Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)
2000-08-10 / 218. szám
6. oldal - Uj Dunántúli Napló HITÉLET 2000. Augusztus 10., csütörtök A pápai nuncius Gyűdön Vasárnap lesz a máriagyű- di főbúcsú, a jubileumi egyházmegyei zarándoknap. A szentmise főceleb- ránsa a pápai nuncius, Karl-Josef Räuber. Már szombaton egész nap követik egymást a szertartások. 10.00 órakor a Németországból hazalátogató grábóciak miséje lesz, 12.00 órakor a veszprémieké. Este 7 órakor a búcsú nyitó szentmisét P. Illés Albert S. J. mutatja be, utána 8.00 órakor gyertyás körmenet a Fájdalmas Anya szobrához. 9 és 10 között szentórák. 11.00 órakor gyertyás keresztút, majd éjfélkor szentmise a zarándokok elhunyt hozzátartozóiért. Virrasztás reggelig. Vasárnap 7 órakor szentmise, 8 órakor a villányi, 9 órakor a sellyei zarándokok miséjét tartják. 10.00 órakor ünnepi nagymise, a főcelebráns a pápai nuncius, Karl-Josef Räuber. Ő mondja a szentbeszédet is. Koncelebrál Mayer Mihály megyés püspök és a papság. Mise után jubileumi műsor következik. Az ünnepi beszédet dr. Hámori József egyetemi tanár, volt miniszter mondja. Ezt kulturális program követi. ■ Emlékeztető A HAVIHEGYRE várják ezen a hét végén is a híveket. Szombaton este 8 órakor virrasztó szentmise lesz. Vasárnap 9,12 és 17 órakor lesz a szentmise. Szentségimádás egész nap. Délután 1 és 2 óra között német, 11 és 15 óra között horvát óra. VASÁRNAP a Belvárosi templomban fél 10-kor kezdődő szentmisén a Lenau Egyházi Kórus énekel. A rádióközvetítés fél 11-kor kezdődik. PÉCSVÁRADON kedden lesz a Nagyfmldogasszony napi búcsú. A 11 órakor kezdődő szentmisét Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. MILLENNIUMI EMLÉKFA. A pécs-kertvárosi református gyülekezet augusztus 20-án, vasárnap a fél 10-kor kezdődő istentisztelet után rövid ünnepség keretében emlékfát ültet a templom előtt. SÁTORTEMPLOM. A Pécsi Baptista Gyülekezet millenniumi rendezvénysorozatot szervez a volt Bajcsy-laktanya mögötti területen, a Boross István utcában sátortemplomot állít, ahol augusztus 19-től 27-ig mindennapos istentiszteletekre várják az érdeklődőket felekezetre való tekintet nélkül. ■ A pécsi máltaiak Ritkán hallani őszintébb és szebb elismerést. Azt mondja Gisela Megdehl: kilenc éve dolgozom együtt a pécsi máltaiakkal. Kimagasló az a fejlődés, amit a szervezeten belül látunk. Fenntartás nélkül építünk rájuk.- Amikor Németországban azért dolgozunk, hogy támogassuk őket akár eszközökkel, akár pénzzel, teljes meggyőződéssel mondjuk: amit a máltaiaknak adunk, az valóban hatékonyan hasznosul. Ez adja nekünk a biztosságot, egy kicsit az erőt is, hogy tovább csináljuk. Gisela Megdehl a Csilla von Boeselager Alapítványnál az Europa-Hilfet képviseli. Évente jön Magyarországra, kettesben a férjével. Hangsúlyozza: csak egyszer. És sosem javasolnak, sosem kémek. A kezdeményezések nem tőlük indulnak ki. De tevékenységük meghatározó. Pécsett a Csilla-ház sérült gyermekek otthona. Kezdettől itt voltak hol berendezési tárgyakkal, hol tolószékekkel, aztán játékokkal és az udvar kialakításánál.- Mi városi, illetve regionális méretekben gondolkodunk, s a hangsúlyok Miskolc és Pécs között nagyon eltérőek. Itt az ifjúsági munka, a betegellátás került előtérbe. A központokban elmondják, milyen kezdeményezések vannak, illetve mi változás történt a térségben. Aztán elmegyünk, megnézzük együtt, milyen lehetőségek nyílnak a mi számunkra, amit támogatni lehetne.- Most például?- Bicsérd. Van ott egy fiatal pap Romániából, már egy éve. Azt mondta, nagy neki a plébánia épülete, erdélyi fiataloknak akar helyet teremteni. Én nagyon jónak tartom, ha a magyarok most indirekt módon segíteni tudnak a romániaiaknak azzal, hogy gyerekeket itt nyaraltatnak. Hazamegyünk, reklámot csinálunk -, erre lesz pénz. Karlheinz Przybysz a feleségével ugyancsak hétfőn érkezett a máltaiakhoz.- Véletlen egybeesés, bár találkoztunk már a Csilla-ház avatásánál. Bochumban az idősek otthonát vezetem, itt pedig megpróbálok segíteni az otthonok korszerűsítésében. Az eredmény: Somberekén, Bólyban, Pécsváradon és Pécsett 300 ágy nekik köszönhető.- Most a máltaiak tervezett játszótere érdekel. Majdnem biztos vagyok benne, hogy a guterlohi egyházközséget meg tudom nyerni ennek a létesítménynek. De nagyon pontosan kell látnunk, mire van valóban szükség. A másik, amit eredményesen csinálunk, a szakemberek cseréje. Hat munkatársam volt két hétig Siklóson, most a siklósiak jönnek hozzánk. A magyarok elkötelezett, jól képzett, hozzáértő szakemberek. Somberekén például azt tapasztaltuk, hogy az idősek majdnem mind részt vesznek valamilyen munkában: a kertben, a konyhában. Látják: fontosak, szükség van rájuk. Pécsre ágyakat hoztunk. Mielőtt felállították őket, rendbe tették a padlót és a szobákat kifestették. Nagyon jó benyomást keltett. Pécsváradon azt mondták, húsz ágy kell. És mi még? Mert nem csak az ágy fontos, a miliő is, az otthoni kis élettér. Megdehléktől megkérdeztük, hogyan kerültek az Europa-Hilfe-hez.- Egyszerű. Amikor a férjem nyugdíjba ment és volt időnk, átgondoltuk, mit tehetünk mi azért, hogy ne legyen első-, másod- és harmad- osztályú Európa. Úgy döntöttünk, időnket keleten fektetjük be, hogy segíthessünk. ______________________________________________________________B^J. Általában? Amíg valamiről „általában" beszélünk, megpróbáljuk körvonalazni a témát, bemutatni annak hátterét, körülményeit. Ez így helyes. Mindenki tisztában van azzal, hogy ilyenkor a „teljesség igénye nélkül" szólunk, - ahogy el is mondjuk ezt, biztosítandó önmagunkat, nehogy szemünkre vessék hiányosságainkat. Minden beszélgetésben, tudományos értekezésben vagy cselekvésben azonban el kell jutnunk arra a szintre, ahol már felelősségünk tudatában nyilatkozunk, olyan értéket kínálva, amiből érdemes meríteni hallgatóinknak. Mert az „általános” bevezetés csak a kezdet lehet, s kell, hogy kövesse valami, az, amiért megszólaltunk. Egy előadáson vagy életen át végighúzódó általánosság inkább ködösítés, az igazság eltakarása, semmint annak kimondása és megélése. Ez a tisztességtelen „szembekötősdi” megcsalja embertársainkat, hiszen ígértünk, s ők vártak valamit - aztán csak az idejüket pazarolták ránk. Bűn, ha valakit megfosztunk idejétől, elzárjuk előle lehetőségeit. Bűn, ha eltékozoljuk saját lehetőségeinket, s a felszínesség útvesztőjébe keveredve nem jutunk el kitűzött célunkhoz. Utólag szoktunk „megvilágosodni”, s visszatekintve már tudjuk, mit kellett volna másként tennünk. Egyszer majd átlátjuk azt, amit ma még - Szent Pál szavai szerint - tükör által homályosan látunk. Egyszer majd közvetlenül szemlélhetjük mindazt, amiről ma még csak közvetett ismereteink vannak. S akkor - ma úgy mondanánk - szorongó szívvel gondolunk a múltra, azaz a mai jelenre, amikor módunkban állt (volna) másként, nagyon másként cselekedni. Akkor már nem tudunk változtatni eredményeinken. Ma azonban még igen. Ma várják tőlünk a megfelelőbb, elmélyültebb és tudatosabb tetteket, melyek konkrét segítséget nyújtanak, melybe bele lehet kapaszkodni, mely előbbre viszi mások ügyét -, s általa a sajátunkét is. Ezt várják tőlünk, ha színre lépésünkkel jelzést adunk: szólni és tenni kívánok, figyeljetek! Ha ezt mégsem követi a tény, a tett, az, amire a másik indulni, lépni, támaszkodni merészel, akkor ez csak szónoki fogás volt, s a magamutogatási vágy egy kísérleti formája -, s ez bűn: a másik megcsalása. ínséges korunkban, mikor oly sokan elbizonytalanodottnak érzik magukat, bűn csak elhúzni a mézesmadzagot, bűn a felkeltett reményt nem pontosítani, illetve a kapaszkodni vágyót magára hagyni. Ezért aki átérzi a tettek súlyát és a súlytalanság kockázatosságát, az nem meri felcserélni a szeretetet a szerétéiről szóló beszéddel, a békét a béketárgyalással, az elkötelezettséget az üres frázisokkal. Ahogy a feleség nem elégszik meg azzal, ha férje - külsejét tekintve - úgy „általában” szereti őt, hanem munkáján kívül a szívét is kéri tőle, a férjnek sem megnyugtató, ha élete párja csak többé-ke- vésbé egy ővele. A szeretet „viszonylagossága” miaá, „sajátos" értelmezése mialt kevés az igaz barát, és sok a magánytól megrendült, menekülő ember. Szavaink tartalmatlansága miatt nem tudunk bizalommal tekinteni egymásra. Ezért hiú ábránd a munkahelyi kollegialitás, és a szó eredeti értelmében vett kommunizmus, a kom- múnió, az igaz egység: a gondolat, a szó és a tett egysége, egy-egy emberen belül és az emberek között. Vagy mégsem? Van, aki képes áttömi félelmeink védelmi rendszerén? Van, aki képes lebontani évszázadok megkeményedett falait? Ő, aki a Szeretet teljességet így hívta magához az elcsigázott embereket: Jöjjetek hozzám mindannyian, akik elfáradtatok, s az élet terhét hordozzátok. Én felüdítelek benneteket. - S amit Ő adott, az a szívbe hatolt, átjárta azt, s létre hozott valami újat. Azt, amit ember nem adhat: a látásnak és birtoklásnak azt a mélységi dimenzióját, amit szavakba önteni alig tudunk, megtapasztalni, megélni azonban igen. Persze, olyan „általában” tapasztalható hozzáállással aligha. Csak ha mindent beleadunk, és mindent átveszünk. Magunkat nem féltve, szívünket megnyitva, valódi egységet alkotva Vele. Garadnay Balázs Pontiller emlékünnepség Egyenesen Szentegátra érkezik hály megyés püspök mondja. Az szombaton a pápai nuncius P. emlékünnepségen részt vesz a Edmund Pontiller bencés szerze- lambachi kolostor priorja, Vár- tes, a hitlerizmus áldozata emlé- szegi Asztrik pannonhalmi főkének szentelt ünnepségre. A 10 apát, Semjén Zsolt helyettes álórakor kezdődő szentmisének lamtitkár és az 1945-ben kivég- Karl-Josef Räuber a főcelebrán- zett szerzetes rokonsága, sa. A szentbeszédet Mayer Mi- __________________________ * „K erestem egy nyugodt helyet. Ahol közel a természet, ahol béke van, ahol még lehet élni és dolgozni. Ezt Orfú'n meg is találtam már több, mint egy évtizede. De találtam még valamit, ami nélkül azért nem lenne teljes a boldogságom. A Szalon Sört. És azóta ragaszkodom hozzá, mert része a tájnak és már része az életemnek is. Ez tuti komoly, tudják nem szoktam viccelni!" HARANGSZENTELÉS BOLYBAN. Új harangot emeltek fel a hét végén a katolikus templom tornyába. A 330 kilós harangot Pavlekovics Ferenc püspöki helynök áldotta meg. fotó: lmifer László
