Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-30 / 177. szám

2000. Június 30., péntek HATTER PORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Kordában a mi kis Csernobilünk A zagytározóknak 2004-re nyoma sem marad - mondja a vezérigazgató megnyugtatóan Csernobil kísértete itt bolyong közöttünk, amikor az atomerőmű katasztrófája nyomán eszünkbe jut, hogy a mecseki urántermelés zagytározói Pécs ivóvíz­bázisát szennyezik. A kísértet pedig terebélyesedik, hiszen a bánya külön ké­rése ellenére a zagyterek mellett mezőgazdasági termelésre kárpótlási földeket jelöltek ki. Az atomerőmű katasztrófája hihetetlen sokkot eredményezett, s bár a szakembe­rek rendre bizonygatják, hogy elmúlt minden ártalom, az emberek jó része még ma is fél. Félve emlékezik, hogy nem jön-e elő valamiféle jele a történtek­nek az akkoriban született gyermekeken vagy az éppen soros kismamákon. Hiszen akkortájt két héttel az atomerő­mű katasztrófája után mindenhol erősít- gették, nyoma sem lesz a más országok fölé elbóklászó radioaktív felhőknek, s környezeti hatásuk is egyszer s minden­korra elillant. Aztán hónapok múltán kiderült, aki primőröket fogyasztott ekkortájt, vagy sa­látát, epret szedett kiskertjében, jobb, ha orvoshoz megy. Idővel némileg megnyu­godtunk, majd kiderült, hogy nem kell Pécsről olyan messzire menni, itt van a mi saját kis Csernobilünk, az uránbánya zagytározója - szakemberek számtalan­szor hangsúlyozták, hogy az uránterme­lés maradványai közül ez az egyedüli lé­nyeges veszélyforrás -, melynek káros sói a mélybe szivárogva az ivóvízbázist is ve­szélyeztetik. a szárnyára vette, és így a sugárzás egyes helyeken a megengedettnél nagyságren­dekkel, időnként 100-szoros értékkel ma­gasabb volt. A talajvíz szennyezett hatá­sát azonban eddig még nem érzékeltük, s véleményünk- Például teherautóval kell behajtani a gabonaföldre, s ilyenkor kifizetjük az okozott zöldkárt. Az viszont hivatalos le­velekkel igazolható, hogy mi hiába jelez­tük a Kárpótlási Hivatalnak a kilencvenes évek közepén, hogy ezt a 39,2 hektár nagyságú földet vonják ki a kárpótlási akcióból, mert itt a későbbiekben kör­nyezetvédelmi feladatokat tervezünk, fi­gyelmen kívül hagyták a kérésünket. Pontosabban, egy év múlva jött válasz, HMHNHHHHMH A zagytározóról időnként száll a radio­aktív részecskéket tartalmazó por is, mely megtelepszik a növényzeten, és az égből érkezve olykor közvetlen közelről is ontja az „áldást”. A dolog fonákja, hogy épp az uránbánya kezdeményezte, a zagytározó környékén egy jelentősebb földterületi sávot tartalékoljanak a kör­nyezetvédelmi munkákra, ehelyett a kár­pótlási hivatal kárpótlási területként ki­árusította a pár száz négyszögöles kis parcellákat magántermelőknek. Vagyis a privatizáció kis terménykerteket hozott létre a zagytározó körül. Ki ellenőrzi az értékeket? Sajátos a helyzet a vizek sószennyezettségének és a szálló por radioaktív sugárzásának mérése körül. A Dél­dunántúli Felügyelőség többnyire azokat az adatokat használja, amelyeket a Mecsekére Rt. szakemberei re­gisztrálnak, s ezek alapján készít jelentéseket. A nö­vényzet sóterheltségét az rt. emberei sem vizsgálják, csupán a felületi radioaktivitásra történnek időnként el­lenőrzések a pellérdi szántóföldeken, a zagytározók pár száz méteres környezetében. A Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás mun­katársa szerint ők itt soha semmilyen mérést nem vé­geztek, de a sószennyezés ellenőrzése sem az ő fel­adatuk. Vagyis az illetékes hatóság azokból az adatok­ból von le következtetéseket, amelyeket a környezetká­rosítást elkövető cég szakemberei szolgáltatnak az utó- ellenőrzésekkor.- Búzát, kukoricát, napraforgót terme­lünk itt - mondja Fczaurski József, annak a gazdakörnek az ügyvezető igazgatója, amelyik az érintett földeket művelő kis­termelőket összefogja. Majd hozzáteszi:- Igazi veszély a 90-es évek elején volt, amikor a tározóba hozott meddőt a szél szerint jócskán csökkent a kipor- zás hatása is, mi­vel friss anyagot már nem hordanak a tározóba.- Közismert, hogy a zagytáro­zókból sók szivá­rognak a talajba a pellérdi vízbázist veszélyeztetve. Ez nem ufántartalmú, azaz nem sugárzó szennyeződés, in­kább kloridokból, szulfátokból áll. Természetesen ez sem kedvező a nö- vények számára, de közvetlenül nem veszélyes - mondja Várhegyiné Kiss Zsuzsanna, a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi Felügyelőség víz­védelmi szakértője. - Ez a só 15-20 méter mélységbe hatol le, ahol legfeljebb egy­két fa gyökérzete éri el, vagyis maximum a fák kipusztulása lehet a következmé­nye. Ahol közelebb van a felszínhez, az a zagytározó és a Zóki-csatorna, valamint a Pécsi-víz közötti terület, ott viszont nincs mezőgazdasági termelés. A pellérdi szántókra a fasorokból álló védősávon túl úgy kétszáz méterig jutott el a föld alatt a sószennyeződés. A só el- szikesíti a talajt, de olyan hatása nincs, hogy a növényekben felszívódva azok fo­gyasztóira káros legyen. Készül most egyébként ezen a területen egy mélyszivárgó csatorna- rendszer, mely mester­séges gátként állja majd útját a sószennyezés­nek, s éppen az a gond, hogy ennek a megépíté­séhez a magánföldeken is dolgozni kell. A só a föld alatt 30-40 évente 300 métert haladt, vagy­is nem túl gyors a moz­gása. Meg kell azt is je­gyezni, hogy errefelé azokra a területekre, amelyek az uránbányák tulajdonában voltak, a telekkönyvbe bejegyeztették: ezen a ré­szen földszennyezés van.- Folyik a kártalanítás a zagytavak kör­nyékén, de elsősorban a vízvédelmi munkákra igénybe vett területek miatt - jegyzi meg dr. Hasznos Árpád a Mecsekére Rt. jogi osztályának vezetője. A ZAGYTÁROZÓK REKULTIVACIOJANAK MUNKÁLATAI, IDŐ- ÉS KÖLTSÉGIGÉNYE 2080 2001 2002 2003 2004 : ____t Te rvezés nJ ~ _____ j 1 Kémiai vízkezelő építése, üzemeltetése 1 | . 1 .. Szennyezés-lehatárolás i Tájrendezés belső áthalmozás \ fedés Ír AWH I I növénytelepítés __ \ ag g— 1 1 vízrendezés \ Költségek (milliárd forintban) 0,65 2,2 2,0 1,2 0,8 Forrás: Mecsekére Rt. melyben közölték, hogy nincs mit tenni, mert a földárverések befejeződtek. Az már más kérdés, hogy az esetenkénti kár­talanítások igen körülményesek, mert előfordul, hogy egy-egy területnek 20-30 tulajdonosa van, közülük egyik-másik már nem él vagy elköltözött, és a vízvé­delmi munkák elvégzéséhez mindegyi­kük engedélye szükséges. A környezetvédelmi munkák irányító­ja, Lendvainé Koleszár Zsuzsa hozzáteszi: - Azért kértük ezeknek a földeknek a mentesítését a kárpótlás alól, mert nem tudtuk, miként fogjuk majd rekultiválni a zagytározókat. Felmerült, hogy az egyik anyagát áthordjuk a másikra, s eközben a kiporzás miatt szennyezés történhet. Vé­gül mind a két zagytározó maradt a he­lyén, s arra is ügyelünk, hogy egyik se száradjon ki. Radioaktivitást mérünk a zagytározó körül a művelt területeken, de azt nem mérjük, hogy a növények szív- nak-e fel sókat a talajvízből. Ez a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás feladata.- Az idén lehatároljuk a sószennyezés mértékét. Ebben a sávban aztán a vizet kiemeljük, megtisztítjuk - összegzi a so­ros feladatokat Benkovics István, az rt. vezérigazgatója (képün­kön). Majd hozzáteszi: - A kiporzásra is figyelni kell, de a zagytározók legnagyobb részét már növény borítja, ami fel­fogja a sugárzó részecs­kéket. Véleményünk szerint nincs mitől tarta­nia sem az itt élőknek, sem a mezőgazda­sági termelőknek. A zagytározóknak pe­dig 2004-re nyoma sem marad. MÉSZÁROS B. ENDRE CSERI LÁSZLÓ Munkaruha Ma már mindennapos látvány az utak mellett magukat kelle­tő lányok, akiket nem arról le­het felismerni, hogy túlöltözöt- tek. A Pécsről kivezető főutak mentén is fellelhetők, kilométe­res távolságból is azonnal lát­szik, hogy nem szigorú közúti ellenőrökről van szó. A minap a Budapest felé vezető út men­tén is ücsörgött egy tenyérnyi ruhadarabot viselő, rikító hajú szőkeség, akiről csak közeli né­zetből derült ki, hogy már nem is annyira fiatalka, ha Lenint nem is, de Sztálint személye­sen láthatta kamaszkorában. A látvány sokak esztétikai és erkölcsi értékeivel összeegyez­tethetetlen, de szabályozni az öltözködés módját majdnem le­hetetlen. A probléma a világon min­denhol fennáll. Madrid főügyé­sze a napokban nyilatkozott arról, hogy a közterületeken mutatkozó, hiányosan öltözött örömlányokat nem kell felöltö- zésre kényszeríteni, hiszen ne­kik lényegében a semmi a munkaruhájuk. Szerinte nem szükséges a prostituáltakat megbüntetni, ha szemérmetle­nül lenge öltözékben mutatkoz­nak, ellentétben a helyi rendőr­főnök óhajával, akit felháborí­tott, hogy az örömlányok tes­tük nagy részét felfedve mutat­koznak egy vidámpark és egy állatkert közelében. A román örömlányok más jellegű problémákkal viaskod­nak, melynek következtében egyre háziasabbak, s ez öröm­teli hír. A gazdasági vissza­esés miatt ugyanis takarítás­sal és főzéssel bővítették pro­filjukat. A férfiak ettől igazán boldogok, mert többségük egyedül él, és három olyan ter­het vesznek le a vállukról, amelyekkel nem szívesen bir­kóznak meg egyedül: a szexet, a főzést és a takarítást. E ket­tő utóbbi műveletet is lehet persze a semmivel azonos munkaruhában végezni, az étel zamata biztosan nem lesz rosszabb. Ha a madridi gondolat szel­lemében az EU a semmit mun­karuhának minősíti, az termé­szetesen nem lendítené fel a ru­haipart különösképpen, bár ki tudja. Nem elképzelhetetlen, hogy a munkaruházati boltok­ban ügyes kereskedők különbö­ző árfekvésű semmiket árusíta­nának extra haszonnal. Vevő pedig lenne rá bőven. MÉSZÁROS ATTILA ___________________________ Fo sztogatás Nekem kilátszik a lóláb. Abból a képletből - beidegződésből? -, hogy a királynak csak igaza le­het. Továbbá: ha kiderül, ha nem, hogy a királynak nincs igaza, az ebet kötni kell a ka­róhoz. Vagyis ha a vezérkari fő­nök kimondja, hogy Papp alez­redes vétkes, akkor az alezre­desnek annak is kell lennie. Nem tudni persze, hogy meddig fodrozódhat egy ilyen ügy. Fodor tábornoknak mind­esetre első intézkedései között volt a Pristinában szolgálatot teljesítő katonatiszt megbízatá­sának visszavonása. Addig az egész NATO dicséretére dolgoz­tak ott a magyar katonák. Jól emlékszünk az első hírekre, hogy végre túl vannak a beren­dezkedésen, szinte a semmiből kellett a táborhelyüket kialakí­tani. Eddig e közmegelégedést szülő tevékenység nyomán köz­okirat-hamisítással, elöljárói intézkedések elmulasztásával vádolták meg az alezredest. Le­het, rosszul fókuszálom a köz­vélemény reakcióját, de akkor az volt a benyomásom, hogy a legtöbben nem azon hökkentek meg, hogy tehet ilyet egy ma­gyar KFOR-tiszt, hanem azon, miféle képtelen vádakkal tá­madja a friss vezérkari főnök. Most tulajdonképpen azzal a semmivel, amiből a tábort ki­alakították. S azért ha Mauthausenre és Nümbergre gondolunk, az emberiség elleni bűncselekmény meglehetősen kemény kategóriának tűnik. Márpedig az építési törmelék felhasználása táborépítéshez a magyar katonai vezetés felfogá­sában e körbe tartozik: hábo­rús fosztogatás. Tudomásom szerint eddig nem sikerült rábizonyítani az alezredesre az „eredendő bűnö­ket” sem, bár például az elöljá­rói intézkedések elmulasztása van annyira gumifogalom, hogy nem nehéz belepréselni a felelősségre vonhatóságot. Ám eddig ez sem jött be. Vélem, va­lamit mégis ki kellett találni a csíkos nadrágok rezidenciáján, nehogy ne legyen igaza a ki­rálynak. És akkor az emberiség elleni bűncselekmény... Tulaj­donképpen még várható a nép­irtás is. Ahogy a folyamat - megfosztani Pappot katonai és emberi becsületétől - zajlik, nem zárható ki az újabb fodor a műviharos vízen. hetedik oldal HOLNAP Riport „Félidei beszélgetés a bara­nyai országgyűlési képvise­lőkkel" c. sorozatunkban dr. Hargitai János szólal meg, akinek nem a diplomata út­levél beszerzése, hanem a törvényalkotási folyamatban való részvétel a legfontosabb a képviselői teendői közül. Tárca Egy öregember emlékiratai­ban Bükkösdi László sokra tartja a ma élő faragóembe­rek közül azokat, akik nem az elkoptatott ornamentikát akarják feléleszteni, hanem ősibb formákhoz, az ember és fa mitikus kapcsolatához nyúlnak vissza. Portré Barátságos mosoly a Bika jegyében A megyei közgyűlés alelnöke titkárnőjének lenni nem egy­szerű feladat. Egy telefonkészülék nem elég. Ahogy ő mond­ja: kiszolgáló és ütközőember egy személyben. Két dolgot utál: a felesleges és az értelmetlen dolgokat. Nem valószínű, hogy valaha is mosoly nélkül látták az íróasztal mögött, pe­dig a Bika jegyében született. És született titkárnő.- Eleve titkárnő akart lenni?- Eszembe se jutott! Más szakmát tanultam, egy jelenleg is itt dolgo­zó titkárnő kolléganőm hozott ide.- Hálás érte?- Jó kollektívába kerültem és biztos helyre. Előtte egy kft.-nél voltam ebben a munkakörben, nagyon jó főnököm volt, de a kft.-k jönnek, mennek, megszűn­hetnek...- Nem érzi néha úgy, hogy ki­szolgáltatott? Kabarétréfák és va­lós történetek szólnak a titkárnő és főnökök kapcsolatáról.- Nekem szerencsém volt. Eddig négy-öt főnö­köm volt, mindegyik nagyon ren­des ember.- Milyen a jó főnök?- Kolléga. viselkedésén keresztül a főnökét- És ön ezért mit tett? is minősítik. Én mindenesetre- Semmit. Illetve precízen, szeretném ezt az állásomat meg- pontosan kell dolgozni, valóban a tartani. főnök jobb kezének lenni. Kétség­telen, a titkárnő kiszolgáló, de egyben frontember is, akinél kez­dődnek és befejeződnek a dolgok.- Van hierarchia a titkárnők kö­zött? Mert például valaki egy még nagyobb főnök keze alá dolgozik.- Elvileg van, gyakorlatilag nincs. Másrészt úgy gondolom, hogy a titkárnő megjelenésén, Kránitz Anikó Komlón született, 1963-ban. Kereskedelmi szak­munkásnak tanult, szakközépiskolában ruházati eladóként végzett, s a munkát a Zengő Áruházban kezdte. 1989 óta Pé­csett dolgozik, de csak a napokban költözött a városba. Elvált, 15 éves lánya a Leőweyben német tagozaton tanul.- Mindig barátságosnak, csi­nosnak kell lennie. Az utóbbi pénzbe kerül.- Tévedés. Nem kerül pénzbe, csak fantázián és ízlésen múlik a megjelenés. Ráadásul én ruházati eladónak tanultam, jó tréning volt.- „Kicsit megcirógatom majd a titkárnőt...” Ismert mondat, ha valaki be akar jutni a főnökhöz.- Nem jellem1 ző. Természete­sen nőként kezel­nek, de nem a flört szintjén. És nekem eddig a főnökeim mindig figyelemmel voltak a munkaidőm végére. így én „udvarlókról” nem beszélhetek.-Ez bizalmi állás.- így van, ráadásul ma már egy titkárnő inkább menedzserasz- szisztens. Érdekes módon, és en­nek örülök, akárkinek a keze alá dolgoztam, mindegyik főnököm nálam nyitva hagyta az ajtaját. MÉSZÁROS A. X. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom