Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-01 / 240. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Szeptember 1., péntek 1 ü 'S RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. augusztus 31.) Borsodchem 9 350 Ft 0 Fotex 290 Ft O Matáv 1625 Ft ű Mól 4 020 Ft ű OTP 15795 Ft a Rába 2 285 Ft ti Richter 16450 Ft 0 Zalakerámia 2 605 Ft Ű BUX: 8433,19-0,33% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 8700 [INDEX Vili. 25-31-IG 8 800 I 1 f S 1 8 500 84Q0. Í556.90 8300 8529,79 8528,21* 8460,79* T s ? * i } Péntek - Hétfő - Kedd - Szerda - Csütörtök TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.34. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 104 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 74-81 Gyengülő Tartott FOB MexikóHSböl Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB európai kikötö Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 190 Ingadozó Tartott 46 % CIF Rotterdam VALUTAÁRFOLYAMOK (AUG. 31.) K Vételi Eladási OTP USA-dollár 285,32 299,95 Német márka 130,37 137,06 Euró* 254,98 268,06 Svájci frank 164,09 174,24 Postabank USA-dollár 284,93 299,54 Német márka 130,24 136,92 Euró* 254,72 267,79 Svájci frank 164,49 173,27 ABN-Amro USA-dollár 286,70 297,40 Német márka 130,96 135,54 Euró* 255,50 267,00 Svájci frank 165,65 171,22 Fiorvát kuna* * 33,00 35,49 ’ Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! „A kisvállalkozásokat képviselem” Interjú Higi Gyulával, aki nem jelölteti magát a kamara elnökének Nem jelölteti magát ismét elnöknek Higi Gyu­la, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke. Hosszú tépelődés után döntött így, meglátása szerint egy ilyen poszton bő­ven elég hat évet eltölteni. Úgy véli, a gazda­sági önkormányzatnak az új feladatoknak megfelelően olyan irányítóra van szüksége, aki közelebb áll a kamara jelenlegi tagságá­nak gerincét adó nagyvállalatokhoz.- Úgy gondolom, szép eredmény az, hogy hat év alatt kiépítettünk egy olyan infrastruktúrát, amely jelenleg biztos gazdasági hátteret ad a kamarai fel­adatok ellátásához - kezdi döntésének indoklását Higi Gyula (képünkön). - Az elmúlt hat évben az építkezés folyt, hiszen a hulláról kellett indul­nunk, a semmiből kellett székházat, technikai be­rendezést, vagyis olyan infrastruktúrát teremteni, amely a tagságnak nyújtott minőségi szolgáltatá­sokhoz feltétlenül szükséges volt. Erre azért büsz­ke vagyok: vezetőtársaimmal - akikkel mindvégig jó volt az együttműködésünk - sikerült egy stabil gazdasági háttérrel rendelkező és tekintélyt pa­rancsoló kamarát megteremtenünk, annak ellené­re, hogy folyamatos politikai ellenszélben dolgoz­tunk. Tudom, hogy sok vállalkozás nem vette igénybe a szolgáltatásainkat az egyéni vállalko­zók közül, de ez rajtuk is múlott, hiszen nem is keresték, hogyan tudnák használni azt, ami az övék is. Ok úgy élték meg a kötelező kamarai tag­ságot, hogy csak fizetni kell és nem kapnak érte semmit. A fizetési kényszert nem a kamara, ha­nem a törvény írta elő. Nekünk csak annyi volt a feladatunk, hogy ezt a pénzt a vállalkozások érde­kében hatékonyan használjuk fel. Éppen ezért hangsúlyoztam ki az infrastruktúra kiépítését, a székház megteremtését, mert a pén­zünk jelentős része ennek megteremtésére fordító­dott. Csak ilyen háttérrel tudtunk olyan eredmé­nyeket elérni, amely az utóbbi években előrelendí­tette a megye gazdaságát. Hogy csak mást ne említ­sek, létrejött a Pécsi Ipari Park, a mohácsi vállalko­zási övezet. Ez utóbbi megalakulásáért nagyon so­kat harcoltam az Országos Területfejlesztési Ta­nácsban, amelynek 3 éve vagyok a tagja. Pályázati rendszert működ­tetünk az OMFB-vel közösen, en­nek eredményeképpen több száz megyei kisvállalkozónak sikerült fejlesztési forráshoz jutnia.- Most megint új kamarát kell építeni, hiszen a kötelező belépés eltörlésével tizedére csökkent a tagság, jobbára ezek is nagyvállal­kozások. A kamara vagyona a ké­sőbbiekben azokat szolgálja, akik most megerősí­tik tagságukat. Lemondásának az volt elsősorban az oka, hogy nem tudott közel kerülni ezekhez a cégekhez?- Én elsősorban a kis- és középvállalkozásokat képviseltem, s amikor az a cél, hogy anyagi meg­fontolásból a nagyvállalkozásokat kell megnyer­ni, természetesen olyan embert kell a szervezet élére állítani, aki jobban szót ért velük. Azon a véleményen vagyok, ha valaki rájön arra, hogy valamilyen poszton nem ő a legalkalmasabb em­ber, legyen bátorsága a visszalépésre. Azt azért elmondhatom, a legnagyobbakon kívül ma már a közép-, sőt a kisvállalkozók egy része is megerő­sítette kamarai tagságát.- Azért tagja marad a kamarának. Ezt követő­en milyen posztot vállalna szívesen?- Természetesen nem válók meg a kamarától, csak ezentúl nem első számú vezetőként szeret­nék tevékenykedni. Én magam is vállalkozó va­gyok, éppen ezért nagyon jól ismerem gondjai­kat, bajaikat, rajtuk akarok elsősorban segíteni. Egy általános alelnöki posztot vállalnék el szívem szerint, ha erre bizalmat kapok, mert úgy érzem, ilyen megbízatással tudnék a legtöbbet tenni a kamarai tagokért és a megye gazdaságáért. B.G. Pénzzavarban az agrártárca Ismét pénzzavarba került az agrártárca, 15 milliárd forintra lenne szüksége, hogy büdzséje az év végéig működőképes maradjon. A Pénzügyminisztérium kizártnak tartja, hogy a második félévi költségvetési tartalékból ki lehetne hasítani ekkora összeget. A földművelésügyi tárca idei bü- ködőképes maradna az agrárbü­dzséjében 152 milliárd forintot kü- dzsé. Ebből az összegből tízmilliár- lönítettek el agrártámogatásokra, dot a piacra jutási támogatásokra, Mint arról Szabadi Béla, az FVM három-öt milliárdot pedig az politikai államtitkára a napokban aszálykárok enyhítésére szeretné- beszámolt, az FVM az első félévben nek fordítani. 95,8 milliárd forintot költött el, a A pénzügyi tárca szakértői ki­maradék összegen belül pedig már zártnak tartják, hogy a második nincs lehetősége a piacra jutási tá- féléves költségvetési tartalékból ez mogatások javára átcsoportosítani, az összeg átcsoportosítható, mivel A minisztérium elképzelése sze- az egész éves tartalék összesen rint ha megkapnák a 15 milliárdos 19,4 milliárd forintot tett ki, pluszforrást, úgy az év végéig mű- amelynek negyven százaléka már­is elfogyott. A fennmaradó 10-11 müliárdra pedig más minisztériu­mok is igényt tartanak. Szakértők szerint a pénzhiá­nyon átmenetileg enyhíthet, hogy az agrártárca néhány milliárdot át tud rendezni saját költségveté­sében. Főként a vidék- és terület- fejlesztési szubvencióknál várható források felszabadulása. Egyvala­mi már most bizonyosnak látszik: az idén is lesznek olyan támogatá­sok, amelyeknek a kifizetése áthú­zódik a jövő évre. Információink szerint a minisztériumnak szep­tember közepéig elszámolást kell készítenie az agrárköltségvetés helyzetéről, illetve az átcsoporto- sitási lehetőségekről.__________■ Húsdrágulás előtt Budapest Nincs még megegyezés a sertéshús árának emelésé­ről, de a közeljövőben akár 1200 forintra emelkedhet egy kiló karaj ára. A mai nappal megszűnt az agrár­tárca által nyújtott minősé­gi támogatás. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) titká­ra elmondta: szeptember elsejé­vel megszűnt a sertéstermelők­nek nyújtott kilogrammonkénti 39 forintos minőségi támogatás. A bizonytalanság hatására az el­múlt napokban 10-15 forinttal csökkent az élő sertések átvételi ára. A nagybani vevők jelenleg ki­lónként 285-290 forintért veszik át az élő sertést. A takarmány drágulása miatt megemelkedett a sertéstartás önköltsége, s ez befo­lyásolja a sertésszaporulat alaku­lását. Az év második felében 220-ról 300 forintra emelkedtek a felvásár­lási árak, ez az összeg azonban a két évvel ezelőtti szintnek felel meg. Remény Ervin, a Húscéh al- elnöke szerint beláthatatlan hely­zetet eredményezhet a minőségi támogatás egyik napról a másikra történő megszüntetése. A szakem­ber elmondta: ha marad a keresle­ti piac, akkor a termelők a kieső 39 forintos támogatást érvényesíteni akarják majd az áraikban. Ez pe- dig áremelkedéshez vezethet, u. o. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 34. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 282,92 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 284,29 2. szövetkezeti átlagár: 287,58 3. egyéni vállalkozói átlagár: 273,37 II. Húscéhtaqok által felvásárolt élősertés-átlaqár: 287.69 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 286,54 2. szövetkezeti átlagár: 299,36 3. egyéni vállalkozói átlagár: 283,13 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: ________________________ 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 294 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 265 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 289 4. Központ (Budapest, Pest megye): 305 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 293 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 291 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 270 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva:______________ E: 358,53; U: 246,29; R: 233,38; O: 221,11 P: 315,17 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár:_________________360 Ft Fo rrás: HÚSCÉH Nemzetközi kiállítás Az idén kilencedik alkalommal megrendezett Alpoktól az Adriáig Nemzetközi Kiállítást és Vásárt szerdán nyitották meg Kaposvá­rott. A gazdasági seregszemlén mintegy kétszáz kiállító mutatko­zott be. Glattfelder Béla, a Gazda­sági Minisztérium politikai ál­lamtitkára megnyitójában hang­súlyozta: a vásár jó alkalmat kínál arra, hogy a szakma és az érdek­lődők évről évre felmérhessék, nyomon követhessék a magyar- országi változásokat, a gazdaság fejlődését. Hans Beck, a magyar- országi régiók brüsszeli képvise­letének vezetője köszöntőjében elmondta, ez a vásár is jól tükrözi a magyar gazdaság szereplőinek vállalkozó kedvét. ■ TERÜLETI VEZETŐT Árzuhanás! SkodaPickup A Skoda Pickup 1 595 000 forin­tos nettó ára már önmagában kedvező, de a használtautó be­számítása esetén nyújtott további 100 000 forint árengedmény­nyel ez már „veszélyesen" csábí­tó ajánlat. Zalai Autóház 7631 Pécs, Északmegyer-dűlő 2. Tel.: (72) 549-559 Fax: (72) 549-556 www.skoda.hu Hol lesznek vásárok? Szeptember 2. szombat: Komló, Simontornya oák, Kecskemét, Pécs ok, Pécs r. Szeptember 3. vasárnap: Pécs oák, Pécs oá, Kaposvár, Kecske­mét ok, Kaposvár, Pécs av, Kecs­kemét, Szeged-Cserepes sor kjv, Pécs r. Szeptember 7. csütörtök: Szeged-Cserepes sor ok. Jelmagyarázat: oák - országos állat- és kirakodóvásár, oá - or­szágos állatvásár, ok - országos kirakodóvásár, av - autóvásár, r - régiségvásár keresünk pécsi központtal, dinamikusan fejlődő, országosan tevékenykedő abroncskereskedelmi és gépkocsiszerviz-szolgáltató társaság szervizvezetéséhez, valamint termékei és szolgáltatásai értékesítéséhez, nagykereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséhez, Dél-Dunántúlon. Ideális pályázónk műszaki vagy kereskedelmi gyakorlattal rendelkező, a minőségi kereskedelmi szolgáltatások iránt érdeklődő, fiatal, ambicionált diplomás. Önéletrajzát várjuk (póz. sz.: 13589): PSPSiklóssy és Partner Vezetői Tanácsadó Kft. 1051 Budapest, József nádor tér 8.1. 2. Telefon: 266-5235 • www.psp-siklossy.hu Javult az üzleti megítélés A szállítás-hírközlés, kereskedelem helyzete a legrosszabb A múlt év véginél kedvezőbben ítélik meg helyzetüket a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tagvállalatai, a várakozásaikat tükröző konjunktúraindex a múlt év végi 10,9 százalékpontról 11,7 százalékpontra emelkedett. A felmérés során megkérdezett több mint 1600 cég közül a helyze­tüket kedvezően megítélők 11,7 százalékponttal voltak többen, mint a negatív választ adók. A helyzetük változatlanságáról szá­mot adókat, a semlegeseket nem veszik figyelembe a felmérés so­rán. A konjunktúraindex egyebek között a várható és a jelenlegi üzle­ti helyzet megítélését, a rendelésál­lomány, a kapacitáskihasználtság, a várható és a jelenlegi jövedelme­zőség alakulását, valamint a terve­zett beruházások szintjét tükrözi. E tényezőkre vonatkozó úgyneve­zett relatív indexekből számítják ki az összesített konjunktúraindexet súlyozott átlag alapján. A legnagyobb változás múlt év végéhez képest a relatív indexek között a várható üzleti helyzet megítélésében volt tapasztalható. A megkérdezettek közül 16 száza­lékponttal voltak többen a kedve­ző, mint a kedvezőtlen megítélést tanúsítók. Múlt év végén ez a kü­lönbség 7 százalékpontot ért el, korábban az index 14 és 18 száza­lék között változott. A jelenlegi üzleti helyzet megítélésénél a 10,2 százalékpontos index nem sok változást mutat a fél évvel korábbi 11 százalékponthoz képest. Az egyes ágazatok közül a szállítás- hírközlés és a kereskedelem hely­zete továbbra is a legrosszabb, az idegenforgalmi vállalatoké viszont kissé javult. A pénzügyi szolgálta­tók továbbra is a legjobb helyzetű vállalkozások, az átlagot jóval meghaladó mutatóik azonban ha­tározottan mérséklődni látszanak. Az ipar valamennyi mutatója ki­egyensúlyozottan jó teljesítményt és kedvező várakozást jelez. A rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások feltűnően javultak: az index 18,1 lett, szem­ben a korábban tapasztalt 8-9 szá­zalékponttal. A kapacitáskihasz­náltságot tükröző mutató nem vál­tozott a fél évvel korábbihoz ké­pest. Cégük jövedelmezőségét a vállalatok közül többen ítélik meg kedvezőtlenül, mint kedvezően: az index mínusz 5,9 százalékpont lett. A várható jövedelmezőség megítélésénél már többen voltak a kedvező választ adók. így az index - amely korábban 6-12 százalék- pont közötti értéket mutatott - 6,6 százalékpont volt a félév végén. A beruházásokat előirányzók 10,6 százalékponttal haladták meg a fejlesztéseket nem terve­zők arányát. Ez az index a koráb­bi években 10-22 százalékpont között változott. A megkérdezet­tek 19 százaléka számított a fog­lalkoztatási szám növelésére, 10 százalék a csökkentésre. Az MKIK felmérésében részt vett cégek többsége kisvállalko­zás: 42,9 százalékuk tíznél keve­sebb dolgozót foglalkoztat, 30,2 százalékuk alkalmazottainak szá­ma 10-49 fő között van. ■ A i

Next

/
Oldalképek
Tartalom