Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-20 / 167. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló TÜKÖR 2000. Június 20., kedd 1|| GAZDASÁGI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. június 19.) Borsodchem 8760Ft Fotex 320 Ft ü Matáv 1986 Ft ű Mól 4 600 Ft ű OTP 14 300 Ft ü Rába 2 260 Ft l Richter 15400 Ft 0 Zalakerámia 2445 Ft ű BUX: 8845,18-0,37% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VI. 13-19-1« 9 finn 1 J 1 I 94űűu 1 I * 1 q?nn Ilii * 910188 911110­1 8678.49 8800-pönt ' * JK TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.23. hét Termény US/yt Áralakulás Tendencia Búza 104 Mérséklődő Ingadozó F06 francia kW kukorica 89-95 Csökkenő Ingadozó F08 Mexikóiétól Tak.-árpa 109 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex tank eirópal kikötő Szójadara 199 Mérséklődő Tartott 46 % CIF Rotterdam Jubileumi kiállítás a kamaráról A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara 150 éves történetét be­mutató vándorkiállítást Higi Gyula elnök nyitotta meg teg­nap a Pécs-baranyai Kereske­delmi és Iparkamara aulájában. A rendhagyó tárlat időrendbe szedve mutatja be a gazdasági önkormányzat megalakulásá­nak, működésének történetét, a meghatározó személyiségek arcképét, munkásságát. A megnyitó alkalmával dr. Vargha Dezső, a Baranya Me­gyei Levéltár főlevéltárosa is­mertette a pécsi, baranyai ka­mara történetét, működésének főbb állomásait és vezéralakja­it. A kiállítás egy hétig tekinthe­tő meg a Pécsi Kereskedelmi Központban, a kamara székhá­zában. Nyolc nap a vásárig Végső szakaszába ért a Pécs Expo. szervezése A végső előkészületei folynak a Pécs Expo 21. Pécsi Nemzetközi Vásárnak. A június 28- án nyitó rendezvény új helyszínen, a városi sportcsarnokban és környékén fogadja majd látogatóit.- Az új helyszín lehetőséget teremt arra, hogy hat önálló kiállítás formájában ágazatonként mutat­kozzanak be a résztvevők. Számításaink szerint a tavalyihoz hasonló méretű lesz a vá­sár. Reméljük, hogy a rendezvény öt napja alatt minél több látogató keresi fel az expót, ezt szolgálhatja az új helyszín kedvezőbb megközelíthetősége - szá­molt be az előkészületekről Markos György (kis képünkön), a rendező Pécsi Ipari Vásár Kft. igazgatója. Hosszú idő után ismét megjelenik a pécsi vásáron a mezőgazdaság. A Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium mellett működő Agrár Marketing Centrum 100 négyzetméteres közösségi standon biztosít térítésmentes bemutat­kozási lehetőséget az ágazat cégei szá­mára. Akik önállóan kívánnak kiállítani, azok számára részvételi támogatást nyújt az AMC. Az igazgató tájékoztatása szerint ro­mán, német, cseh, olasz, török és Srí Lanka-i kiállító is részt vesz a Pécs Expón. Saj­nálatos tény a rendszeres kiállító horvátok tá­volmaradása, déli szomszédainknál a kamara ebben az évben az OMÉK-ra jelentkezőknek nyújt támogatást. Az idei vásár legrangosabb szakmai rendezvénye a Gazdasá­gi Minisztérium égisze alatt mű­ködő ITDH által támogatott nemzetközi konferencia lesz, amely a regionális kapcsolatok gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálja. A komoly érdeklődés­re tekintettel a Pécs-baranyai Ke­reskedelmi és Iparkamara cseh üzleti információs napot és üzletember-találko­zót rendez a vásár ideje alatt. Ebben az esztendőben is szakmai zsűri ítéli oda a vásár termék- és kiállítói díjait, a látogatók szavazatai alapján pedig közönségdíjat adnak át. A 21. Pécs Expót június 23-án kezdik építeni a sportcsarnok környezetében. A létesítmény melletti szabad területen - egy esetleges esőre számítva - kőzúzalékkal szórják fel a tervezett sétáló útvonalakat. Markos György arról is beszámolt, hogy moz­galmas első félévet tud maga mögött a vásár- szervező társaság. Márciusban csaknem egy időben bonyolították a Szombathelyi Mezőgaz­dasági Vásáron az AMC közösségi standjának bemutatkozását, a pécsi Utazás 2000 Turisztikai Börzét, a dél-dunántúli régió bemutatkozását az Utazás 2000 budapesti szakkiállításon, illetve a testvérvárosi megjelenést Lyonban. Áprilisban a Gazdasági Célelőirányzat által támogatott ma­gyar részvételt szervezték meg a kolozsvári nemzetközi vásáron. Június 22-én nyílik Dom­bóváron a Dombó Expo, amit szintén a PIV Kft. jegyez. Az első félévet a hagyományosan legerő­sebb rendezvény, a Pécs Expo zárja.- Külön öröm számunkra, hogy az idei vásá­raink kivétel nélkül gazdaságilag is eredménye­sek voltak. A késve kiírt pályázatok nem tették lehetővé számunkra, hogy a második félévünket már év elején megtervezzük, de reményünk van arra, hogy az első hat hónaphoz hasonló sikeres programot bonyolítsunk - mondta végül Markos György. _______ ______ IC E. La punk standja ott lesz az idei vásáron is fotó: tóth l Növekszik a csekkforgalom Az idén várhatóan kétszeresére nő az üdülési csekkek céges forgal­ma, a vállalatok május végéig már 766 millió forint értékben vásárol­tak, míg tavaly az egész évben 754 miihó forintos volt a forgalom ebben a körben - nyilatkozta Réti Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgá­lat Kft. ügyvezető igazgatója. Az adómentes értékhatár 10 ezer forintról 20 ezer forintra va­ló emelés önmagában 30-50 szá­zalék közötti forgalomnöveke­dést eredményez. Az ügyvezető igazgató várakozásai szerint év végéig a cégek és intézmények 1,5 milliárd forint értékben vásá­rolnak majd csekkeket. A céges vásárlásoknak kö­szönhetően idén mintegy 60 ezren pihenhetnek majd a csek­ket felhasználva, a tavalyi 41 ezerrel szemben. Összességé­ben mégsem nő a kedvezménye­sen vakációzók száma, ugyanis - a költségvetési támogatás idei csökkenése nyomán - az inaktí­vak köréből az 1999-es 89 ezer helyett csak 66 ezren juthattak támogatott üdülési csekkhez a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­ványtól. Nem kellett senkinek a garanciakeret Baranyai körkép Egy fillér sem fogyott el abból a 12 milliárdos állami garan­ciakeretből, amellyel a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium (FVM) ve­tőmaghoz, műtrágyához és növényvédő szerhez akarta juttatni a gazdákat. A szándék nemes volt: erre a kere­tre csak azok pályázhattak, akik 1-300 hektárt műveltek, vagyis is­mételten a kisgazdaságokat akar­ta helyzetbe hozni a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium. A gazdákat így akarták ol­csó minőségi vetőmaghoz juttat­ni, és arra is lehetőséget biztosítot­tak, hogy kedvezményes áron tudják pótolni a leromlott talajok tápanyagszükségletét. Ez utóbbi­ról igencsak megdöbbentő adatok alapján döntöttek a minisztérium­ban: a hazai szántóterület mint­egy harmada „kizsigerelt”, vagyis a tápanyagpótíás elmaradása mi­att lesoványodott, termelésre már- már alkalmatlanná vált. A felhasz­nált anyagok árát a gazdák a ké­sőbbi termésből törleszthették. A rendelet szerint az állami ga­ranciális hitelkeretet nem a terme­lők, hanem a gyártó és a forgalma­zó cégek vehették fel. A társasá­gok számára azonban nem volt vonzó a konstrukció, mert az FVM kikötötte, hogy csak abban az esetben juthatnak hozzá a tá­mogatáshoz, ha a tavaly szeptem­beri áron értékesítik az idén is az áruikat. Ez túl szigorú követel­mény volt a termelőknek és a for-* galmazóknak, a legtöbben inkább lemondanak a garanciákról és a kamattámogatásról. Természete­sen volt olyan is, aki hajlandó volt ilyen