Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-31 / 299. szám

2000. Október 31., kedd HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal-hetedik oldal — A kéjhölgyek albérletbe költöztek Hívj fel! - áll a szöveg a fedetlen keblű hölgy legfigyelemreméltóbb testrészén. Forró, élő erotika, velem élvezd! - mondja a másik felirat, amint a tangabugyis nő sejtelmesen sóhajt a képen. Holott alig egy esztendeje törvénybe foglalták a szexuális szolgáltatások hirdetésének szigorítását. Másrészt az új szabály kite- rebélyesítette a kéjpiacot.- Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a sze­xuális szolgáltatások hirdetését szigorító jogszabály megszületése előtt milyen gya­korisággal, milyen szellemben születtek az efféle reklámok, mert egyértelmű, hogy az­óta többszörösére nőtt a hirdetést feladók száma - vélekedik a történtekről dr. Cserép Attila ezredes, pécsi rendőrkapitány (kis ké­pünkön). A jogszabály ugyanis eleve rosszul defini­álta a szexuális hirdetések fogalmát. Az új rend szerint a fényképes illusztrációk, ha nem kimondottan a szexuális ténykedést je­lölik meg, akkor kívül rekednek a büntethe­tőség körén. A szexuális hirdetés tárgykör­ben bűnt az követ el, aki a törvényi megfo­galmazás szerint testi kapcsolatra szólítja fel az embereket. Vagyis konkrét utalásokat tesz a kapcsolatra: például „erőszakolj meg”, vagy még naturálisabban fogalmaz. Ahol a testiség nem kap egyértelműen han­got, ott nincs bűnösség. A Büntető Törvénykönyv az üzletszerű kéjelgés elősegí­tését, az ahhoz való feltéte­lek biztosítását bünteti. To­vábbá aki ebből hasznot húz, ugyancsak vétkes. Ha ezt a két jogszabályi pontot egymás mellé helyezzük, akkor kiderül, hogy a kéjt adó nem vonható felelősség­re. Csak aki a hölgyektől elszedi a pénzt, az követ el bűncselekményt, ám az a nő, aki a maga szabadságát érvényesítve kéjszolgál­tatásait kínálja - akár pénzért is -, az a tör­vény szerint jelenleg nem hibáztatható. A kéjelgő azért nem vonható felelősségre, mert a cselekvési szabadság alkotmányos joga mindenkinek. »■»■iiitHirntniTni'irrir'rr'iMMMMMí ■ ■ - - r t Tulajdonképpen ez a jogszabályi változás okozta azt is, hogy átrendeződött a prostitú- ciós piac mindenütt az országban. A se­lyemfiúk hátrébb szorultak, az „egyéni vál­Az utca gyermekei Sem a magánlakásokban, sem az utcán nem büntethetők a testüket kínáló lányok. Az „utcai szolgáltatást" illetően eddig csak az alaptörvény kerete született meg, ami csupán ponto­sít néhány fogalmat, így például a védett övezetet, hozzátéve, hogy az önkormányzat szigoríthatja az előírást, további védett övezeteket jelöl meg. Védett zóna a főútvonal és közvetlen környezete, azaz 100 méteres sávja mindkét oldalon. Ugyancsak ide sorolandó az iskolák 300 méteres sugarú körzete, valamint a kulturális in­tézmények környéke. Azt lehet mondani, hogy ily módon Pécsett például a belváros teljes egésze tiltott zóna. És amíg nem mondja azt egy önkor­mányzat, hogy konkrétan mettől meddig tart a türelmi zóna, egyben minden más terület védett övezet, addig a fent emlí­tett törvényi tiltások az érvényesek. lalkozó” hölgyeké a jövő. A szabadúszók vették át az irányítást, naponta olvasni az egyik régiós hirdetési újságban olyan reklá­mokat, hogy szabadidőpartnereket keres­nek ifjú hölgyek exkluzív szolgáltatásokkal. A megadott telefonszámon rögtön sorolják, hogy milyen hajú, mennyi idős lányok kö­zül lehet választani, s a franciázástól a grup- penszexig 6-16 ezer forint a félórás vagy órás tarifa. De hogy miért csinálják, arról ne­hezebb szóra bírni őket, mintha a szolgálta­tások milyenségéről kérdeznénk. A mód­szer az, hogy belvárosi lakásba invitálják az érdeklődőt, a címet azonban nem adják meg. Központi légyottra hívják a telefonálót, s onnan viszik a tett helyszínére a leinfor­mált alanyt. Krisztina hosszas unszolásra mégis csak megnyílik telefonon keresztül, s elmondja, hogy két „barátnőjével” Pécs centrumában lakik albérletben. Mint megjegyzi, ezzel a névvel a szakmában rögtön megbukott vol­na, most Szindy a beceneve, de nehogy C-vel írjam a kezdőbetűjét.- Faluról érkeztem ide, s 17 évesen a ven­déglátóiparban helyezkedtem el. De kikez­dett velem a főnök, a szakács és a vendégek jó része sem hagyta ki, hogy meg ne tapo­gasson. Hamar átláttam, hogy a havi 40 ezer nettó nem túl jó fizetség a hajnalig tartó munkáért. Aztán amikor az egyik kollégám egyre erőszakosabb lett, kapóra jött a barát­nőm ajánlata, vegyünk ki közösen egy al­bérletet, vihetünk oda pasikat is, majd meg­látjuk mi jön ki belőle. Hát, rövidesen napi 80-100 ezer forintot összehoztunk, s ha két- három évig csináljuk még, akkor nyugodtan hazamehetek a Zengő mögötti kis település­re, valószínűleg azt mondom majd, hogy hajón dolgoztam külföldön. Vanda titokzatosabb, csak a fiktív nevét hajlandó elárulni, valamint azt, hogy főisko­lára jár. Állandó barátja van, de ő úgy tudja, hogy minden hét végén hazautazik vidékre. Márpedig ez az időszak a munka dandárja, valamint a délutáni, esti órák.- Rájöttem, hogy öltözködni, diszkóba járni nem; lehet abból a pénzből, amit ott­honról kapok. Van nyelvvizsgám, de az ma már szinte semmire sem jó. A pénzkereset óráit egyszerűen kikapcsolom az életemből, annál jobban esik, amikor a fiúmmal télen Tanzánia napos partján nyaralunk. Azt mondtam neki, hogy a szüleim benzinkuta­sok otthon, így nem csodálkozik, honnan a pénz. Hogy mi lesz, ha egyszer vége a nagy ke­resetnek? Ki tudja, hogy kitart-e addig a kapcsolatunk? Ha magánlakások­ban az új, módi szerint két-három hölgy össze­áll, s közös Ids piros­lámpás házat működ­tetnek mint albérlők, akkor ez jogilag meg­foghatatlan - teszi hoz­zá dr. Cserép Attila. Nemrégiben egy szak­mai vitán az is megfo­galmazódott a jogalkal­mazók körében, hogy mi a fenének üldözünk olyan dolgot, amikor két nagykorú illető a vágyát, igényeit vala­milyen formális módon, nem bűncselek­ménnyel, nem kényszerrel, nem perverz módon elégíti ki. Mi keresni valója van ilyenkor a bűnüldözésnek? Azt talán lehet­ne firtatni, hogy a tulajdonos ezen szemé­lyek számára a cél ismeretében több pén­zért adja ki a lakást, vagyis hasznot húz a kéjelgésükből. De ezek a buktatók szerző­désekkel áthidalhatók, s gyakorlatilag nem lehet abba belekötni, hogy miért kerül az ilyen két szoba, Összkomfort 50 ezerrel töb­be, mint a környéken bármelyik másik ha­sonló ingatlan. Ha a lakást hárman egyfor­ma részarányban bérlik, akkor mindenféle ellenőrzésen átmegy a helyiség.. Azt kell mondjam, hogy a sajtban a lyukat az ügyvé­dek találták ki. Sok konkrét esetnek nekifu­tottunk, volt olyan bejelentés például, hogy a lakók jelezték: az egyik belvárosi társas­házba nem tudnak úgy bemenni, hogy az Az üzletek az utcán is köttetnek ILLUSZTRÁCIÓ: M. A. egyik lakásból ne jönne szembe velük, vagy haladna odafelé mindig egy-egy vadidegen férfi. Hiába ellenőriztük aztán az ingatlant napokon keresztül, nem tudtunk büntetőjo­gi felelősséget találni. Az egész prostitúciós tevékenységben há­rom változatot lehet elkülöníteni. Az utcait, a magánlakáson folytatódat, és a bordélyhá­zakban működőt. A múlt évi maffiacsomag­ként elhíresült törvény az utcai prostituáltak mozgásterének korlátozásával kezdődik - a szakember szerint egyébként ez a változat egyre inkább elveszíti népszerűségét -, és tiltott övezeteket állapít meg a számukra. Eszerint a szexuális szolgáltatás közterüle­ten tilos, de itt megáll a törvényi szabályo­zás. Türelmi zónákat is hiába határoznak majd meg, mert ez nem azt jelenti, hogy úton-útfélen egymásra borulhatnak a kiéhe­zett párok, a kéj gyakorlása közterületen változatlanul tilos marad, csupán az üzlet­kötéseknek biztosítanak szabad terepet, az­tán ki-ki távozhat egy szállodába, vagy ép­pen egy magánlakásba. A harmadik szeg­mens, a bordélyház ugyancsak konkrétan szerepel a Büntető Törvénykönyvben, azaz a kerítés, a prostitúciós tevékenység elősegí­tése, a bordélyház fenntartása és üzemelte­tése jelent bűnesetet. Hogy egy hölgy miből tartja fenn magát, az az államot nem érde­kelheti, csak azon a szinten, hogy ne tegye törvénytelen módon. Maga az alany, aki fi­zet mindezért, nem bűnrészes, ezután sem vonható felelősségre. KOZMA FERENC Almáskertek A napokban a Nyírségben jár­tam, olyan gazdánál, akinek az egyik kertjében tízezer al- mafa fordult termőre az idén. Részben állami támogatással, részben önerőből telepítette (családi vállalkozásban gon­dozzák a farmot), óriási hűtő­tárolóval, gépekkel rendelke­zik, milliókat forgat havonta. Nagygazda. Munkaadó. A tel­jes vertikumot kézben tartja; az alanyok nevelésétől a ládagyár­tásig (Ukrajnából hozza az ol­csófát), s ő természetesen már azok közé tartozik, akik a leg­kelendőbb almafajtákat terme­lik (pl. a zöldalmát), s alig vár­ja, hogy az uniós csatlakozás­sal megnyíljék végre számára is az európai piac. Vagonszám vinné már a termést oda, ahol a legjobban fizetnek érte. Ez a gazda nincs egyedül a Nyírségben. Végeláthatatlan az almáskertek sora, s ha a főút­vonalon, mellékútvonalon köz­lekedik az ember, feltűnik, hogy amíg ilyenkor Baranyá­ban a kukorica szóródik ki a pótkocsis teherautókból a ka­nyarokban, Szabolcsban almá­val beterített az útpadkák kör­nyéke. Annyi van - mondta egy helybéli -, hogy már lopni se lopják. A közeli légyár (szörp­üzem) mellett küométeres so­rokban a teherautók, s több na­pig várnak a bebocsátásra. Mo­mentán 22 forintjáért veszik be az alma kilóját, de ezért is meg­éri a sorbaállás, mert különben ott rohad a termés a fa alatt. Rekord termett (s ebben az ár­víz is ludas) még azon a fán is, melyet tavaszelőn majd a koro­nájáig ellepett a Tisza. A tízezer-almafás kertről me­sélve azt mondta tegnap az egyik kollégám, hogy ha nagy almáskertet szeretnék látni, nem kell feltétlenül olyan messzire mennem. Akad Bara­nyában is, a Tenkes környékén a hegy derekáról lefutva egy igazi almáskert, ahol huszonöt- ezer fa van. Még aprók ugyan, alig-termők, de úgy időzítve, hogy éppen a várható uniós csatlakozás idején (úgy 2005- ben?) indul be igazán a termés. Hacsak át nem húzzák e gaz­dák számításait a schengeniek, arra kényszerítve őket, hogy hagyjanak fel az almával, s kezdjenek diófákat szaporítani. MÉHES KÁROLY __________________________ A miniszterünk Semmilyen tekintetben nem szeretnék most Nógrádi László közlekedési (hírközlési, vízügyi stb.) miniszter bőrében lenni. Az első hír, ami hivatali műkö­déséből a nagy nyilvánosság elé kerül, hogy szolgálati gép­kocsija halálos kimenetelű ka­rambolba keveredett. Pedig biz­tos sok mindent tett már, amió­ta Katona Kálmán helyébe lé­pett, bizonyára átadott egy egész erdőre való millenniumi zászlót, avatott, megnyitott, be­zárt, taposta a miniszterek szürke mindennapjait, s lehet, sokkal jobb munkát végzett mint elődje, akinek azonban az az áldott szerencse jutott, hogy regnálása alatt többrend- bélileg jött az árvíz, s így aztán megmutathatta, ki a legény a gáton. Amúgy meg távbicikli­zéseiről volt még híres. Hirtelenjében nem is tudnám magam elé idézni Nógrádi mi­nisztervonásait, amik jelen helyzetében, gondolom, torzak, szenvedőek és kétségbeesetten bánatosak. Nem emlékszem, láttam-e valaha is bármelyik csatorna bármelyik hírműsorá­ban, amint kiabál, vagy ha nem szokása kiabálni, szabatosan fogalmaz, vagy ha nem szokása szabatosan fogalmazni, maga elé dünnyög. Nem hallottam, amint vádolt volna valakü, igaz, azt sem, hogy őt piszkál­ták volna erről vagy arról az ol­dalról. Ennek tán tényleg az le­het az oka, hogy még csak rövid ideje közlekedett az ország útja­in mint miniszter, és olyat csak az igazán elvetemültek tesznek, hogy elődje esetleges hibáit ol­vasnák a fejére. Nem emlék­szem, miniszterünk járt-e már' megyénkben, mint tette azt Za­lával a hétvégén, ígért-e autópá­lyát Pécstől egészen Gdanskig, s nem tudom, vajon ő is fúj-e ránk a szocialista megyei és vá­rosi vezetés miatt. Az sem rém­lik, hogy valaha is meghívták-e egy talk showba, hogy elcseveg­jenek vele a munkájáról de in­kább, mondjuk a kutyájáról mert az olyan emberközeli. Sőt, valószínűleg még az Uborkába sem készítettek róla gumifigurát. Miniszterünkről csak azt'le- het bizonyosan tudni, hogy szombaton a kívánatosnál job­ban elhúzódott a reggelije, és immár útközben valamikor odaszólt a sofőrnek, hogy tegye ki a megkülönböztető kék jel­zést. Most már ez az, ami megkü­lönbözteti őt attól a miniszter­től, akit eddig nem ismertünk. hetedik oldal CSÜTÖRTÖKÖN Riport A belgrádi események kap­csán sokan feltették a kér­dést, valóban nyugvópontra került a szerbiai válság, a Baranyából végleg eltűntek a NATO-katonák? A válasz bi­zonytalan, de az bizonyos, hogy a NATO véderejének er­nyője bármikor kinyitható. Portré Dr. Vízi Ilona főorvos­asszonynak a Munkácsy úti rendelőben aprócska irodá­ja van. Nincs nagyobbra szüksége, mert nem az író­asztal mellett szeret üldögél­ni, továbbra is rendel az is­kolákban. így egy kicsit pe­dagógusnak is érzi magát. Portré Legyenek becsületesek, jók, tiszták A jó Isten tudja, hogyan volt ennyi mindenre ideje! Tanít­ványok százaira, könyvtárnyi irodalom olvasására, mé­hészkedésre, barkácsolásra, neves személyiségek dedikált fotóinak, leveleinek gyűjtésére, családja szép élete sínen tartására. S közben fiatalnak, lendületesnek maradni. Még - ahogy ő mondja - „megőriztem a jampis sérót is.”- Meg lehet határozni néptanító?- Nem hinném, hogy valakinek is sikerülhet... Nekünk nagyszerű tanáraink voltak, mindenre igye­keztek bennünket felkészíteni. Arra, hogy falusi tanítóként min­den kérdésre választ kell adnunk, minden helyzetben segítséget kell nyújtanunk.- A tanító úr példakép volt a falvakban.- Annak kellett lennie. De nekem nem voltak nagy tetteim, csak sok hogy ki a kis sikerem. Minden tanévben. Gondolja el milyen boldog érzés, ha találkozom egy idős asszonnyal itt Lippón, akit emelkedéséért, az előbbit azért, mert forradalmár volt.- Dolgozószobájának falát jeles emberek aláírt fotói borítják. Mi­lyen alapon választ?- Hogy mit tettek a nemzetért, politikai síkon, vagy sporteredmé­nyeikkel, netán a kultúra terüle­tén. Másik ismérvem: legyenek becsületesek, jók, tiszták. tanítottam, később pedig a gyermekét, még később az unokáját is tanítottam!-Ki a példaképe?- Kossuthot és Széchenyit em­lítem. Az utóbbit azért, amit tett a magyar nemzetért, kulturális fel­Katona Endre 1939-ben a szlovákiai Nagysallón született, húga már Zomborban. Pécsett járta az Állami Tanítóképzőt, ma is nép­tanítónak vallja magát. Szentlászlón kezdte életpályáját, Alma­mellék következett, majd láppá, ahol most él feleségével, Gertrúd asszonnyal. Egy lányuk, két unokájuk van. Két éve nyugdíjas.- Megbecsülik az emberek eze­ket a tulajdonságokat?- Közvetlen kapcsolat kell a példaadók és a példát követni akarók között. A nemzet nívója nem az egyéneken múlik, hanem a családon.- Említi a forradalmár Kos­suthot. Voltak, vannak forradalmi hevületei?- Nem mondhatom, de voltak döntéseim. Például amikor azt ló­dítottam társaimnak már jugó te­rületen: nem megyek tovább, mert fázik a lá­bam. Nem tud­tam volna itt hagyni ezt az or­szágot. Jól dön­töttem, gyönyörű családom van.- Egyik legutóbbi dedikált szer­zeménye Jászai Joli nénitől van.- Tündéri volt! Amikor meg­tudta a nevem, a feleségemét, azt mondta: Drágaságom, Gertrúd - királyi pár!- Kapcsolatain, levelezésén ke­resztül lippói otthonukban van az egész világ. Hova szeretne min­denképpen eljutni?- Erdélybe. Addig nem szabad meghalnom. MÉSZÁROS ATTILA * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom