Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)
2000-10-15 / 284. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. október 15. AZ EGYKORI HÍRHEDT TERRORISTANŐ MA A GYŰLÖLT RENDSZER SZOCIÁLIS SEGÉLYÉBŐL ÉL Sosem voltam rettenthetetlen” Egy most elkészült dokumentumfilm azt leplezi le, mi történt a hajdani terroristanőkkel, a RAF (Rote Armee Fraktion, Vörös Hadsereg Frakció) egykori tagjaival. Már annak idején is sokaknak feltűnt, hogy a nyugatnémet terroristacsoportban milyen sok a Fiatal lány és asszony. Amikor öltek, robbantottak, bujkáltak, húsz és harminc év közöttiek voltak, ma tehát természetesen már elmúltak ötvenévesek. Többségük azóta másként gondolkodik a kapitalizmusról. A hírhedtek között is szélsőségesnek tekintett Inge Viett most 56 éves. A hajdani bájos hölgy 1981-ben rálőtt egy párizsi rendőrre, aki élete végéig nyomorék marad. A tettest 1992-ben tizenhárom év börtönre ítélték, de 1997-ben már kiengedték. Jelenleg egy Berlin melletti leszbikus közösségben él. Könyve - aminek már a címében is bevallja, hogy mindig is félt („Sosem voltam rettenthetetlen”) - napok alatt tízezer példányban kelt el. Most is hisz abban, hogy jogos a fegyveres ellenállás. Irmgard Möller 53 éves. Részese volt a hei- delbergi amerikai katonai főhadiszállás ellen intézett bombamerényletnek, amelyben három katona vesztette életét. 1979-ben élet- fogytiglanra ítélték, 1994-ben kiengedték. „Mindig meg voltam győződve arról - nyilatkozza most hogy igaz ügyért küzdünk.” Nem tagadja, mostanában is részt vett terroristákat támogató tüntetésekben. Egyetértett például a perui nagykövetségfoglaló terroristákkal. Hogy miből él? Abból a szociális segélyből, amit az általa olyannyira gyűlölt rendszer folyósít neki. Silke Maier-Witt ötRAF - Vörös Hadsereg Frakció (1970-1998) 1970. május 14-én egy öttagú társaság kiszabadította a fogságból Andreas Baadert, akit korábban áruházi gyújtogatásért ítéltek el. Ekkor alakult mega Rote Armee Fraktion (RAF), a Vörös Hadsereg Frakció, amelyet a vezetők neve alapján akkoriban Baader-Meinhof csoportnak is neveztek. A RAF kemény magját robbantások, bankrablások, gyilkossági kísértetek miatt 1972-ben fogták el. Holger Meins éhségsztrájk következtében *1974-ben halt meg a börtönben, 1976 májusában Meinhof fölakasztotta magát a cellájában, a többieket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Baader Ensslin és Raspe később szintén önmaga vetett véget életének, bár egyes verziók szerint megölték őket 1974-ben színre lépett a második generáció. Meggyilkolták a nyugat-berlini kamara elnökét, 1975-ben megszállták a stockholmi német követségét, ahol két diplomata és két terrorista halt meg. 1977 volt a Vörös Hadsereg Frakció legvéresebb éve. Kivégezték a szövetség főügyészt, foglyul ejtették, majd megölték Hanns Mártim Schleyert, a német munkáltatói szövetség elnökét. A rendőrség visszavágott, többeket elkaptak, mások az NDK-ba szöktek. A nyolcvanas évek közepén lépett színre a harmadik generáció. 1986 nyarán megölték a Siemens egyik igazgatósági tagját, 1989-ben a Deutsche Bank elnökét, 1991-ben a keletnémet állami vagyonkezelő hivatal vezetőjét. A RAF 1998-ban szűnt meg. Három évtizedes ámokfutása nyomán hatvan ember halt meg: több mint harminc politikus, jogász, gazdaság vezető, katona, testőr és persze csaknem ugyanennyi terrorista. venesztendős. 1977- ben részt vett Schleyer nagyiparos elrablásában. 1990-ben ítélték tíz évre, de ő is kint volt öt év után. Most éjjeliőr egy idősek otthonában, pedig a börtön után megszerezte pszichológusi diplomáját. Most is igyekszik részt venni a közéletben. Tagja egy olyan szervezetnek, ami Koszovóban albánokat és szer- beket akar összebékíte- ni. Körülbelül olyan sikerrel, amint ahogy a RAF „bénította meg a kapitalizmust”. Margrit Schiller 52 éves. 1971-ben élettársa, Gerhard Müller Hamburgban lelőtt egy rendőrt. Ő mindössze egy évet kapott passzív bűntársként. Szabadulása után néhány napon át egy lakáskommunában lakott Inge Viett (56) szerint jogosan fogtak fegyvert, könyve egyébként bestseller lett Joschka Fischerrel, a jelenlegi német külügyminiszterrel, aki akkoriban a zöldek fenegyereke volt és sokak szerint most is az... Később a hölgy újabb öt évet kapott, 1979-ben szabadult, Kubába ment, ott ikreket szült egy színes muzsikusnak, akit természetesen elhagyott, és most Uruguay fővárosában, Montevideóban tanít németet. Tizenegy éves ikerfiait arra tanítja, hogy az erőszak rossz dolog... A most mozikba került filmben Otto Schilly belügyminiszter Jenny nevű lánya játssza az egyik terroristát. A papa, aki ma minden törvénytelenség hivatalból legfőbb ellensége, akkor a RAF-gyilkosok ügyvédje volt. Változik a világ... H. E. MIÉRT KEVÉS AZ ÖTMILLIÓ DOLLÁROS VÉRDÍJ? + EGY EXÜGYNÖK TALÁLTA MEG A TERRORISTA-KÉZIKÖNYVET + A CIA IS TEHETETLEN A világ legveszélyesebb terroristájának titkai Miközben a CIA és az FBI halálra keresi a világ első számú terroristáját, a szaúdi milliomos, Osszama bin Ladent, egy exügynök véletlenül megfejtette annak titkát. Az ügynök ugyanis egy afgán katonai táborban megszerezte bin Laden enciklopédiáját, amiből egy tanulatlan ember is megtanulhat bombát készíteni. Nem sokan tudhatják, merre jár ma bin Laden, Afganisztánból már elment, pedig a barátai majd az egész országot elfoglalták. Mégis elhagyta őket, mert fél, hogy úgy jár, mint a hajdani csecsen vezér, akinek bemérték a műholdas rádiótelefonját. Állítólag Koszovóba is bemerészkedett, s lehet, hogy most egy párizsi szállodában pihen. Igaz, nem sokat tétlenkedhet, hiszen a csütörtöki amerikai hadihajó felrobbantásánál is az ő keze nyomát vélték felfedezni. Osszama bin Ladin már a szovjet-afgán háború idején megfordult Afganisztánban. Ő volt a leggazdagabb arab, aki felajánlotta a segítségét és pénzét. A pakisztáni határra ment és felvette a kapcsolatot a Maktab irodával, ami a Muszlim Világliga és Muszlim Testvériség szellemi központja volt és arabokat toborzott az afgán háborúba. Ők állították fel a „Bázist”, amely évekkel később afrikai amerikai követségek fel- robbantásáról lett híres. Laden lába alatt túl meleg lett a talaj a terroristaakciók után, ezért 1996 májusában átköltözött Afganisztánba. A világ legveszélyesebb terroristája négy évig volt a tálibok „vendége”, s pénzelte az iskolázatlan fiatalembereket, akik az iszlám nevében kis japán teherautókon megindultak Kabul felé. Ma már övék Afganisztán. Laden mindmáig a húszéves kölykök egyik legnépszerűbb példaképe. Ahányszor az Egyesült Államok kéri bin Laden kiadatását, a tálibok tiszteletbeli vendég címén megtagadják a kérést. A CIA exügynöke nem kevesebNévjegy OSSZAMA BIN LADEN A 47 éves férfi egy dúsgazdag szaúdi vállalkozó család fia. 250 millió dolláros vagyonából támogatja az iszlám fegyveres követőit. Miután a Vörös Hadsereg 1989 februárjában kivonult Afganisztánból, hazament, de nem volt megelégedve Szaúd- Arábia külpolitikájával, ezért az iszlám rezsim által kormányzott Szudánba távozott. 1996-ban visszatért Afganisztánba, ahol a szélsőséges tálibok befogadták. Azóta már többször elhagyta az ázsiai országot, több interjút adott, de a nyugati titkosszolgálatok mégsem tudták elkapni. Holott nagyon keresik - ötmillió dolláros vérdfjat tűztek ki a fejére. bet állít, mint hogy a CIA ostobasága miatt lett Laden szuperterrorista. Amikor ugyanis a szovjet-af- gáni háború befejeződött, Ámeri- ka pillanatok alatt leszállt az ügyről. A tanzániai és kenyai merényletek után ugyan 10 milliárd dollárra emelték a terrorizmus megfékezésére szánt összeget, de a CIA egy megbízottat se küldött, hogy körülnézzen bin Laden udvarán. Ha lettek volna embereik Afganisztánban, értesülnek a radikális iszlám veszélyről. Ha ellátogattak volna északra, beszélhettek volna hadifoglyokkal, akiket bin Laden táboraiban képeztek ki. Az exügynök véletlenül jutott hozzá az Enciklopédiához, amiről hamarjában kiderült, hogy Laden emberei állították össze. Szerzők ugyan nincsenek feltüntetve, de az első oldalakon hosszasan dicsérik Allahot és bin Ladent. A többkötetes enciklopédia módszeresen bevezeti az olvasót a háborúzás titkaiba. Robbanó könyvek, ágyak, vasalók és persze teáskannák. Bármilyen háztartási cikk megteszi. Cigarettásdobozok és öngyújtók, whiskysüvegek, valamint női fésűk. A következő kötet már az autókba, teherautókba, házakba és épületekbe telepített bombákról szól. Az exügynök sem értette mindeddig, hogyan robbanthatják fel a fél világot Laden emberei, amikor többségük iskolázatlan paraszt, akiket az első nemzetközi repülőtéren lefülelnének. Ám az enciklopédiában mindent megtaláltak, amire szükségük lehetett. És Laden óvatos volt, Afrikában „bombázta meg” Amerikát, ahova emberei könnyebben beszivárogtak. A mostani adeni robbantás viszont már nagyobb bátorságra utal, hiszen csónakot irányítottak egy jól őrzött hadihajónak. Eddig tizenhét áldozatról tudni. Mindenesetre akik elkészítették az enciklopédiát, megírták a legnagyobb terrorista-kézikönyvet, amit valaha is kiadtak. Évekbe telhetett egy üyen gyűjtemény ösz- szeállítása, még akkor is, ha csak gyűjtésből és fordításból állt volna a munka. Az ügynök egyébként az enciklopédiát megmutatta egy szakértő barátjának, akit lenyűgözött az ábrák egyszerűsége. A Maktab valószínűleg megszerezte az egyik amerikai különleges alakulat kézikönyvét, melyet az ’50-es évek végén és a ’60-as évek elején állítottak össze. Lemásolták az anyagokat, sőt gyakran le is egyszerűsítették, hogy a tanulatlan igaz hívők is előállítahassák a bombát. A szakértő azt mondta, nem szívesen tartózkodna abban a konyhában, ahol egy efféle bombát készítenek, de ha készítés közben nem hal meg a „gyártó”, a bomba robbanni fog. Bin Laden története az ügynök szerint egy kis ablak a CIA működésére. Gyengesége pontosan tetten érhető a szaúdi terrorista életén és munkásságán keresztül. Bár George Tenet, a CIA igazgatója szeremé elhitetni a kongresz- szussal és a sajtóval, a pénzhiánynak és az emberhiánynak semmi köze ahhoz, hogy a CIA nem tudott a Bázisról. Semmi köze ahhoz, hogy nem találták és analizálták ki időben az enciklopédiát, és nem építettek ki hálózatot Laden emberei köré, mielőtt a szaúdi robbantgatni kezdett. És persze ahhoz sem, hogy bin Ladennak azóta is bottal ütik a nyomát. Dalia László 1 k Irmgard Möller (53) úgy hiszi, annak idején igaz ügyért küzdöttek, de manapság már csak tüntetésekre jár Silke Maier-Witt (50), a hajdani Schleyer-rabló ma pszichológus és éjjeliőr
