Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-20 / 348. szám

4. oldal - Új Dunántúli Naplő B A R A N Y A I TÜKÖR 2000. December 20., szerda Röviden Bólyi adók Bólyban ma döntenek a városatyák a jövő évi helyi adók mértékének, a víz- és csatornadíjak, valamint az önkormányzati intézmények bérle­ti díjainak alakulásáról. A testületi ülésen az oktatási intézmények fej­lesztésének - amely a törvényben előírt minimumfeltételek megterem­téséhez elengedhetetlen - terveiről is tárgyalnak a képviselők. (wk) Hidasi közvilágítás A közelmúltban elkészült modern, energiatakarékos közvilágítás átadó ünnepségét tartják ma Hidason. A Zengőalja Kistérségi Terü­letfejlesztési Társulás szervezésében létrejött korszerűsítést értéke mintegy 40 millió forint. (ns) Gyanúsított az udvari határon Egy emberöléssel gyanúsított férfit fogtak el a napokban az udvari határátkelőhelyen. A horvát állampolgárt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság körözte a bűncselekmény elkövetésének ala­pos gyanúja miatt. (sn) Rendkívüli ÉKestÉK Ma 18 órai kezdettel Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban (Váradi A. u. 7/2.) a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesületben és Klubban Völgyi Melinda Amit szívedbe rejtesz című kazettájának sajtótájé­koztatóval egybekötött bemutatója lesz. Hajléktalanok pécsi karácsonya A pécsi önkormányzat azon embertársaink számára is szeretné szép­pé, emlékezetessé tenni a karácsonyt, akiknek nincs fedél a fejük felett, akik család nélkül élnek. A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző várja a hajléktalanokat december 24-én 12 és 15 óra között az Ifjúsági Ház előtti parkolóban, a nagy sátorban, ahol több száz rászoru­lót látnak vendégül. Virslit, teát és a Máltai Szeretetszolgálat segítségé­vel összeállított ajándékcsomagot kapnak, akik felkeresik a helyszínt. A szervezők arra kérik a város polgárait, hogy ha ismernek hajléktalan, családon kívül élő embereket, adják tovább a meghívást, ezzel is segít­ve, hogy a valóban rászorulók értesüljenek az eseményről. Becsukódó bor-kiskapuk A zárjegyekért egyelőre a fővárosba kell utazni Január elsejétől a jövedéki törvény elő­írásának megfelelően az új palackozású bor már csak zárjeggyel kerülhet forga­lomba. Az eredettanúsító papírcetliket nem lehet átruházni, hamisítással egy­előre nem találkoztak a pénzügyőrök. Szerintük a bonyolult technikai megol­dással előállított jegy nem hozhat akko­ra nyereséget, hogy érdemes lenne pró­bálkozni a törvénytelen megoldással. Baranyai körkép A bor jövedéki termékké minősítésével a tör­vényalkotók azt akarták elérni, hogy meg­szűnjön, vagy legalábbis mérséklődjön a bor­Öt forintért nem érdemes Nem véletlenül vetődött fel egy kistermelői összejövetelen, hogy mi történik akkor, ha ezt a zárjegyet is hamisítják. A fel­szólaló emlékeztetett arra, hogy még a kilencvenes évek ele­jén az alföldi „aranyháromszögben” a rendvédelmi szervek szinte naponta lepleztek le több ezer hamisított jegyet gyártó és forgalmazó bandákat. Nagy volt a tét, hiszen a tiszta szesz­ből aroma hozzáadásával olcsón előállított konyakok, pálinkák forgalmazásával óriási pénzeket lehetett „szakítani”, volt tehát kereslet a papírokra. Az egyszerű tipográfiával készült cetliket ezt követően kivonták a forgalomból, s a drágább, hologra­mos jelzéssel ellátottakat vezették be. Ilyen kerül a borospa­lackokra, s a bort tároló 20-50 literes kannákra is. Ezt a zárje­gyet már nem érdemes hamisítani, ugyanis a bor jövedéki adója olyan kevés (literenként 5 forint), hogy a bonyolult tech­nológiát igénylő zárjegy előállítása már nem éri meg. hamisítás. A pancsolt itóka elsősorban a mi­nőségi borokat előállítók piaci helyzetét ron­totta, hiszen egy siklósi gazda messze nem tudott árban versenyezni az alföldi „lével”, ugyanis az onnan származó homoki bornak nevezett löttyöt még a szállítási költséggel együtt is 30-40 forinttal olcsóbban lehetett kimérni, mint a siklósi kom- merszbort. A jövedéki törvény életbe lépésé­vel viszont a pénzügyőrök arra szá­mítanak, hogy az italkimérésekben a minimálisra csökken a hamisított bo­rok forgalmazása. Ennek az a törvé­nyi biztosítéka, hogy ettől az idő­ponttól, vagyis január elsejétől kezd- ve kötelező lesz a zárjegy használata. A nem palackozott bor tárolóedényét is zárjegy­gyei kell ellátni, az ellenőrök ebből állapítják meg, hogy a termék való­ban megfelel-e a jövedéki törvényben előírtaknak. A termelők a zárjegye­ket már októbertől kezd­ve igényelhették, s az ígé­retek szerint még ebben az évben át is vehetik az illetékes vámparancsnok­ságon. A baj csak az - s emiatt háborog több kis­birtokos -, hogy a meg­rendelt papírokért egy­előre a fővárosba kell utazniuk. De az is borzol­ja a kistermelők kedélyét, hogy csak 500-as tételben árusítják. Ennek követ­keztében az, aki történe­tesen csak 200 palackot akar forgalmazni, rá­fizet a törvény betartására, hiszen 300 jeggyel egyelőre nem tud mit kezdeni. Hajgató Zoltán, a VPOP Dél-dunántúli Pa­rancsnokságának jövedéki osztályvezetője megerősíti, hogy nincs módjuk az 500-as kö- tegek megbontására, tehát a terme­lőknek a törvényes borforgalmazás­hoz minimum ennyit kell megvásá­rolniuk. Egyelőre minden bejelent­kezőnek az átvételre valóban a fővá­rosba kell utaznia. Január elsejétől kezdve az egyszerűsített adóraktár minősítéssel rendelkezők viszont már a pécsi vámparancsnokságon vehetik át a papírjaikat.- A megmaradt jegyeket nem le­het átruházni - hangsúlyozza az osztályveze­tő -, hiszen sorszámmal ellátottak, benne van­nak a regisztrációs körben, a termelők ezzel bizonyítják az ital eredetét. Az is törvénytelen, ha valaki nem nyerészkedési szándékkal, csu­pán baráti együttérzésből, ingyen adja át a maradék zárjegyeit. Ebben az esetben ugyan­is mindketten törvénytelenséget követnek el, vagyis büntethetők. A borral kapcsolatban a jövedéki törvény január elsejei módosításában nemcsak a zár­jegy bevezetése szerepel. Ettől az időponttól kezdve a vámhatóságnál az 1500 négyzetmé­ternél kisebb szőlőterületen gazdálkodónak is regisztráltatniuk kell magukat abban az eset­ben, ha eladják borszőlőjüket. Továbbra is egyszerűsített adóraktárként működik az a termelő, aki ezer hektoliter alatt állít elő sző­lőből bort. Amennyiben viszont az elkészített mennyiséghez viszonyítva 25 százaléknál na­gyobb arányban vásárol borszőlőt a jobb mi­nőségű keverés érdekében, akkor már átkerül a normál adóraktár kategóriájába. B. G. Az építészet elismerése Orfű-Bezedek Nem „gazemberképzők” Felkészülés a családi vállalkozásra, már középfokon Egyezségre lépett a város a Vasúttal' Általános tapasztalat, hogy az érettségizett fiatalok szinte semmit sem tudnak a gazdasági kultúra valódi működésé­ről, és az iskolák többsége a rendszerváltás után egy évti­zeddel sem tud hatékonyan felkészíteni a vállalkozások vi­lágában való tájékozódásra. Pécsett szerencsére jobb a helyzet. PÉCS Tegnap adta át dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke azokat a díjakat, amelyekkel az „Építészeti kultúráért” és a „Kulturált települési kör­nyezetért” pályázat leg­eredményesebb alkotásait ismerték el. Közel másfél évtizede, hogy a megyében a tervezők, a kivitele­zők megmérettethetik munkái­kat e pályázatok révén is. Az el­ső kategóriában az ez évi I. díjat egy Orfűn épült üdülő kapta, amelynek tervezője Rádóczi(f) László volt. A zsűri szerint a táj­ba illő, okos anyagfelhasználás­sal készült épület kivitelezése is kiemelkedő színvonalú volt. Di­cséretet kapott a mánfai kollégi­um Petényi Margit tervezte II. üteme, ízléses, szolid építészeti megjelenése alapján. A „Kulturált települési kör­nyezetért” első díját Bezedek község kapta, a lakosság és az önkormányzat összefogása ré­vén megoldott falumegújításért. Dicséretet kapott e kategóriában Kisdér, Orfű, Palkonya, Töttös és Ivándárda, valamennyi az összehangolt településfejlesztő munkáért. m. a. A magyar fiatalok a szakemberek szerint nincsenek birtokában a gazdaság működésének megérté­séhez szükséges képességeknek és készségeknek. Ez azért problé­ma, mert jelentős hányadukat nem veszik fel a felsőoktatásba, s mivel nincs semmilyen szakkép­zettségük, sokuk számára nem kínálkozik más lehetőség, csak belekényszerülni valamilyen vál­lalkozásba. Nem ismerik a gazdasági fogal­mak mögöttes tartalmát, a vállal­kozói szféráról teremtett képükbe negatív ítéletek épülnek, s így ne­hezen fog kialakulni bennük a tu­dat, hogy a kockázat, a verseny a gazdaság fennmaradásának fon­tos feltétele, a vállalkozás pedig nem feltétlenül egyenlő a gazem­berséggel. Jelenleg is több pályázat támo­gatja a vállalkozóképzési progra­mokat tanító pedagógusokat, akik 50-75 ezer forintos árért (az iskolák továbbképzési keretéből) elsajátíthatják a szükséges isme­reteket. Jellemző a hazai viszo­nyokra, hogy egy időben több kö­zépiskolai pályázat mögött egy játékszoftver­gyártó állt, aki tananyagként, az egész orszá­got végigházal­va akarta elad­ni termékét. Magasi And­rás történelem- tanár (képün­kön) szerint azonban, aki a PTE Babits Mi­hály Gyakorló Gimnáziumában negyedik éve tanít alkalmazott közgazdaságtant, szakkörök és fakultációk helyett a szaktár­gyakhoz kötve kellene a vállalko­zói ismereteket átadni. Míg az ilyen integrációt a Nemzeti Alap­tanterv szorgalmazta, a most életbe lépő kerettantervek egy félévnyi, a lobbyharcokban ala­posan megkurtított óraszámú gazdasági vagy pszichológiai képzést tesznek kötelezően vá­laszthatóvá. Pedig lehetne (és több pécsi általános és középis­kolában már lehet is) például nyelvtanórán a ma divatos ameri­kai típusú életrajzot írni, mate­matikaórai feladatban kiszámíta­ni, milyen eladott darabmennyi­ség mellett érdemes egy céget működtetni, idegen nyelvi órán üzleti vacsorát vagy tárgyalást el­játszani, máshol az alapvető be­adványokat, iratokat megismer­ni. A Babitsban a gyerekek adóbe­vallást is kitöltenek, s nem ritkán többet tudnak ezekről a dolgok­ról, mint a szüleik. Az itteni két­éves, érettségi tárgynak is választ­ható képzés is eredményezte az iskola diákjainak első helyét azon a nemrég rendezett országos ver­senyen, amelyet a képzési prog­ramot is adó Junior Achievement Magyarország Alapítvány szerve­zett. Információink szerint jó színvonalú a gazdasági ismeretek átadása terén végzett munka a TÁSI-Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, a Zrínyi és a Nagy Lajos középiskolákban, de a Belvárosi és a Jókai úti általános iskolában is. H. I. GY. TERMÉSZETES LÉTMINIMUM. Nem a középső dió óriási, hanem a két szélső törpe. Idén egy nagyárpádi gazda kertjében a diófa termése a megszokott méretűnek a felét sem érte el. A karácsonyi bejglibe azért jó lesz. _________________________________________fot6= müller andrea Bu dapest között közlekedő In- terCity-járatok számát növelni fogják. - A város új sportcentru­mának kialakításához a MÁV Rt. is hozzájárul, az Indóház teret és Verseny utcát összekötő gya­logos felüljáró újraépítési költsé­geinek egy részét magára vállal­ja a társaság - tette hozzá a ve­zérigazgató. Dr. Toller László, Pécs polgár- mestere hangsúlyozta, az együtt­működési megállapodás a város kulturális élete szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. - A Park mozi helyére tervezett hangver­senytermet - amelyet később a Pécsi Vasutas Fúvószenekar használhatna - közösen valósíta­nánk meg, a Vasutas Művelődési Ház működését a MÁV Rt. és az önkormányzat továbbra is közö­sen támogatja - mondta. W.K. Egy magyar médiavezér Pécs-Budapest Megjelent, s a múlt héten a fővárosban a szerző jelen­létében mutatták be Ormos Mária akadémikus (képün­kön) legújabb nagy ívű tör­téneti munkáját, az Egy ma­gyar médiavezér: Kozma Miklós című kétkötetes po­litikai és életrajzi összefog­lalót. A mű a Pokoljárás a médiában és a politikában alcímet kapta. Fő­hőse, Kozma Miklós különös és igen jelentős egyénisége volt az 1919 és 1941 közötti időszaknak, élete, kapcsolatai izgalmas, rész­letesen árnyalt korrajz pillérei. Az 1884-ben, Nagyváradon szü­letett Kozma az I. világháború után, 1921-ben őrnagyként vo­nult nyugdíjba. 1922-től 1935-ig, majd 1937-től 1941-ig állt elnök­ként a Magyar Távirati Iroda élén. Újjászervezte és a MTI ér­dekkörébe vonta a Magyar Tele­fonhírmondó és Rádió Rt.-t. A két időszak között a Gömbös-kor­mány belügyminisztere volt. A több mint nyolcszáz oldalas könyv bevezetőjében Ormos Má­ria utal arra, hogy Kozma Miklós fokozatosan „az államközeli mé­dia császára lett”, és maradt halá­láig. Alakja azt igazolja, hogy a jó és a rossz, az ésszerűség és az ál­modozás, a tehetség és a kataszt­rofális tévedés, a tisztesség és a becstelenség egyszerre meg­fér egy ember­ben. A kötet az if­júkori évektől kezdődően ele­veníti fel az ál­lamérdeket bár­miféle eszkö­zökkel szolgál­ni nem hajlandó Kozma Miklós pályáját. Ismerteti az MTI vezető­jeként tett lépéseit, amelyekkel eu­rópai szintűén korszerűvé alakí­totta a hírügynökséget. Bemutatja Bethlen István, Gömbös Gyula és Teleki Pál miniszterelnökökhöz fűződő viszonyát, politikai és üz­leti tevékenységét, belügyminisz­terként hozott intézkedéseit, kár­pátaljai kormányzóbiztosi mun­káját, végül utolsó hónapjainak történéseit a világháborúba sodró­dott országban. A könyv Kozma Miklós alakjához kapcsolódó ko­rabeli karikatúrákkal zárul. D.l. PÉCS A pécsi vasútállomás kör­nyezetének teljes rekonst­rukciójára a közeljövőben sor kerül, a város és a MÁV Rt. által tegnap aláírt együttműködési megállapo­dás értelmében. A vasútállomás környékén a par­kolóhelyek bővítésére jövő évben sor kerül. Az önkormányzat és a MÁV Rt. által tegnap délelőtt alá­írt együttműködési megállapodás szerint három éven belül az autóbusz-decentrumot megszün­tetik a területen, helyén újabb parkolók létesülnének. Kukely Márton, a MÁV Rt. ve­zérigazgatója a dokumentum aláírását követő sajtótájékozta­tón elmondta, jövőre az utasok igényeihez igazodva a Pécs és t

Next

/
Oldalképek
Tartalom