Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-20 / 348. szám

2000. December 20., szerda HÁZ A I TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Az autópályától a drogig Megtartotta az évezred utolsó ülését a kormány Elfogadták a kétéves költségvetést Budapest Egyebek mellett az árak és a bérek emeléséről, az álla­mi gazdaságok egy részé­nek magánosításáról, az autópálya-matricák hasz­nálatának tapasztalatairól és a kábítószer-fogyasztás visszaszorításáról tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. A kormányfő a szóvivői tájékoz­tatón hangsúlyozta: a miniszte­rek szinte minden döntése az inf­láció leszorítását célozza (a pénzromlás idén valószínűleg 9- 10 százalékos lesz, jövőre 5-7 százalékot remélnek). Ezért is határoztak úgy, hogy 2001-ben a gáz és a villamos energia ára éves szinten legfeljebb 6 százalékkal nőhet. Az áramért már januártól ennyivel többet kell fizetni, a gá­zért júliustól kérnek - a csúszta­tás miatt 12 százalékkal - többet. A gyógyszerek 4,3; a buszközle­kedés 6,8; a vasúti menetjegy 6 százalékkal kerül majd többe, mint az idén. 6 százalékos eme­lés várható a tévéműsor-szolgál­tatóknál és a gépjármű-biztosítás körében, mint ahogy a hatósági díjak is ennyivel nőnek. Orbán szólt az autópályákon idén bevezetett matricás rend­szer kedvező tapasztalatairól is, hozzátéve, hogy hamarosan le­szerelik a fizetőkapukat, miköz­ben új ellenőrzési rendszert vezetnek be. Mint megtudtuk, ja­nuártól átlagosan 5,8 százalékkal fizetnek majd többet az autósok az Ml-esen és M3-ason használ­ható címkékért, ezen belül a ne­hézgépjárművekre kirótt tarifa kevésbé, a többi autóra vonatko­zó díj jobban nő. A kabinet döntése értelmében 2001-ben 13 százalékkal emelke­dik a közszférában dolgozók ke­resete - jelentette be a miniszter- elnök. A szociális és egészség- ügyi ágazatban kifizetett egysze­ri juttatásból megmaradt össze­sen 966 millió forint is csak bér­emelésre használható. A kormány foglalkozott az ál­lami gazdaságok sorsával is. A gazdaságok egy része (például Bábolna történelmi egységei) ál­lami tulajdonban marad, a többit - főleg az ott dolgozók és a helyi gazdák körében - értékesítik. Föld nem adható el, csak haszná­latba vételről lehet szó. A rész­vényt vásárlók kedvező hitel- konstrukcióra számíthatnak. A kabinet meghallgatta, az if­júsági minisztérium kábítószer­ellenes küzdelemről szóló beszá­molóját, s megállapította: a széles körű megelőző program és a tör­vény szigorítása meghozta ered­ményét. A középiskolások köré­ben például megállt a drogot ki­próbálók számának emelkedése, ami mindenképpen jó jel. A legközelebbi ülés január 2-án várható. takács mariann Több milliárd forint értékű kábítószert foglaltak le idén a magyar vámo­sok, akik mostani eredményükkel a leghatékonyabban működő euró­pai fináncok közé kerültek. A csempészek lebukásában a tökéletesedő ellenőrzési technikák mellett a vámhatósághoz eljutó információknak is nagy szerepe volt. Majd’ nyolcszáz kilogramm drogot foglaltak le idén a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai; ez kiugróan jó eredménynek számit a hazai bűnüldözés történetében. A már az ország területére bejutott kábítószerek felkutatása is haté­konyabb volt a korábbiaknál. A nagy fogások sajnos nemcsak azt jelzik, hogy a vámosok és a rendőrök jobban végzik a munkájukat, hanem azt is, hogy nagyobb a forgalomba került tiltott anyagok mennyisége. Hollósi György, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Kábítószer­osztályának helyettes vezetője lapunk munkatársának elmondta, hogy hazánk egyelőre a kevéssé fertőzött országok közé tartozik, de Nyugat- Európához hasonlóan nálunk is várható a kábítószer-probléma súlyos­bodása. A hazai piacot jelenleg több kisebb bűnözői csoport uralja, akik között főleg a vendéglátóhelyek megszerzéséért folyik a harc. Általában tömegverekedéseken dől el, hogy ki lássa el egy-egy diszkó őrző-védő szolgálatát, és ezáltal ki kereskedhessen az épületen belül a kábító­szernél. A drog terítését elkezdő, napjainkra sok esetben már szépen meg­gazdagodott kereskedők általában nem találkoznak vevőikkel, hanem kábító­szerfüggő beosztottjaik adják el az anyagot. A sok negatívum mellett biztató, hogy amint azt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter nemré­giben bejelentette, a fő­városban egyelőre megállt a drogfüggők számának növekedése. wilk A VAU- ÉS PÉMZUGYORSÉG HEBDIMF06ÁSAI IBP) 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Az új miniszterek egymásnak gratulálnak fotó: europress/körmendi Letette az esküt a parlamentben a kormány két új tagja: Mikola István és Varga Mihály. Az Országgyűlés kor­mánypárti többsége megszavazta a két­éves költségvetést. Nem sikerült felállí­tani a Torgyán házaspár vagyongyara­podását vizsgáló bizottságot. A parla­ment kapujánál kedden főbe lőtte magát egy fiatal kormányőr. Országgyűlés A parlament tegnap megtartotta idei utolsó ülésnapját. A zsúfolt program első percei­ben letette a hivatali esküt az új egészség- ügyi miniszter és a pénzügyi tárca új veze­tője. Mikola István és Varga Mihály rögtön ezután a megbízólevelét is átvette a köztár­sasági elnöktől. Az egészségügyi tárca új vezetője máris személycseréket jelentett be a tárcánál, illetve az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár élén. Egyúttal azt hangsú­lyozta, hogy a terület finanszírozását alap­jaiban kellene újragondolni, amivel egyet­értett a várhatóan posztjáról távozó Lampé Zsolt, az OEP eddigi főigazgatója is. Csutka István (MIÉP) napirend előtt a kínai időszámításban használt fogalmakra hivatkozva úgy értékelte, hogy a „sajtósár­kány, a liberális sajtóterror" évét fejezi be Magyarország. A szabad demokrata Szalay Gábor azt mondta, hogy az uniós országje­lentésben kritizált jelenségek nem szüntet­hetők meg a kormány és a koalíciós pártok eddigi pohtizálási gyakorlatának bizonyos pontokon történő megváltoztatása nélkül. Szerinte a kormánynak „legelső sorban a közösségi morál szövetének teljes szétzilá­lásával fenyegető korrupciós mételyt kelle­ne megfékeznie”. Szalay Gábor feltette a kérdést: miként várható el a törvények tisztelete, az erkölcsi alapelvek érvényesü­lése ott, ahol „a szemünk előtt forgácsoló- dik szét az igazságszolgáltatásba és a bűn­üldözésbe vetett bizalom”, ahol közbeszer­zési eljárás nélkül bonyolítják le a 600 mil­liárd forintos autópálya-beruhá­zást, és „ahol az egyik miniszter tisztázatlan eredetű pénzekből kezd hivatali ideje alatt luxusvil­la építésébe”. „Többedszerre hallgatunk meg olyan hozzászó­lásokat itt a Tisztelt Ház falai kö­zött, amelyekben akarva-akarat- lanul olyan képet rajzolnak Ma­gyarországról, amely lebecsüli azt a teljesítményt, amit az or­szág polgárai elérnek és leminő­síti azokat a közállapotokat, amelyek között ma élünk” - rea­gált a felszólalásra Orbán Viktor miniszterelnök. Arra kérte az el­lenzéki képviselőket: ha az or­szág ügyeit, esetleg morális gondjait érintő kérdéseket akar­nak felvetni, akkor azt tegyék a legnagyobb pontossággal, hogy ne hozzák hírbe az egész orszá­got. Isépy Tamás (Fidesz) napi­rend előtti felszólalásában azt mondta: jobban kellene tudato­sítani a közvéleményben, hogy a parlament nemcsak a politikai csaták színtere, hanem színpad is, ahol a szereplők szövegei nem nagyon kapnának irodalmi díjat. Szerinte nem a stílussal, hanem elsősorban a megértéssel van baj, azzal, hogy eltérés van a szavak értelmezésében. Isépy Tamás je­lezte: a közvélemény méltán várja, hogy nőjön a türelem, „csökkenjen a sárdobálás sebessége”, az ország érdeke a párt érdeke elé kerüljön. A parlamenti végszavazás előtt a kisebb kormánypártok is jelezték, hogy megszavaz­zák a kétéves költségvetést, ugyanaldcor az ellenzék mindhárom pártja - még ha más­más megfontolásból is - elutasította a szava­zásra bocsátott tervet. A 2001-2002-re terve­zett büdzsé azóta is az ellenzéki képviselők támadásainak kereszttüzében állt, amelyet mi sem jellemez jobban, minthogy rekord­számú, több mint ezer módosító indítvány­ról kellett dönteniük a honatyáknak. A mó­dosítások közül szinte csak a kormányoldal­ról érkező indítványokat fogadták el. A törvény legkritikusabb pontja minden bizonnyal a tervezett 5-7 százalékos inflá­ció lesz, ez ugyanis csak a külső feltételek jelentős javulása mellett lenne tartható. Az ellenzéki képviselők azt gyanítják, a kor­mány a valószínűsíthető magasabb pénz­romlás következtében többletbevételhez jut, amelynek elköltéséről majd nem kell számot adnia. A kétéves költségvetés fő szabályai ugyan két évre szólnak, de a bevételeket, a kiadásokat, valamint a hiányt - tehát a zár­számadást - évente hagyja jóvá a parla­ment. Az egyelőre nem világos, hogy a bü­dzsével kapcsolatos 2001. őszi-téli parla­menti vita kiiktatásán túl ennek az eljárás­nak mi lesz a politikai hozadéka a válasz­tások előtti kampányban. A koalíció „fő­műve”, amelynek tegnapi zárószavazása csak formalitásnak volt tekinthető, jelentős változásokat hoz a társadalom legszéle­sebb rétegeinek életébe. Ilyen változás a minimálbér 40, majd 50 ezer forintra törté­nő emelése, a pedagógusok és a szociális dolgozók 20 százalékos, a felsőoktatási dolgozók és kutatók 22 százalékos jövő évi béremelése. Az eredeti terveknél 3 száza­lékkal magasabb, 10,3 százalékos nyugdíj­emelésről is határoztak a képviselők, 2002- ben pedig ismét csaknem 10 százalékkal több pénzt visz majd a postás. Az ellenzéki pártok elutasításának oka az volt, hogy ők „valós számokra épülő, nem a klientúra gazdagodását szolgáló”, hanem az emberek helyzetének javulását és az ország gyarapodását szem előtt tartó büdzsét kép­zeltek el. Az ezekből a padsorokból érkező vélemények szerint a költségvetés megala­pozatlan, s jelentős kockázatokkal jár, meg­feledkezik a nehezen élőkről. * Precedens értékű feladata miatt nem hi­bázhat a mentelmi bizottság a Torgyán há­zaspár ellen indított összeférhetetlenségi eljárás során. Ezzel, valamint a meglévő szabályok ellentmondásosságával indokol­ta a testület tegnapi ülése közben tartott sajtótájékoztatón IsépyTamás, hogy a vára­kozásokkal ellentétben mégsem alakult meg az eljárás végigvitelére hivatott há­romtagú különbizottság. Az ellenzék politikai okokat sejt az „idő­húzás” mögött. Eleinte úgy tetszett, hogy röviddel a kezdés után a mentelmi és ösz- szeférhetetlenségi bizottság elnöke kihirdet­heti a folyosón várakozó temérdek újságíró­nak, kiket sorsoltak be a Torgyánék össze­férhetetlenségét vizsgáló háromfős külön- testületbe, ám döntés mégsem született. Egyes képviselők szerint Isépyék - főképp a kisgazda és a fideszes tagok nyomására - nem merték felvállalni az azonnali lépés következményeit. Az elnök szerint az ok egyszerű: mivel félő, hogy a jövőben bozót- tűzszerűen terjed majd az összeférhetetlen­ségi eljárások kezdeményezésének szoká­sa, legjobb előre tisztázni, hogy a házsza­bály, illetve a képviselők jogállásáról szóló törvény egymásnak ellentmondó rendelke­zéseit hogyan is értelmezze a testület. Az ülésen 84 arányban úgy döntöttek, hogy a vitás kérdéseket küldjék meg az ügy­rendi és az alkotmányügyi bizottságnak, s csak a két fórum állásfoglalásának ismereté­ben térjenek vissza az SZDSZ kezdeménye­zésére. Nem tudni bizonyosan, hogy külön vagy együttes eljárásnak minősül-e a va­gyonnyilatkozattal, illetve az összeférhetet­lenséggel kapcsolatos eljárás, és hogy a ket­tőre egyforma vagy eltérő szabályokat kelle- ne-e alkalmazni. Jól jönne a tanács azzal kapcsolatban is, hogy milyen adatok bekéré­sére jogosult a bizottság, s hogy bevezethet­nének-e szankciókat, ha a meghallgatásokra behívottak fittyet hánynának a megkeresés­re. Isépy önkritikaként tette hozzá: lehet, hogy sietősen döntött, amikor külön határo­zat nélkül elrendelte az eljárás megindítását. A mentelmi bizottság két ellenzéki al- elnöke, Dombach Alajos (SZDSZ) és Géczi József (MSZP) szerint a háromtagú testület kisorsolását már most, a másik két bizott­ság állásfoglalásától függetlenül meg kellett volna ejteni, hiszen az eljárás így is, úgy is meglesz. Dombach úgy gondolja: Isépy meghátrált, koalíciós nyomásra időhúzás kezdődött, mert a költségvetési végszava­zás előtt szinte senki sem mert a kisgaz­dákkal (illetve elnökükkel) ujjat húzni. A parlamenti vita közben érkezett a hír, hogy az Országgyűlési Könyvtár bejáratánál öngyilkosságot követett el egy 26 éves kor­mányőr. A köztársasági őrezred őrmestere szolgálatteljesítés közben lőtte főbe magát. Tettének oka az első feltételezések szerint szerelmi bánat volt. stefanits-takács > Hosszú gimnáziumi évek Egyre keresettebbek a hat- és nyolcosztályos középiskolák Lezárult a jelentkezési határidő azok számára, akik hat­vagy nyolcosztályos gimnáziumban akarnak továbbtanulni. Ez azonban nem vonatkozik mindenkire, mert írásbeli felvételit csupán a legkeresettebb iskolákban kell tenni. Oktatási Minisztérium A válogató vizsga megrendezését azoknak az iskoláknak engedé­lyezi az Oktatási Minisztérium, amelyek igazolni tudják, hogy az utóbbi években legalább három és félszer annyian jelentkeztek hozzájuk, mint ahány diáknak helyet tudtak biztosítani. Az átla­gostól eltérő iskolatípus választá­sa egy vidéken élő gyerekre és szüleire nagyobb terheket ró, mint nagyvárosi társaira. A gim­náziumi tanulmányaikat koráb­ban elkezdő, kistelepüléseken élő diákok iskolába utazása ugyanis nehezebben megoldható, mint a 14-18 éves korosztályé, ezért számukra az iskolaközpontok­ban biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést. A túl korai elszaka­dást pedig a szülők többsége nem tartja jónak, ezért aztán a négy évfolyamnál hosszabb tanítási idejű gimnáziumokat elsősorban a fővárosi és a megyeszékhelye­ken élő családok választják. Jelenleg minden nyolcadik ne­buló jár ilyen középiskolába és ÍRÁSBELI FELVÉTELI VIZSGÁT SZERVEZŐ 6 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUMOK Budapest 17 Kelet-Magyarország 7 Nyugat-Magyarország 11 számuk, ha lassan is, de emelke­dik. Ez azzal magyarázható, hogy egyre több szülő érzi úgy: gyermeke a négyosztályos, ha­gyományos gimnáziumban ala­csonyabb színvonalú képzést kap, mint a hat- vagy nyolcosztá­lyos iskolában. Kömyei László, az OM helyet­tes államtitkára lapunknak el­mondta, hogy nem tartaná sze­rencsésnek a hat- és nyolcosztá­lyos gimnáziumok további terje­dését. A tisztviselő úgy véli, hogy a 10-12 éves gyerekek sorsa így túl korán dőlne el, hátrányba ke­rülnének a később érő tanulók. - A négyosztályostól eltérő képzési idejű középiskolák átlagos ered­ményei azért jobbak, mert a leg­jobb tanulók közül válogatnak, ezért nem érdemes félni a négy- osztályos iskoláktól.________-w­Hírek röviden A kormány és a kamarák A kormány és a kamarák szoros együttműködést alakítanak ki gazdaságpolitikai kérdésekben, az erről szóló megállapodást várhatóan január vé­gén írják alá. Orbán Viktor és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének tegnapi találkozóján a kormányfő úgy fogalma­zott, a kamarák nem a kötelező tagságtól erősek, hanem attól, hogy képesek olyan szolgáltatást, információt, befolyást biztosítani a tagságnak, amely miatt érdemes a vállalkozóknak kamará­hoz tartozniuk. Családtámogatás januárban Az előzetes tájékoztatással ellentétben a jövő év első hónapjában esedékes családtámogatási ellá­tásokat - családi pótlék, gyes, iskoláztatási, gyermeknevelési, anyasági támogatás - nem de­cemberben, hanem az eredetileg meghatározott- időben, január 15-ig utalják ki az érintettek szá­mára - tájékoztatta az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) az MTI-t. A közlemény szerint a Pénzügyminisztérium jelezte: meg­szűnik a jogi alapja annak a korábbi elképzelés­nek, hogy - az utalás feladatát ellátó szervezet január 1-jei változásával összefüggésben - az egyébként januárban kifizetendő családtámoga­tási ellátásokat már 2000 decemberében ki­fizessék. Távolsági buszközlekedés A menetrend szerinti helyközi autóbusz-közleke­désben a Volán-társaságok 6,8 százalékos átlagos tarifanövekedésre számítanak jövőre - mondta Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója. A Volán-társaságok jövőre 500 új autóbuszt szerez­nek be, de ez sem lesz képes megállítani a jármű­park elöregedési folyamatát. Vagyonkezelés jövőre Az állami vagyonrészek jövőre halasztott eladásai 50-80 milliárd forint közötti bevételtől fosztották meg az idén az Állami Privatizációs és Vagyonkeze­lő Rt.-t - közölte Gansperger Gyula, az APV Rt. el­nök-vezérigazgatója. így az eredetileg tervezett százmilliárd forintnak még a felét sem sikerült be­szedniük 2000-ben. A cég jövőjéről szólva elmond­ta, hogy a megszűnő szervezet feladatai külön­válnak két-három utódszervezetbe. I %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom