Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-06 / 183. szám

2000. Július 6., csütörtök KÖRNYEZE TVÉDELEM Uj Dunántúli Napló - 9. oldal Oldalszerkesztö: Szélvíz FAÖNTÖZÉS PÉCSETT. A belvárosi részben, amennyiben folytatódik a szárazság, hamaro­san megkezdik a mintegy negy­ven hárs és kőris öntözését. Több mint egy évtized után most kell ismét a fákat a tövük­ben locsolni. Az élővizek is megérzik az aszályt. Például alig buzognak a Pogány-vülányi víz­folyás szökédi oldalágának for­rásai. A pellérdi vízmű közelé­ben pedig egy vízfolyás erősen algásodik, és zöldes, nyákos be­vonat borítja a vízfelszínt - ne­hezítve az oxigénfelvételt, (cs) NÉMETI MADARAI. A Puszta malom-dűlőben tíz fészekben is örvös galambok költenek. A madár roppant félős és ha meg­zavarják a tojáson ülés közben, akkor örökre elhagyja otthonát. Nem véletlen, hogy Jung Ká­roly mező- és vadőr védi a terü­letet. A nagy testű vadakat elte­reli, az erre járó embereket pe­dig megkéri, hogy halkan ha­ladjanak át a veszélyeztetett szakaszon. (cs) BARANYÁBAN ALIG van gombafelhozatal az erdőkből és a mezőkről a piacokra. A pécsi vásárcsarnokban április vége óta hetente mindössze egy-két árus jelenik meg. Eddig csak ró­ka-, galamb-, őzláb- és keserű gombát, valamint vargányát kí­náltak a gyűjtők, fajtánként leg­feljebb néhány kilót. A példá­nyok többsége csenevész. ___________________________________(CS) A tanösvények országútjain Kényelmesek, tanulságosak, mindenki számára járhatóak cél itt is az, hogy az ide látogatók megis­merkedhessenek a Gemenci-erdő életé­vel, növény- és ál­latvilágával. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a tanösvény 2,4 kilométer hosz- szú (általában jel­lemző, hogy ezeket a sétautakat úgy alakították ki, ne je­lentsenek nehéz tú­rát még a gyakorlat­lan természetjárók­nak se). A kisvasút végállomásától in­duló és oda vissza­érkező útvonalon hat információs táb­la tartalmazza Ge­menc történetéről, földrajzáról, nö­vény-, és állatvilágá­ról az ismereteket, illetve tájékoztatnak az úgynevezett erdei haszonvételi formák­ról az elmúlt századokban, Gemenc jelené­ről, az itteni természetvédelmi eredmé­nyekről. Gemenc, pontosabban a Bárányfoki tan­ösvény meglátogatására már az első napon több mint százan vállalkoztak. Vannak azonban már nagyon „bejárt” tanösvények is, s ezek között a pálmát - ami a látogatók számát illeti - Abaliget viszi el. Tapasztalha­tó egyébként, hogy az amúgy is idegenfor­galmi, turisztikai célpontnak számító neve­zetességek közelében a tanösvényeknek több a látogatója. A barlang közelében kiala­kított sétaúton éves átlagban közel 50 ezer ember megy végig, de nagyon sokan látogat­ják a Kelet-Mecsekben kialakított geológiai tanösvényt is. Az utóbbi terület földtörténe­tét, a különböző kőzeteket is bemutató úton 30-40 ezer látogató ismerkedik a természet értékeivel, varázslatos múltjával. Tanulásra és pihenésre egyaránt lehetőséget nyújtanak FOTÓ: M. A. Készen van az említetteken túl a Du- na-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság terüle: tén a barcsi, a paksi ürgemezőn kialakított, a drávaszentesi és a tettyei tanösvény is. Most folynak a munkálatai a Bátaszékhez közeli nyéki Holt-Dunán létesítendő tanös­vénynek. Itt - ugyancsak a WWF Magyar- ország szakembereivel közösen - egy ma­dárfigyelő tornyot is építenek, illetve el­képzelhető, hogy a kedden megnyitott bá­rányfokit is meghosszabbítják. A hosszabb távú tervek pedig számolnak azzal, hogy az eddig viszonylag feltáratlan Dráva-ártér területén is újabb tanösvénye­ket alakítanak ki. Mindez együtt a Dél-Du- nántúl jelentős részét lefedő úgynevezett zöldturizmus fejlesztését, fellendítését, il­letve a természet megismertetését szolgáló infrastruktúra egy fontos szeletének bizto­sítását eredményezheti. Rövid időn belül elérheti a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési te­rületén a tízet a tanösvények száma. A legújabbat kedden adták át Gemencen, a bárányfokit. A tanulást és természet- járást egyaránt szolgáló létesítmények után nagyon nagy az érdeklődés. A leg­látogatottabb közöttük az Abaligeti- barlang közelében kialakított ösvény. Baranyai körkép Szomorú aktualitás, hogy ezekre a tanösvé­nyekre nem csak népszerűségük hívja fel a figyelmet, hanem esztelen rombolásuk is. A bárányfokit megelőzően adták át június elején Pécsett, az Erőmű Rt. és a DDNPI ál­tal közösen, a rekultivált zagytározók he­lyén kialakított tanösvényt. Értékes, vonzó és gazdag élővüágot rejtő területen vezetett a táblákkal, magyarázó szövegekkel, térké­pekkel ellátott ösvény. Mint arról lapunk­ban is beszámoltunk, átadása után két nap­pal már tönkre is tették a létesítményt, ez­zel nem csak egy 6-700 ezer forintos beru­házást nullázva le, de elvéve a lehetőséget a nagyvárosban élők elől, hogy különböző élőhelyek - bokros-cserjés, vizes - növény- és állatvilágát közvetlen közelről láthassák. Még most is tanakodnak az erőmű és a DDNPI szakemberei, mi le­gyen a jövő: érdemes-e még egyszer próbálkozniuk a tanösvény kialakításával, vagy fogadják el riasztó tényként, hogy a vandálok az újat sem Wmélnék. Az ezen a héten átadott tanösvény szerencsére nem tartozik ebbe a körbe. Mint Varga Zsolttól (kis képün­kön), a nemzeti park őrszolgálat-vezetőjé­től megtudtuk, kiváló helyen alakították ki a létesítményt.- A gemenci szabadidőpark és a Trófea Múzeum szomszédságában van az új bá­rányfoki tanösvényünk. Igazgatóságunk, a Gemenc Rt. és a WWF Magyarország mun­katársai közös munkájának eredménye. A Rájaetetés Budapest Koraitokat, cápákat, rájá- kat is lehet látni Budapes­ten. Mindez közel 2 millió liter tengervízben. A „cseppnyi óceán” és sok la­kója egy különleges létesít­ményben várja a látogató­kat. A Tropicarium- Óceanárium júniusban nyílt meg. Közép-Európa egyetlen ilyen különlegessége, legközelebb hozzánk óceanárium Olaszor­szágban van, kicsit távolabb Spanyolországban, illetve Svéd­országban. Több nincs is, az utóbbihoz azonban az épülő bu­dapestinek sok köze van, mert a stockholmit egy magyar tulajdo­nos üzemelteti és sok állat érke­zik innen Magyarországra. Közel 3000 négyzetméteren az egzotikus állatvilág számos képviselőjét láthatjuk. Vannak itt selyemmajmoktól kezdve aligá­torokon át homoki tigriscápákig a világ számos élőhelyéről kü­lönleges élőlények. Sőt, néhol különlegesek a velük való talál­kozás lehetőségei is. Mód van például a ráják etetésére, és a ha­talmas, 1,4 millió literes cápame- denGe alatt egy átlátszó alagút ve­zet át. A cápák egyébként Flori­dából érkeztek. Mint megtudtuk, hetente egyenként 10 kilogramm tengeri hal az ellátmányuk. A tengervíz lényegében nem tengervíz lesz, hanem az 1,4 millió liter „csapivízhez” alkal­manként közel 40 tonna külön­leges, Németországban gyártott sót kevernek. Különleges lakhelye van az aligátoroknak. Párás, meleg, nö­vényekkel telenőtt vízivilág az otthonuk, s ezt a környezetet alakították ki a jelenleg másfél méteres, de ennél jóval na- gyobbra növő hüllőknek. ■ Ahol tó születhet Nagyon kedvezőek a körülmények Helesfa közelében, hogy a Bükkösdi-vízre „fűzve” egy nagy víztározót lehessen ki­alakítani. Létesítését nem csak a lehetőségek kínálják, de vízgazdálkodási szempontok is indokolják. Helesfa Már 1985-ben elkészült egy beru­házási program keretében az a terv, amelynek kismértékben mó­dosított változata alapján ma is kialakítható lehet az új tározó.- A Bükkösdi-víz mellékágak­ban gazdag vízgyűjtőjének ez a része a Mecsek és a Zselic hatá­rán fekszik - kaptuk a tájékozta­tást Márk Lászlótól (képünkön), a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgató­ság osztályvezető-helyettesétől. - Közel 100 négyzetkilométeres te­rületről van szó, ahol a tározó ter­vezett kialakítása esetén mintegy 65 hektáros vízfelületű, nagyjá­ból másfél millió köbméter térfo­gatú tó lehetne. Ez csaknem ak­kora, mint a Pécsi-tó. A szakembertől azt is megtud­tuk, hogy a nagy esésű mellékvöl­gyekben lefolyó vízmennyiség egy-egy heves zápor alkalmával hirtelen a többszörösére nő. Nem egyszer fordult elő az elmúlt években, hogy ezen a területen néhány óra alatt közel 100 milli­méter csapadék hullott le. Ennek a vízmennyiségnek a befogadásá­ra is jó szolgálatot tehet a tározó. A létesítmény korábbi terve­zett célja is el­sődlegesen ár- vízcsúcs-csök- kentés és - já­rulékosan - ha­lászati haszno­sítás volt. Ami a beve­zetőben emlí­tett kedvező körülményeket illeti, ezek között talán az a legfonto­sabb, hogy a tározó építésével érintett terület teljes egészében a helesfai önkormányzat tulajdoná­ban van, és az önkormányzat partnere a vízügyi szakemberek­nek a tó megépítésében. Hasonló beruházásoknál, amikor több tu­lajdonosa is van a területnek, ez gyakran támaszt megoldhatatlan nehézségeket. A tervezett tározó Helesfától délre, a Bükkösdi-víz jobb oldali völgyében épülne, egy hossztöl­tés kialakításával. Mély fekvésű rész, eddig is gyakran öntötte el víz. Lehetséges funkciói között fontos az úgynevezett jóléti hasz­nosítás, ez a község - és a kistér­ség - fejlődése szempontjából kedvező hatású lehet. A megvaló­sítás költségei természetesen ma­gasak, de - emeli ki Márk László - reális esély van arra, hogy vala­mennyi érdekelt együttműködése esetén viszonylag gyorsan meg­valósítható lehetne. Lehetőség­ként merült fel az is, hogy az érc- bányászati tevékenység követ­keztében visszamaradt Pécs kör­nyéki meddőhányók lefedéséhez szükséges talajt innen, a leendő tározó medréből termeljék ki. Ez tovább csökkentené a beruházás költségeit. Jelentés az erdőkből Az Országos Erdészeti Egyesülés általános iskolásokat kér­dezett arról, milyen ismereteik vannak az erdőkről. Csak­nem 2000 kérdőívet értékeltek. A gyerekek jelzései nagyon fon­tosak. Véleményük lényegében azt tükrözi - minden torzító ér­dek nélkül -, amit a felnőttek vi­lágában tapasztalnak. Jól kivi­láglik ez például a hazai erdőte­rületek nagyságáról mondott vá­laszaikban is. A szakmai közvé­lemény előtt ismert, hogy a ma­gyarországi erdőterület aránya az összterülethez képest Tria­non óta 11,8 százalékról fokoza­tosan emelkedve most már 19 százalék körül van. Ez a fejlődés azonban a felmérés eredménye szerint szinte teljesen ismeretlen a társadalom előtt. Ugyanakkor mind szélesebb körben tudott, hogy ma már az erdő elsődleges funkciója nem a „fatermelés”, hanem mind nagyobb hangsúlyt kap az erdőgazdálkodás terüle­tén is az úgynevezett közjóléti funkció, illetve a természetvéde­lem. Az általános iskolások sze­rint egyébként ez utóbbi a leg­fontosabb feladata az erdőgaz­dáknak. A természetvédelmi világszer­vezet értékelte a magyar erdők állapotát is. Nem vagyunk rossz helyen az európai rangsorban. A hazai elképzelések szerint az összterülethez viszonyítva a ha­zai erdőterületek nagyságát 26 százalékra kell emelni. Ezen be­lül természetesen külön értéke- lendők az őshonos fajok, vagy a fokozottan védett területek. Ez utóbbiak aránya a 25 évre szóló előzetes elképzelések sze­rint a jelenlegi 0,7 százalékról 4 százalékra emelkedne. Ez a szakmai előrelátás ezek szerint párhuzamban van a társadalom által és most a gyerekeken ke­resztül megfogalmazott igények­kel is. Mert 2 hónapon át mindennap verhet, akciónk végén pedig 1 Fizessen Visa kártyával, és 2000. május 15. és július 15. között mindennap 25 000 Ft értékű vásárlási utalványt nyerhet, Ráadásul akciónk végén a főnyeremény vásárlási utalvány 1 000 000 Ft érték­ben. A részvételi szabályok és a sorsolások időpont­jai megtalálhatóak a banki szóróanyagokon és a Nép szabadság május 15-én megjelenő számában. Electron i 1 • t t r • 111 1 í pl i ] rí p 1 m t vrnr. i i Kfi W i i1 |[í [rj Imi M i i fí 1 ■ 1 i In | > i t «

Next

/
Oldalképek
Tartalom