Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-30 / 298. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BAR A N Y A I T Ü KÖR 2000. Október 30., hétfő ÜiH fiit Hírcsatorna CSONKAMINDSZENT önkor­mányzata és lakossága vasár­nap délelőtt Szabó János hon­védelmi minisztertől kapta meg a nemzeti millenniumi zászlót. A 180 lakosú községbe erre az alkalomra az elszármazott csa­ládtagok is hazatértek, így mintegy 300-an vettek részt az ünnepségen, amelyre a honvé­delmi miniszter szinte menet­ből érkezett hétvégi olaszor­szági látogatásáról. A zászlóét^ adáskor mondott beszédében a miniszter Magyarország NATO- tagságának jelentőségét is hangsúlyozta úti élményeit is felemlítve. (b) PÉCSETT MÁR NAPPAL is törnek fel parkoló kocsikat, míg korábban főként éjszaka követ­tek el ilyen bűntényt. Újabban mind több polgárőr is részt vesz a megelőző munkában, mivel feltehetően egy bűncsoport is szerveződött a járműrongálásra. Sok autót feszítenek fel nap köz­ben a Móricz Zsigmond körté­ren, a Munkácsy Mihály utcá­ban, valamint a Mecsek-oldal emlékmű-parkolójában. (cs) A KÁRPÁT-MEDENCE ŐSI sző lőfajtái, így például a góhér, a ba­kator, a furmint, a juhfark és a csqkaszőlő tőkéi is megtalálha­tók Pécsett, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Páz­mány utcai szabadtéri fajtagyűj­teményében. A világhírű és szi­gorúan védett génbankot - ame­lyet a nagyközönség évente egy­szer láthat - rendszeresen csak tudósok, kutatók és fajtanemesí- tők kereshetik fel. (cs) BOLY ÉS PÉLMONOSTOR méhészei együttműködést ala­kítanak ki. Főként e témában tartottak a hét végén területi rendezvényt Bólyban, amelyen egy német tenyésztési főbiztos, Günter Pritsch is előadott. A bólyi egyesület nyolc település méhtartóit fogja össze, míg a pélmonostoriban 43 helység gazdái tömörültek. A jövő évtől a magyar és a horvát fél egész­ségügyi hálózatot épít ki, hogy megelőzzék a nyúlós költésrot­hadás, valamint a varróatka ter­jedését ______________________(CS) A kártérítés kálváriájának esélyei Nem valószínű, hogy házak dőlnének össze, de mit lehet tudni? Bár voltak tájékoztató fórumok, nem min­den érintett vett részt azokon. A Kálvária utcai útépítés megindultával aztán többek­ben felmerült az aggodalom: a föld meg- bolygatása nem rongálja-e meg öreg házu­kat, és honnan térül meg akkor a káruk? PÉCS A tehermentesítő úttá avanzsálás előtt a Kálvária utca tipikusan Mecsek-oldali, autóval alig járható út volt. Mecsek-oldal eléggé sziklás, tehát hajdan korábbi technológiával nehezen alapozhatóak voltak a házak, de nem is volt különösebb igény a mélyalapozásra a sziklákon. így épült a ma is álló házak jelentős hányada. Most komoly szer­kezetváltozás következik: lemélyítik az utat. Gya­korlatilag kétpályássá teszik: az egyikre kerül az átmenő forgalom, a másik eredeti szintjén a cél­forgalmat szolgálja. Többen vélekednek úgy, elő­re kiszámíthatatlan, hogy a mélyebb talajréteg megbolygatása nem rendezi-e át a felszíni öreg építmények állagát, nem keletkeznek-e a házak­ban statikai gondok már az útépítés alatt, A keszthelyi pék esete vagy netán évekkel később, mint a bányakáros területen. Gömöri János városi főépítész szerint nem va­lószínű, hogy az útépítés miatt házak kerülnek bajba, dőlnek össze - az Aradi vértanúk útján sem volt ilyen gond annak idején - de előfordul­hat, ha mondjuk 150 éves, alapozás nélküli épü­letről van szó. Ám attól még ennek az útnak a nyomvonalát erre kellett vezetni. Ez közlekedés- hálózat-fejlesztési és városrendezési kérdés: 40 év alatt csak ez a lehetőség maradt. Városi főhá­lózati utat tervezni nem lehet másutt a Rákóczi úttól északabbra. Kelemen György, a főépítészet munkatársa hangsúlyozza: a terület talajmecha­nikai felmérésére a 70-es évektől több vizsgálat is zajlott. Most a Kálvária utca építéséhez külön is készült talajmechanikai kutatást egy pesti cég vé­gezte. A terület nem minősül aggályosnak, de ki­vitelezés közben azért figyelik a környezetet. És ha bekövetkezik a kár?- Ilyen igény nagy általános­ságban alapos lehet - mondja dr. Gátas György (képünkön), a Baranya Megyei Bíróság polgá­ri kollégiumának vezetője. - Az ilyen kártérítési perekben az okozati összefüggéseket kell feltárni, hogy tényleg a fo­lyó munkák eredményezhették az állagromlást, és mekkora lehet a jogszerűen érvényesíthető kárösszeg. Nyilvánvalóan nem lesz mellőzhető a szakértői bizonyítás lefolytatása. Szerintem célszerűségi okból is in­dokolt, hogy a károsultak minden­kit pereljenek, aki valamilyen fel­adatot ellátott a munkánál. Vélemé­nyem szerint beruházó és kivitelező egyetemleges felelőssége lesz majd megállapítható. Aztán az egyetem­legességen belül a kettőjük viszo­nya miként alakul majd, az már az ingatlantulajdonost nem érintő kér­dés. A bíró számára megfontolandó az összeg megállapításánál: a kijaví­tás költsége ne eredményezzen a rá­fordítás során olyan értékemelkedést az ingatla- non, amit indokolt lenne levonni, nehogy a káron szerzés talajára kerüljön a jogi helyzet megoldá­sa. Ha később jelentkeznek a károk, az csak any- nyiban nehezítő körülmény, hogy az okozati ösz- szefüggések az idő múlásával vitathatóbbak le­hetnek: az állagromlás természetes avultság, vagy a külső hatás eredménye-e. ______du. A megfelelő kártalanításra például szolgálhat egy keszthelyi eset. Egy öreg ócska házról volt szó, amelynek értékéről azt szokás mondani: telekár, mínusz bontási költség. Az ingatla­non azonban egy idős pékmester élt a nejével, és ugyanott volt a műhelye és az üzlete. Ez az ingatlan került egy útépí­tés útjába. A bíróság kimondta: akkor megfelelő a kártalaní­tás, ha olyan összeget kap a pék, amennyiért legalább egy szerény lakást tud vásárolni, valamint a korábbi adózás utáni jövedelmének megfelelő életjáradékot fizetnek neki. Műsorok a jó hírnévéit Továbbra is. számítanak a helyi gazdálkodókra, iparosokra Kisváros esetében párját ritkító, hogy az önkormányzat ennyire nagy gondot fordít a település hírnevét öregbítő kulturális és szórakoztató rendezvények megtartására. Mindez a kistérségi összefogás szellemében történik. Villány és környéke A művelődési ház a különféle ci­vil szerveződésekkel, a borút kö­zösséggel, a gazdákkal, vállalko­zókkal, valamint a külföldre el­származottakkal - anyagilag is együttműködve - évente öt, szin­te az egész megyére kiható ran­gos eseményt rendez. Nagy nép­szerűségnek örvend a Ha péntek, akkor Villány, a Bacchus Napok, a Vörösborfesztivál, a Nemzetisé­gi nap, valamint a karácsonyi jó­kívánságműsor. A legtöbb a bor­kultúra és a vendéglátás hagyo­mányaira épül, s kezdenek nem­zetközivé válni elsősorban az osztrák és a német előadók, vala­mint a székely kézművesek ré­vén. A siker annak is köszönhető, hogy a kitelepített németek, illet­ve az idők folyamán külföldre menekült személyek, illetve csa­ládok pénzügyüeg sokat segíte­nek, miként a testvértelepülések is - tudtuk meg Takács Gyulától (képünkön), a legfiatalabb bara­nyai város polgármesterétől. Minderre alapozva azt szeret­nék elérni, amennyiben a helyi gazdálkodók és iparosok még job­ban kiveszik a részüket a szerve­zésből, hogy a Ha péntek, akkor Villány elnevezésű rendezvényso­rozatot a jövőben már nem há­rom, hanem öt napon tartják meg. Ugyanis így a környék falvainak, így például Babarc, Lippó, Som­berek, Véménd öntevékeny mű­vészeti csoportjai további szerep­lési lehetőséget kapnak. A köz- művelődésért és a közösségi szó­rakoztatásért felelős szakembe­rek azt akar­0 ják, hogy jövő­re mindegyik nemzetiség képviseltesse magát, vagy ki­szőlőművelési eszközöket kí­náló árusok és velük szőlőter­mesztők érkezzenek Franciaor­szágból, Horvátországból és a Ba- ranya-háromszög magyarok lakta községeiből. Ezen kívül azt is ter­vezik, hogy mind több helyi ma­gánvendéglátó kapcsolódjon be az eseményekbe. Idén már hú­szán nyitották meg pincéjüket egy-egy térségi összejövetel alkal­mával. CSUTI J. Marad az idősek otthona Pécs Megnyugodhatnak a Tímár utcai Idősek Otthonában la­kók és dolgozók: a közgyű­lés elfogadta a két évre szó­ló megállapodást a tulajdo­nos zsidó hitközséggel, így az öregek megszokott kör­nyezetükben élhetnek. A közelmúltban már beszámol­tunk arról (Dunántúli Napló, 2000.09.01.), hogy a Tímár utcai Idősek Otthonának helyzete bi­zonytalanná vált. A fenntartó ön- kormányzat ugyanis csak bérelte az épületet a tulajdonos Pécsi Zsidó Hitközségtől, s ez a szerző­dés december 31-ével lejár. A két fél egymástól eléggé eltérő állás­pontokat fogalmazott meg, s már az is felmerült, a jövőben nem öregek otthonaként működik a ház. A lakók tiltakozó aláírásokat gyűjtöttek, s azokat eljuttatták a városháza ületékes főosztályára. A pécsi közgyűlés legutóbbi ülésén kiderült, megszületett a megállapodás, így a jövőben is maradhatnak az idősek a meg­szokott helyen. Fratanolo János, az egészségpolitikai és szociális bizottság elnöke ismertette azt a szerződéstervezetet, amely a kö­vetkező két évre szól. A feltételek változatlanok, a bérleti díjban pe­dig sikerült közös nevezőre jutni. Jövőre áfával együtt 8 millió 750 ezer forintot fizet az önkormány­zat a hitközségnek, és vállalja az állagmegóvással kapcsolatos te­endőket, a szükséges javításokat is. A bizottság elnöke ugyanak­kor hangsúlyozta, megvizsgálták az épületet, s nagyobb, átfogó re­konstrukciókkal egyelőre nem kell számolni. A közgyűlés elfo­gadta a javaslatot, s felhatalmazta a polgármestert a szerződés alá­írására. Az önkormányzatnak legközelebb 2002 júniusáig kell nyilatkoznia, továbbra is szüksé- ge van-e az épületre. nyaka sz. Gyógymedence is épülne Sellye A sellyei strand az ormánsági turizmusfejlesztési elképze­lésekben kiemelkedő szere­pet játszik, a fürdő felújításá­nak részleteiről a közelmúlt­ban tárgyaltak a szakembe­rek. A strand néhány évvel ezelőtt el­készült fejlesztési koncepcióját - mivel a fürdő a turizmusfejlesz­tési elképzelések egyik kiinduló­pontja - újra kell gondolni. - A termálvíz jelenléte az ormánsági fürdőturizmus fellendítésében kiemelkedő jelentőséggel bír, a felújítás jelenlegi tervei erre nem helyeznek kellő hangsúlyt - nyi­latkozta lapunknak Ónodi Gábor, a strandot üzemeltető sellyei Kommunális Kft. ügyvezető igaz­gatója. - Az eredeti elképzelések­ben a meglévő medencék korsze­rűsítése szerepelt, a beruházás mintegy 200 millió forintba ke­rülne. A koncepciót egy gyógy­medence kialakításával szeret­nénk tovább fejleszteni. Első lépésként a vízvisszafor­gató rendszer kiépítését kell megoldani, 2002-ben ugyanis csak a korszerű tisztítóberende­zés megléte esetén kaphat műkö­dési engedélyt az intézmény. A munkák a tervek szerint jövő év­ben kezdődnének, a gyógyme­dence kiépítése csak ezt követő­en indulhat. w. k. Kímélik a fogyasztót Sásd és környéke A Hegyháton több mint tíz te­lepülés egy elektromos ener­giaellátási rendszert alkot. Ha az egyik helységben üzemzavar keletkezik, akkor a többinél is szünetel a szol­gáltatás. A jövőben - az úgy­nevezett oszlopkapcsoló be­iktatásával - csak a techni­kai károsodás közvetlen kör­nyezete marad áram nélkül. A Dédász Rt. dombóvári üzemve­zetőségének irányítója, Erdélyi Fe­renc kérdésünkre elmondta, hogy még idén kialakítják a műszaki új­donságot német és magyar ta­pasztalatok alapján Sásdtól észak­ra. Ennek lényege, hogy a vele kapcsolatban lévő kaposvári szá­mítógépes központban maximum 4-5 percen belül érzékelik a rom­boló hatásokat, így például azt, ha villám csap az oszlopba, jármű vá­gódik annak, netán vezetéket sza­kít a szél, a lehulló ág, vagy szige­telőt repeszt a jég. Behatárolják a katasztrófa helyét, ahová gyorsan kivezénylik a műszaki mentőala­kulatot. Áramkiesés az elkövetke­zőkben csak a károsodás helyszí­nén és szűk környezetében követ­kezik be, míg a többi település energiaellátása továbbra is bizton­ságos marad. Egy ilyen számítógépes érzé­kelési egység megépítése és ösz- szekapcsolása az adatfeldolgozó központtal több mint kétmillió forintba kerül. A hegyháti tapasz­talat alapján aztán megyénk más részeiben is alkalmazni fogják a fogyasztót kímélő új hibaelhárí- tási eljárást. _________________ Hi gany ömlött az utcára Komló Higany ömlött ki Komlón a Fürst Sándor 5. szám előtt vasárnap délelőtt. Emiatt az ott élők a tűzoltók segítsé­gét kérték. Az esetet felfedező tanú gyereke­ket látott a folyékony fémmel ját­szani, valamint talált náluk egy műanyag teáskannát, amelyben szintén, néhány kilogramm hi­gany volt. A gyerekek - elmondá­suk szerint - a higanyos kannát a ház lépcsőházában a padlás előt­ti térben fedezték fel, s onnan vit­ték le a ház előtti területre. Köz­ben a lépcsőházban a nehéz teás­kannát leejtették, illetve úgy tar­tották, hogy az erősen mérgező anyag egy része kiborult. A kivonuló tűzoltók riasztották a helyi környezetvédelmi felügye­lőséget, az ÁNTSZ főorvosát és a rendőrséget. A tűzoltók lezárták az érintett területet, hogy a kiöm­lött higanyt begyűjtsék. Előtte a környezetvédelmi felügyelőség munkatársai szakszerűen kén­porral megakadályozták a higany további párolgását. A szennyezés betonozott területen történt, ez lehetővé tette a teljes mennyiség összeszedését és elszállítását. Az ÁNTSZ főorvosa a gyerme­keket, akik a higanyt puszta kéz­zel megérintették, megfigyelésre beszállíttatta a komlói kórházba. A nyolc gyermeknél a kórházi megfigyelés alatt higanymérge­zésre utaló tüneteket nem ta­pasztaltak. A baleset körülményeinek vizs­gálata folyik. Az összegyűjtött hi­gany eredete, tulajdonosának ki­léte, a felhalmozás célja ismeret­len. Az is, hogy egyáltalán mikor került a kanna a ház padlására. ________________________D. I. KO SZORÚK A HŐSÖKNEK PÉCSETT. Katonai tiszteletadással emlékeztek az első világháborúban elesettekre tegnap a köztemetőben. A megemlékezésen a történelmi egyházak, a város és a megye vezetői, a fegyveres és a diplomáciai testületek képviselői, valamint a Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai helyeztek el koszorút a hősi emlékműnél.________________________________________fotó: lmjfer László Fá jó szívvel tudatjuk, hogy BÖRÖCZJÁNOS 38 éves korában elhunyt. Te­metése október 31-én 15 óra­kor lesz a szellői temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerető férjem, édes­apánk, nagypapánk és déd- papánk VARGA ISTVÁN 68 éves korában türelemmel viselt hosszú betegség után október 28-án elhunyt. Október 31-én, kedden 15 órakor kísérjük utolsó útjára a vajszlói katolikus temetőbe. A gyászoló család

Next

/
Oldalképek
Tartalom