Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-21 / 290. szám

Művészek vagy műkedvelők? 12. oldal A modern városok építészete 12. oldal Egy nő a vasvilágban 13. oldal Politikai „lovag” lehet belőle 14. oldal Kulturális melléklet EGYETEMI KOZELET Harmincesztendős a pécsi közgáz Milliókat hozhat az amerikaiakkal megkötött szerződés Díszdoktoravatás, ünnepi kiadvá­nyok, pénzt hozó szerződés: így ün­nepelte a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara saját harmincadik születésnapját. Díszdoktorokat - John R. Scermerhom (Ohio), Ágnes Kühnel (Rostock), Peter Lorange (Lausanne) és Norbert F. Elbert (Kentucky) - avattak csütörtökön a PTE ünnepi szenátusi ülésén. A különleges alkalom annak volt köszönhető, hogy a Közgazdaság-tudományi Kar betöltötte harmincadik életévét. Az ünnepléshez hozzátartozott a kar új kiadványainak bemutatása is. Abay Neubauer Gyula egykori közgazdász és jogászprofesszor emlékkötetét, börtönben írt megemléke­zéseit, a KTK oktatóinak angol nyelvű esszékötetet, a Fészek című kari lap kü- lönszámát, a kar négy díszdoktorának székfoglalóját, valamint a KTK márciusi konferenciájának anyagát jelentették meg. Nem mellékes kísérője volt a szüle­tésnapnak, hogy a PTE és az Ohioi Egye­tem (USA) együttműködési és támogatá­si szerződést kötött egymással, melynek révén jelentős összeghez juthatna a köz­gáz. A pénzből egy oktatói központot hoznának létre a volt Zipernowsky-kol- légiumban. A közgáz története fordulatokban gaz­dag. 1970-ben indult a közgazdászkép­zés Pécsett. Ekkor hozta létre itt a szépemlékű Marx Károly Közgazda­ság-tudományi Egyetem kihelyezett tagozatát, amely 1981-től mint a JPTE, 2000-től pedig mint a PTE Közgaz­daság-tudományi Ka­ra működik. A meg­alakuláskor az volt a cél, hogy a közgaz­dászképzés regioná­lis centruma jöjjön létre Pécsett, megte­remtődjenek ennek oktatói és intézmé­nyi feltételei. A lel­kes alapítók munká­ja sikeres volt: az egyetem életében rö­vidnek számító, alig egy évtized alatt a fakultás a közgazdász- képzés elismert bázisává fejlődött. Olyan fiatal oktatói gárda jött össze, amely a tu­dományos életben is országos ismertség­re tett szert. A kar mind az oktatásban, mind pedig a tudományos kutatásban kezdettől fogva különleges súlyt helye­zett a mikrogazdaságtani témákra (válla­lati gazdaságtan, menedzsment, marke­A kar egyik sikeres rendezvénye, a minden évben megrendezett állásbörze ting, pénzügyek, számvitel, vállalati stra­tégia), azaz elsősorban a mikroközgazdász- és üzletemberképzés felé orientálódott. A 80-as évekre a regio­nális jelleg fokozatosan megszűnt és a pécsi közgáz a második országos cent­rummá vált. Az 1989-ben megkezdődött politikai és gazdasági rendszerváltás - érthető módon - komoly hatással volt a kar te­vékenységére: új kihívások, lehetősé­gek és veszélyek jelentkeztek. Az új helyzetre a tevékenység totális reformja volt a válasz: megváltozott az oktatás struktúrája. A korábbi egyszintű kép­zést a három plusz kétéves struktúra váltotta fel, ezzel a fakultás elsőként bontotta le a „zsákutcás” képzés gátjait és tette lehetővé közgazdasági főiskolát végzettek egyetemi szintű oktatását. Korszerűsítették a tantárgyi struktúrát és az oktatott tárgyak tartalmát. Több elavult kurzus megszűnt, helyüket új, a nemzetközi követelményeknek is meg­felelő tárgyak foglalták el, s az oktatás módszerei is korszerűsödtek. Az oktatás az elméleti és módszertani alapozás követelményeinek megtartása mellett erőteljesen gyakorlatorientálttá vált. Több tantárgynál a száraz elő­adások helyét az interaktív képzési for­ma, az esettanulmányok tantermi fel­dolgozására alapozott módszer váltotta fel. Előrelépés történt a posztgraduális továbbképzés területén is, külföldi együttműködéssel pedig 1992-ben beindult az MBA-típusú program, s az új felsőoktatási törvény szellemé­ben megkezdte a kar a PhD-képzést és kialakította saját habilitációs el­járását. ■ Átalakul a hallgatói szociális rendszer Az Oktatási Minisztérium­ban továbbra is készülnek tervek arra, hogy az önkor­mányzatokat is bevonják a szociális ösztöndíjak kiosztá­sának rendszerébe. Bár még vannak nyitott kérdések, a rendszert várhatóan egy, ma­ximum két tanév múlva be­vezetik. Az oktatási tárca tervei szerint a későbbiekben az egyetemeken kí­vül a helyi önkormányzatok is be- szállnának a szociális ösztöndíjak kiosztásába. Amint arról lapunk beszámolt (Dunántúli Napló, 2000.10.13.), a kormány elképze­lési szerint, ha egy önkormányzat havi 3000-5000 forintot nyújt a te­rületén élő egyetemi-főiskolai hallgatónak, ahhoz a központi költségvetésből ugyanennyit tesz­nek hozzá. A hátrányosabb régi­ókból érkező támogatáshoz a bü­dzsé 1,2 szorzóval emelt hozzájá­rulást ad a koncepció szerint. A városok-községek adhatnak töb­bet is, a központi hozzájárulásra azonban szabott keret van. Lapunk úgy tudja, az ország te­lepülései közül a felmérések sze­rint mintegy 700 már jelezte csat­lakozását (köztük több baranyai is), s további érdeklődőkre is lehet számítani. A minisztérium úgy véli, ez a rendszer lényegesen rugalmasabb lenne, hiszen az önkormányzatok adhatnak utazásra, költségekre is támogatást, ráadásul a tanév köz­ben bekövetkező családi anyagi változást (pl. aszálykár, haláleset, munkanélküliség) is tudná ez a módszer követni. A hallgatói ön- kormányzatok ugyanakkor a he­lyi összefonódásoktól tartanak. NYAKA SZABOLCS Együttműködési megállapodást írt alá nemrég Chilében dr. Tóth József, a PTE rektora három felsőoktatási intéz­ménnyel. A Concepcioni Katolikus Egyetem újságírói kará­nak vezetője a héten viszonozta a látogatást. Chilében jelenleg 45 egyetem mű­ködik. A dél-amerikai országban sokáig olyan megaegyetemek mű­ködtek, mint amilyenek Magyaror­szágon ez év elején létrejöttek, 1980-ban azonban ezek a hatal­mas intézmények sok részre sza­kadtak. Az integrált pécsi egyetem rek­tora, dr. Tóth József a közelmúlt­ban egy santiagói, egy valparazai és egy concepcioni egyetemmel írt alá megállapodást.- Öt évvel ezelőtt a két ország kormánya elhatározta, hogy kultu­rális-tudományos kapcsolatait megerősíti, azóta azonban nem történt túl sok minden, így ennek a kapcsolatnak igen nagy a jelentő­sége - fejtegette lapunknak dr. Fischer Ferenc, a PTE egyetemi ta­nára, az együttműködés egyik fő koordinátora. A chileiek Magyaror­szágban potenciális EU-tagot lát­nak, s mivel a nyugat-európai országok szá­mára Dél-Ame- rika jó piacot je­lent, ' hazánk csatlakozása után elsősorban a közös pályá­zatokra lehetne helyezni a hangsúlyt. Az egyetemek közti megállapodás oktató- és diákcseré­ket, valamint közös kutatási prog­ramokat is lehetővé tesz. Dr. Tóth József látogatását vi­szonozta Mario Urzua (képün­kön), a Concepcioni Katolikus Az újságírás divatszakma Chilében Egyetem újságírói karának vezető­je, aki a héten több napot Pécsett töltött. Mint tőle megtudtuk, Chilé­ben már évek óta rendkívül divatos az újságírói szakma, a 45 egyetem közül negyvenben van ilyen irá­nyú képzés. A magas színvonalú informati­ka képzésre igen nagy hangsúlyt helyeznek Chüében (és egész Dél- Amerikában), az internet nagyon olcsó, nem véletlen, hogy a 15 mil­liós országban kétmillióan rendel­keznek internet-hozzáféréssel. A chilei egyetemek bevételei­nek döntő hányada a tandíjból származik, a közvetlen állami tá­mogatás jóval kisebb mint ná­lunk. A hallgatók banki hitelből és ösztöndíjukból tudják kifizet­ni az évi 2-4000 dollárt. A kama­tok nagyon alacsonyak, a tör­lesztés tíz évig tart, ám csak a diploma befejezése után két év­vel kell megkezdeni. NIMMERFROH FERENC Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek A PTE október 28-án megren­dezi a felvételizők napját, mely­re diákokat, tanárokat, szülőket várnak. A szombati esemény egyedülálló kezdeményezés az országban, hiszen itt az egye­tem minden kara és oktatási in­tézete bemutatkozik, de az ér­deklődők információt kaphat­nak minden egyetemi szolgálta­tásról is. Az egyetem oktatói előadásokat tartanak, s a láto­gatók személyre szabott vála­szokat kaphatnak a felvételi rendszerről, pályaalkalmassá­gukról, érdeklődhetnek a felvé­teli menetéről, és a kollégiu­mokról is. (ns) IN MEMÓRIÁM. A Janus Pan nonius Tudományegyetem két egykori hallgatója, az öt évvel ezelőtt autóbalesetben elhunyt Nérrieth Tamás és Rosenberger Dávid emlékére szervezett meg­emlékezést csütörtök este a FEEFI Hallgatói Egyesülete az if­júság úti volt Huszárik Moziban (ma konferenciaterem). ind Katonák között Okucaniban vettek részt egyna­pos tanulmányúton a minap a Pécsi Tudományegyetem Kelet- Mediterrán és Balkán Tudomá­nyok Központjának vezetői, kö­zösen a honvédség térképészeti és katonai biztonsági hivatalával. A magyar konüngens megláto­gatása alkalmat adott arra is, hogy a tudományos munkáról tárgyaljanak a delegáció tagjai. A térképészeti hivatal munkatársai szerint oktatási célra használha­tóak az általuk készített munkák, sőt felmerült egy katonatérképé­szeti képzés elindításának lehető­sége is. Az universitas karai emel­lett is lehetőséget tudnak biztosí­tani a hadseregnek, hiszen a NATO-csatlakozás óta kiemelten fontos a felsőfokon képzett, ide­gen nyelveket beszélő tisztek je- lenléte a seregben. _______ny. se. Új terv az oktatói bérekre Két fordulat is történt a héten az országosan több tízezer, a Pécsi Tudományegyetemen pedig legalább 2000 oktatót érintő felsőoktatási bérvitában. A Rektori Konferencia mel­lett az érdekvédelmi szervezet is gyökeresen új bértáblát nyújtott be a szaktárcához. Amint arról lapunk beszámolt, a Rektori Konferencia minapi ülé­se után az egyetemvezetők egy új bérjavaslattal fordultak a kor­mányhoz. Elképzelésük szerint az egyetemi tanárok 300 ezer, a docensek 200 ezer, az adjunktu­sok 150 ezer, míg a tanársegédek 100 forintos garantált illetményt kaphatnának, s ezen összegek 80 százalékára számíthatnának a főiskolai oktatók. Az azonban hamar kiderült, hogy ennek a tervezetnek az elfogadására vaj­mi kevés az esély, hiszen az Ok­tatási Minisztérium (OM) véle­ménye szerint mintegy 7 milli­árd forinttal terhelné meg a bü­dzsét. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ezután módosí­totta korábbi - egyébként a tárca felkérésére készült - koncepció­ját, amelyben 260 ezer forintos professzori fizetés szerepelt, s en­nek bizonyos százalékát kapták volna az alacsonyabban minősí­tett oktatók (a kormány szerint 230 ezer forint lenne a bázisösz- szeg). Az érdekvédelmi szervezet új tervezete közelít a kabinet tervei­hez, azonban számol a pályán el­töltött idővel is. Nyugati példára megállapítanának egy kezdő egyetemi tanári illetményt (ez megegyezik a kormány által java­solt bruttó 230 ezer forinttal), azonban 20 éves munkaviszony után már 245 ezer, míg 30 év után már 260 ezer forint lenne ez az összeg. A docensi bér 161 ezer forintot érné el, a második kate­góriában a fizetés azonban 175 ezer, míg a harmadikban 193 ezer lenne a minimális juttatás. A ha­tározatlan időre kinevezett ad­junktusok ugyanebben a rend­szerben 15 év után 127 ezer, míg 25 év pályán töltött idő után 139 ezer forintot vehetnének fel (a bér a határozott időre felvett adjunk­tusok esetén egységesen 115 ezer forint lenne). A tanársegédek egy kategóriába kerülnének a testne­velőoktatókkal és a nyelvtanárok­kal, ők 92 ezer forintra számíthat­nának. Ez a módosítás a koráb­ban tervezett költségvetéshez ké­pest 700 millió forintos többletet igényelne, így elképzelhető, hogy az OM nem zárkózik el a javaslat­tól. NY. sz. EGYETEMTÖRTÉNETI MÚZEUM. A tanév elején átadták a Pécsi Tudományegyetem Egyetemtörténe­ti Múzeumát a Vasváry Házban, amely azóta folyamatosan, előzetes bejelentkezés után látogatható. A termekben az universitas történetét leginkább jellemző anyagokat gyűjtötték össze. fotó; tóth László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom