Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-26 / 234. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló KULTÚRA 2000. Augusztus 26., szombat lifll UVELODES Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Hírcsatorna PÉCSIEK A MERLINBEN. A Magyar Színházművészeti Társaság augusztus 28-án Bu­dapesten a Merlin Színházban tart ülést. Az eseményen a Pé­csi Nemzeti Színház javaslatá­ról tárgyalnak. A városvezetők­kel egyetértve azt szeretnék, ha a hazai színházak évenként mindig más városban megren­dezett találkozójának Pécs adna állandó otthont. (br) FOTÓSOK SIKERE. A napok ban lezajlott Esztergomi Foto­gráfiai Biennálén a pécsi fotó­művészek közül elsők közt Tö­rök András munkái kaptak elis­merést, rajta kívül Klett Ibo, Gáli Szabolcs, Gyenes Zsolt, Kalmár Lajos és Odrobina Tamás fotói képviselik Pécset az esztergomi Vármúzeum Galériában. A mű­vek később a Magyar Fotográfiai Múzeumban és a Budapest Ga­lériában tekinthetők meg. (br) TÁRLAT KOMLÓN. A Városi Helytörténeti Múzeumban au­gusztus 30-án 17 órakor a kom­lói Takács Péter festőművész, rajztanár és a budapesti Nagy Előd festő- és éremművész kö- zqs tárlata nyílik Páva Zoltán polgármester bevezető szavai­val. A kiállítás szeptember 27-ig látogatható. (br) ÉVNYITÓ a zeneiskolában. A pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola szeptember 5-én 17 órakor a ze­neóvodások és előképzések számára tart évnyitót a Liszt Fe­renc Hangversenyterem, majd 18 órakor a felsőbb osztályok növendékeit köszönti és tájé­koztatja a tanévkezdetről, (br) KÖNYVBEMUTATÓ. „Egy falu Baranyában: Kisjakabfalva” cím­mel Dudás Józsefné Vülányban élő nyugdíjas pedagógus két kö­tetben írt könyvet a dél-baranyai kisközség történetéről és jelené­ről. A napokban bemutatott kö­tetek magyar mellett német nyelven is olvashatók. (br) HANGVERSENY a Budavár ban. Pécsiek részvételével zajlik majd le a Szent István nevével fémjelzett millenniumi Egyház­zenei Fesztivál, zenei életünk egyik legrangosabb eseménye. A találkozó szeptember 2-től 11-ig tart, szeptember 8-án 20 órakor a Szent Margit Plébánia- templomban Csavlek Etelka énekművész, Gera Zoltán szín­művész, valamint a Pécsi Szim­fonikus Zenekar lép fel, vezé- nyel Ménesi Gergely. _______ibri Cs endes pihenőn az egyetem és a kőtár A millenniumi év „nagy attrakciója”- évekkel ezelőtt így harangozták be a szakemberek a középkori egyetem és a Dóm kőtár idei megnyitását - mégsem lesz igazán nagy mutatvány. A remények elszálltak, a leikekre ho­mály ereszkedett, mint arra is, mi­lyen hivatali labirintusokban halad­nak csigalassúsággal a szükséges pénzek. Nincs olyan ember, aki névvel kimonda­ná, de egyes kulturális beruházásokkal, pályázati vagy egyéb pénzekkel kapcso­latban is egyre gyakrabban érzik úgy az érintettek: intézményük vagy program­juk nem részesül kellő támogatásban. Mások elmondják, ha van is elnyert pénz, akkor a hivatalok tesznek róla, hogy a bürokrácia és az (egyesek szerint szándékos) lassúság miatt későn jussa­Várakozó milliók Az elmúlt években írtuk: 1998. augusztus 1. „A tervek szerint a 2000. év szeptem­berében megnyílik a kiállítás a középkori egyetem történeté­vel és az Aranyos Mária kápolna szobraival. A legnagyobb gond, hogy a pénz áramlásának akadályai vannak, a folyto­nos késlekedés pedig a munka leállásával fenyeget.” 1998. szeptember 5. „Már a pénz évenkénti ütemezése is megtörtént. Közvetlen felhasználója az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal. Akadályozó tényező lehet, hogy az új minisztéri­umi struktúrában még zajlik a feladatok és pénzalapok átadá­sa, átvétele. A pénz megvan, csakhogy még mindig hiányzik az illetékes miniszter aláírása a folyósításához." 1999. február 26. „A Dóm kőtárhoz és a középkori egye­tem helyreállításához már megvan a fedezet. A tervezett kiállí­tás berendezéséhez még keresik a pénzforrást.” nak a támogatáshoz. Felvetődött ez a gyanú már többször a pécsi középkori egyetemmel és a Dóm kőtárral kapcsolat­ban is, s most aktuálisabb, mint valaha, hiszen például idén, eddigi információ­ink szerint a kőtárban folyó munkákhoz egyetlen peták sem érkezett, és nem nyí­lik meg szeptember 1-jén az a kiállítás sem, amely az első magyar oktatási em­léket, az 1367-ben alapított középkori egyetemet mutatta volna be, a műemlék­hez épített védőépülettel. Valójában azonban a lassan csordo­gáló összegekkel kapcsolatban nincs bi­zonyíték arra, hogy bárki akarattal fog­ná vissza őket, sőt például a fenti két pécsi, központi finanszírozású műem­lék-helyreállítási programra szánt pén­zek felett jelenleg rendelkező Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) gár­dájában inkább szerencsétlen körül­ménynek tarthatjuk, hogy a kormány- váltáskor és azóta gyors váltások történ­tek egyes döntéshozói posztokon. Talán az ilyenkor keletkező átmeneti zűrzavar okozhatja azt is, hogy mint hírlik, év elején még nincs költségvetés. Ha pedig elkészül, és a műemlékekkel foglalkozó kivitelezők összeállítják a kalkulációt, mint mondják, az elfogadáshoz hó­napok kellenek, ezalatt csak múlik a munkálatokhoz szükséges drága idő. A hivatal év vége felé közeled­ve leállíthatja a kifizetéseket, oly­kor még az egy évre előirányzott pénz sem tud el­fogyni (miközben előrelépés sincs sok a beruházá­sokban), a marad­ványpénzek sor­sáról pedig keve­set tudnak az érintettek. Egyes hírek egyenesen arról szólnak, hogy például a Dóm kőtárra szánt ez évi összeget egyszerűen kihúz­ták. Nem tesz jót az sem senkinek, hogy nem lesz kiállításnyitás a közép­kori egyeteínnél, hiszen ezért is szer­vezték ide „A magyar felsőoktatás és Európa” című nemzetközi konferenciát. Most az idese- reglő külföldi tu­dósok csak egy szomorú torzót láthatnak majd a Pécsi Akadémiai Székházban, ahol a leendő ki­állítás anyagából helyeznek el szemelvényeket. Olyan pletyka is szárnyra kelt, hogy a közép­európai egyete­mekkel szinte egy időben léte­sített univerzitás szellemisége előtt tisztelegve Pécsett lett volna az országos tanévnyi­tó helyszíne, erről azonban nem kap­tunk megerősítést. Az anyagi ügyekről nem tud nyilat­kozni a püspökvári ásatást vezető dr. Sándor Mária régész, de azt megtudjuk tőle, hogy a középkori egyetem falai közt az ásatások befejeződtek. A következő feladat a vízvezeték nyomvonalának fel­tárása, a régészeti emlékek megmentése érdekében. Az egyetem védőépülete áll, a tető faszerkezete kész, lefedése remél­hetően hamarosan meglesz, de nincs semmilyen gépészeti technika odabent, hiányzik a padlózat, minden nyílászáró, a szigetelés. A legteljesebb elképzelésre nosztalgikusan gondolhatunk vissza, két éve ilyenkor még mindenki azt hitte, el­készül a védőépület teljesen, a kiállítási anyagban ott lesznek a szomszédos góti­kus Aranyos Mária kápolna maradvá­nyai, a terület teljesen bejárható lesz a várfallal, a romkerttel, sőt az úgynevezett Virágh-házzal együtt, amelyben nagysza­bású régiós tárlat, és a múzeum tanul­mányi raktára is helyet kaphatott volna. Ami a Dóm kőtárat illeti, már valóban csak egyetlen lépés választja el a befeje­zéstől. A román kori székesegyház resta­A leendő Dóm kőtárban a két altemplomi lejáró elemeit is felállították már urált kőfaragványainak elhelyezésére szolgáló impozáns épületben jelenleg kész a két altemplomi lejáró, a nyugati kapu, még a negyedik elemet, a népol­tárt kellene felállítani. Adataink szerint a bemutatóhelyhez 12 millió forintra volna szükség (ezt az idei évre járó 30 millió­ból ki lehetne szakítani, bár állítólag erre még kísérlet sem történt). A kiállításhoz 20 millió forint kellene. Idén a különbö­ző pályázati forrásokból 1 milliót sikerült összekaparni. Arról, valójában miért halad ilyen las­san a pécsi millenniumi „ékességek” ügye, természetesen az OMVH illetéke­sét is megkérdeztük. A kapott tájékozta­tás szerint az intézményben csak a veze­tő, Cselovszki Zoltán nyilatkozhat, akit azonban többször megismételt telefonos keresés után sem lehetett komoly tárgya­lásaitól elszakítani. így a két beruházásra idén elkölthető, úgy tudni, legalább 70 millió forintról egyelőre nem sikerült megbízható információt szereznünk. Az elnök kommunikációs tanácsadója azon­ban ígéretet tett, hogy a témával kapcso­latos alapos felkészülés után választ fog­nak adni. HODNIK ILDIKÓ QY. Tudomány és mulatságok Szinte lehetetlen akár csak felsorolásszerűen is ismertetni a Pécsi napok idei kínálatát. Mégis van néhány kiemelhető elem a majdnem kétszáz programból: a korábbihoz képest több kísérő esemény, a millenniumi hangulatú rendezvé­nyek, illetve a nagyobb hangsúlyt kapott tudományos kon­ferenciák. Jubileumi lesz az idei Pécsi-na­pok, hiszen már tizedszer rende­zik meg szeptember 1-je és 24-e között. Az eredetileg tíznapos program mára alaposan kibővült, egyre népszerűbbé vált, színese­dett, sőt valamennyire még az idegenforgalmi szezont is meg tudta hosszabbítani. A siker egyik oka lehet, hogy a rendezvények kilencven százaléka ingyenes. A hagyományos Pécsi-napok fesztivál mellett, amely 14-étől fo­lyik, a hónap első felében most kiállítások és tudományos konfe­renciák zajlanak majd, ez illik is egy olyan városhoz, amely egye­temének alapítási időpontjával ünnepli magát. V. Orbán pápa ugyanis 633 éve, szeptember 1- jén hagyta jóvá a pécsi univer­zitás létesítését. A kísérő- programok kö­zül az ese­ménysort szer­vező Pécsi Kul­turális Köz­pont munkatár­sa, Somlyai Jo­lán (képünkön) kiemelte például az Elitkultúra-tömegkultúra című tanácskozást, amelyben többek között mai kultúrafogyasztási szokásainkról, s a baranyai tele­püléseket egyre inkább érintő kulturális turizmusról is beszél­nek az előadók. Lesz konferencia az ómagyar kultúra írásos emlé­keiről, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk esélyeiről, a Waldorf-pedagógia módszereiről, az első (már augusztus 30-án el­kezdődő) nemzetközi tudóstalál­kozón pedig a középkori pécsi egyetem szerepét vizsgálják az egykorú európai szellemiségben. Érdemes a két szeptemberi nyitó­hét ajánlatai közül a kiállításokra is odafigyelni, hiszen jönnek mű­vészek a Pécsi Galériába a testvér- városokból, a 2000 éves várost pedig a Művészetek Házában Csonka Károly fotóművész mu­tatja be, miközben képei mellett kelta, ókeresztény, középkori, oszmán-török és más múzeumi tárgyi emlékek is helyet kapnak. Magyarországon először egy vá­ros lakói közös kiállítást építenek a tervek szerint a Parti Galériá­ban, mindenki jöhet, aki szereti Pécset, és vissza akarja idézni a teljes XX. század atmoszféráját. A több, mint 160 fesztiválprog­ramról Somlyai Jolán elmondta: idén sokszínű és magas színvona­lú lesz a zenei kínálat, különösen ami a dzsesszmuzsikát illeti. A táncos előadások közt a néptánc­tól a flamencóig minden megta­lálható lesz majd, többek között vendégjátékra jön a viharos idő­ket átélt Szegedi Kortárs Balett is. A „finomságok” közé tartozik a Hamlet, amelyet rockopera for­májában hallhat a közönség. Az eseményfolyamban a Dunántúli Napló is részt vesz, idén lapunk székházában lesznek a fórumok és a találkozók. HODNIK I. GY. Koncert az orgonáért Koncertsorozattal segítik a művészek a pécsi zsinagó­ga Angster-orgonájának helyreállítását. Országos rendezvénysorozat ke­retében Pécsett lép fel augusztus 30-án 19 órakor Gregor József, a Magyar Állami Operaház magán­énekese. A pécsi zsinagógában rendezett esten először Horgas Eszter fuvolázik, Rásonyi Lala hegedül, zongorán Mayer Erika játszik. A műsor második részé­ben Gregor József Händel, Men1’ ’ delssohn és Yerry Bock műveiből ad elő. A koncert bevételét a szer­vezők „Az első Angster-orgonáért alapítvány” javára ajánlották fel. A hangszer megmentéséért ősszel a Gryllus fivérek is fellép­nek, és információink szerint több előadás bevételével fogja támogatni a felújítást a pécsi Bó­bita Bábszínház is. h. i. gy. Futnak a képek NAGY IMRE FILMJEGYZETE Producertempó Vannak filmek, amelyeknek nincs szerzőjük. Leginkább talán a pro­ducert lehetne annak nevezni, csakhogy ő nem szerző a szó klasszikus és európai értelmében, hiszen esztétikai kérdések nem foglalkoztatják. Annál inkább a pénz. Filmje nem egyéb, mint üz­leti vállalkozás, amelyhez megbíz­ható mesterembereket szerződtet, ahogy az építkezési ügynök pallé­rokat és fuvarosokat: rendezőt, neves színészeket és operatőrt, aki az egészet lefényképezi és vi­zuális effektusokkal látja el. De a tempót a producer diktálja. Ha a fentiekből indulunk ki, a Tolvajtempó című film szerzője, vagyis az a személy, aki a szerző helyét elfoglalja és onnan dirigál, Jerry Bruckheimer. Eddigi pro­dukciói (Top Gun, A szikla, Fe- gyencjárat, Armaggedon) alapján lehet róla tudni, hogy megbízha­tóan jó technikai színvonalon dol­gozik (dolgoztat), és kizárólag biztosra megy. Ezúttal annyira, hogy egyszerűen újraforgatta Halicki 1974-ben készült Gone in Sixty Seconds című munkáját. Amiben arról van szó, hogy egy erre szakosodott bandának egyet­len éjszaka alatt ötven válogatott autócsodát kell ellopnia egy maf­fiózó megbízásából. Persze, bűnözőket még Holly­woodban sem lehet csak úgy egy­szerűen pozitív hősökké előléptet­ni, ezért a nézők tudtára adják, hogy Randell „Memphis” Raines valójában már évekkel ezelőtt ab­bahagyta az autómeglovasítást, most azért állt mégis a csapat élé­re, mert a maffiózó különben meg­ölné az öccsét. Márpedig a testvéri szeretet az testvéri szeretet, ismeri el a rendőrfelügyelő is, igaz, a mo­rális tisztánlátás kedvéért Memp­his az ő életét is megmenti, és úgy alakulnak a dolgok, hogy hősünk az eseményeket csúcsra járató ül­dözési jelenet végén, öt-hat halál­kanyar és egy szárnyak nélkül tör­ténő repülés után a jó oldalon ta­lálja magát, szorosan a felügyelő mellett. Ő tehát korunk hőse: a megjavult bűnöző. Nicolas Cage játssza, a tőle el­várt színvonalon, de semmi újat nem látunk tőle, igaz, ezt Bruckheimer úr nem is engedé­lyezte volna. Éppen ezért „Nic”- nek el kellene gondolkodnia azon, hogy kalandhős, akciósztár akar-e lenni, mert akkor rendben van a dolog, nagypapa koráig elül- dözgethetik szépen, később még akár producer is válhat belőle. De ha netán vannak még művészi ambíciói is (hogy igen, arra a Hol­tak útja szolgálhat bizonyítékul), akkor a Tolvajtempó után sürgő­sen keresnie kell egy olyan rende­zőt, mint Scorsese vagy David Lynch. Ne feledje, hogy egykor ő volt a Veszett a világ kígyóbőr- dzsekis Sailor Ripley-je! Dominic Senától nincs mit ta­nulnia, ha csak azt nem, hogy kel­lő humorral még egy Tolvajtem- pó-t is lehet vállalni. Csak . kell hozzá egy falánk kutya még, aki a döntő pillanatban lenyeli a slussz­kulcsot, és egy néma hullaégető, aki a történet végén váratlanul megszólal, és ékes angolsággal foglalja össze az erkölcsi tanulsá­gokat. Volt egy belevaló barátnőm... (Nicolas Cage és Angelina Jolié) I t I »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom