hangoztatta a bajor miniszterelnök. _______________■ A következő svéd soros elnökség új csatlakozási programmal állhat elő A megegyezés szükségességét hangoztatták vezető uniós politikusok és az Európai Unió bővítésére váró országok miniszterelnökei is a ma kezdődő nizzai csúcsértekezlet előtt. Megfigyelők szerint ebben a helyzetben akár­mi lesz is az eredmény, azt sikernek fogják ki­kiáltani. Feltéve, hogy nem lesz egyértelmű a kudarc. Az utóbbi elsősorban akkor követ­keznék be, ha nem sikerülne megállapodni a szavazati súlyok átrendezéséről. Ebben az esetben valószínűleg újabb csúcstalálkozóra kerülne sor, hiszen a kudarcba való beletörő­dés beláthatatlan negatív következményekkel járna az EU bővítése szempontjából. A fentiek tükrében érthető, hogy Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a napok­ban arra szólította fel a tagországokat, hogy mozdítsák ki a kátyúból az intézményi refor­mokról szóló tárgyalások menetét. A siker esélyét Prodi egy vasárnap megjelent interjú­jában egyébként - vagy-vagy alapon - mind­össze 50 százalékra becsülte. A kétség nem véletlen, hiszen több politikus úgy gondolko­dik - igaz, nem hivatalosan -, hogy mivel az új tagok felvételére 2004 előtt úgysem kerül sor, a reformokat sem kell mindenáron el­sietni. A reformok megvalósítása érdekében Niz­zában határozni kellene a minősített többsé­gű szavazásokról, amelyekkel az EU döntése­inek nagy részét hozza. Határozni kellene az Európai Bizottság biztosi helyeiről is, ha ugyanis a csatlakozás után a jelenlegi rend­szer folytatódnék, túlságosan naggyá és mű­ködésképtelenné válnék az uniós kormány. Hazai megfigyelők szintén úgy vélik, hogy az intézményi reformok sikere lehet a bővítés előtt álló utolsó akadály, ezután már a folya­mat élvezne elsőbbséget. Ebben „segítsé­günkre” lehet a januártól munkába álló svéd elnökség is, ők ugyanis minden bizonnyal minden eddiginél ambiciózusabb bővítési munkaprogrammal állnak majd elő. * A visegrádi országok miniszterelnökei az Európai Unió és a‘ társult országok nizzai csúcsértekezletét követően hétfőn Pozsony­ban találkoznak, hogy értékeljék a tanácsko­zás eredményeit. Értesüléseink szerint Orbán Viktor magyar, Milos Zeman cseh, Jerzy Buzek lengyel és a vendéglátó szlovák mi­niszterelnökön kívül várhatóan a szlovén és az észt kormányfő is ott lesz a pozsonyi talál­kozón. («ts) Kína fontos partnerünk Nézetkülönbségek és közös gazdasági érdekek Budapest A magyar kormány támo­gatja azokat a vállalatokat, amelyek erősíteni akarják aktivitásukat a kínai piacon, hiszen a két ország kereskedelmében meglévő egyensúlyhiányt fokozato­san csökkenteni kell. Martonyi János külügyminiszter azt követően nyilatkozott így, hogy találkozott kínai kollégájá­val. Tang Csia-hszüen személyé­ben 1991 óta először jár kínai kül­ügyminiszter Magyarországon. A két politikus közös nyilatko­Koszorúzás a Magyar Hősök Emlékművénél zatot írt alá, amely a többi között megállapítja: a két ország gazda­sági, társadalmi és politikai viszo­nyaiban és értékrendjében van­nak különbségek, így eltérőek az álláspontok az emberi jogok kér­désében is. Ezeknek azonban nem kell kihatniuk a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére. A magyar külügyminiszter el­mondta: folynak a konzultációk arról, a nézeteltéréseket miként lehetne tisztázni. „Hazánk konst­ruktív partnerséget szeretne kiala­kítani Kínával, amely a világpoliti­ka és a világgazdaság döntő, meg­határozó tényezője” - hangsú­lyozta Martonyi János. ■ FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Az RMDSZ a státustörvényről Bukarest Az erdélyi magyarok 80 százaléka kívánna élni a státustörvény adta lehetősé­gekkel - derül ki a Balázs Ferenc Intézet (BFI) idei felméréséből. Az így lehetővé váló legális ma­gyarországi munkavállalással a romániai magyarok egyharmada élne, a 35 év alattiaknak pedig közel a fele próbálna magának magyarországi munkahelyet ta­lálni. Munkatársunk a külhoni magyar állampolgársággal kap­csolatban kérdezte Kónya Hamar Sándort, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség képviselőjét (képünkön).- Milyen visszajelzések érkez­tek a romániai pártoktól a kül­honi állampolgársággal kapcso­latban?- Nemcsak a szélsőséges na­cionalista Nagy-Románia Párt (PRM) köreiből érkeztek elítélő nyilatkozatok, hanem a választá­sokon győztes Társadalmi De­mokrácia Pártja (PDSR) részéről is sokan, köztük például Romá­nia kijelölt miniszterelnöke, Adrian Nastase is megbélyegző hangnemben beszélt törekvé­sünkről. A román parlament kül­ügyi bizottsága azonban a köz- társasági elnök és a jelenlegi kor­mánykoalíció támogatásával po­zitív példának tartja a magyar státustörvényt. Sőt - a példán felbuzdulva - a külügyi bizott­ság kidolgozta a román dia­szpóratörvény egy, az eddigi­nél sokkal me­részebb tervezetét. A két koncep­ció között sok a hasonlóság.- Hogyan és milyen szempont­ok szerint lenne elnyerhető a kül­honi állampolgárság?- A tervezet szerint a külhoni állampolgárságot a magyar ható­ságokhoz benyújtott kérelem alapján, különböző feltételekhez kötve adnák meg. Ilyen lenne például a magyar nyelv ismerete, a bevallott magyar nemzetiség, tehát a magyar identitás, továbbá az is, hogy a kérelmező ellen ne folyjon büntetőjogi eljárás Magyarországon. simon hunor Hírek röviden Orbán Viktor Rómában Tegnap a magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Nicola Mancinóval, az olasz szenátus el­nökével, majd városnéző programon vett részt. Ezt követően üzletemberek előtt tartott előadásában beruházásaik fejlesztésére ösztönözte az olasz gaz­dasági élet képviselőit. „Az MVSZ nem működik” A Magyarok Világszövetsége május óta „feltartóz­tathatatlanul csúszik lefelé a lejtőn”, és voltakép­pen nem működik - jelentette ki Duray Miklós. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető el­nöke úgy ítéli meg: ha bebizonyosodik, hogy soro­zatos jogsértés történt, semmissé fogják nyilváníta­ni mindazt, ami az MVSZ küldöttgyűlése óta le­játszódott. Halvány reménysugár Gore-nak A floridai legfelső bíróság arra szólította fel mind a demokraták, mind a republikánusok ügyvédeit, hogy magyar idő szerint szerda este 6 óráig terjesz- szék elő érveiket a szavazatok újraszámlálása mel­lett, illetve ellen. A testület az indítványokról csü­törtökön tanácskozik. Közben Seminole megye egyik bírónője, Nikki Clark kilátásba helyezte az el­járás folytatását, amely A1 Gore-nak kedvezhet. Új munkajog külföldieknek Szerdán hozott döntésével a német kormány meg­könnyítette az országban élő külföldi menekültek munkavállalását. A kormányrendelet értelmében egyévi várakozás után legálisan munkát vállalhat­nak azok a külföldi személyek, akik menedékjogért folyamodtak a német hatóságokhoz. Szivárgás Csernobilban Ismét lekapcsolták a csernobili atomerőmű egyet­len működő reaktorát az energiahálózatról, miután gőzszivárgást észleltek. Az üzem területén a háttér- sugárzás szintje nem változott, és a korábban fel­robbant reaktor fölé emelt betonszarkofág adatai sem térnek el a szokásostól. Torpedó okozhatta a tragédiát A Barents-tengerbe veszett Kurszk orosz atom-ten- geralattjáró kapitánya utolsó rejtjelezett táviratában arról tájékoztatta a hadiflotta parancsnokságát, hogy a fedélzeten sérült torpedó van, s engedélyt kért annak kilövésére - állította az egyik moszkvai napilap. _________________________________■ A * 4 1 i TR ÓNBESZÉD. II. Erzsébet brit uralkodó (balján II. Fülöp edinburghi herceggel) a parlament és a lordok háza együttes ülésén felolvasta azt a beszédet, amelyet a kormányfő írt, és az új politikai évad feladatait fogalmazza meg.__________________________________________________fotó: europress/epa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom