Új Dunántúli Napló, 2000. augusztus (11. évfolyam, 209-239. szám)

2000-08-10 / 218. szám

2000. Augusztus 10., csütörtök HÁTTÉR - RIPORT Az idősgondozás nem Jövőre fél évszázados lesz a szederkényi Időskorúak Otthona. Egyelőre ideiglenes működési engedély alapján dolgozik, de Futó Kálmán igazgató a jövő felé hajtja az intézetet. Ahol - olvasható az egyik legutóbbi pályázati anyagukban - „az oktatás, nevelés és képzés segítségével némi javulást érhetnénk el lehangoló mortalitási és morbiditási mutatóinkban.” Az otthonlakók közül majd’ minden tizedik hal meg egy-egy évben. Volt, amikor ennél sokkal rosszabb volt a halálozási arányszám.- Úgy gondolom, néhány hónapon belül megkapjuk a végleges működési engedélyt, miután eleget tettünk az akkreditációs felté­teleknek - mondja Futó Kálmán (képün­kön). - Az ideiglenes engedély egyébként nem kivételes, mert a megyei önkormányzat összes szociális intézménye egyelőre ilyen alapon működik. A baranyai Közigazgatási Hivatal három pontban emelt kifogást. Zsúfoltnak találta az intézményt, nem volt elég szakápoló és képzettségük is hiányos volt, illetve rossz volt az arány az idős koruk miatt gondozás­ra szoruló lakók és a függő betegségben szenvedők között. Ezeken kellett változtatni a szederkényi otthonban. Volt itt már komoly verekedés is, az egyik intézeti dolgozó férje orvosként éjszaka varrta össze a felszakadt fejbőröket. Hol nin­csenek ilyen összetűzések, ahol idős, a be­zártságtól, a saját otthon hiányától, az évti­zedek ideggyengítő harcaitól könnyen ki­robbanó emberek élnek együtt?- Az időskori gondozás nem örömforrás - fogalmazza meg az igazgató. - A ránk bízott generációk biológiai elhasználódása kóros mértékű. Sok minden robbanthat ki vitát. Csak egy példa. Minden évben négyszer tar­tunk lakógyűlést. Ilyen alkalmakkor nem­ritkán kifogásolják a magasabb nyugdíjjal rendelkezők, hogy nekik miért kell fizetniük azért, amit mások ingyen kapnak meg? Havonta 25 ezer forint a gondozási díj, amit egy lakónak fizetnie kell és közel 60 százalékuk ezt állni is tudja. Ellátásuk ennyi idő alatt 70 ezer forintba kerül. Ebből az élelmezés viszi el a legtöbbet, tízféle diétás étel készül a konyhán. De - panaszolja Futó Kálmán - a gyógyszergyártók példátlanul mohók és agresszívak. A házirendből Az intézet jelenleg a normatív támogatás­ból él, amit a tulajdonos megyei önkor­mányzat kap meg - évente és lakónként kö­zel 390 ezer forintot -, és told meg a támoga­tás tíz százalékával. Jelenleg 75 lakója van az otthonnak.- Említette, hogy lehangoló a halálozási mutató.- Volt rosszabb, még a gázfűtés bevezeté­se előtt. Akkor megközelítette a húsz száza­lékot.- Ki temeti el a pénz és hozzátartozó nél­kül elhunyt gondozottakat?- Az intézet. Ingyen kapjuk meg a helyi önkormányzattól a ravatalozót, s kedvez­ményt adott a temetkezési vállalat. Talán furcsának hat, de kénytelenek voltunk oly módon is gondoskodni a jövőről, hogy 36 urnahelyet megvásároltunk a szederkényi temetőben.- Sok lakójuknak nincs hozzátartozója?- Minden évben egyszer rendezünk egy hozzátartozói fórumot is. Erre sajnos elvét­ve jönnek csak el gondozottaink közül né­hányhoz...- Amikor az otthont 1951-ben megnyitot­ták, húsz volt a lakók száma - meséli Fauszt Józsefné gazdasági vezető, aki 1962 óta dol­gozik az intézetben. - Akkor még volt 30 hold földünk is, önellátó gazdaságként mű­ködtünk, búzát, árpát, kukoricát termel­tünk, állatokat tartottunk, szőlőt művel­tünk. A húsz fő azonban csak pár hónapig volt, attól kezdve fokozatosan nőtt a lét­szám, amíg csak el nem értük a 100 ágyat. Most már csak hét hektárunk van, azt is bér­be adtuk a belvárdgyulai tsz-nek. A környék falvaiból is jönnek lakók, je­lenleg 40-en vannak a várakozók listáján.- A helyi önkormányzatoknak az az érde­kük, hogy az ellátásra szorulókat kiemeljék a saját ellátási körükből, és rábeszéljék a szoci­ális intézeteket, hogy idős lakójuk csakis ezekben gondozhatok. A helyzet 2000. janu­ár l-jétől változni fog, mert attól kezdve ma­gával az érintettel köt szerződést az intézet.- Most tulajdonképpen én törvénysértő vagyok - ecseteli a helyzetet Futó Kálmán. - Ha valaki az otthon lakója lesz, többek kö­zött sérül a szabad orvosválasztási jog. Jog­sértő vagyok akkor is, amikor egy íven átve­szem a gondozotta­ink nyugdíját, holott a törvény szerint neki kellene, ha másként nem megy, az ágyá­nál is kézbesíteni, legalábbis az ombudsmani hivatal véleménye szerint. Nincs összhangban a jogszabállyal, ha én vonom le a megérke­zett nyugdíjból a gon­dozási díjat, ám meg­lehet, egyébként né­hány esetben nem jutnánk hozzá. Csak­hogy mondjon valaki egy járható utat e sza­bálytalanságok kizá­rására! Akinek azonban nincs nyugdíja, az inté­zet minden szolgáltatásához - a ruhaellátás­tól a gyógyszerig - ingyen jut, zsebpénzként pedig a mindenkori öregségi nyugdíj 20 szá­zalékát kapja meg. A szederkényi otthon jövője egészen más lesz, mint amilyen jelenleg. Az elképzelés szerint - csaknem biztosra vehető megvalósí­örömforrás tása - már a jövő év elejétől a költségvetési in­tézmény nonprofit szervezetként, közhasz­nú társaságként működik tovább. Az egysze­mélyes kht. ügyvezetője Futó Kálmán lesz, aki az előnyöket így foglalja össze:- Életminőségben és komfortfokozatban többet tudunk adni gondozottainknak. A tervezett saját bevételek lehetővé tehetik, hogy akár 10 százalékkal emeljük az egy fő­re eső napi 300 forintos étkezési kvótát. Tá- gabb lehetőségünk lesz külön-külön figyel­ni mindenkire. Megszűnik az a félelmünk, hogy az év vége előtt elfogy a gyógyszerke­retünk...- Milyen bevételekre számíthat a kht. ?- Mi kapjuk majd meg a közigazgatási hi­vataltól a normatív támogatást. Megjele­nünk a vállalkozási piacon, a helyi önkor­mányzat felé jeleztük szándékunkat a szoci­ális étkeztetés átvételére, jfc a nyugdíjasok klubjának működtetésére, a család- segítő szolgálat, illetve a Pjgf |*P JK{ házigondozás ellátására. Ezekkel további három MBjí normatív támogatást ve- hetünk át, ami például csak a nyugdíjasklub ese- BBUMBI tében tagonként 95 ezer forint egy évben. Állandó adományozási szerződést szeretnénk kötni a legnagyobb 200, Magyarországon működő céggel. Bizonyos költségeink után áfa-visz- szatérítéshez jutunk, ettől eddig el voltunk zárva. Röviden úgy fest, hogy bevételeink stabil működést eredményeznek majd.- Amit most elbír egy költségvetési szerve­zet, azt nem biztos, hogy elbírja egy kht.- A szaklétszám nem változhat, a kisegítő­ké igen. A minisztérium szerint egy takarító ezer négyzetmétert kell ellásson. Nálunk hét takarító van és 3000 négyzetméter takarítan­dó felület. A kisegítő szolgálatokat privatizál­nunk kell. A három karbantartó egy évben 3,5 millióba kerül, ennek harmadából is el le­het látni a feladatot. A lényeg, hogy 13 fős lét­számleépítéssel kell számolnunk. Az intézetben futószalagon készülnek a pályázatok. Az igazgató számítása szerint közel fele eredményes. Egy részük nem csak a gondozottak, de a dolgozók érdekeit „ is szolgálja. Miközben több egészségügyi ‘ intézményben vírusfertőzések vannak, nem zárható ki, hogy a szederkényi otthonban is felütheti a fejét egy fertőzés. Márpedig erre a lehetőség szinte adott. Három vizesblokkon belül négy fürdési hely van. Az egyikben a 24 szakdolgozó együtt zuhanyozik, tisztál­kodik a gondozottakkal. Ez a gyakorlat rejti magában a veszélyt, s ezt is pályázati pénz­ből akarják felszámolni. Kétmillió forintot nyertek, a 35 százalékos önrészt a megyei önkormányzat biztosítja.- És kellene egy büfé is - bővíti a hiánylis­tát az igazgató -, és ezt meg is csinálom! Azért, mert az itt élők komfortérzetét erősíti egy üveg sör, egy kis könnyű bor, vagy bár­mi, amit üyen helyen megvásárolhatnak, ez pedig végső soron egészségjavító tényező.- A kht.-vá alakulás a gondozási díjat érinti?- Semmiképpen. Díjat csak akkor lehet emelni, ha a szolgáltatás minőségének szín­vonala indokolja, s éz a piaci versenyben is megállja a helyét. MÉSZÁROS ATTILA „A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti a jogosultat, ha nyugdíj- szerű vagy egyéb munkajövedelemmel nem rendelkezik, kész­pénzvagyona, térítési díj alapjául szolgáló ingó vagy ingatlanvagyo­na, tartásra, gondozási díj fizetésére képes és kötelezhető hozzá­tartozója nincs. Az ingyenes ellátásában részesített gondozott zsebpénzre, költőpénzre jogosult. Amennyiben a jogosult havi rendszeres jövedelméből a térítési dí­jat teljes egészében nem tudja megfizetni, a fenntartó határozatot hoz az alábbiak szerint:- az ellátást igénybe vevő készpénzvagyona vagy ingatlanvagyona,- ennek hiányában a tartásra képes és köteles hozzátartozó jöve­delme terhére. A megállapított személyi térítési díj 20 százalékát kell fizetni:- kórházi ellátás idejére,- az intézményvezető írásbeli engedélye alapján öt napnál hosz- szabb távoliét esetén.’’ Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — MÉSZÁROS ATTILA Melegedés Már megint Eger! A minap az­zal hívták fel magukra a figyel­met, hogy váruk restaurálása érdekében kaparós sorjegyet le­het vásárolni. Most pedig az embereket bizonyos mértékig a markukban tartó kemény cégek egyike lépett a színre - enged­ménnyel. Nagy szó ez, mert a közszolgáltatók erre eddig pél­dát nem nagyon mutattak. Ki várná ezt a hőszolgáltatótól, amikor mást se hallani - és Pécs miért lenne kivétel? -, mint­hogy mennyi a kinnlevőségük, milyen nehéz ezek megfizetteté­se az adósokkal. Sőt van már olyan társaság, amelyik ilyen esetekre behajtókat alkalmaz. És akkor Eger! Bizonyára szidják ott is a cég emberei azo­kat, akik nem fizetnek a hőszol­gáltatásért - negyedmillárd fo­rinttal tartoznak -, ám a válla­lat úgy döntött, figyelmet fordít azokra is, akik viszont rendsze­resen és pontosan kiegyenlítik a számlát. Öt százalék kedvez­ményt kapnak, ami a számítá­sok szerint évi 4-5 ezer forintos megtakarítást eredményezhet. Annyi biztos, Pécsett nem annyian élnek, mint Egerben, s az is, itt jóval többen veszik igénybe - mi mást is tehetné­nek - a hőszolgáltatást. Ebből következően nálunk jóval több az adós, sokkal magasabb ősz- szeg az adósság. Bár tegyük hozzá: Egerben az éves díj egy átlagos lakás esetében meleg­vízzel együtt valamivel több mint 60 ezer fölött mozog - ez is több Pécsett. Viszont többnek kell lennie akkor a pontosan fizetőknek is. Az ember a farkasvilágban azt várná, hogy a fűtésdíj-emel- kedés egyik összetevője éppen a behajthatatlan kinnlevőségek­ből ered. Vagyis bűnhődnek a vétlenek is, amikor mások ha­nyagsága miatt többet kell fi­zetniük. Ezért kelt meglepetést az egri önkormányzat tulajdo­nában lévő részvénytársaság húzása. Vélhetően egyedül álló döntés a szolgáltatási spekt­rumnak ebben az ágában, mert 4-5 ezer forintos megtaka­rítási lehetőséget egyébként mi­ért kürtölne országgá a sajtó? Nem lenne baj egyébként, ha Pécsről, más baranyai városból felröppenő hasonló hírt Eger­ben olvasnák némi irigységgel a hőszolgáltatás-függő polgá­rok. DUNAI IMRE _________________________ Fe lvonulási terep Kráán kötött ki egy kis hajó me­nekültekkel zsúfoltan. A fabár­kán 185 férfi, 52 nő és 97 gyerek tartózkodott: afgánok, illetve kurdok. Szicíliára akartak ha­józni, de elfogyott a vizük. Calabriánál az olasz határőrök két ócska halászbárka illegális bevándorlóit mentették ki a hul­lámok közül: 250 férfit, 31 nőt és 38 gyereket. Ám ez az üzlet minket sem kerül el. Nyolc iraki és egy iráni férfi Törökországban egy embercsempész szervezetre bízta magát. Fejenként 2000- 4000 dollárt kellett fizetniük. Az embercsempészek Drégelypa- lánk és Hont térségében tették ki őket a kamionból azzal, hogy Németországban vannak. Már­pedig az onnan majdnem olyan messze van, mint a magyaror­szági romák számára az euró­pai uniós Strasbourg. És ez csak néhány példa az eddigi augusztusi esetek közül. Ez a kiscsoportos népvándorlás megállíthatatlannak tűnik. Nemcsak a jobb életről való ál­modozás táplálja, hanem a szervezett bűnözés és az illegá­lis foglalkoztatók érdeke is. Az újabban leginkább célba vett Olaszország hatóságai azt felté­telezik, hogy a Kelet-Közép-Eu- rópán át az EU-ba igyekvő me­nekültek utaztatását a kínai, az orosz és az ukrán maffia szerve­zi. Belső-Ázsiából egy személy­nek 10-11 ezer dollár a tarifa. Tehát egy ilyen utas aligha a tűrhetetlen szegénysége miatt indul vándorútra. Csodavilág­gal hitegetik őket. Azokkal a ro­mániai nőkkel is ezt tették, akik úti okmányok nélkül Olaszor­szágba igyekezve a közelmúlt­ban a baranyai határszakaszon buktak meg. Valakik azt mond­ták nekik otthon, hogy a napfé­nyes Itália fellobogózva várja dolgos kezüket, lábukat... A legfejlettebb országok által diktált globalizáció mellett rej­tőzködve egyre inkább működik ez a sajátos másik. Nehezen összeszoktatható kultúrákat, szociális szinteket és igényeket, járványokkal fenyegető mikro­szkopikus élőlényeket kever bele a büszke európai civilizációba, amelyet máris megfertőzött az idegengyűlölet. Védőművek, il­letve ostromárkok készülnek. S nekünk ebben a küzdelemben alighanem megint az.„ütközőál­lam és felvonulási terep" hálát­lan szerepe jut. HIR5CHFEU 5 SZALONSÖR po‘ PIV0VR8» [DIOflltAftJKO DP'JjTVO! PANNÓNIA pécsi! I0KPÖZDE 1970 1972

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom