Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-01 / 240. szám

2000. Szeptember 1., péntek HATTER PORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal-hetedik oldal — Orvosi vizsgálatok rohamléptekben Amióta a háziorvosok vállalkozók, érdekük, hogy megfelelő szolgáltatást nyújt­sanak a betegeknek, mert különben kérik a kártyájukat, és átmennek egy másik orvoshoz. Olykor azonban előfordul, hogy a háziorvos ténykedése a panaszok sorát indítja el. A nyílt fellépés az orvossal szemben azonban meggondolásra készteti a betegeket, hiszen kiszolgáltatottságuk nyilvánvaló.- Az orvos asszisztense a betegek vizsgálata során mindenbe beleszól. Ez azért is kényel­metlen, mert rendszeresen 3-4 beteget szólí­tanak be egyszerre, és mindenki hallja, ki­nek mi a baja. Az sem tetszik neki, ha a fia­talabb nőknek le kell vetkőzniük. így előfor­dul, hogy ruhán keresztül kénytelen dr. Pau­lai János vizsgáim a beteget. Az asszisztens ugyanis az orvos felesége - panaszolja egy asszony Szőkédről.- Talán nem is az orvossal van a baj, inkább a feleségével - mondja egy idősebb úr. - Bár az igaz, hogy 4-5 embert hív be egyszerre, aztán amikor vége a rendelésnek, kiszórja a maradé­kot. Évekkel ezelőtt fel is jelentettem, de akkor behívattak Pécsett a kórházba, ott egy főorvos beszélt velem, és azt mondta, hogy hagyjam a fenébe, csalánba úgysem üt a ménkű, így az­tán semmi sem lett az egészből. Az átai polgármester, Soós Nándor már minden lehetséges fórumon bejelentést tett az orvos ellen. A bejelentések oka a rendelé­sek elmaradása. Csütörtökön rendel ugyan Átán, de pénteken és hétfőn nem, és a helyet­tesítéséről nem gondoskodik. Véleménye szerint naponta kellene rendelési időt biztosí­tania a betegek számára, akik ezért kemé­nyen fizetnek. Soós Nándor szeretett volna felmondani neki, de a falu kiállt mellette, s ő azt mondta, ha a falunak ez jó, akkor marad­jon minden úgy, ahogy van. Pedig ha szabad­ságra megy, a pótlásáról sem gondoskodik. Ha Egerágon van a körzeti orvosi rendelő, ak­kor a helyettesítését úgy kellene megoldani, vélekedik a polgármester, hogy ugyanannyi időben rendeljen a helyettese, amelyet termé­szetesen Paulai Jánosnak kellene finanszí­Egészségügyi Törvény: Az orvosi titoktartáshoz való jog (részletek) 25. § (1) A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátá­sában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait (a továbbiakban: or­vosi titok) csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalma­san kezeljék. (4) Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápo­lását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. (5) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógyke­zelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek je- ' lenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. (6) A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelé­sére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt bele­egyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, ki­véve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen. retett volna jó kapcsolatot kialakítani az or­vossal, de nem sikerült, ráadásul amikor a problémák miatt lépéseket tett, Paulai doktor aláírásokat gyűjtött ellene. Pedig a polgár- mester úgy gondolja, a háziorvosi tevékeny­séget jól meg tudja ítélni, hiszen ő katonatisz­ti főiskolán végzett egészségügyi szakon, mentőzött is egy darabig, ennek köszönhető­en kevés község tud felmutatni olyan jó színvonalú orvosi rendelőt, mint amilyen Átán van. Azokat a panaszokat, amelyek két tanú által bizonyíthatóak, az ÁNTSZ-nél kell bejelenteni, mondja ár. Zsifkovics István szakfelügyelő főorvos, mert ő csak ellenőrzési jog­gal bír, hatóságival nem. A bejelen­tésre a másik lehetőség az orvosi ka­mara etikai bizottsága, amely ilyen esetekben szabályos tárgyalást foly­tat le, és amennyiben bizonyítható­ak a vádak, elmarasztalják az or­vost. Akár el is tilthatják orvosi tevé­kenysége gyakorlásától, ha olyan súlyú esetről van szó. Zsifkovics doktor elmondása szerint számtalan esetben beszélt már a kollégával, de a szép szó ereje nem helyettesíti a hatalmat, amely ténylegesen is tenni tudna valamit. A hozzá beérkező pa­naszok többnyire a rendelési idő be nem tar­tásáról, a nyilvánosságra hozatal elmaradá­sáról szóltak. Az is előfordult, hogy a felefont más számra köttette át az orvos, és erről a betegeket nem értesítette, így nem tudták el­érni. Zsifkovics doktornak legutóbb a helyet­tesítő orvossal kellett beszélnie, hogy legyen szíves ellátni a vidéki helyettesítést is, áld en­nek a kérésnek eleget is tett, és kijárt Átára rendelni. De mindez baráti alapon műkö­dött. Ugyanakkor java­solta a polgármesternek is, hogy ha olyan fokú a panasz, azt jelezze az ÁNTSZ-nek vagy a me­gyei etikai bizottság­nak. Elmondása szerint az ilyen jellegű pana­szok rendkívül ritkák, hiszen amióta a házior­vosok vállalkozók, egy­értelmű érdekük, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtsanak a betegek­nek, mert különben azt mondják, kérik a kár­tyájukat, és átmennek egy másik orvoshoz. Arra a felvetésre, hogy a komolyabb bejelenté­sek azért maradtak-e el eddig, mert az emberek kiszolgáltatottak, Zsif­kovics doktor azt vála­szolta, hogy valóban szűkre szabott a bete­gek mozgási köre. De tudni kell azt, hogy az etikai bizottság rendkívül szigorúan bírálja el az ilyen eseteket, szóba sem kerülhet a mundérbecsület, hiszen a tisztességesen dolgozó orvosokat meg kell védeniük az ál­talánosításoktól. Amennyiben a bejelentésre sor kerül, ő hozzáteszi a már beérkezett ko­rábbi panaszokat is. Ha az egyik helyen csúszik, akkor tovább csúszik a másikon is a rendelés, mondja dr. Paulai János. Csütörtökön nincs Egerágon rendelés, és akkor reggel az injekciós betege­ket fogadja, őket kell ellátnia, és addig nem in­dulhat Szőkédre rendelni. Nem igaz az, állítja, hogy kettő-három, egyesek szerint tíz beteget is behív egyszerre a rendelőbe. Azt pedig kép­telenségnek és alaptalannak tartja, hogy a nő­ket nem engedi a felesége levetkőzni, mindez rosszindulatú vádaskodás csupán. Viszont a helyettesítés kérdése évek óta vita tárgyát ké­pezi. Többnyire a szomszédos falvakban ren­delő kollégák helyettesítik egymást, s az a szo­Orvosra várva ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH L. kásrend, hogy a helyettesítő orvos a saját he­lyén és csatolt községeiben rendel továbbra is, és csak a helyettesített körzet székhelyközsé­gében. Véleménye szerint technikailag kivite­lezhetetlen, hogy valamennyi községben megtörténjen a helyettesítés. roznia. De ezt ő nem teszi meg, és a szándék sincs meg benne, állítja Soós Nándor. Arról is tudomása van, hogy az egyik pedagógusnőt baleset érte, és amikor az orvos azt kérte, hogy vetkőzzön le, a feleség azt mondta, hogy öltözzön fel, és miután ez a jelenet többször megismétlődött, a pedagógust elvit­ték egy másik orvoshoz. A polgármester sze­Reggel hét óra, Szőkéd, orvosi rendelő. Csak néhányan üldögélnek még itt, pedig a fa­lon ott a felirat: rendelési idő 7-től 8.30-ig. Gyakran előfordul, hogy késik, mondja egy asszony, voltaképpen évek óta gondot okoz mindez. Vele szemben mindig rendes a dok­tor úr, állítja, neki nincsenek rossz tapasztala­tai, talán azért, teszi hozzá, mert ő maga is az egészségügyben dolgozott. Érdeklődésemre, hogy hány beteget szokott berendelni egy­szerre, azt válaszolja, hogy kettőt-hármat, többet semmi esetre sem. A fiatal lány, úgy 16-17 éves lehet, ha tehe­ti, átmegy hozzá Egerágra, mert tudja, hogy itt kevés az idő, és sokan várakoznak. Útikölt­ségpapírt nem szeret adni, szólal meg egy idős asszony. Ajándékot viszont elfogad, de ez minden orvosnál így van, és így is volt min­dig, amióta orvos és beteg létezik. Fél nyolckor már tízen várnak rá. Az elmúlt héten is sokat késett, magyarázza az egyik asszony, aztán kilenckor fölpattant, ment Átára, akire most nem került sor, az jöjjön a jövő héten, mondta. Fél után öt perccel gördül be a gépkocsi, kiveszik a kartonokat tartalma­zó dobozt. Hét óra negyvenkor kezdődik a rendelés. Van még ötven perc a többi betegre, de több, mint tízen várakoznak kint. A bete­geket egyenként szólítják be. Másnap az egyik betegtől tudom meg, az egyenkénti beszólítás oka, hogy kitudódott, újságíró van a rendelőben. Le ne írjam a ne­vét, kéri, annyira nem egészséges, hogy ilyen megpróbáltatásnak kitegye magát. ____ CSERI L. DU NAI IHRE Egy kis előkelőség Példátlan gesztusként Pécs ün­nepének az a nap választatott, amelyet a középkori egyeteme alapítását engedélyező pápai oklevél viselt dátumként 1367- ben: szeptember 1. Nem ismert az egyetem tény ­leges létesítésének időpontja. Ál­talánosan az sem, hogy igazi kezdeményezője Vilmos pécsi püspök királyi kancellár volt, akiről oly keveset tudunk. Csak aztán majd ki ne derüljön róla valami, ami a jelen politikai íté­szeinek aggályos lehet. Az példá­ul akkoriban rákerült a „káder­lapjára": oly buzgalommal segí­tette az egyetemet egyházi javak­ból, hogy pápai intésben része­sült. Alighanem az általa fogal­mazott kérelem Pécsre vonatko­zó minősítésé visszhangozza a pápai engedély indoklása: „nincs birodalmadban alkalma­sabb és tekintélyesebb város”. Nagy Lajos, folyton hadako­zó lovagkirályunk érdeklődése horizontján jócskán messzebb­re tekintve támogatta az egye­temalapítást, s kapcsolta ezzel az európai művelődés divathul- lámához az országát. Abban az időben olyan városokban alapítottak később világhírűvé vált egyetemet, mint Grenoble, Pisa, Prága, Pávia, Krakkó, Bécs, Pécs, Erfurt, Heidelberg. Előkelő társaság. A millennium évében illett volna ennek megemlékező gesztust adni azzal is, hogy végre elkészül és felavattatik az egykori egyetemi épületmarad­ványok rekonstrukciója, de idén sem volt rá elég pénz: most a műemlékvédelmi beru­házások keretének 40 százalé­kát elvonták, hogy az árvízká­rokra jusson. Már-már hozzá­törtem ehhez lokálpatrióta tel­kemet, ám most azt olvasha­tom a pénzügyminiszter beszá­molójából, hogy idén 90-100 milliárd többletbevétele lesz a büdzsének, s ebből 30 milliárd megy el a vízkárok enyhítésére. Nyilván a többinek is megvan a helye. A dicsekvések meg a so- pánkodások dialektikájában azonban nehéz eligazodni, mire mondatik ki „ezerévente egyszer van ilyen nagy ünnep, aminek méltó fényére áldozni kell”, és mire az, hogy ilyesmire most nem telik. Ez a szituáció méltat­lan az egyetem mindenkori fej­lesztőivel szemben is. Egyébként bámulatos, miféle különleges ér­zékek léteznek mifelénk az ün­neprontások elkövetésére. CSERI LÁSZLÓ___________________________ Vaskutya Betévedek Pécsett az egyik leg­elegánsabb „elektronikai cikke­ket árusító szaküzletbe, sőt vá­sárolok is valamit. Ha kis sze­rencsém van, mondja kedvesen az eladó, több millió forint érté­kű ajándékokat is nyerhetek. A nyeremény legértékesebb darabja egy elektronikus robot­kutya, amelyik egy piacvezető világcég terméke, és önmagában is több mint egymillió forint. Mutatja is a fényképét, nagyon bájos kutyus, első ránézésre rozsdamentes acélból lehet. Mi a fenét tud ez, hogy millió alatt nem lehet hozzájutni? - érdeklő­döm. Különböző hangokon ugat, és teljesen szobatiszta, hangzik a válasz. Az más, nyugtatom meg magam, hiszen egy igazi kutya mindössze egyfé­le hangon csahol: tenor, bariton vagy basszus, ezen pedig akár koloratúrszopránt is beállítha­tok, gondolom, és kezd tetszeni a dolog. Menetrend szerint érke­zik a betörő, a kis fémdög pedig belekezd az éj királynőjének ári­ájába, amitől a gazember ha­nyatt-homlok menekül, hiszen nem bírja a klasszikusokat. De ha mégis, akkor kutyásom váü, és Gregor József hangján azt hörgi, hogy vau. Nagyon jó. És még ennél is jobb, hogy eközben nem csinálja össze magát, és nyirkos hajnabkon sem kell le­vinni sétáltatni. Megéri tehát azt a másfél miihót. Közben olvasom, hogy a bel­ga kormány közel negyvenmil­lió belga frank támogatást adott egy cégnek, amely japán tervek alapján mesterséges agy kifejlesztésén dolgozik. A fej­lesztés első szakaszában az agyat egy Robotkitty névre ke­resztelt életnagyságú macska működtetésére kívánják felhasz­nálni, de szó van háztartási és katonai robotok, sőt, mestersé­ges háziállatok előállításáról is. Egy robotsertés például nagyon előnyös lehet, először is nem büdös, másodszor pedig nem kell levágni, széttrancsírozni, füstölni stb., mindezt önállóan végzi el saját magán. Elég lesz, ha csak annyit mondunk neki a fotelban nyújtózkodva: Coca- micám, ennék egy kis füstölt sonkát tormával! „Azonnal, édes gazdám” - válaszol, és percek múlva fel is szolgálja sa­ját hátsó lábát. Ez pedig már az igazi Kánaán eljövetelének kez­detét jelenti. hetedik oldal HOLNAP Riport Viszonylag ritka, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellené­ben az a szülő ragadja ma­gához a gyermeket, akinek csupán láthatási jogálenne. De e kevés eset nagy részé­ben véres viták, és egy kívül­álló számára elképzelhetetle­nül botrányos jelenetek zajla­nak le, melyek kárvallottjai mindig a gyerekek. Tárca Ma nem divat a dialógus, csak az egymás melletti véle­ménynyilvánítások. A kérdé­sekre röviden, tömören kell válaszolni, írja Bükkösdi László. Egy öregember emlék­irataiból című sorozatában. Portré Nemes hivatásban Hivatásában nem sokan lehetnek hozzá hasonló pályával dicsekvők: 34 éve van a tűzoltóságnál, az első négyben pol­gári alkalmazottként, az utóbbi közel 17-ben ugyanott pa­rancsnokként. Ma veszi át Pécs polgármesterétől a belügy­miniszter által adományozott Szolgálati jel kitüntetést. Mint mondja, fél éven belül a nyugállomány ideje is elkö­vetkezik számára.- Mikor döntötte el a József Attila-i kérdést: „tűzoltó leszel, vagy kato­na”?- A katonaságtól való leszerelés után. Kétlépcsős döntés volt. Elő­ször állást kerestem autószerelő­ként, s találtam is a tűzoltóknál. Aztán három év után megkérdez­ték, lenne-e kedvem egyenruhába bújni. Nem gondolkodtam sokat: addigra már közelről megismer­tem a tűzoltók áldozatos munká­ját, szép és nemes hivatását.- Korábban nem volt vonzalma iránta?- Amennyit ismertem belőle, az szinte bosz- szantott. Az első munka­helyemen - autóbusz­szerelő vol­tam - ugyanis nagyon komolyan vették a tűzvé­delmi oktatást, a szabályzat felol­vasását. Egyébként autószerelő vállalkozó szerettem volna lenni, megvolt hozzá a mestervizsgám is, csakhogy egymillió forintot kellett volna összegyűjteni egy műhelyre. A tűzoltóság nyújtotta biztos eg­zisztenciát választottam.- Végig egy parancsnokságon volt.- Az első 10-12 évben viszont különféle feladatköröket töltöt­tem be: vonzottak az új kihívá­Bebesi Jenő tűzoltó alezredes 1944-ben született Pécsett. Gépipari technikumot végzett, autószerelőként dolgozott. 1970- ben került a tűzoltóság hivatásos állományába, 1972-ben vég­zett a BM Akadémia tűzoltótiszti szakán. 1984-ben lett a pécsi tűzoltóság parancsnoka. Nős, leánya tanár, fia tűzoltózászlós. sok. Ha megkérdeztek, vállalok-e egy új beosztást, rendszerint igent mondtam.- Mire büszke parancsnokként?- A tűzoltóság feladatai alapve­tően műszaki jellegűek. Ebből kö­vetkezően jó technika kell, és hoz­zá megfelelően képzett és kikép­zett állomány. A járműparkunk megújítása ugyan még csak a felé­nél tart, de máris sokak által iri­gyelt a fejlődés. A mi állomá­nyunkban pedig sok a diplomás, sőt kétdiplomás szakember. Az is fontos, hogy a la­kosság megismer­je a munkánkat. Kuriózum, hogy saját műsorunk van a városi tele­vízióban.- Kiabálás főnök?- Épp az a baj, hogy nem. Ami­kor gondom támadt a vérnyomá­sommal, az orvos azt tanácsolta, ha felidegesítenek, önvédelemből menjek ki a folyosóra ordítozni. De ez idegen tőlem. A séta, a kert, a szőlőművelés maradt feszült- ségoldónak. Aztán ennyi idő után már meg tudja válogatni az em­ber, mivel hagyja magát felcuk­kolni. r á *

Next

/
Oldalképek
Tartalom