Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-10 / 338. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. december 10. MAGYARUL NEM MEGY A legtöbb cég már nem is magyarul hirdeti meg állásait, és olyanok szóba sem jöhetnek, bármilyen kimagasló szakmai tudással Is rendelkezzenek, akik csak anyanyelvükön tudnak megszólalni. Azt ugyanis senki sem várhatja el, hogy a multik megtanuljanak magyarul. Vizsgadíjak 2000-ben — .............'.............. 1 sz óbeli írásbeli c típus Állami Alap,ok , . _ Középfok nyelvvizsga Felsofok 2 100 Ft 2 200 Ft 4 300 Ft 3 800 Ft 4 100 Ft 7 900 Ft 4 200 Ft 4 600 Ft 8 800 Ft Államilag elismert AlaproK KOZepTOK nyelvvizsga J b BlSOtOK Zfuurt ómn Ö4UUK áruim 3 lmjuk y3üuk S JUU K HUU K l'Z 1 uu K Sokan ismerik azt az alapviccet, amikor egy külföldi turistát közlekedési vétségért megbüntet két rendőr. A férfi több nyelven próbálja magyarázni a bizonyítványát, aztán megunva az eredménytelenséget, inkább kifizeti a tarifát és továbbhajt. Az egyik rendőr megjegyzi, hogy illene már megtanulniuk valamilyen idegen nyelven, ám a másik fölényesen letorkollja: minek tanulni, láttad, hogy ez a férfi sem ért el vele semmit! A közlekedési rendőrök manapság már egy-két szót azért beszélnek angolul vagy németül, tehát nem csak magyarul tudják elmondani, hogy miért büntetnek. A külföldi cégek viszont nem érik be a konyhanyelvvel, elvárják, hogy a vezető munkatársaikkal értekezni tudjanak az anyanyelvükön is. Miután ők maguk csak egy-két évre érkeznek, nem tanulnak meg magyarul, hiszen lehet, hogy jövőre már ázsiai cégükhöz küldik őket. Az állami nyelvvizsgát igazoló bizonyítványok szerepe immár másodlagossá vált. Az állásokat hirdető cégek nem tudják ellenőrizni azok valódiságát, másrészt gyakorlati nyelvtudásra van szükségük és nem papírokra. Azok az állami cégek viszont, amelyek nyelvpótlékot fizetnek alkalmazottaiknak, még mindig elkérik az oldeveleket. Számos fejvadász cég munkatársa egybehangzóan kijelentette, hogy hazánkban a kínálat már idomult a kereslethez, azaz a legtöbb ember Magyarországon az angolt és a németet helyezi előtérbe a nyelv- tanulás terén. Véleményük szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a magyarokra is jellemző lesz a többnyelvűség, .amelynek keretein belül vagy a két legfontosabb nyelvet sajátítják el az emberek, vagy az angol és német mellé egy divatos mediterrán nyelvet tanulnak meg.- Az EU-hoz való csatlakozás után megindul Magyarországra is a szabad munkaerő vándorlása - állította Szántó Péter PR-sza- kember. - Nem lesz egyedi eset akkor, ha egy nyugati kisvállalkozó nyit nálunk is egy 20-25 fős céget, ahol csak azok remélhetnek állást, akik értekezni tudnak majd a főnökkel, mert azt senki nem várhatja, hogy ezek a befektetők megtanuljanak majd magyarul. A szakértő úgy véli, azok a szülők, akik most nem taníttatják gyermeküket idegen nyelvre - főleg a már említett angol vagy német nyelvre -, behozhatatlan hátrányba kerülnek. Az értelmiségnél már ma elengedhetetlen egy, de egyre inkább két nyelv tudása.- Az én két gyerekem is kint tanul angol és amerikai egyetemen - mondta Szántó. - Szerintem ez a legjobb, hogy valaki megtanuljon egy nyelvet. A családokhoz való kiutazásnak van egy nagy veszélye, hogy a gyermek háztartási alkalmazottá válik. A multik egyébként már nem is hirdetik meg állásajánlataikat magyarul, hiszen elvárják azt az itteni felső- és középvezetőiktől, hogy tudjanak velük kommunikálni. Bár a tehetséget azért nem cserélik fel nyelvtudásra, a szakmai képzettséggel manapság egyenrangúként kezelik a nyelv tudását.- Két esetben ráadásul a nyelvtudás előnyt is élvez - jelentette ki a PR- szakértő. - Ha a két jelentkező azonos szakmai tudással rendelkezik, az idegen nyelven jobban beszélőt veszik fel. Hasonló a helyzet akkor is, ha az egyikük ugyan gyengébb szakmailag, ám a másik nem vagy csak alacsony szinten beszéli az igényelt nyelvet. Pallos Anna, a Manpower Munkaerő Kölcsönző és Közvetítő Iroda igazgatója szerint a nyelvtudás ma már alapkövetelmény, nem jelent pluszt.- Az állás feltételeként szabott gyakorlati idő esetén lehet kompromisszumot kötni, de a nyelvismeretből nem engednek - állította az igazgatónő. - Hetvennyolcvan százalékban az angolt követelik meg már a német cégek többségénél is, és ahol a tulajdonos anyanyelve számít elsődlegesen, sok helyen ott is engednek az angol javára. A francia cégeknél viszont ez nem így van, a franciák kevésbé beszélnek angolul. Több cég abból él, hogy a jelentkezőket felkészíti a felvételi beszélgetésekre. Igaz, ezt csak akkor tudják megtenni, ha az illető tud valamilyen nyelven. Ugyanis a nem tudást semmilyen tréninggel sem lehet ellensúlyozni, még a legnagyobb jóindulattal sem. BML - KTL LAKÁS ÉS KOCSI HELYETT A külkereskedőként dolgozó Rekettye Károly a saját bőrén tapasztalta, hogy nyelvtudás nélkül sokkal nehezebben boldogulhat bárki is a mai világban. Éppen ezért határozott úgy, hogy két fiának - kocsi vagy lakás helyett - olyan lehetőséget ad ajándékba, amelynek a segítségével legalább egy nyelvet majd felsőfokú szinten elsajátíthatnak. A választása az üzleti életben immár nélkülözhetetlen angolra esett- Mivel legjobban egy nyelvet az anyaországban lehet elsajátítani, ezért a nagyobbik fiam egy, míg az öccse fél évet Angliában járt iskolába - mesélte a férfi. - Gyermekenként másfél-két millió forintba került a kinttartózkodásuk, de mindenképpen megérte. Idősebb fia még 1996-ban ment ki, és mára már annak az egy évnek köszönhetően rendelkezik angolból egy C típusú nyelvvizsgával, valamint olyan főiskolára nyert felvételt, ahol angol nyelven oktatnak, és a tanulmányai végén két diplomát vehet kézhez: egy nemzetközit és egy magyart.- A kisebbik fiam, aki most érettségizik, és a bátyjától rengeteget tanult, csak fél évig volt a szigetországban - folytatta Rekettye úr. - Mindenesetre pár nap múlva már ő is túl lesz a középfokú nyelvvizsgán. A külkereskedő német ismerősétől kapta meg olyan német cégek címét, amelyek gyermekek külföldön való tanulásával és elhelyezésével foglalkoznak. Ők segítették mindkét gyerek beiskolázását és családoknál való elhelyezését is. Még olyan részletekre is odafigyeltek, hogy legyen-e kutya a befogadóknál, milyen lakásuk legyen.- Nappal tanultak a fiamék angol iskolában, míg délutánonként és este besegítettek a család mindennapjaiba - tette hozzá Rekettye Károly. AZ ESŐFELHŐK NEM JUTNAK MAJD BE A KARPAT-MEDENCEBE ■ MAGYARORSZÁGON A SIVATAG LESZ AZ UR Ki állítja meg a Golf-áramlatot? A Föld globális felmelegedése már megkezdődött - állítják a tudósok. A politikusok cselekvés helyett egymás országait vádolják a hőmérséklet emelkedését kiváltó gázok levegőbe eregetésével. Európában a felmelegedés lehűléssel kezdődhet. Húsz év múlva leállhat a kontinenst melegítő Golfáramlat. A széljárás változása miatt gyakori aszály, nyomában élelmiszerhiány sújthatja Magyarországot. Beláthatatlan következményei lehetnek a fejlett és fejlődő országok közti klímaviszálynak. A fejlődő országok a kudarccal végződött hágai klímakonferencián azzal vádolták a fejletteket, hogy az ő bőrükre akarják megoldani a felmelegedés problémáját. Az Egyesült Államok (USA) azt szerette volna, ha a kevésbé szeny- nyező országoktól a „levegőtőzsdén" megvásárolhatta volna azok légszennyezési kvótáját, hogy ne kelljen csökkentenie károsanyag-ki- bocsátását. Az 1997-es Kiotói Egyezmény szerint a 38 legfejlettebb államnak 2012-ig 5,2 százalékkal kellene visszafognia károsanyag-kibocsá- tását, hogy csökkentsük a fenyegető klímakatasztrófa esélyét. A hágai kudarc után az USA bejelentette: nem tudja betartani az egyezményt. A világ legnagyobb légkörszennyezője az előrejelzések szerint 2010-re 34 százalékkal több széndioxidot ereget a levegőbe. Az emberiség energiafelhasználása (olaj, szén) az utóbbi másfél évszázad alatt hússzorosára nőtt. A légkör széndioxid-tartalma harmadával emelkedett. A széndiA NAGY ÓCEÁNI VÍZKÖRZÉS 1. A Golf-áramlat, miután (5-10 fokkal) felmelegíti Európa nyugati és északi részét, alábukik az Atlanti-óceánba 2. Meleg felszíni áramlás 3. Hideg mély vízi áramlás oxid és más, üvegházhatást okozó gázok visszatartják a meleget. A Föld átlaghőmérséklete a jelenlegi 15 Celsi- us-fokról ötven éven belül 16-18 fokra emelkedhet. A kutatók több tucat számító- gépes modellt készítettek a lehetséges hatásokról. Az egyik „éghajlati vészforgatókönyv” szerint a folyamat már a következő húsz évben érezhető hatást gyakorolhat Európára. Hogy mire kell számítanunk, az kiderül a téma egyik legnevesebb hazai kutatójának, Czelnai Rudolf meteorológus akadémikusnak a Kellemetlen meglepetések az üvegházban című esszéjéből. Az akadémikus szerint nem csak any- nyiról van szó, hogy egy kicsit felmelegszik a levegő. Egy amerikai kollégáját, Wallace Broeckert idézve felveti: a felmelegedés nem jelent melegebb éghajlatot. Sőt Európának egy ideig lehűléssel kell számolnia. Broecker elmélete szerint tízezer évvel ezelőtt szokatlanul kellemes és enyhe periódusban „kíakadt az időjárás kapcsolója”. A barlanglakó ember földművelésen alapuló társadalmat épített. Az állandósult óceáni vízkörzés (lásd ábránkat) Európa számára legfontosabb eleme, hogy a Mexikói-öbölből induló Golf-áramlat felmelegíti Nyugat- és Észak-Európát. Az áramlat miatt jégmentesek az északi kikötők, terem elegendő élelmiszer. Izland- nál a Golf-áramlat még 12-13 fokos, a grönlandi hideg légáramlatok lehűtik, s amikor az óceán „csücskéhez” ér, a mélyben elindul Afrika felé, amit megkerülve ismét fel- melegszik, majd visszatér a Mexikói-öbölbe. A felmelegedés miatt egyre több jég olvad meg a sarkvidékeken. 1948 és 1996 között kutatók ötmillió mérést végeztek az óceánokban. A felszín közelében félfokos hőmérséklet-emelkedést észleltek, a melegedés 300 méteres mélységben is mérhető volt. A múlt században a tengerek szintje alig több mint tíz centimétert nőtt, 2100-ra akár egy métert is emelkedhet. Városok kerülhetnek víz alá. Az Északi-tengerbe ömlő nagy mennyiségű sarki édes víz felhígítja a Golf-áramlat, így Éghajlati vészforgatókönyv A komputeres szimulációk alapján elkészíthető a következő ötven év legvalószínűbb időjárási vészforgatókönyve: 2000 - Rekordhőmérsékletek, növekvő időjárási szélsőségek 2002 - Gyengülő nyugati szelek, kevesebb csapadék 2005 - Uralkodó a déli szél, trópusi viharok a mérsékelt égöv alatt is, állandósul az aszály 2010 - Érezhető felmelegedés, megváltoznak az évszakok 2015 - Gyorsuló felmelegedés, baj van! 2020 - Leáll a Golf-áramlat 2030 - Európa hűlni kezd, élelmiszerhiány, pánik 2040 - Drasztikus energiafelhasználási korlátozások 2050 - Átalakul a nagy óceáni vízkörzés, káosz a Földön Magyarországon a gödöllői Globális Klímaváltozás- és Növényzetkutató Állomáson az Európai Unió támogatásával azt vizsgálják, milyen hatással lehet a levegőben megnövekedett széndioxid koncentrációja a növényzetre. A kísérletekben a Városok kerülnek majd. víz alá az nem bukik alá az óceánba, leáll a vízkörzés, és drasztikusan, 5-10 fokkal csökken Európa átlaghőmérséklete. Ismét növekszik a sarki jégsapka, s becslések szerint néhány évtized múlva újra beindul a Golf-áramlat. S a két folyamat egymást váltogatva ismétlődik. A felmelegedés hatásaként megváltozhat az uralkodó széljárás. Európában a nyugati, esőt hozó szelek helyett Afrika felől érkező szárazabb légáramlatokra kell számítanunk. Az egyre ritkább esőt trópusi viharok kísérhetik. jövőben várható légköri széndioxid-koncentráció mellett nevelik a növényeket - tudtuk meg Nagy Zoltán egyetemi docenstől. A kutató elmondta: a levegő széndioxid-koncentrációjának emelkedése hozamjavulást eredményezhet, ezt azonban messze meghaladhatja a légkör szennyezésének következtében fellépő szélsőséges időjárás. A kutató szavait meteorológusok is megerősítik. Magyarország katlanban fekszik. Ahhoz, hogy az esőfelhők eljussanak hozzánk, előbb fel kell emelkedniük. Ennek során jelenleg is elvesztik csapadéktartalmuk jelentős részét. Az esetleg délire forduló széljárás Magyarország számára nem aat jelenti majd, hogy kicsit kevesebb búza terem, hanem azt, hogy állandósulhat az aszály. Hogy mit tehet az aszály, abból az idén nyáron már kaptunk ízelítőt. Csapadék híján elsivatagosodhat az ország. A nagy-britanniai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a felmelegedés következményeként 2080-ra kipusztulhatnak az amazó- niai őserdők. Egyenlőtlenné válhat a csapadékeloszlás. Az aszály miatt óriási földterületek válnak meddővé. A fejlődő országokban sokkal több helyütt lehet éhínség és vízhiány mint ma, a fejlettebb országokban pedig drasztikusan nőhet az élelmiszer és ivóvíz ára. Romlik a levegő minősége. Hatszor többen halhatnak majd meg hőgutában, mint jelenleg.