áron is eladni temékét, ám - a baranyai gazdák állítása szerint - például a felajánlott műtrágya már annyira összeállt, hogy csá­kánnyal kellett volna szétverni. Márpedig ilyen állapotban alkal­matlan a termőtalaj tápanyag pót­lására. Gondot jelentett, hogy a banki hitelre az állam készfizetőkezes- ség-vállalás helyett sortartó garan­ciát vállalt. A kettő között annyi a különbség, hogy az előbbinél a hi­telezett cégek nemfizetése esetén a bankok beválthatják a költség- vetésnél a garanciát, míg az utób­bi esetben először maguknak kell megpróbálkozniuk az adósság be­hajtásával. Ez volt az oka annak, hogy a pénzintézeteknél nem volt érdeklődő a garanciakeret iránt. A Budapest Banknál például egyet­len jelentkező volt, de később ő is elállt szándékától. ■ _______ SERTÉSFELVflSflRLflSI ÁRAK 23. HÉT _______________ I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár:__________________212,61 Eb ből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,92 2. szövetkezeti átlagár: 215,82 3. egyéni vállalkozói átlagár: 200,84 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár:___________211,80 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 214,32 2. szövetkezeti átlagár: 217,82 3. egyéni vállalkozói átlagár: 201,80 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak:______________________________ 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 1 213 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 209 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 208 4. Központ (Budapest, Pest megye): 216 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 217 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 214 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 220 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva:__________________ E: 278,80; U: 267,17; R: 256,58; O: 242,61 P: 234,04 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár:___________________2,67 DM A T ŐZSDE VILÁGA Kánikulai tespedtség Az ünnep miatt megrövidült hé­ten a kereskedés gyér forgalom mellett zajlott, az árfolyamok a szerdai napot kivéve csökkenő tendenciát mutattak. A nap vé­gén közzétett és mindenki által elismerten alacsonynak tartott tőzsdei összforgalom az igazi döntések, a mozgatóru­gók szinte teljes hiányá­ra utal. A gáz- és gyógyszer- áremelés kö­rüli bizonyta­lanság, illet­ve a nemzet­közi piacok kiszámítha­tatlansága valószínűleg meghosszabbíthat; ják az elmúlt hét teljesítményét a jövő hétre is. Mintha a kint megülő fullasz- tó hőség rátelepedett volna a pi­acra, úgy nőtt az érdektelenség a magyar papírok iránt az el­múlt héten. A teljes kedvtelen- ségre mi sem jellemzőbb, hogy egyes brókerek számára az indu­ló EB meccseire tett egymás köz­ti baráti fogadások nagyobb iz­galmat keltettek, mint maga a tőzsdei kereskedés... Ezt erősí­tették meg üzletkötőink is: a tőzsdei kereskedés során az ajánlati könyvek példátlanul „vékonynak” bizonyultak, na­gyon kevés eladó és vevő tett be ajánlatot a ke- reskedési rendszerbe. Ennek kö- szönhető, hogy a nagy ritkán mégis­csak felbukka­nó erősebb vételi szándék látványosan felhajtotta az árakat, mint például az Antenna Hungária vagy az Egis esetében. Ezek a fo­lyamatok azonban nem lehettek igazán tartósak, véleményünk szerint az igazi trendek kialaku­lására még várnunk kell. Remél­hetőleg a közeljövőben a hőség is enyhülni fog és az árak is felfe­lé indulnak el: talán fel­lélegezhetünk... (Szepesi László CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt. 7400 Pécs, Mária u. 3. Tel.: 72/502-600 Kevesebb zöldség és gyümölcs Az aszályos évek elveszik a termelők kedvét Magyarországon 1999-ben 96 ezer hektáron 812 ezer tonna gyümölcs termett, ami az 1990-es évek legkisebb termése volt - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összegzése. A magyar gyümölcstermesztés­ben továbbra is az alma a megha­tározó, tavaly az összes gyü­mölcstermés 55 százalékát adta. A 443 ezer tonnás almatermés az évtized legkisebb mennyisége, amely az előző évinél 8 százalék­kal, az 1991-1995 évek átlagánál pedig 34 százalékkal kevesebb. Körtéből a múlt évben 38 ezer tonnát takarítottak be a terme­lők, az előző évi termésnél 2 ezer tonnával többet. A csonthéjas gyümölcsök az összes gyümölcstermés egyhar- madát teszik ki. Tavaly cseresz­nyéből 19 ezer, meggyből 44 ezer, szüvából 93 ezer, kajsziból 38 ezer és őszibarackból 71 ezer tonna ter­mett. A meggy és szüva kivételé­vel a csonthéjasokból többet taka­rítottak be a gazdálkodók, mint egy évvel korábban. A szőlőtermelők 1999-ben 127 ezer hektárról 570 ezer tonnát szüreteltek, 150 ezer tonnával ke­vesebbet, mint egy évvel koráb­ban. Ebből étkezési célra 435 ezer tonnát használtak fel. A szőlőter­més 92 százalékát dolgozták fel, amelyből 3,3 millió hektoliter - az előző évi mennyiségnél 23 száza­lékkal kevesebb - bor készült. A zöldségfélékből a múlt esz­tendőben 112 ezer hektárról több mint 19 millió tonna termést taka­rítottak be a gazdálkodók. Az egyes zöldségfélék termésmeny- nyisége változóan alakult, legna­gyobb termésnövekedés a cseme­gekukoricából volt, 256 ezer ton­na, 53 ezer tonnával volt több, mint egy évvel korábban. Az 1998-as terméshez képest több termett zöldpaprikából (20 százalékkal), görögdinnyéből (11 százalékkal), sárgadinnyéből (8 százalékkal) is. Legnagyobb ki­esés fokhagymából (23 százalék) és petrezselyemgyökérből (18 százalék) regisztrálták. Fűszer­paprikából az előző évi 65 ezer tonnás termésnek alig több mint felét, 33 ezer tonnát takarítottak be a termelők. Baranyában a gyümölcsültetvé­nyek szépen hoztak, a zöldségfé­lék termése az országos átlagnak volt megfelelő. Ellentmondásos évet zártak a szőlőtermelők is. Míg a fehér szőlők esetében mennyisé­gi és minőségi problémák adód­tak, a vörösbort adó szőlők - külö­nösen a késői érésű fajták - remek alapanyagot biztosítottak a feldol­gozáshoz. A zöldségfélék tekintetében ta­pasztalt bizonytalanság már idén kihatással volt a vetésterület ala­kulására, a gyenge hozam, illetve a csapadékhiányos évek miatt egy­re több gazdálkodó tér át a bizton­ságosabbnak ítélt szántóföldi kul­túrák termesztésére. ■ Zöldborsót is egyre kisebb területről takarítanak be Búza: csak belföldi igényre A belvíz és az aszály eddig 11 milliárd forintos veszte­séget okozott a mezőgaz­daságnak. A szaktárca döntött a kárenyhí­tésről, várhatóan a tavalyi 6 ezer forinttal szemben az idén tízezer forintos támogatást kap­nak hektáronként a gazdálko­dók. Tavasszal még úgy tűnt, hogy rekordtermés lesz gabo­nából, most viszont az elmúlt fél évben történtek miatt a mennyiség csak a belföldi igé­nyeket fedezi elsősorban - mondta Tamás Károly közigaz­gatási államtitkár. Nem szabad azonban le­mondani az aszály sújtotta te­rületekről, ugyanis a rosszabb minőségű búzát is lehet hasz­nálni étkezési célokra. Ezért a megfelelő berendezésekről cél­szerű gondoskodni az érintet­teknek. Sajnos sok helyen egy kiadós eső után sem várható jó termés. A minisztérium rendeletet adott ki az aszálykárok enyhíté­sére. A támogatás mértéke min­den kiöntött vlzköbméter után tíz forint. A felső határ a kalá­szosoknál 200 köbméter, nap­raforgónál és kukoricánál 400 köbméter, szántóföldön pedig 600 köbméter hektáronként. 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom