Új Dunántúli Napló, 2000. július (11. évfolyam, 178-208. szám)

2000-07-09 / 186. szám

é 4 * RIPORT ★ 2000. Július 9. A é Lakáj cselédkönw nélkül Egyre többen alkalmaznak sofőrt, nevelőnőt, cselé­det. Igaz, már másképp hívják őket. A nevelőnő bébiszitternek, a cseléd bejárónőnek, a kézilány háztartási alkalmazottnak, a társalkodónő fizetett barátnőnek szólíttatlk. Cselédkönyv sincs már, bár sokan visszasírják, hiszen abban minden részlet tisztázott volt a felmondástól a bérezésig. „Nem olyan könnyen lehet az ember cseléd” - írta Kosztolányi 1925-ben. Ma sem sokkal egyszerűbb a helyzet - tudtuk meg a Munka­ügyi Központ XI. kerületi kiren­deltségének munkatársától. Igaz, a hivatalnokok nem olyan zor­dak, azért sorban kell állni, adat­lapot kell kitölteni, s munkaválla­láshoz természetesen szükséges erkölcsi bizonyítvány is. - Na­gyon sok háztartási alkalmazot­tat, takarítónőt, bejárónőt, sofőrt, kertészt keresnek. Főleg olyan embereket tudunk elhelyezni, akiknek nincs különösebb szak­májuk, a legtöbbjük nyolc általá­nost végzett. A gépkocsivezetők­nek persze kell a hivatásos jogosítvány. Fizetésük mindig a megállapodástól függ, a háztartá­si alkalmazott bére legfeljebb 50- 60 ezer forint. Az egyéb feltéte­lekben is a két fél egyezik meg. Ma már azonban nincsenek úgynevezett cselédek - régebben a mezőgazdasági és háztartásbeli alkalmazottakat nevezték így -, csak alkalmazottak, akikkel Szögyényi József szerint minden munkaadónak munkaszerződést kell kötnie.- Ebben mindent részletesen tisztázni kell, például a munka­köri leírást, a pihenőnapok szá­mát - jelentette ki az ügyvéd. - Természetesen arra ügyelni kell, hogy a szerződés pontjai ne ke­rüljenek ellentétbe a Munka tör­vénykönyvének paragrafusaival. Kollektív szerződésre az ilyen alkalmazottaknak nincs lehetősé­gük, lévén ma még nem létezik érdek-képviseleti szervük. Szö­gyényi úgy véli, csak azok fizet­nek számlára alkalmazottjaiknak, akik saját vállalkozásukban nem tudják leírni a bér mellett felme­rülő különféle járulékokat. A leg­több esetben egyébként minimál­béren jelentik be alkalmazottjai­kat a munkaadók, és az efelett megállapított pénzt számla után rendezik a munkavállalóval.- Ilyen esetben nemcsak mun­ka-, hanem vállalkozói szerző­dést is kötni kell egymással a két félnek - tette hozzá a jogász. - Egyébként a megszüntetett mun­kakönyvét modernizált formában vissza kellene hozni, mert ennek segítségével a munkaadó leg­alább valamennyire képet kapna leendő alkalmazottjáról. Jobban megéri persze, ha zsebből zsebbe megy a pénz, nincs adó, tb, s így az alkalma­zott is többet kereshet. Rengete­gen járnak fel a fővárosba 30-40 kilométerről bejárónőként dol­gozni, s többségük nincs beje­lentve. Az egyik jól elvégzett munka hozza magával a másikat, egy ügyes bejárónőnek, ha bírja szusszal, akár 4-5 alkalmazója is lehet. A legbiztosabb referencia a megbízható barát, ismerős aján­lása, s egy-egy főváros közeli tele­pülésen sem kell hirdetést felad­ni, az asszonyok ajánlják egy­másnak a kínálkozó lehetősége­ket. A gazda és a háztartási alkal­mazott jogi viszonyát eredetileg az 1876/XIII. törvénycikk szabá­lyozta. A törvény legfontosabb rendelkezései minden háztartási alkalmazott cselédkönyvében megtalálhatók voltak. „Minde­nekelőtt figyelmeztetjük a házi­asszonyokat, hogy ne fogadjanak fel olyan jelentkezőt, akinek nincs szabályszerűen kitöltött arcképes cselédkönyve. Ha a há­ziasszony a jelentkező háztartási alkalmazottól a cselédkönyvet át­veszi, a bérről megállapodik és a háztartási alkalmazott a szolgála­tát megkezdi, a szolgálati szerző­dés létrejön, és az csak szabály- szerű időpontban és határidőre történő felmondással bontható fel. Ha tehát a gondos háziasz- szony a félfogadás előtt tudako­zódni kíván a jelentkező előbbi munkaadóinál, ezt lehetőleg ta­núk előtt hozza a jelentkező tu­domására, és semmi esetre se egyezzék bele abba, hogy az al­kalmazott a szolgálatát megkezd­je. Az információk a legtöbb eset­ben telefonon néhány óra alatt beszerezhetők” - olvasható egy 1934-es kiadványban. A cselédnek felmondani egyébként ebben az időben csak 1-jén és 15-én és mindkét napon csak a következő hónap 1-jére le­hetett. Ez mind a gazdára, mind az alkalmazottakra egyaránt ér­vényes volt. Ha a gazda az alkal­mazottat bármely okból azonnali hatállyal elbocsátotta, a felmon­dási idő végéig járó teljes bért kö­teles volt megfizetni. Ha pedig az alkalmazott hagyta el idő előtt és jogos ok nélkül a helyét, a cseléd­könyvét legcélszerűbb volt az il­letékes rendőrkapitányságnál le­tétbe helyezni. Nem nagyon akad ma olyan al­kalmazott, aki egy fedél alatt la­kik a munkaadójával, ha mégis, nem gyakorlat bejelenteni ezt se­hol. Özvegy G. Sándomé a férje halála után egyedül maradt és unatkozott, hát hirdetést adott fel postafiókszámmal, és negyven- három jelentkező közül válasz­totta ki a szintén özvegy K. Pétemét, akiről úgy érezte, nem csak arra vár, hogy végre ő is „a föld alá kerüljön”. - 0 nem arra volt kíváncsi, mennyi antik búto­rom van itthon, és gyűjtöm-e az ékszereket, és hogy hány roko­nom van még életben. Most együtt járunk cukrászdába és színházba, hangversenyre. Es­ténként Marikám hazamegy, és reggel már itt is van. Arról meg nem beszélgetünk, hogy ő ezt pénzért csinálja. A borítékot min­den hónap elején leteszem a kre- denc tetejére. Egyszer adtam csak később a pénzt, mikor kór­házban voltam, de nem is szólt érte. Szinte nincsenek olyan bébi- szitterek sem, akik a családnál laknak. Nagy Lívia, a Ficuka bébihotel munkatársa elmondta, főleg külföldi családok keresnek olyan bébiszittereket, aki velük lakik. A magyar családok néhány órára igénylik csak a felügyeletet. - Ha valaki nálunk keres a gyer­meke mellé valakit, teljes jellem­zést kap a nálunk végzett bébi- szitterről. Nem lakik egy helyen Sz. Atti­lával B. Ferenc sofőr sem. Kivéve, ha vidéki útra megy Attila, mert a kft. ügyeit kell intéznie. - Elvet­ték a jogosítványomat évekre, úgyhogy kellett valaki, aki fuva­roz. Ferit régen ismertem, taxis volt, benne megbízom, és szinte már barátok vagyunk. Sokak munkáját csak alkalom­szerűen veszik igénybe. Hyppolit ma már nem kapna állást, lakájokra nincs szükség. Egy-egy partira szoktak 5-10 ezerért pincéreket hívni, a profiknak ez állásuk mellett jó kis maszek meló. Kálazy Judit A kertész ritkán lakik manapság a háznál, cégtől se nagyon hívnak embert, inkább faluról fogadnak fel egy idős szakembert. Az igényeseb­bek néha ragaszkodnak a kertész­mérnökhöz, aki egy segéddel jele­nik meg a háznál, s többnyire bt.-s számlára dolgozik. A megbízók meglehetősen bizal­matlanok, még a mellékhelyiségbe sem szeretik beengedni őket. Az pe­dig végképp ritkán fordul elő, hogy néhány falatot kapnának a „nap­számosok”. Ám léteznek kivételek:- Egy alkalommal füvesítettünk egy kertet, s a háziasszony a legna­gyobb meglepetésünkre ötfogásos ebéddel kínált bennünket - meséli M, B. kertész. - Kiderült, hogy a túl­súlyos asszonyság szakácskönyve­ket írt, s az új receptjeit mindig ki­próbálta. Az ételt azonban kóstolás után kiöntötte, mert a férje gyomor­bajos volt, ő pedig nem akart még jobban elhízni. Ottlétünkkor telje­sen feldobta, hogy végre bemutat­hatja szakácstudományát Abból is fakadhatnak furcsasá­gok, amikor a megbízó teljesen analfabéta a kerti dolgokhoz.- Előfordult, hogy egy ház előtt lévő fa már elérte az ablakpárkány magasságát, s a tulajdonos arra kért, oltsuk be a növényt, hogy ne nőjön tovább - idéz fel egy másik történetet a szakember. - Az illető azt hitte, hogy a fa oltása injekció­val történik, s a fecskendővel azonnal ható szert juttatunk a tör­zsébe. Helikopterpilóta tragédiája Kecskeméten Megmentette az utca lakóit Lezuhant egy helikopter Kecskeméten. A pilóta szörnyethalt, és csak nagyon kévé­sén múlott, hogy nem történt ennél is na­gyobb katasztrófa. A földbe csapódó gép ugyanis alig néhány méterrel a pető- fivárosi lakóházak mellett robbant fel. A szemtanúk szerint a piló­ta - élete utolsó másodper­ceiben - kétségbeesetten kereste a tenyérnyi zöld te­rületet, hogy ne zuhanjon lakóházakra. A mai napig nem tudni, mi történt múlt szombat es­te Kecskeméten. Aznap dél­után két helikopter szállt fel a város melletti Matkópusz- ta repülőteréről, hogy a szo­kásos szúnyogirtást elvé­gezze. Az egyik sohasem tért vissza. Ifjabb Hirsch János, 25 éves pilóta talán sokak éle­tét mentette meg azzal, hogy nem veszítette el a fe­jét, amikor észlelte: végze­tes baj történt Kamov K-26- os gépével. Nem magára gondolt: megpróbálta meg­menteni az alatta elsuhanó házak lakóinak életét. Az ej­tőernyős-egyesület vezetői felvetették a kecskeméti ön- kormányzatnak, hogy ke­gyeleti helyet hozzanak lét­re az ifjú pilóta emlékének.- A permetező helikopter már vagy harmadszor for­dult. A pilóta még integetett is nekünk. Aztán láttuk, hogy valami nincs rendjén vele - mondta Hajnal György szemtanú. - Na­gyon alacsonyan repült, és hirtelen furcsa hangokat adott. A motorral lehetett baj, a gép szaggatottan, aka­dozva repült. Szerintem a pilóta megpróbálta oda vin­ni a helikoptert, ahol nin­csenek házak. Oldalra húz­ta, ide, a füves rész fölé. Szinte súrolta a háztetőket. Akkor hirtelen szétment a rotor a levegőben. A darab­jai repkedtek mindenfelé. A gép függőlegesen zuhant, egyenest a fa mellé. Robba­nás, s utána már csak a füst­felhőt láttuk. Szombat este negyed ki­lenc, a tűzoltók már ne­gyedórája birkóztak a lán­gokkal. Hat kocsival érkez­tek a helyszínre. A házaktól alig tíz-egynéhány méterre már csak az alaktalan roncshalmaz füstölög. Eny- nyi maradt a helikopterből A rendőrök a tanúkat hallgatták ki. Volt, aki a háza mellől látta a megdöbbentő katasztrófát. Azt már koráb­ban hallották, hogy kihagy a helikopter motorja. Van, aki azt is tudni véli, a heli­kopter beleakadt valamibe. Elsodorta az egyik kéményt is! Hogy melyiket? Azt sen­ki sem tudja. Akik a kertjük­ben dolgozgattak, pihentek, először nem tudták elkép­zelni, mi történt. Felrobbant egy épület? Mások - még mindig reszketve - mutat­ták a roncsok helyszínét:- Ott ilyenkortájt gyere­kek szoktak játszani! Látja a fát? Ott, éppen ott! Elké­pesztő szerencse, hogy épp nem volt ott senki! A baleset óta újabb, hát- borzongató részletek lát­tak napvilágot. Az ifjú pi­lóta valószínűleg érezte, hogy ez a repülés az utolsó lehet életében. Édesapja, idősebb Hirsch János gyá­szában, fájdalmában sem mulasztotta el, hogy a bal­jós előzményekről beszá­moljon.- János tartott a repülés­től. Necces a motor - mon­dogatta sokszor. - Ráférne már egy felújítás. Amikor az utolsó felszálláshoz a matkópusztai repülőtérre ért, a következőket mondta a biztonsági őrnek az autója mellett: „Benne hagyom a kulcsot! Vigyázzatok rá, ez minden vagyonom! Ha va­lami történne velem, a biz­tosítási díjat a menyasszo­nyomra hagyom!” Az eddigi vizsgálat sze­rint műszaki hiba okozta a tragédiát. Valószínűleg a két rotor egyike állt le, s akadt bele a másikba. Azt sem le­het kizárni, hogy pilótahiba okozta a balesetet. Ám tény, hogy János tapasztalt pilóta volt. A helikopter tulajdonosa és üzemeltetője a híradások szerint nem tudta a gép mű­szaki papírjait a vizsgálat rendelkezésére bocsátani. Mint nyilatkozta: az összes irat a helikopterben volt, és szénné égett. Ifjabb Hirsch Jánost csü­törtökön temették el szülő­városában, Soltvadkerten. Bán János Jól tartott kertészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom