Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-12 / 220. szám

2000. Augusztus 12., szombat HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — Strasbourgban pattog a magyar labda Magyarországról 1337-en fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához Az Emberi Jogok Európai Bíróságának működése bizonyítja, hogy bár a világ vala­mennyi államában (ahol igazi demokrácia van) függetlenek a bírák, objektív az igazságszolgáltatás, de azért e függetlenség és objektivitás ellenére is olykor szület­nek téves ítéletek, szegnek meg jogszabályi előírásokat, történik jogsértés. Legutóbb egy pécsi feltaláló, nevezetesen Jandó Béla fordult e pártatlan bírósághoz igazságát keresve, s hogy a meglehetősen hosszan tartó ügyének végére pont kerüljön. Jandó Béla a napokban az internetre is felte­tette egy kanadai honlapra angol és magyar nyelven, Tények és történések a Magyar Lab­da körül címmel a sérelmének történetét [http://sites.netscape.net/jandobela) és pa­naszát, melyet egyébként Starsbourgban 48866/99. sorszám alatt iktattak. A harmadik emeleti uránvárosi lakásban beszélgetünk arról a térbeli logikai játékról, melyet 1982-ben (lassan húsz éve) szerkesz­tett a feltaláló, s melynek a „Magyar Labda” nevet adta. A feltaláló szerint ez a játék a Ta­lálmányi Hivatal és két fővárosi cég hathatós támogatásával illetéktelen kezekbe került és mások örömére kamatozott. De mi is történt valójában? Jandó Béla geológus-feltaláló:- Akkoriban Rubik Ernő nyomdokain töb­ben fordultak bizonyára a különleges szelle­mi játékok felé, s jómagam is megpróbáltam egy olyan logikai játékot szerkesztem, amit korábban senki. Egy sajátos, úgymond bűvös golyót készítettem, amelynek a Magyar Lab­da nevet adtam, s próbáltam megvalósíttatni. A szabadalmi bejelentés után megkeresett egy gyártó cég és piackutatási szerződést kö­tött velem az akkor már „Olimpiai Varázslab­da” névvel nevezett játék tárgyában, hiszen a közelgő 1984-es Los Angeles-i olimpiára kon­centráltunk. Telt-múlt az idő, de nem lett a dologból semmi. A cég azt írta nekem 1982 októberében, hogy a piackutatásuk szerint sem belföldön, sem külföldön nincs kereslet a játék iránt. Már-már beletörődtem volna, amikor értesültem arról, hogy az én ötletem alapján készített olimpiai logikai játéknak mi­Az eljárás menete Aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, annak a kérelmét előbb egy háromtagú tanács vizsgálja meg, s vagy elfogadhatónak, vagy elfogadhatatlannak ítéli meg a beadványt. Határozatuk ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha elfogadható a panasz, a kérelem a héttagú bírói tanács elé kerül, amely ismét foglalkozik az anyag elfogadhatósá­gával, majd megkezdi az eljárást. Az eljárás illetékmentes, de jó, ha a panaszos ügyvéddel rendelkezik, vagy valami­lyen civil jogvédő szervezet segíti. Ilyen a magyar Helsinki Bizottság Emberi Jogi Tanácsadó Irodája, Budapest, Jó­zsef körút 34. A bíróságról angol és francia nyelven lehet még informá­lódni az interneten (http://www.coe.fr). lyen sikere volt, milyen sokat tudtak belőle értékesítem, s hogy a NOB - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság - milyen horribilis bevéte­lekhez jutott e játékból. Természetesen meg­próbáltam utánajárni, bírósághoz fordultam, de mindenhol alulmaradtam. Pedig menet­közben kiderült, hogy nemcsak a játéknak volt siker?, hanem annak a különleges „old­hatatlan kötésnek” is, ami a játék egyes ele­meit összefogta. Mások hasznosították.- Tehát nemcsak az ön ötlete alapján le­gyártott és világszerte értékesített játék hasz­nából hagyták ki, hanem úgy gondolja, hogy a játékhoz kapcsolódó másik találmá­nyát is ellopták?- Valójában erről van szó. De hadd je­gyezzem meg, hogy korábban a pénz nem érdekelt, az erkölcsi sikerrel beértem volna. Most azonban már más a helyzet. Ugyanis tizennégy évig küzdve végigjártam a bírói utakat, egészen, a Legfelsőbb Bíróságig, be­pereltem mind a Találmányi Hivatalt, mert 11 évre felfüggesztették a szabadalmi eljá­rást, mind pedig azokat a cégeket, akik ___ az olimpiai bűvös golyóból kigolyóz­tak, de nem mentem semmire. És ek­kor nyílt meg utolsó lehetőségként Strasbourg- Nem először fordul a strasbourgi bírósághoz sem.- Korábban, a rendszerváltás előtt már írtam levelet, de az ajánlott levél amit feladtam, elkallódott a postán - természetes, hogy visszatartották a pártállam államvédelmi rendőrei -, de később csak eljutottam e fórumhoz.- A magyar államot perli.- Valóban. Mivel minden fórumot végigjártam, nincs más mód. Az a ti- __ pus vagyok, aki nem szokta feladni a harcot, nem szokott beletörődni abba, ha becsapják. Tudom, hogy nem vagyok egye­dül vele, egyre több ember keresi az igazát nemzetközi fórumokon, de van aki belefá­rad és rálegyint. Én nem ezt teszem. Olyan világot élünk, amelyben nem kell az ember­nek kényszerből hallgatnia.- Az internet hogy jutott az eszébe? .- A közelgő ohmpia kapcsán és hallva a NOB egyéb botrányairól. Úgy gondolom az én ügyem is több figyelmet érdemel, s ezért döntöttünk el hozzáértő jogászok tanácsára, hogy nem árt, ha egy olyan honlapra tetetjük fel, amely népszerű és amelyet sokan olvasnak. Hadd tudja meg a vüág, ho­gyan járt a pécsi Jandó Bé­la. Az ügy elévült már, s va­lójában senki sem vonható felelősségre. Az emberjogi bíróságtól is csak annyit vá­rok, hogy némi kártérítést kaphassak a magyar állam­tól. Az internet pedig arra jó, hogy megnevezzem a felelősöket.- Egyébként kicsoda ön? Mondana valamit magá­ról?- Pécsett élek, itt is szü­lettem, ötvenhat éves geo­lógus-technikus vagyok. Rokkantság járadé­kot kapok, élettársammal ketten élünk eb­ben az uránvárosi lakásban. Több találmá­nyom van. Azt szeretném, ha az emberjogi bíróság végre kimondaná, hogy velem szemben jogsértés történt és ezzel erkölcsi és anyagi elégtételt kapjak. De nem csak ez az egy „magyar labda” pattog Strasbourgban, hanem sokkal több. Mint azt dr. Taliódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium emberjogi főosztályának szak­mai tanácsadója említette, valójában 1993 óta tagja Magyarország annak az egyez­ménynek (pontosan 1992. november 5-én ratifikáltuk), mely nyomán országunk polgá­rai panaszait is fogadják Strasbourgban. (A bíróság egyetlen magyar bírája jelenleg dr. Baka András, aki a rendszerváltás utáni par­lamentben képviselő is volt.) Az Emberi Jogok Európai Bíróságához azok fordulhatnak, akik úgy vélik, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében és annak kiegészítő jegyzőkönyvében biztosí­tott jogaikat megsértették. A bíróság nem fellebbviteli fórum a nemzeti bíróságok dön­tései ellen, de többnyire csak azokkal az ügyekkel foglalkozik (olyan panaszokat fo­MAGYAR PANASZOK AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNÁL Beérkezett Elfogadhatatlannak panaszok nyilvánított kérelmek 1993 127 28 1994 146 35 1995 230 61 1996 177 137 1997 143 47 1998 192 69 1999 229 53 2000.1. negyedév 93 14 Összesen 1337 444 Forrás Igazságügyi Minisztérium gad el), melyekben az összes hazai jogor­voslati lehetőségeket kimerítette a panaszos, s az utolsó fórum döntésétől 6 hónap nem telt el. A bíróság a kérelemmel nem foglalkozik ha az névtelen, ha olyan ügyet érint, amit már lényegében egyszer megvizsgált, de el­utasíthatja akkor is, ha nyilvánvalóan alap­talan, ha az említett egyezmény rendelkezé­seivel összeegyeztethetetlen. 1993-tól az idei év első negyedévéig 1337 panaszt nyúj­tottak be magyar állampolgárok, s e pana­szok közül 444-et a magas fórum elfogadha­tatlannak nyilvánított. Az eljárás ingyenes, s akár magyar nyel­ven is a bírósághoz lehet fordulni. Az Igaz­ságügyi Minisztérium internetes honlapján (www. im. hu/emberi-jogok/hogyan. htm) bárki részletes felvilágosítást kaphat erről és az eljárás menetéről. A panasz mindenkor a magyar állam ellen irányul, az államot pedig az Igazságügyi Mi­nisztérium képviseli. A bíróság döntésében vagy igazat ad a panaszosnak, vagy elutasítja a panaszt. Ha igazat ad, akkor intézkedik ar­ról is, hogy a jogsértés miatt mekkora kártérí­tés illeti meg a panaszost. Mint azt Taliódi Zoltán megfogalmazta, egy ilyen ítélet esetén az állam műiden további nélkül, gyorsan kifi­zeti a megszabott kártérítés összegét, ami át­lagban 1 és 5 millió forint körül mozog. A bíróságon folyó magyar ügyek sokaságát lehetetlen ismertetni, de ízelítőnek (és elgon- dolkoztatónak) egy legutóbbi esetről szól­nánk, írásunk zárásaként, tanulságképpen. Egy budapesti hölgy azért fordult a bíró­sághoz, mert 1984-től 1997-ig (!) pereske­dett az igazáért, a helyi tanácshoz, a kerüle­ti bírósághoz, a Legfelsőbb Bírósághoz majd az Alkotmánybírósághoz fordulva, de sehol sem kapott elégtételt. Panasza csak annyi volt, hogy a lakásával szomszédos étterem (bár) zajából és az onnan kiszűrődő étel­szagtól elege van. A strasbourgi bírák azért adtak igazat neki, mert ők is úgy látták mint mi; az ésszerű elbírálási időt a magyar igaz­ságszolgáltatás messze túllépte. KOZMA FERENC MÉSZÁROS ATTILA Hungaroring Nem tudom, tudják-e, de a pros­tituáltaknak nyugtát kell adni­uk a kuncsaftnak. Ezt paran­csolja a maffiatörvény, immár egy éve. Azt is, hogy az örömlá­nyoknak rendszeres orvosi ellen­őrzésen kell megjelenniük. Aki mindezekkel nem rendelkezik, fel is út, le is út, főút. Sajnos, ebben a hajszolt, kékpirulás, korban ilyesmikre nincs idejük. Ez most derült ki, amikor csütörtökön formáli­san is megnyitották a Hungaroring teljes körű szol­gáltatásai közé sorolt Erotic Campinget. Ám a leányzóknál se nyugtatömb, se orvosi igazo­lás. Képviselőjüket egyébként Földi Ágnesnek hívják. Tényleg a földön jár, racionális, remek ellenérvvel utasította el az ad­minisztráció megléte után ku­takodókat: a prostiknak nem volt ideje ezeket beszerezni. Az alkalmi türelmi zónát, peep-show-t, bódékat létrehozó urat Ökrösnek hívják, de ő se csak úgy bámul az új kapura. Mögötte állnak támaszként a lányok és futtatóik, akik máris kilátásba helyezték, hogyha nyugtatömb és orvosi igazolás nélkül legálisan nem működ­hetnek Mogyoródon, akkor majd csinálják az ipart ugyan­itt, ugyanakkor, illegálisan. A futtatóknak egyébként nincs képviselője, név szerint egyikük sem nyilatkozott a hatóságok számukra érthetetlen szőrözé­séről. De ők is egyetértenek a bokrok, alkalmi találkahelyek, a versenypályához közeli bérelt helyiségek használatával. Szó­ba került az egyik versenycsa­pát istállója is, de ezt a felár nélküli egyenes tv-közvetítés miatt a stricik elvetették. Nyilatkozott ellenben az APEH. Az adóhatóság szerint a maffiatörvény hatályba lépése óta máris hat örömlány váltót-. ta ki a megfelelő okmányokat. (Nem tudom, a pécsi lányok is közöttük vannak-e, bár a hat­ba nem sok fér, csak a 6-os mellett többen vannak.) Az adóhatóság azonban akár le is állíthatja a prostitúciónak ezt a teljesen magyar hungaro- ringjét. Ám egyelőre erre ellen­őrei nem kaptak központi uta­sítást. Bár szóvivőjük hozzátet­te: ugyanakkor elképzelhető, hogy kilátogatnak Mogyoródra. Nocsak, hogy kitaláltak a lyukon! MÓCZÁN ZOLTÁN _______________ Du nántúl kimaradt Szó se róla, kellemes kis nyári csámcsognivalót jelent az ubor­kaszezonban az olajügy, élén Nógrádi Zsolt tanúvallomásá­val. Politikusaink remek kis társasjátékot találtak ki hozzá az elhiszem, nem hiszem kü­lönböző változataival. Ha meg­bocsátanak, nem nagyon un­tatnám önöket a részletekkel, hiszen már csak a csapból nem ez folyik víz helyett - érdekes is lenne feketére festett hajat sző­kített olajjal mosni -, engem mindössze Nógrádi egy múlt heti megjegyzése ragadott meg. Nógrádived egyébként nem tu­dom ellenőriztetni, mert pilla­natnyilag felszívódott, mint maga a rengeteg elhörpintett olaj. A futóhomokból kipattant pentitó ugyanis nem keveseb­bet állít, minthogy az olaj­ügyekből származó nyereség kétharmada a politikusok zse­bébe vándorolt. Magyarul szin­te teljesen úgy működött, mint egy törvényes olajüzlet, hiszen egy liter benzin árából is közel kétharmad az állam közbeikta­tásával majdhogynem ugyanott köt ki. (Merthogy autópályákat nem ebből építenek, közutakat sem ebből újítanak fel, az leg­alábbis olyan biztos, mint az, hogy Pintér Sándor szolgálati autója sem az Alföldön fakadt biodízellel megy.) Csak arra gondolhatok, hogy nem min­den zsebbe jutott a megfelelő összeg, ez okozza a mostani közfelháborodást. Ami egyébként igencsak ál- szent, mert az olajügyekben szinte kizárólag Békés, Csong- rád, Bács-Kiskun és a Diósgyőri Acélművek révén Borsod-Abaúj- Zemplén megyét emlegetik. Egyetlen zalai magánhekus nem bukkant fel, hogy tud sző­kített olajról, és a Dunántúl más megyéi sem hemzsegnek a társaikat feldobó maffiózóktól. Ezek alapján például az egyéb­ként is tisztességes baranyai vállalkozóknak nem is volt oka megkenni az egyébként is tisz­tességes baranyai politikuso­kat, rendőröket. Persze engem az üzemanyag pusztán annyiban érint, hogy - sok vállalkozótársamhoz ha­sonlóan - szép nagyfogyasztá­sú keleti (volt szocialista) autó­matuzsálememmel havonta többet autózok, mint a Schumacher-fivérek egy év alatt - legalábbis az APEH felé, pa­píron. Egy öregember emlékirataiból Az ember több, mint hetedik oldal ■ ■ ; HÉTFŐN Riport Peremen innen, szociális hálón túl. Tönkrement há­zasságok, elvesztett munka­helyek, kilakoltatás. Mind­annyiunknak megvan a maga története. Es már ré­gen nem az a helyzet, hogy csak a zűrös előéletű, isko­lázatlan figurák válnak haj­léktalanná Portré Fischer Ferenc pécsi egyete­mi tanár Latin-Amerika szerelmese és kutatója. A neves szakember a német történészeket is lekörözte a német-chilei kapcsolatok vizsgálatában. Most is ép­pen Chilébe készül. Van egy pikáns találós kérdésem: Mi az, amit ha rendszeresen be­kapsz, előbb-utóbb fejfájást, hány­ingert, hasmenést, álmosságot, gyengeséget, hasi fájdalmat, eset­leg hajhullást okoz? Hol felváltva, hol több tünet jelenik meg egy­szerre. S ha mindehhez bőrki­ütés, viszketés, láz és izomfájda­lom is társul, jó ha a bekapkodás- ról lemondunk. Hogy senki ne törje rajta hiába a fejét, ez a dolog a kedves Milurit nevű tabletta, amit az öregembe­rek azért szoktak bekapkodni, hogy ne fájjon úgy a köszvényes térdük kalácsa. S nem is panasz­képpen mondom. Mert engem csak egyik-másik mellékhatás érint, s azok sem mindig egyszer­re. Tudni kell dönteni. Ha igazán kínoz a köszvény, mi az a kis has­menés, hányinger, álmosság ah­hoz képes. Mert nincs az a nagy baj, amit egy még nagyobb feled­tetni nem képes. Ezért a legna­gyobb leküzdésére koncentrálunk. A Norvascra haragszom. Ked­venc orvosom a Megyei Kórház diabetológiáján át akart állítani valamelyik addig szedett tablettá­ról Norvascra. Reggel nyolc óra­kor bekaptam az új gyógyszert a rengeteg többi régivel, s féltizen­egyre olyan pontosan megjött az eszméletlen fejgörcsöm. Szerencsére az orvos azonnal tudta, „ki a hibás”, pirulát cserélt, s másnap már vígan udvaroltam féltizenegykor a nővéreknek. A Renitectől köhögtem és dagadt a lábikrám, gyakran szédültem, a Nifedipin bokaduzzadást, émely­gést, szívszorongatást okozott, a csúcsot a Cordarone tartja, amit szívritmuszavarok kezelésére ja: vallnak. Nálam össze-vissza ugráló pulzust, látási- és légzési zavarokat, álmatlanságot és fáradékonyságot, köhögést, székrekedést, hány­ingert, ízérzési zavart - nesze ne­ked borkóstolás! - okozott. Szeren­csére a tünetek egy részét kellett csak elsorolnom a szívcentrumban, s Zénó doktor azonnal tudta, mit nem szedhetek többet. Nem szadizmusból untatom az olvasót gyógyszerélményeimmel, hanem mert mélyen megrendí­tett, hogy az Országos Egészség­biztosítási Pénztár szociális érzé­kenységű vezetői most előírják, az orvosnak csak a legolcsóbb gyógyszert szabad fölírni. Régebben több orvos is hajla­mos volt, hogy a betegséget gyó­gyítsa, ne az embert. Ma ez sze­rencsére ritkább. De a kultúra mel­lett az egészségügyben is diadal­maskodik a közgazdasági szemlé­let. A fene se akarja itt a betegeket meggyógyítani, legfeljebb azok a balek orvosok, akik a leterheltség­től nem pénzt keresni, de néha még ebédelni sem érnek rá. Gaz­daságosságot akarnak, meg új TB székházat. Vagy lehet, hogy a racionális tör­vények megteremtői nem voltak még betegek. Nem tudják, hogy a vérnyomáscsökkentőtől az orrdu­gulás mellett ödéma is kialakulhat, aztán szedheti a vízhajtót, hogy apadjon a lába, a sok vízhajtó mel­lett Kálium-R-t is zabálhat, külön­ben görcsöl a lába egész éjjel. A sok káliumtól viszont lehet, hogy újra ödémás lesz. S lehet variálni, keres­gélni az olcsó tabletták között. Engem évekig nem bántott a Betaloc, aztán le kellett cserélni. Tíz év után újra bekapok napi hár­mat. Az emberi szervezet nem a formál logika trivialitására épül. A legtöbb ember számára a tej erőt, egészséget ad. Akinek hiányzik egy aprócska enzim a szervezeté­ből, rosszul lesz tőle, de a kefirt kedvelheti, pedig drágább. Az em­ber tán több, mint gazdasági té­nyező. Ám az OEP vezetői valószí­nűleg még nem voltak betegek. De jó az Isten! Majd megveri őket! Aztán persze az is lehet, hogy csak rossz a gyomruk, s a rossz gyomorra Zantacot szedtek. A Zantacról pedig olvastam, hogy bár ritkán, de átmeneti zavartsá- got okozhat. Remélem, hogy csak átmenetit. Bükkösdi László > s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom