Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-09 / 248. szám

10. oldal - Uj Dunántúli Napló KULTÚRA - MŰVELŐDÉS 2000. Szeptember 9„ szombat Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó A mediterrán őszök hangulatában Hírcsatorna JANUS PANNONIUS örök sége. Országos tudományos konferencia lesz szeptember 15-én és 16-án Pécsett a Művé­szetek Házában, melyet,Janus Pannonius és a humanista ha­gyomány” címmel tartanak az MTA Irodalomtudományi Inté­zete és Pécsi Területi Bizottsá­ga, a PTE Bölcsészettudományi Kara valamint a Janus Pannoni­us Társaság rendezésében. A konferencia (15-én 14 órakor kezdődik. ' (br) KÖLTŐ CHICAGÓBÓL. A pé­csi Ifjúsági Házban szeptember 12-én 21 órakor Fekete Kálmán „Chicago blues” című, élmény- beszámolóval egybekötött úti filmjét láthatjuk, az estnek ven­dége lesz Mózsi Ferenc, Chica­góban élő költő. (br) A NEMZETI PÉCSETT. Szép tember 11-én 17 órakor Pécsett a Művészetek Háza játéktermé­ben Dévényi Sándor Kossuth- díjas építész „Az új nemzeti színház tervpályázata” című ki­állítása tekinthető meg a mű­vész kalauzolásával. (br) ZÁSZLÓÁTADÁS. Hetvehely, Okorvölgy és Szentkatalin mil­lenniumi ünnepségét rendezik meg holnap Hetvehelyen, ahol 15 óra 30-kor az exminiszter Boros Imrét, majd Mayer Mi­hály megyés püspököt fogad­ják, 17 órakor lesz zászlóátadá­si ünnepség, amelyen Dévényi Ildikó színművészt kérték fel zászlóanyának. (br) ELITKULTÚRA, tömegkultúra. Országos közművelődési konfe­rencia lesz szeptember 11-én 14 órától Pécsett a Dominikánus Házban, amely a megnyitó után plenáris üléssel, Vitányi Iván tudományos kutató előadásával veszi kezdetét. A három nap so­rán szociológus, esztéta, ide­genforgalmi szakember tart elő­adást az elit- és tömegkultúra viszonyának témakörében, (br) HORVÁT FOLKLÓR. Szeptern bér 16-án 16 órától Pécsett az If­júsági Házban horvát folklór­együttesek fesztiválját rendezik Bosznia-Hercegovina, Horvátor­szág, Jugoszlávia és Magyaror­szág több népi táncegyütte­sének fellépésével. Az ese­ményre Donja Bebrina, Dubosevica, Dusnok, Habja- novci, Pécs, Slano, Sovinjalk, Subotica, Vijaka, Vares és Viskovo táncosait várják. _______________________S5! Valójában még a legképzettebb turisz­tikai szakemberek sem tudják mindig megmondani, egy településen melyik az hagyomány, amelyből ezreket von­zó látványosság lesz. Sok múlik a tála­láson, a szokások köré fűződő mesén, amitől a népek elmennek valahová csak azért, hogy paradicsommal dobál­ják egymást, vagy azért, hogy papírból hajtogatott templomocskákat eregesse­nek le egy folyón, a belsejükbe rejtett mécsesekkel. A baranyai településeken a néprajzi érté­keket felkutató, s azt nem csupán törté­neti értékként regisztráló öntevékenység tetszhalála után lassan éledtek a civil szerveződések. Érdekes példa a megőr­zött vagy az újra felfedezett hagyomá­nyok lehetőségeket teremtő hatására az immár tizenegyedik éve tartó megyei Szemezgetés a kínálatból Ma a mágocsi Hegyháti szüret zajlik, érmes borok kóstoló­jával, népi együttesek műsorával, újborszenteléssel. A VI. Szüreti fesztivált nyitják meg Harkányban is, ma és holnap több mint húsz műsorszám látható, operettől a kabaréig. A nagyrendezvények között október 12-e és 22-e között tartják a Határon Túli Magyarok Fesztiválját, a Szőlő és bor ünnepe szeptember 24-én lesz, 21 -étöl pedig a II. Bordal Vi­lágfesztivál vendégei lépnek fel baranyai helyszíneken. Információt a helyi szervezők adnak, vagy a Tourinform Iro­da Pécsett. Utazási irodáknál gyakorlatilag nem találtunk programfüzetet. kulturális és idegenforgalmi rendezvény- sorozat, a Mediterrán ősz. Az olyan bor­termő tájakon, mint a villányi vidék, vagy a hegyháti területek, a szüreti mu­latságokat nem nehéz feléleszteni. Más­hol, Bólyban például új dolgokkal kísér­leteznek: a bajaiak, a mohácsiak halfőző tudományát megirigyelve csirkepaprikás- főző versenyt rendeznek. Néhány közös­ség megőrizte a szokásait, így lett a pécsváradiak vagy 35 éve folyó leányvá­sára mára országosan is ismert, sőt mint hírlik, az érdeklődők egyre gyakrabban kémek német nyelvű leírásokat, fotókat is. A pécsváradi művelődési ház az elsők között került fel az internetre, Kanadától Új-Zélandig volt már érdeklődő a hálón. Ebben a városban a régi hagyományos programok mellé folyton tudnak valami újat is kínálni, idén persze az október 14- én és 15-én zajló leányvásár az ősz fő attrakciója. Aki tudatosan tervez, megfigyelheti, milyen lehetőségek váltak be az elmúlt tíz évben, és melyek nem hoztak ered­ményt. Kiderült, hogy a falusi ven­déglátás varázs­szava nem műkö­dik magától, na­gyobb a siker, ha a szolgáltatások kacsolódnak egy­máshoz, a bortu­rizmus mellé a gasztronómia pél­dául. A minőségi termékek, a kiépí­tett infrastruktúra mellett a települé­sek esztétikus ki­nézete is lényeges, ezt több polgármester is határozottan állítja. A Mediterrán ősz rendezvénysorozat­nak az a régi célja, hogy meghosszabbít­sa az idegenforgalmi sze­zont, csak részben vált be. Eljönnek viszont a telepü­lésekről elszármazottak, a testvérfalvak képviselői, és hoznak segítséget, támo­gatást iskolának, könyvtár­nak. Beruházásokat nem­igen, pedig a Mediterrán ősz keretében volt néhány évvel ezelőtt kísérlet arra, hogy itthoni és határon tú­li üzletembereket összeül­tessenek. Idén több, mint 20 tele­pülés közel 30 program­mal jelentkezett a másfél hónapos eseményfolyam­ra, amely valójában az őszi mezőgazdasági mun­kákhoz kötődő népszoká­sokat gyűjti csokorba. Szüreti fesztivált, napot, mulatságot tartanak Somogy- hárságyon, Mohácson, Pellérden, Kozár- mislenyben, Szederkényben, Hosszúhe- tényben, Szentlőrincen, Bicsérden, Lány­csókon, Kisdobszán, Bodán, Mihály-napi búcsú és falunap lesz Nagytótfalun, Ven- del-napi búcsú Obányán, és Magyar- lukafán. Villányban a Bacchus napokra várják a látogatókat, utoljára olyan tö­meg volt ezen, hogy kinőtték a teret. Sellyén, Siklóson már lezajlottak az ese­mények. A koordináló szerepkört betöltő Bara­nya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központban a programért felelős Várad; Judit azt is kiemeli, hogy szinte vala­mennyi kistérséget felöleli az eseményso­rozat, a közös fellépéssel és marketinggel pedig az idegenforgalmi vonzereje is nőtt. Pellérden már hagyományai vannak a szüreti fesztiválnak fotó: laufer l Ezt így látja Bólyban Kálmánné Bodó Eszter, az Erzsébet Vigadó munkatársa is, aki az éppen ma délután folyó „Szüre­ti csirkepaprikás-főző fesztivál” egyik szervezője. Szerinte előny a közös prog­ramfüzet, hogy a települések informálód­hatnak egymás rendezvényeiről, időpon­tokat egyeztethetnek, tudatosabban szer­vezhetnek. Bólyban azért elsősorban a helybeli­eknek szól a nóta ma, háromszor annyi főzőt várnak, mint tavaly, pedig akkor is volt vagy harminc bogrács. S ha itt talán nem is fog minden elhajított csirkecsont egy turistára esni, a Mediterrán ősz tele­pülései sorában már akkor is jól járnak, ha csak összejönnek a családok egy kis barátkozásra, mert jobban akarják magu­kat érezni ott, ahol élnek. HODNIK ILDIKÓ GY. Könyvekben lakó, rejtőzködő tudás Aki azt hiszi, hogy egy könyvtárba sok és régi könyv kell, téved. Nem könyvmúzeumokra van szükség, hanem olyan helyekre, ahol a legfrissebb információk is elérhetők. A 40 •éves fennállását ünneplő Pécsi Városi Könyvtár éppen ilyen akart lenni mindig. A halott tudásból egy jó könyvtá­ros élőt tud csinálni, hiszen a ha­talmas adathalmazt, ami egy állo­mányban van, hozzáférhetővé Negyven év történetét bemutató fotókiállítás dór Könyvtárban tudja tenni az érdeklődők számá­ra. A Pécsi Városi Könyvtár indulá­sakor Szöllősy Kálmán akkori igaz­gató is azt fogalmazta meg: „azt szeretnénk elérni, hogy egy kilo­méternél nagyobb távolságra ne kelljen senkinek sem mennie ah­hoz, hogy könyvtárhoz jusson.” Ez a város­ban egy idő­ben harminc­nál is több fi­ókkönyvtárat jelentett, pe­dagógiai, ifjú­sági gyűjte­mény jött lét­re, fonotéka, hírlapolvasó működött, s 1974-ben be­indult a vidék első bib- liobusza is. Sorra nyíltak a gyermek- könyvtárak, amelyek azóta is rendkívüli szerepet vállaltak az is­kolás korosztály olvasóvá nevelé­se terén. Húsz éve nyitotta meg látható a Várkonyi Nárv FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ kapuit, s egy évvel később „Pécs szent emberének” (Németh Lász­ló nevezte így), az ősi kultúrák szenvedélyes kutatójának, Vár­konyi Nándornak a nevét vette fel az 1. számú fiókkönyvtár, amely a legnagyobb állománnyal büszkél­kedhet. (S ha már a számoknál vagyunk: ma a városi könyvtár­ban majdnem negyedmillió könyv van, közel kétezer időszaki kiadvány, majd’ tízezer hangzó­anyag. Jelenleg két felnőtteket el­látó és négy gyermekkönyvtár működik, további három pedig közös.) A hetvenes évek hőskora után, mint annyi helyen máshol is, a nyolcvanas évek közepétől bein­dult a máig tartó gazdasági visz- szaesés, az árak rohamosan nö­vekedtek, egy-két példányos megrendelésekkel pedig egyre nehezebben lehetett kielégíteni az olvasói igényeket. Megszűnt a mozgókönyvtár, Paulát, a kiszol­gált buszt számítógépre cserél­ték. Az utolsó tíz év talán a pá­lyázatok, s az informatikai fej­lesztés miatt mondható sikeres­nek, lassan megvalósulni látszik a „falak nélküli könyvár” álma, a következő éveknek ez lesz a fon­tos feladata, saját adatbázisok­kal, elektronikus dokumentu­mok begyűjtésével. Az intézményben igazgató volt Berták László majd Pál Józsefivé is, tíz éve pedig dr. Ujváriné Fűzy Ágnes a vezető. A jövőről azt mondja, nem félti a könyves vilá­got, hiszen az olvasó és a könyv közötti intimitást meg lehet, meg is kell őrizni. A könyvtárosok munkája azonban megváltozik, s a gyakran túl szerény közművelő­dési szakembernek rá kell ébred­nie, hogy az a hatalmas informá­ciógyűjtemény, amit kezel, érték. Hasznos egy vállalkozónak, ha jo­gi ismereteket keres, egy városla­kónak, ha helyi hírekért kutat, egy szülőnek, ha már nem bírja a gyermekkönyvek csillagokba szö­kő árait. És talán jót tehet a könyvtár még ma is a kultúrát szeretőkkel, akik az elmúlt négy évtizedben itt pécsi írókkal, köl­tőkkel találkozhattak, kedves ver­seiket mondhatták, Csorba Győ­ző, Polcz Alaine, Czine Mihály és mások izgalmas gondolatait is­merhették meg. HODNIK I. GY. A férfi és a nő A férfi és a nő kapcsolata örök téma a filmművészet­ben. A pécsi „értelmiségi filmklub” őszi programjá­ba beválasztott legtöbb al­kotás ezt a bonyolult vi­szonyrendszert elemzi. Tematikus lesz a Micimackó filmklub az Uránia moziban, ígéri dr. Stark András, aki a szeptember 11-én induló vetítés- sorozatról azt is elmondta: a filmművészet legfrissebb alkotá­saiból válogatott, s szinte mind­egyik mű a két nem kapcsolata­it boncolgatja. Szólnak a nemek identitásbeli kérdéseiről, a sze­repek megváltozásáról, a csalá­don belüli csábításról, de lesz olyan alkotás is, mint az élet­öröm, a zene páratlan pillanata­it bemutató Buena Vista Social Club, Wim Wenderstől. A hét­főn induló klub első filmje Patrick Leconte Lány a hídon cí­mű munkája lesz, a tagokat már este fél 8-tól várják. Látható lesz Tim Roth Hadszíntér című film­je, Greenaway 8 és 1/2 nő című alkotása, a Hálószobák és elő­szobák című angol mű, illetve a Hillary és Jackie című film is. Futnak a képek NAGY IMRE FILMJEGYZETE Visszafújta a szél Úgy tudom, az amerikai függet­lenségi harcról még nem készült film. Ez szerfelett különös, hiszen az Egyesült Államok nemzeti mí­toszának más eseményeit - a pol­gárháborút vagy a vadnyugat meghódítását - többször is mozi­vászonra vitték. Mi lehet ennek a meglepő hiánynak a magyaráza­ta? Talán az, hogy a témában rejlő hazafias eszme - egy nemzet szü­letésének pátosza - időszerűtlen­nek tűnt az amerikai filmesek számára, akik főként az egyént megillető emberi jogokkal kap­csolatos küzdelmek iránt érdek­lődtek, s nem szívesen foglalkoz­tak kollektív ideológiákkal. Eddig. Mert az ezredfordulóra elkészült A hazafi (The Patriot) című háromórás filmeposz, amelyben a főszerepet megfor­máló Mel Gibson úgy lobogtatja a csillagos-sávos lobogót, mint Bulcsú vezér a zászlóját a hét­szer vágott mezővel. Amikor a Ryan közlegény librettóját jegyző Robert Rodatra bízták a forgató- könyv elkészítését, s a rendezői székbe a Függetlenség napja diri­gensét, Roland Emmerichet ül­tették, eldőlt, hogy ez a produk­ció, ha minden jól összejön, affé­le második Elfújta a szél lesz. Az lett - legjobb perceiben. Itt is egy család élete válik a történelmi események színterévé, s a klasz- szikus epikai hagyománynak megfelelően nem a nagy törté­nelmi hősök állnak az előtérben, hanem hozzájuk képest egysze­rű, hétköznapi emberek, velük éljük át a sorsfordító eseménye­ket, az ő szemükkel látunk rá a história sodrására. A tanköny­vekből ismert személyiségek kö­zül csak egy jelenik meg, Cornwallis brit tábornok: Tom Wilkinson játssza, akinek a film legjobb alakítását köszönhetjük. A magánesemények közép­pontjában egy apa és fiai kapcso­latának bemutatása áll, az össze­tartozásukban benne rejlő nem­zedéki, mentalitásbeli különbsé­gek ábrázolása. Ehhez képest a szerelmi motívum igencsak halo- vány, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy Margaret Mitchell a maga módján sokkal jobb író volt, mint Robert Rodat. De mindez még így is a legszínvo­nalasabb rétege a filmnek. Kevésbé sikerült részeiben vi­szont olyan ez a mű, mintha Szergej Bondarcsuk rendezte volna, hadseregnyi statisztával, korhű jelmezekkel, aprólékosan kidolgozott és meglehetősen unalmas jelenetekkel. Még a ze­ne is olyan ünnepélyesen zeng, mint a néhai szovjet Háború és béké-ben. Bizonyára az alkotók is érezték, hogy ezek a tablók szépek, de nem okvetlenül érde­kesek is, ezért igyekeztek eleven­né tenni a cselekményt. A legké­zenfekvőbb s egyben a legrosz- szabb megoldást választották: a manapság divatos kalandfilmek dramaturgiájával, agyonstrapált eszköztárával óhajtották feldúsí­tani alkotásukat. Pirotechniká­val, sztereó ágyúzással, trükkös lassításokkal, a ruhákat felszakí­tó puskagolyókkal. És természe­tesen ördögi főgonosszal, akit kétszer kell megölni, mert elő­szörre feléled poraiból. Ettől elte­kintve Jason Isaacs jó színész, akit csakugyan kellőképpen le­het utálni. A bemutató után az I 1 £ Mel Gibson ismét hősi szerepben amerikai nézők egy részétől fe­nyegető leveleket kapott, ame­lyekben tudomására hozták, hogy gaztetteiért felelnie kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom