Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-07 / 335. szám

2000. December 7., Csütörtök HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Egészségügyiek tiltakozása Budapest Az EDDSZ három napon át nagygyűlésekkel, figyelmez­tető sztrájkkal és szombaton a parlament előtti demonst­rációval kívánja felhívni a fi­gyelmet az ágazat tarthatat­lan helyzetére. A háromnapos akciósorozat mai, első napján Miskolcon tartanak nagygyűlést a borsodi és a Heves megyei egészségügyi és szociális dolgozók.- Pénteken a kórházakban és rendelőintézetekben kétórás fi­gyelmeztető sztrájk lesz, amely a betegellátást nem veszélyezte­ti - hangsúlyozta az Europress kérdésére Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke (képünkön). A sztrájkfel­híváshoz számos ágazati, és ága­zaton kívüli szervezet csatlako­zott, a Magyar Orvosi Kamara is egyetért a felhívásban foglaltak­kal. Cser Ágnes szerint az egész­ségügyi ellátórendszer a műkö­désképtelenség határán van. Nincs gyógyszer, kötszer, kevés az orvos és az asszisztens, méltat­lanok a fizetések. Az egészség- ügyiek most már nem elsősorban magasabb bérért, sokkal inkább az egészségügy összeomlásának megakadályozásáért demonstrál­nak. A szakszervezet szerint a kétéves költségvetés akkora ösz- szeget vonna el az ágazattól, amely mellett már nem vállalható felelősen a gyó­gyítás. Szombaton az EDDSZ székházától a demonstrálok a parlament elé vonulnak, ahol szándékaik szerint a házel­nöknek adják át a csatlakozó szakszervezetek és civil szervezetek által aláírt petíci­ót. _________________________H. M. Elszámoltatnák önmagukat Lezárult az új vagyonnyilatkozat-javaslat általános vitája Személyeskedő, éles vita alakult ki a parla­mentben arról a törvénymódosításról, amely évente elszámoltatná a képviselőket vagyongyarapodásukról. Az ellenzék és a kormánypártok kölcsönösen botrány­politizálással vádolták egymást. Budapest A képviselők jogállásáról szóló törvény módosí­tását kezdeményezte a vezető kormánypárt. A javaslat szerint a képviselőknek minden évben nyilvános vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amely saját vagyoni helyzetük feltérképezése mellett tartalmazná gazdasági érdekeltségeiket is. Vagyongyarapodásuk vizsgálatát pedig bárki kezdeményezhetné. Az elképzelés alapján műiden képviselőnek listát kellene benyújtania ingatlanjairól, nagy értékű ingóságairól, például autójáról, értékpapír­jairól, takarékbetéteiről, illetve arról a készpénz­mennyiségről, amely meghaladja a fél év alatt képviselőként kereshető összeget. Fel kellene tüntetniük azt is, ha tartozásuk van, illetve arról is számot kellene adniuk, hogy milyen - pártjuk­tól kapott - eszközöket használnak ingyenesen. Ebben a formában csak a Fidesz és az FKGP támogatta a tegnapi vitában a törvénymódosítást, az MSZP és az SZDSZ egyértelműen elutasította, míg az MDF és MIÉP csak módosításokkal tartot­ta elfogadhatónak. Répássy Róbert Fidesz-képviselő, az indítvány előterjesztője úgy érvelt: az, hogy a vagyonnyilat­kozatokat a mandátum lejárta után a mostani szabályozás szerint meg kell semmisíteni, lehe­tetlenné teszi, hogy megismerjék a képviselők vagyongyarapodását, pedig ehhez a választóknak joguk van. Korábban az is szerepelt a javaslatban, hogy az eddig beadott nyilatkozatokat most felbontat­lanul vissza kellene adni tulajdonosuknak, ami éllen az ellenzék hevesen tiltakozott. Az MSZP érvelése szerint ezzel a vezető kormánypártnak csak az volt a célja, hogy Torgyán Józsefet mente­sítse az elszámoltatás dói. A tegnapi vitában vé­gül kiderült, hogy ezt a részt kiveszi javaslatából a Fidesz. Az MDF képviselőcsoportja úgy látja, hogy a mostani tűzoltás helyett arra a javaslatra kellene várni, amely a közélet valamennyi szereplőjének anyagi átvilágítását tartalmazza és amelyen most dolgoznak az igazságügyi tárcánál. ________■ Hír csatorna KÉT ÉVRE TERVEZNEK. Öt megye vállalkozik a kormány ajánlásában megfogalmazott kétéves költségvetés megalkotá­sára, a többiek maradnak a ha­gyományos éves tervezésnél. A megyei főjegyzők tanácskozá­sán elhangzott, hogy a kétéves költségvetés több gonddal jár, de kiszámíthatóbb. A részt­vevők üdvözölték, hogy a kor­mány felemelte a minimálbért, hangsúlyozták viszont, hogy nem lesz egyszerű elkerülni a bérfeszültségeket. VÁLTOZÓ TECHNIKA. Az ok mányirodák munkáját segítő új informatikai rendszert mutatták be tegnap a fővárosban. A jogo­sítvány, a gépjárműtörzskönyv és a forgalmi engedély kiállítá­sa, cseréje, kiadása, valamint az ezekkel kapcsolatos nyilvántar­tás és az adatkezelés is az ok­mányirodák feladata lesz janu­ártól. A feladatok végrehajtását könnyítheti meg az új informa­tikai rendszer alkalmazása. Vitára alkalmas az olaj jelentés Pallag László köszönés nélkül otthagyta a bizottságot Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tegnap vitára alkal­masnak találta az olajügyeket vizsgáló testület jelentését. Pallag László (képünkön), aki már korábban jelezte, nem ért egyet az olajbizottság munkájának lezárásával és a jelentés mostani formájával, köszönés nélkül otthagyta a grémiumot. Parlament Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén elsöprő többséggel általános vitára alkal­masnak találta az olajügyeket vizs­gáló parlamenti bizottság jelenté­sét. A testület Gál Zoltán (MSZP) ügyrendi javaslata nyomán nem hallgatta meg Pallag Lászlót (FKgP), a november 30-án meg­szűnt olajbizottság elnökét. A sza­vazást eredményét látva Pallag László köszönés nélkül távozott a bizottsági ülésről. A döntést megelőzően hosszas ügyrendi vita alakult ki arról, hogy a jelentésnek a parlamenti vita so­rán lehet-e előterjesztője a vizsgá­ló-bizottság megszűnése után. A szocialista képviselők szerint an­nak érdekében, hogy a jelentésnek legyen előterjesztője a plenáris ülé­sen, meg kellett volna hosszabbíta­ni a parlamentnek a bizottság mandátumát a dokumentumról való döntéséig. Ezzel szemben több fideszes képviselő is úgy véle­kedett, hogy a vizsgálóbizottság el­végezte munkáját, és tevékenysé­gükért politikai felelősséggel tar­toznak, tehát -Pallag László fellép­het előterjesztőként. Salamon László (Fidesz) állás­pontja szerint nem szükségszerű, hogy a jelentésnek legyen előter­jesztője a plenáris ülésen, hiszen véleménye szerint erre számtalan példa akad. Az alkotmányügyi bizottság emellett egyhangúlag általános vi­tára alkalmasnak találta a cselek­vőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények mó­dosításáról szóló előterjesztést is. Az Igazságügyi Minisztérium ille­tékese elmondta, hogy több mint 40 éves szabályok átfogó felülvizs­gálatára kerül sor, amelynek célja, hogy a korábbinál differenciáltabb, az érintettek személyiségi jogait maximálisan figyelembe vevő ren­delkezések szülessenek. Tájékoz­tatása szerint a módosítás arra irá­nyul, hogy a gondnokság alá he­lyezésnek gyors lyezéseket"háti éves ütemezés­ben vizsgálná felül a bíróság az előterjesztés értelmében. A bizottság nem vette tárgysoro­zatba Tabajdi Csaba, Jakab Róbertné és Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő önálló indít­ványát, amelynek célja, hogy a 2002. évi országgyűlési választá­sokon a nemzeti és etnikai kisebb­ségek kedvezményes képviselet­hez jussanak a választójogi törvé­nyek módosítása nyomán. ■ Hírek röviden Sósav a levegőben A tűzoltóság vegyifelderítő-csoportja mésszel sem­legesítette azt a palackot, amelyből szerda délután sósavgáz került a levegőbe a fővárosi Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem XI. kerületi épületének negyedik emeleti laborjában. Az eddigi vizsgálatok szerint a levegőbe került, maró hatású gáz nem okozott kárt a környezetben, és nem is lélegezte be senki. Mivel a gáz a szellőzőrendszeren keresztül terjedt, azonnal kiürítették az egyetem épületét. Mobilok kontra Matáv A Matáv Rt. csak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) írásos határozatának kézhezvétele után dönt arról, elfogadja-e a Versenytanács határozatát, vagy meg­fellebbezi azt, hogy a cég Matáv Pont üzleteiben minden mobiltársaság szolgáltatásait árulja - közöl­te társaság szerdán. A GVH a héten arra kötelezte a Matáv Rt.-t, hogy ügyfélszolgálati irodáiban haladék­talanul tegye lehetővé a két Westel cég mellett a Vodafone és a Pannon GSM előfizetését is. ■ Széchenyi-terv: milliárdok a fejlesztésre Magyar Közgazdasági Társaság A jövőre induló Széchenyi- terv pontos adatait ismer­tette tegnap a Gazdasági Minisztérium képviselője. Jelentős összegek jutnak jövőre lakás- és autópálya­építésre, de forrást különí­tettek el az informatika fej­lesztésére is. A terv teljes formában várhatóan jövő év januárjában jelenik meg.- A Széchenyi-terv a gazdasági növekedés bázisát szélesíti ki - hangoztatta Nikodémusz Antal, a Gazdasági Minisztérium főosz­tályvezetője szerdán a Magyar Közgazdasági Társaság ipari szakosztályának ülésén. - A nö­vekedés bázisa többek között re­gionális és innovációs elemekkel bővül. A Széchenyi-terv mentén a kormány keresi a partnerséget az üzleti szektorral. Kérdésre válaszolva Nikodé­musz Antal elmondta, hogy jö­vőre az állam legalább 300 milli­árd forintot fordít a Széchenyi- tervben szereplő programokra társfinanszírozás keretében. A gazdasági tárca főosztályvezető­je hozzátette: a Széchenyi-terv a programfinanszírozási szemlé­letet erősíti. A Széchenyi-terv hét na­gyobb programjából négyet a gazdasági tárca már nyilvános­ságra hozott, és az év végéig megjelenik az információs tár­sadalomra, a lakásépítésre és az autópálya-építésre vonatkozó programcsomag is. A Széche­nyi-terv teljes szövege várható­an január közepén kerül a nagy nyilvánosság elé. A főosztályvezető szavaiból azonban már most kiderült, hogy a lakásprogramra 70 milli­árd forintot szánnak, ebben to­vábbra is kiemelten támogatják az önkormányzatok szociális bérlakás-fejlesztési elképzelé­seit, ha azokhoz megfelelő ter­vek és önrész is járul majd. A Gazdasági Minisztérium­ban elkészült koncepció szerint a regionális gazdaságépítési programra 5 milliárd forint, a turizmusfejlesztésre 25 milliárd forint, a vállalkozáserősítő prog­ramra 32 milliárd forint, a kuta­tás-fejlesztési programra 17,5 milliárd forint, az információs társadalom kialakítására szóló programra megközelítően 14-15 milliárd forint állami for­rás áll majd rendelkezésre a Széchenyi-programhoz kötődő­en jövőre. Az autópálya-építési prog­ramra önmagában 114 milliárd forintot fordít az állam, melynek forrását kötvénykibocsátással teremti elő. Ezzel megvalósul­hat a 10 évre előre tervezett au­tópálya és gyorsforgalmi út fej­lesztésének első üteme, amely az európai közlekedési folyo­sókra alapoz. Ezzel esetlegesen EU-támogatás is várható. A közgazdasági ülésen el­hangzott, hogy a Széchenyi-terv programjainak állami forrása a különböző célelőirányzatokban már szerepel. PÉNZÜGYI SZIGOR. Az el múlt öt évben a gazdasági nö­vekedést Magyarországon a szi­gorú fiskális és monetáris politi­ka alapozta meg - mondta Surányi György a magyar fővá­rosban élő amerikai üzletembe­rek előtt. A jegybank elnöke az idei háromnegyed éves beruhá­zásokra vonatkozó adatokat csalódással fogadta. NYUGDÍJAS-EGYESÜLET. A közelmúltban alakult Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület a polgári értékrendet valló ma­gyarországi nyugdíjasok egye­sületévé kíván válni, felvállalják a nyugdíjas társadalom érdek- védelmét is. Kezdeményezni kí­vánják az úgynevezett szelektív nyugdíjemelést, ami a hetven éven felülieknek eredményezne magasabb emeléseket. HAGYOMÁNYŐRZÉS. A nép művészeti mozgalmak teremtette értékek ápolására, erősítésére új nemzeti intézményt alapít 2001. január 1-jével a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma. A Ha­gyományok háza nevet viselő in­tézményben egyszerre jelenik majd meg a népi kultúra művé­szeti, közművelődési és közgyűj­teményi vonatkozása is. NÖVEKVŐ FOGYASZTÁS. A kereskedelem jövő évi kilátásait a lakossági fogyasztás fejlődése ha­tározza meg, de a magasabb inf­láció visszavetheti a reáljövedel­mek növekedését, ami ronthatja az ágazat lehetőségeit - mondta Házi Zoltán, az Országos Keres­kedelmi Szövetség (OKSZ) elnö­ke. Idén, az év első kilenc hónap­jában nem sokkal nőtt a kereske­delem forgalma, de a műszaki cikkek értékesítése majdnem egynegyedével lett nagyobb. ■ Önként választott magyarság Hivatalosan ötezer menekült él hazánkban A Magyarországon befogadott menekültek beilleszkedését főként a települések önkormányzatai segíthetik. Jog­szabály-módosítás készül a családegyesítéshez való jogról. Budapest A Belügyminisztérium Bevándor­lási és Állampolgársági Hivatala az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak támogatásával beszélgetésre hívta azoknak a településeknek a polgármestereit, ahol az utóbbi években menekültek telepedtek le. Végh Zsuzsa, a hivatal főigazga­tója szerint az önkormányzatok elősegíthetik, hogy egy-egy család befogadja a menekültet mindad­dig, amíg nem sikerül önállóan új életet kezdeniük. Ezzel párhuza­mosan azt is az önkormányzatok vagy hivatalaik szervezhetik meg, hogy az érintettek képzettségük­nek megfelelő munkát kapjanak, végzettségüket, szakértelmüket elismerjék, esetleg önállóan pró­bálják megoldani lakáshelyzetü­ket is. Nem nagy tömegről van szó, az A BEVÁNDORLÁSI ENGEDÉLLYEL MAGYARORSZÁGON ÉLŐ KÜLFÖLDIEK SZÁMA !h és szlovák. 2 360 lengyel: 2 144 ^ \ belgán 1073-------. ' ejytó 10 m egész országban jelenleg ötezer olyan ember él, aki menekültstá­tussal rendelkezik. A főigazgató asszony elmondta, hogy ebben az esztendőben százmillió forintot biztosított a költségvetés támoga­tásukra. Megtudtuk azt is, hogy a közel­jövőben a menekültügyi törvényt is módosítják az uniós or­szágokban megszokott gyakorlatnak megfelelő­en. Például külön sza­bályban akarják rögzíteni a hozzánk egyedül érke­ző kiskorúak letelepedési jogát, vagy a menedékjo­got elnyert személyek családegyesítéshez való jogát. Ezeket a kérdéseket ugyanis jelenleg egyálta­lán nem szabályozza a magyar jogrend. k.t. JÖJJÖN VELÜNK INDIÁBA! Kalmár György a szélsőségek országában tíz év alatt szerzett tapasztala­tait osztja meg az olvasókkal abban a most megjelent könyvben, amelynek lapjait Stalter György felvéte­lei színesítik. Képünkön a Vörös Erőd látható. fotó: europress/stalter györgy A « 4 á

Next

/
Oldalképek
Tartalom