Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-27 / 295. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló I TŰK Ö R 2000. Október 27., péntek — G A Z D A S A A SAPARD-PROGRAM kereté ben, az Európai Unió (EU) dön­tése alapján Magyarország évente mintegy 10 milliárd forint támogatásban részesül hét évig. Michael Lake, az EU magyaror­szági delegációjának vezetője szerint a magyar mezőgazdasági termékek árai és az EU-s árá között nincs nagy eltérés, így a csatlakozás nem jelent majd sokkot a fogyasztóknak._______■ VALUTAÁRFOLYAMOK (OKT. 26.) — H Vételi Eladási OTP USA-dollár 309,59 325,46 Német márka 131,00 137,72 Euró* 256,21 269,35 Svájci frank 169,21 179,68 Postabank USA-dollár 309,52 325,39 Német márka 130,95 137,67 Euró* 256,13 269,26 Svájci frank 169,85 178,92 ABN-Amro USA-dollár 312,05 322,75 Német márka 131,68 136,26 Euró* 256,91 268,41 Svájci frank 171,19 176,76 Horvát kuna** 33,00 34,99 * Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! wa/v/7- í/hn&ic Ú/.49, 336-437 Jrgyo) h a Alulbiztosított a magyar piac A gazdasági növekedés lassan élénkíti a lakossági fogyasztást Az elmúlt évben látványos növekedésen ment át a hazai biztosítási piac. A jelenség gazdasági hátteréről, szociális összefüggéseiről kérdeztük a pécsi Hungária Ház megnyitóján résztvevő ár. Patai Mihályt (képünkön), a Hungária Biztosí­tó Rt. (HB Rt.) elnök-vezérigazgatóját. PÉCS- Egy év alatt jelentős reálnövekedés indult meg a magyar biztosítási piacon. Ez a megtakarításokkal vegyes életbiztosítási szektorban 20-25, míg a nem életbiztosítási ágazatban 3-5 százalékos bővülést eredményezett. A növekedés ellenére ma még min­dig alulbiztosítottság jellemzi a hazai piacot, és ez az állapot még egy jó két évtizedig motorja lehet az ágazatnak. Jelenleg 24 hivatalos biztosítótársaság működik az országban, a verseny nagyon éles. Bár számuk valószínűleg emelkedni fog, azt is lehet lát­ni, hogy öt meghatározó társaság ellenőrzi a piac 80 százalékát, közülük a HB Rt. a piacvezető.- Mik voltak a szektor legérdekesebb változásai?- Tényként jelenthetjük ki, hogy befejeződött a nyugdíjbiztosítási piac felosztása. A magyar embe­rek agyában meggyökerezett a magánnyugdíj gon­dolata, ezt a folyamatot nagyon jól szemlélteti, hogy ma már több mint 2 millió magyar ember rendelke­A Hungáriáról számokban Patai Mihály tájékoztatása szerint a HB Fit. idei díjbevételei várha­tóan 100 milliárd forint körül alakulnak. A cég átlagosan 28 szá­zalékos részesedéssel rendelkezik a magyar piacon, ami az élet- biztosítások területén 8, a nem életbiztosítási területen 43-44 szá­zalékos piacrészt jelent. A részvénytársaság várható nyeresége 4,5-5 milliárd forint lesz idén. A régiós adatokról dr. Jankó Tamás területi igazgató számolt be. Ezek szerint a Baranya, Somogy és Tolna megyék alkotta HB Dél-dunántúli Régióigazgatóság díjbevétele 2000-ben várhatóan 8 milliárd forint fölött lesz, ami csaknem 50 százalékos piaci ré­szesedést jelent. zik ilyen pénztári számlával. A szakmát foglalkozta­tó másik érdekes történet, hogy az utolsó lépcsőfo­kához ér a kötelező gépjármű-biztosítás liberalizáci­ója. Nagy ügyfélmozgásra nem lehet számítani, egy­részt az elmúlt három évben bevezetett részleges li­beralizáció, másrészt pedig az infláció mértékét nem meghaladó várható díjemelések miatt sem.- A biztosítási üzletág jó fokmérője lehet a gazda­ság állapotának. Ön hogy látja a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, jövőjét?- Véleményem szerint 2-3 évvel ezelőtt a magyar gazdaság egy minimum 15 éves növekedési pályára állt. Az egyesek szerint „aranykorszakként” nevezett időszak érdekessége, hogy a pozi­tív folyamat bizonyos tekintetben független a kis magyar gazdaság, a belső piac korlátáitól, a növekedés lehetőségét a világgazdaságra való nyitottság teremti meg. Jó példa erre, hogy ma Magyarországon, a győri Audi gyárban készítik a világ egyik legmodernebb motorját, hogy az IBM világszínvonalú be­rendezéseit ugyancsak tőlünk szállítják Európa valamennyi országába. A stabil, hosszú távra szóló növekedés kedvező hatása való­ban megmutatkozik a biztosítási ágazatban is.- Érezhető ez a változás a hétköznapi emberek ré­széről is?- A nemzetközi gyakorlat szerint a gazdasági nö­vekedés feltétlen magával húzza a polgárok élet- színvonalát is. Bár ez egy lényegesen lassabb, elhú­zódó folyamat, már ma is tapasztalható a fogyasz­tás növekedése. A szakmát illetően különösen az élet- és nyugdíj-, illetve az új au­tókra kötött casco biztosítások­nál érezhető lényeges bővülés. Ugyanakkor a már említett alul­biztosítottság arról árulkodik, ma Magyarországon még na­gyon sokan nem engedhetik meg maguknak az ilyen bizton­ság anyagi kiadásait.- Az elmúlt egy év alatt a Hun­gária egy komplex szolgáltatást nyújtó intézménnyé alakult. Ez egy önálló kezdeményezés, vagy a piac diktálta követelmény?- Valóban, társaságunk eseté­ben ma már tényként kezelhető a pénzügyi szektor integrációja. Világtendencia a la­kossági banki, a vagyonkezelői, illetve biztosítási te­vékenységek kapcsolódása egy komplex szolgálta­tásban. Mi is ezt az utat járjuk. Véleményem szerint hosszú távon ez a fajta koncentráció és komplexitás jellemzi majd a biztosítási és pénzügyi szférát. KASZÁS E. Két fiókból egy PÉCS Tegnap hivatalosan is átad­ták a Budapest Bank új pécsi fiókját. Sem a Búza téri, sem a Széchenyi téri fiók nem felelt meg a korsze­rű banki követelményeknek - in­dokolta az új épületbe költözést és a két fiók összevonását a társaság vezérigazgatója, Richard Peüy a tegnapi ünnepélyes átadáson. A bank ténylegesen már hetek óta működik, s az átadás ceremóniájá­nak megkezdése előtt megrende­zett találkozón maguk az ügyfelek is megerősítették: az új épület sok­kal inkább megfelel a manapság már elvárható európai színvonal­nak, mint az előző bankfiókok. Az ügyféltalálkozón a részvénytársa­ság üzletágvezetői számoltak be az eredményekről, s az új elképze­lésekről. Ebből kiderült, a Buda­pest Bank az egyedüli kereskedel­mi pénzintézet, amely a mezőgaz­dasági ágazat leromlott helyzetét látva nem vonult ki erről a piacról. Továbbra is finanszírozzák, sőt növelni akarják az agráriumban tevékenykedő üzletfelek számát, amelyet már csak azért is megte­hetnek, mert a mezőgazdasági mi­nisztérium által támogatatott ki­bontakozási és gazdahitelt - nem kis kockázatot vállalva - is ez a pénzintézet nyújtja.___________BjO. Változó bérgarancia-ellátások A minimálbér ötszöröse he­lyett az országos átlagbér négyszeresét vehetik majd igénybe maximális segítség­ként a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a fi­zetésképtelenné váló cégek dolgozói a kormány javasla­ta szerint. A dolgozók nem a tárgyév, hanem az azt megelőző második év brut­tó átlagkeresetének négyszeresét vehetik majd igénybe, ha a parla­ment az előterjesztés szerint fo­gadja el a módosítást. Ez a mérték arányaiban már megfelel az Euró­pai Unió országaiban szokásos bérgarancia-ellátásnak. Több szakminisztérium foglal­kozik a bérgarancia-törvény átfo­gó - az unió irányelvéhez igazodó - módosításának előkészítésével. A Szociális és Családügyi Minisz­térium egy tavaszi előterjesztése szerint például szükség lenne arra is, hogy a munkavállalók a bíróság által tójelölt felszámoló mérlegelé­sétől függetlenül jussanak hozzá a bérgarancia alaprészből a szá­mukra járó kereset egy részéhez. Jelenleg ugyanis a felszámoló el­határozásán múlik, hogy igényli-e a bérfizetéshez a felszámolás so­rán mozgósított vagyonból ké­sőbb visszafizetendő támogatást. A felszámolók egy része ezt nem teszi meg. Ebben szerepet játsz­hat, hogy jogosulatlan igénylés­nél, vagy jogszerűtlen felhaszná­lásnál a támogatást büntetőkamat­tal együtt kell visszafizetni. A javaslat szerint kötelezővé kellene tenni a felszámolóknak bértartozás esetén a bérgarancia igénybevételét. Sőt nem csupán a felszámolási eljárásban, hanem az egyszerűsített felszámolás illetve a csődeljárás alkalmával, a va­gyonfelügyelő kirendelésekor is kötelező lehetne az igénybevétel az előterjesztés szerint. Feladata lenne a bérgarancia igénybevétele a vagyonfelügyelőnek, az elszá­molási bizottságnak, a pénzügyi gondnoknak is. _________________■ Eu rópában egyedülálló Az OTP Bank vámpénztári hálózata 106 elérhetőségi pontjával a legszélesebb Magyarországon, s egyebek között olyan egyedülálló szolgáltatásokat kínál, mint a készpénz nélküli fizetést lehetővé tevő vámkártya, illetve az automata vám­pénztári rendszer. Tavaly 13 ezer ügyfél 45,1 milliárd forintot fizetett be az OTP Bank vámpénztárain keresztül a Magyar Állam- kincstárba. Az OTP Bank vámpénztári háló­zata immár két éve segít ügyfelei­nek a vámügyintézés leegysze­rűsítésében. A vámpénztári szolgáltatással az OTP Bank partnerei a vámhatóság által megszabott kötelezettségeiket (vám, áfa, statisztikai illeték, stb.), illetve a vámbiztosíték- megfizetést azonnal rendezni tudják a bankfiókban, ahol olyan speciális bizonylatot kap­nak az OTP Banktól, amely a vámtörvény előírásainak is meg­felel, és a vámeljárások során azonnal felhasználható. Ameny- nyiben az ügyfélnek van az OTP Banknál pénzforgalmi vagy fo­lyószámlája, akkor készpénzzel, átutalással, illetve bankkártyá­val is fizethet, ha nincs, akkor csak készpénzzel egyenlítheti ki tartozását. A vámpénztári szolgáltatást legegyszerűbben az OTP Bank által kibocsátott, Európában is egyedülálló vámkártyával lehet igénybe venni. A vámkártyát de­vizabelföldi és devizakülföldi jo­gi személyiségű és devizabelföl­di jogi személyiséggel nem ren­delkező vállalkozások igényel­hetik. Érvényessége 2 év, éves díja nincs, így ingyen kérhető a számlavezető fiókokban. A kár­tya csak elektronikus úton, kizá­rólag a vámeljárás során megfi­zetendő vám-, áfa-, statisztikai illeték és egyéb, a vámeljárás­hoz szorosan kapcsolódó díjak, valamint a vámbiztosítékok megfizetésére használható. Nem lehet vele készpénzt fel­venni és vásárolni, így biztonsá­got nyújt tulajdonosai számára a visszaélésekkel szemben. A vámkártya csak belföldön, az OTP Bank vámpénztári szolgál­tatást is nyújtó bankfiókjaiban, illetve az OTP Bank automata vámpénztári rendszerében (AVR) használható. Az AVR az OTP Bank olyan •saját fejlesztésű speciális rend­szere, amely a vámkártyával történő fizetést egyszerűsítve oldja meg, és a köztartozás megfizetését megfelelő bizony­lat kiadásával azonnal, emberi beavatkozás nélkül igazolja. Használata a vámpénztári szol­gáltatástól abban különbözik, hogy ezeken a speciális ponto­kon csak az OTP Bank vámkár­tyájával lehet fizetni. Az 1998 júliusában bevezetett vámkár­tya népszerűségét mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az OTP Banknál a kártyával lebo­nyolított forgalom az idén már meghaladta az összes vámszol­gáltatással kapcsolatos befize­tések ötven százalékát. Az AVR vámügynökökhöz és szállítmányozókhoz telepített hálózata 1999 óta folyamatosan bővül; az OTP Bank célja az, hogy országos lefedettséget ér­jen el. Idén a 106 vámpénztári szolgáltatási pontból már 30 AVR-ként üzemel. Az OTP Bank vámpénztári hálózatában a vámterhek és a vámbiztosíték megfizetésén felül vámigazgatási tevékenysé­gekhez kapcsolódó bankgaran­ciát és kezességvállalást igazoló okmányokat is kiválthatnak az ügyfelek. Vám- és pénzügyek az ezredfordulón Vám- és pénzügyek a harmadik évezred küszöbén címmel szakmai konferenciát rendeznek november 2-án. A tanács­kozáson a többi között előadások hangzanak el az EU-jogharmonizáció keretében szükséges vámjogszabály­változásokról, az adójogszabályok vál­lalkozókat érintő várható módosulá­sairól, továbbá az OTP Bank vámüzlet­ági tevékenységéről. A konferencia néhány témáját érinti összeállításunk. Magyarország megbecsülését, a külföld ér­deklődését jelezte és jelzi, hogy több mint tizenhétmilliárd dollár működő tőke áram­lott be az országba. Világcégek valósítottak meg itt fejlesztési programokat. Ahhoz, hogy a Vám- és Pénzügyőrség képes legyen az új helyzetnek megfelelni, meg kellett al­kotni a kor követelményeinek megfelelő, a nemzetközi egyezményekhez igazodó törvé­nyi, jogszabályi hátteret, hiszen a többi kö­zött ez az egyik alapvető feltétele csatlako­zásunknak áz Európai Unióhoz. Az utolsó vámtörvény több mint hetven éve született, és 1951. október 1-jéig volt ha­tályban. Ezt követően utasítások, intézkedé­sek, rendelkezések százaival próbálták a mindenkori politikai, gazdasági elvárások­nak megfelelően korszerűvé tenni. Új vámtörvény A korszerű jogalkotás első jelentős állomása 1993-ban a szesz- és jövedéki törvény parla­menti elfogadása volt, majd 1996. április 1- jén életbe lépett az új vámtörvény. Idén jú­liusban került sor az utóbb említett törvény legjelentősebb módosítására. A vámigazgatás gyakorlati tapasztalatai alapján elmondható, hogy olyan korszerű szabályozásról van szó, amely az állam és az ügyfél érdekét egyaránt szolgálja, A tör­vény a piac valamennyi szereplője számára azonos feltételeket tartalmaz. Uniós tagsága esetén Magyarország - be­látható időn belül - nem kizárólag EU-tagál- lamokkal lesz határos, így az államhatáron történő árumozgás ellenőrzésének feladata még inkább jelentőssé válik. A vámtörvény harmonizációja az unió ál­tal megfogalmazott elvárások és iránymuta­tások szerint kezdődött meg. Eredménye­ként elmondható, hogy a 2000. évi XXXII. törvénnyel bezárólag jelentős változáson ment keresztül a vámigazgatást meghatáro­zó jogszabályi környezet az elmúlt és az idei évben. A módosítás során számos új rendelkezés, jogintézmény, eljárási szabály került beépítésre a vámtörvénybe az értel­mező rendelkezésektől a záró rendelkezése­kig, tehát a módosítás a vámtörvény teljes terjedelmét érintette. A jogalkotás négy terü­letet ölelt fel, úgy mint a gazdasági vámeljá­rások, az egyszerűsített vámeljárások, a kö­telező felvilágosítás és a tevékenységi enge­délyek új, egységes rendszere. Vámeljárási formák A gazdasági vámeljárások tekintetében az EU-vámjogszabály egységesen tevékenységi engedélyt ír elő. Eszerint az ideiglenes beho­zatali vámeljárás engedélyezéséhez is tevé­kenységi engedély szükséges. A jelenlegi VÁM- ÉS ADÓBEFIZETÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSBEN (AZ ELSŐ 8 HÓNAP) Bevételek (Mrd Ft) Társasági adó Vám- és importbefizetés 111,3 90,2 Általános forgalmi adó Fogyasztási és jövedéki adó 775 319,3 Személyi jövedelemadó 442,2 Illetékek 36,1 Forrás: PM raktározás-vámkezelés megbontásra került, úgymint vámhatóság által üzemeltetett kézi raktárba történő tárolás, illetve vámraktárba történő vámraktározás. A vámraktározás te­rületén új számítási módszer alapján kerül megállapításra a tevékenységi vámbiztosí­ték, és a nyilvántartások vezetésének szabá­lyai változtak meg. A globalizációval járó kereskedelempoliti­kai változások kezelése érdekében teljes vámeljárási struktúraátalakításra volt és van, szükség. Az unióhoz csatlakozva a vámeljá­rásoknak fokozottan bizalmi elvre kell épül­niük, ugyanakkor az ellenőrzésről sem mondhat le a vámigazgatás, amely termé­szetesen nem jelenthet totális ellenőrzést. Érdemes megjegyezni, hogy a forgalmi ada­tok jelentősen növekedtek az elmúlt tíz év­ben, a kiviteli és a behozatali vámkezelések vámértéke mintegy ötszörösére nőtt, és a behozatali kezelések száma megduplázó­dott. A totális ellenőrzés tehát emiatt sem működhet, de a bizalmi elv, és az áru gyors, egyszerűsített továbbításának igénye mellett továbbra is fontos érv a költségvetés bevételi forrásának biztosítása, a biztonságos ellen­őrzés fenntartása. Ezt a két, alapvetően kü­lönböző feladatot csak úgy tudja a magyar vámszervezet végrehajtani, ha az eddig ki­zárólagosan gyakorolt vámigazgatási jogosít­ványok egy részét az arra jogosultságot szer­ző ügyfelek részére jogszabályi felhatalma­zás alapján kiadja. A törvény hatályba lépé­sét követően azok a nagy ügyfelek, akik ed­dig is jelentős számú vámkezelést végeztek, és rendelkeznek a megfelelő garanciális fel­tételekkel, lehetőséget kaptak az egyszerűsí­tett rendben történő vámkezeléseibe. Nem engedélyezhető egyszerűsített vámeljárás jö­vedéki termékekre, olyan árukra, amelyek­nek behozatalát vagy kivitelét jogszabály tiltja, vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz köti, valamint olyan árukra, amelyekre jogszabály alapján exporttámogatás vehető igénybe. Kötelező felvilágosítás A jogszabály-módosítások sorában kiemel­kedő jelentőségű és teljesen új jogintéz­mény a kötelező tarifális felvilágosítás (RTF) és a kötelező származási felvilágosítás (KSZF) rendszere. A RTF hat évig, a RSZF három évig érvényes vámigazgatási határo­zat. Lényegüket tekintve olyan határozatok, amelyek a gazdálkodó kérelmére, az általa szolgáltatott adatok tarifális és származási besorolását tartalmazva egységes értelme­zést biztosítanak a vámszerveknél és más hatóságoknál. Tevékenységi engedélyek A gazdasági vámeljárások és az egyszerűsí­tett vámeljárások tekintetében a vámtörvény egységes tevékenységi engedélyezést határo­zott meg. A tevékenységiengedély-kérelmek egységes nyomtatványok, amelyeket a tör­vény hatályba lépését követően lehet besze­rezni. Az egységes engedélykérelmek lehe­tővé tették a számítástechnikai feldolgozást, így a kiadott engedélyekről a vámigazgatás­nak júliustól naprakész adatai vannak. _____________________________________________1*31 A k V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom