Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-31 / 239. szám
2000. Augusztus 31., csütörtök H A Z AI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Gépkocsik a vidéki vérellátáshoz Országos körkép Tíz új gépkocsi segíti tegnaptól az Országos Vérellátó Szolgálat munkáját. A főváros mellett a Tatabánya, Vác, Békéscsaba, Miskolc, Szekszárd, Baja, Kecskemét és az Eger környéki utakon tűnnek majd fel a vérellátás javítását szolgáló gépkocsik. Mikola István főigazgató az átadási ünnepségen kiemelte, hogy a szolgálat takarékos gazdálkodásának köszönhetően jutott fedezet az autók megvásárlására. Várhatóan a jövő év elejére elkészülnek azok a speciális kiképzésű kamionok is, amelyekben a legkorszerűbb technikával minden munkafázist elvégezhetnek a szolgálat dolgozói, a véradástól a vér feldolgozásáig. Várhatóan 2002 közepére fejeződik be a vérellátó szolgálat országos szervezeti átalakítása, amelynek következtében még hatékonyabb és még biztonságosabb lehet a kórházak vérutánpótlása. ____________n.zs. FO TÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Lemondások a rádióban Budapest Gázos milliókról alkudoznak Heten már aláírták a megállapodást Szeptember elsejei hatállyal lemondott a Magyar Rádió két alelnöke. Juhász Judit azzal indokolta elhatározását, hogy elnöki jogkörrel felruházott alelnökként nem gyakorolhatta a munkáltatói jogokat, és képtelen együtt dolgozni az adófőszerkesztővel. Juhász Judit, a Magyar Rádió alelnöke szeptember elsejével szerdán lemondott ügyvezető alelnöki megbízatásáról, és hasonlóképpen tett a gazdasági alelnök, Papp Miklós is. Juhász Judit tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eredménytelen elnökválasztás után Hajdú István kérésére vállalta az intézmény vezetését. Akkor azt ígérte, hogy a hatályos rádiós szabályzatokat betartva és a média- törvény keretei között mindent elkövet azért, hogy a rádiós kollégák nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat.- Ezt az ígéretemet nem tudom teljesíteni. Sem a rádiósok közötti megosztottságot, sem a hallgatóság körében keletkezett bizonytalanságot nem kívánom elmélyíteni - jelentette ki az alel- nöknő. - Tiszteletben tartva az adófőszerkesztőkhöz rendelt munkáltatói jogot, arra kértem Kondor Katalint, hogy - a közösen lefolytatott szakmai beszélgetést követően - ne bízza meg Lakatos Pált további felelős szerkesztői feladatok ellátásával. Kondor Katalin nem vette figyelembe a véleményem. Juhász Judit kifogásolta Kondor Katalinnak az elmúlt hetekben tett sajtónyilatkozatait és a Krónika monitoring rendszeréről egyik napilapban közzétett információ megjelenését is, amelyek arra kényszerítenék, hogy szinte naponta reagáljon és cáfolja a megjelenteket a nyilvánosság előtt. Az elnökválasztás következő fordulójáig Szíjártó István gazdasági igazgatót bízták meg az alelnöki helyettesítés ellátásával. Ezt követően Papp Miklós, a Magyar Rádió Rt. gazdasági alelnöke is bejelentette, szeptember 1- jétől lemond tisztségéről. Papp Miklós cáfolta Kondor Katalinnak a Magyar Rádió gazdasági tévé-' kenységéről tett kijelentéseit. A gazdasági alelnök hangsúlyozta: a rádió rendelkezik a kuratórium által elfogadott éves üzleti tervvel, nem történt kozmetikázás, a köz- szolgálati intézmény fizetőképes, és rendesen fizeti a közterheket. Kondor Katalin, a Kossuth rádió adófőszerkesztője a történtek fényében elmondta, hogy Juhász Judit alelnöknek és Hajdú István rádióelnöknek négy év állt rendelkezésére, hogy döntsön Lakatos Pálnak, a Vasárnapi Újság felelős szerkesztőjének sorsáról. A Kossuth Rádió adófőszerkesztője határozottan leszögezte, hogy nem pályázik a Magyar Rádió Rt. elnöki tisztségére, és nem nyújt be újabb pályázatot.- Ami most van a Magyar Rádióban, az rendkívüli állapot, hiszen nincs elnöke a közszolgálati intézménynek. A kuratóriumi meghallgatásomon egyetlen szakmai kérdést sem tettek fel, de nem fogadták el a kuratórium elnöksége által a legjobbnak minősített pályázatomat - mondta a történtek fényében Kondor Katalin. ■ Belügyminisztérium A belügyminiszter tegnap Esztergomban megkezdte a gázközművagyon rendezéséről szóló megállapodások aláírását a települések önkormányzati vezetőivel. A megegyezés szerint a kormány az 50 millió forint alatti juttatásokat előleg formájában fizeti ki az ön- kormányzatoknak. Ha az érintett önkormányzatok nem írják alá a megállapodást, a végső parlamenti döntésig nem jutnak hozzá privatizált gáz- közművagyonuk utáni járandóságukhoz - közölte Móré László, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdálkodási főosztályának vezetője.- Az a 349 helyhatóság jogosult előlegre, ahol a gázközművagyon után járó térítés mértéke nem éri el az ötvenmillió forintot - folytatta Móré László. - A kabinet a tízmillió forint alatti járandóságokat teljes összegben fizeti ki. Ha végül kiderül, hogy egyes önkormányzatok járandósága több mint 50 millió forint, a kormány fizet. Ha azonban ennél kevesebbre jogosultak a gázközmű- vagyonból, az adott helyhatóság tizenkét havi részletben köteles visszafizetni a különbözetet. A települések java része megegyezésre törekszik a gáz- közművagyonuk utáni járandóságokat illetően, de több helyen még nem álltak el a pereskedés gondolatától. A megegyezés általában kény- szerűség eredménye, e nélkül hónapokat, lehetséges, hogy éveket is várni kellene a jogos juttatásra.- Úgy gondolom, hatalmas eredmény, hogy a kormány elkezdte kifizetni a gázközművagyon után járó térítéseket. Ha másképp nem is, így legalább előleg formájában pénzhez jutnak az önkormányzatok - nyilatkozta dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. - Azt azonban nagyon is kifogásoljuk, hogy a kabinet a határozat előtt elfelejtett egyeztetni az önkormányzatokkal, és leveleinkre a mai napig nem válaszolt. A főtitkár azt tanácsolta a helyhatóságoknak, hogy írják alá a megállapodást, ha az megfelel a kormányhatározatnak.- Azt javaslom, az önkormányzatok Vegyék fel a pénzt, de ne mondjanak le a jogaikról - vélekedett Zongor Gábor. - A TÖOSZ csak abban reménykedik, hogy az előlegkifizetések nem késleltetik a törvényhozást. A gázközművagyon körüli perek előzményei 1990-re nyúlnak vissza. Akkor az önkormányzati törvény kimondta, hogy a belterületi közműveknek, vagyis a vezetékhálózatnak és elosztóknak helyhatósági tulajdonba kell kerülniük. A törvény végrehajtása azonban elhúzódott, az állam a közműveket gazdasági társaságokba vitte és privatizálta. 1998- ban az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az önkormányzatok gázközművagyon-részesedéséről szóló 1995. évi törvény rendelkezéseit, és kimondta: a helyhatóságokat megilleti befektetett va- gyonuk 90 százaléka. ______sz. f. Vi ta az adótörvényről A környezetvédelmi bizottság nemet mondott Parlament Tárgyalásra alkalmasnak tartja a kormány adótörvénytervezetét a legtöbb parlamenti bizottság, bár kormánypárti képviselők is több ponton kritizálják a javaslatot. Eddig egyedül a környezetvédelmi bizottság utasította el az elképzeléseket. Illés Zoltán, a bizottság fideszes elnöke úgy látta, hogy a javaslat nem tesz eleget a környezetvédelmi elvárásoknak. Véleménye szerint oly módon kellene módosítani az adókat és a járulékokat, hogy azok ne jelentsenek többletterhet sem a lakosságnak, sem pedig a vállalkozóknak, ugyanakkor környezetkímélő magatartásra ösztönözzenek. Éles vita bontakozott ki a tervezetről a munkaügyi bizottságban is, ahol a kisgazda Molnár László úgy fogalmazott: a jövő évi adó- és járuléktervek nem könnyítik, hanem nehezítik a kisvállalkozók helyzetét. Sándor László (MSZP) szakszervezeti vezető elhamarkodottnak tartotta a minimálbér 40 ezer forintra történő emelését. Az Országgyűlés kulturális bizottságának kormánypárti többsége általános vitára alkalmasnak találta a 2001. évre szóló adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvénymódosító javaslatot. A rádió- és televízióműsorszolgáltatásra jövőre nem 12, hanem 25 százalékos áfakulcs vonatkozik majd. A Pénzügyminisztérium főtanácsadója a bizottsági ülésen elmondta: a változás nem érinti kedvezőtlenül az állampolgárt, mert az üzemben tartási díj továbbra is tárgyi adómentes marad. Az önkormányzati bizottság üléséről kivonultak a szocialista tagok, amikor Juharos Róbert fideszes országgyűlési képviselő kívánságára a helyi adók módosításáról szóló indítványával soron kívül foglalkozott a testület. A szocialista honatyák ezzel akarták kifejezni: sérelmezik, hogy nem volt idejük áttanulmányozni a törvénymódosítás hátterét. Az élelmiszerek áfakulcsának EU-mértékhez való közelítését javasolja a jövő évi adótörvényekben a Magyar Agrárkamara (MÁK) - erről Mészáros Gyula főtitkár beszélt szerdán Budapesten. Az agrár- érdekképviselet szorgalmazza azt is, hogy az őstermelők 350 ezer fprint árbevételig legyenek alanyi adómentesek, a jelenlegi 250 ezer forinttal szemben. ■ Romaprogram Uniós pénzek óvodai fürdőszobákra Országos körkép A roma gyerekek leszakadása már az óvodában elkezdődik - tárják fel a tényt szociológiai tanulmányok s hátrányos helyzetük később szinte kilátástalanná teszi felzárkózásukat. Szeptembertől mintegy 2,5 milliárd forint pályázati pénz válik elérhetővé a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok támogatására. A cigányszervezetek jelzései szerint egyre reménytelenebb a leszakadó romatársadalom helyzete. A roma gyerekeket az ország több iskolájában elkülönítve oktatják, vagy szintén törvénysértő módon az iskolától távol tartva magántanulóvá kényszerítik őket - mondta lapunknak Horváth Aladár. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szociológiai kutatásokra hivatkozva közölte: rohamosan növekszik azon iskolák száma, amelyek a cigány származású diákokat a többiektől megkülönböztetve külön teremben, esetleg külön épületben helyezik el. Míg öt évvel ezelőtt 132 romaosztály volt fellelhető, addig az MTA kisebbségkutató intézetének munkatársai által végzett legfrissebb szociológiai felmérés szerint ezek száma mára 500 fölé emelkedett. A kisebbségi biztoshoz mindeddig csupán néhány panasz érkezett oktatási intézményekben tapasztalt diszkriminációval kapcsolatban. Az oktatási tárca vezetője sokat remél az európai uniós támogatással megvalósuló, mintegy 2,5 milliárd forintos kerettel gazdálkodó felzárkóztató programtól, amely halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedését célozza. A program az oktatáson keresztül próbálja meg elősegíteni a roma kisebbség integrációját. A minisztérium pályázati úton kívánja ösztönözni az óvodákat dajkahelyek létesítésére, a fürdőszobaprogram keretében pedig az intézményfenntartó ön- kormányzatok kaphatnak segítséget ahhoz, hogy a legrászorultabb óvodákban, iskolákban fürdőszobát, zuhanyozót létesítsenek. A roma fiatalok továbbtanulási esélyeit növelhetik továbbá azok a tehetséggondozó középiskolák és kollégiumok, valamint szakkollégiumok, amelyek szintén eséllyel pályázhatnak a kor- mányzati keretre. _________hj*. Nö velni kell az erdőket Budapest Évente több mint ötezer hektárral csökken a zöldövezetek nagysága Magyar- országon. Az elmúlt tíz évben egyetlen hektárral sem nőtt a magyarországi erdők területe, a zöldövezetek nagysága évente 5000-5500 hektárral csökkent, jelenleg 4,7 millió hektárt tesz ki - közölte Radó Dezső, a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter elmondta: jelenleg az ország területének 19 százalékát borítja erdő, az egészségesebb környezet megteremtéséhez ennek jelentős mértékű növelésére van szükség. A miniszter szerint főleg a kirándulásokra és egészségügyi célra igénybe vehető erdők bővítésére van igény. A szóba jöhető földterületek jelentős része azonban magánkézben van, és ez megnehezíti a kormányzat erdőtelepítési célkitűzéseinek magvalósítását. A miniszter elmondta: a jelenleginél nagyobb állami támogatást kellene adni az erdőgazdaságoknak annak érdekében, hogy tevékenységüket a lehető legnagyobb mértékben a környezet- és természetvédelmi szempontoknak megfelelő módon tudják végezni. Napjainkra Magyarország teljes erdőterületének 60 százaléka károsodott, ezen belül 20 százaléka súlyosan károsodott, illetve részben elpusztult. A Levegő Munkacsoport képviselője hangoztatta: tavaly hatálytalanították a 30 éve megalkotott favédelmi törvényt, így ma szinte büntetlenül lehet kivágni a településeken lévő fákat. ■ Hírcsatorna _____ NŐ TT A GÁZOLAJ ÁRA. A gázolaj ára literenként 6,25 forinttal emelkedik pénteken, míg a benziné változatlan marad - jelentette be Geszti László, a Mól Rt. értékesítési igazgatója. A gázolaj nagykereskedelmi ára jelenleg csaknem 20 forinttal alacsonyabb literenként a világpiac által indokolt szintnél. EGYEZTETÉS a bérjuttatásról. A szociális területen dolgozók 14. havi bérjuttatásáról egyeztettek a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum és a szaktárca illetékesei szerdán a minisztériumban - közölte Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) politikai államtitkára. Jelezte: az egyszeri bérjuttatás legalacsonyabb ösz- szegét a minimálbér - jelenleg 25500 forint - körül határozzák meg. MOZGO BEMUTATÓ. Egészségmegőrzési és kábítószer-ellenes programok szemléltetésére különleges mozgó tantermet alakítottak ki a főváros egyik kerületében. A kamion nagyságú jármű az általános isko- lások oktatásába kapcsolódik be - remélhetőleg az ország más részein is. fotó: europress/körmendi imre 1 < >
