Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)
2000-06-20 / 167. szám
'HI 2000. Június 20., kedd HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Összekötni, ami összetartozik Június derekán Pécs vendége volt dr. Nógrádi László (képünkön), a közlekedési tárca új minisztere. Részt vett és felszólalt a két testvérváros, Pécs és Eszék közös képviselő-testületi ülésén, amelyet az európai V/C korridor megvalósulása érdekében tartottak. Ilyen miniszteri jelenlétre konkrét téma kapcsán legalább egy évtizede nem került sor Pécsett. Nógrádi Lászlóval alkalmunk volt beszélgetni a Baranyát közvetlenül érintő minisztériumi fejlesztési elképzelésekről.- Miniszterként Kelet- vagy Nyugat-Magyaror- szágra tekint elsősorban? Van-e vezérelve ennek a földrajzi, gazdasági megosztottságnak a kezelésére?- Számomra is nagyon fontos a keleti országrészek felzárkóztatása. Ám ezt nem lehet úgy végrehajtani, hogy közben a Dunántúl ne fejlődjön, hiszen a felvevőpiacok általában tőlünk nyugatabbra vannak, a tőke is inkább onnan jön, a fejlettebb technológiát is onnan kell elhozni. Ez azt jelenti, hogy a dunántúli közúti, vasúti hálózat fejlesztése elengedhetetlen pont a keleti országrészek felzárkóztatása, és az ott megtermelt áruknak a fejlett országok piacaikon való elhelyezése érdekében. A munkatársaimnak kiadtam a jelszót: törekedjünk összekötni azt, ami összetartozik, egyik települést a másik településsel, egyik partot a másik parttal, a régióinkat egymással, Magyarországot szomszédával és Európává.- Miben kell nekünk leginkább felzárkóznunk közlekedési szempontból az EU-hoz?- Szomorúan egyszerű a helyzet: mindenben. Vasútjaink elhanyagoltak, nem bírják az európá normákat. Vasúti kocsiparkunk elöregedett és elhanyagolt. A tengelyterhelés szempontjából a 30 ezer kilométer hosszú ásóbbrendű közúthálózatunk szinte egyetlen kilométere sem éri el az európá uniós igényeket. A vízi útjaink és a hidak állapota ismert. Tehát minden területen komoly erőfeszítésekre van szükség.- Ezekből a Dél-Dunárttúbn mi jelenik meg? Itt kezd elterjedni a keserű szólás, hogy a minisztérium csak a prímszámokat ismeri az autópályák tervezésénél 1, 2, 3, 5, 7.- Ez azért nem így van, és különösen nem így lesz a jövőben. Tudni kell, hogy a Duna-hidak előtérbe kerültek, és nagyon szeretnénk a közeljövőben Szekszárd térségében hidat avatni. A mohácsi híd is számításba jöhet. A dunai kikötők helyzetének áttekintésére is kértem már a munkatársaimat, és tegyenek jelentést, hogy hol tartunk ebben az ügyben - egyáltalán a dunai szállításokkal. Ezek nagyon fontosa^.- Vasúti hálózatunk a monarchia idején alakult ki, amelyből Trianon után néhány igen furcsa, a jelenlegi országterületen nem praktikus vezetésű vasútvonal származott. Lesznek-e vonalkiigazítások?- Először átfogó vasúti reformot kell végrehajtani. Ez má elkezdődött. Felmérjük, hogy a reformok hol tartanak. Felmentettem a miniszteri biztosokat, köztük a vasútreformot irányítót is. Akkor tudom hatékonyan képviselni ezt az ügyet, ha visszakerül a téma közvetlenül a minisztérium felügyelete áá. Kétségtelen, hogy át kell tekinteni a közlekedés- politiká koncepciónak ezt a területét is, elsősorban az EU-csatlakozás, és az újonnan felzárkózó kelet-közép-európá országok miatt.- Épülnek új nyomvonalak?- Ez is elképzelhető, de erről még nagyon korá lenne beszélni.- Kettős nyomvonalú vasúti pályák lesz- nek-e a Dél-Dunántúlon?- A realitások táaján kell maradnunk. Mérhetetlen pénzeket emésztenek fel a gyorsforgalmi utak fejlesztései. Márpedig elsődleges célunk, hogy a megkezdett gyorsforgalmi utak, autópályák a határig kiépüljenek. Ennek tükrében most reálisan nem gondolhatunk arra, hogy hatalmas új vasútépítésekbe kezdhetünk. A meglévő háózatot kell nagyon gyorsan korszerűsítem, a nemzetközi nyomvonalakat és jáatokat kell mind sebességben, mind kényelemben, mind tisztaságban európá szintűvé emelni. Amit biztosan ígérhetek: áttekintem a Budapest-Dombóvár-Pécs- Magyarbóly vasútvoná fejlesztésének lehetőségeit.- A közúton milyen javulások várhatók?- Fontosnak tartom a Bóly-Pécs-Barcs gyorsforgalmi útkapcsolatot a barcsi Dráva-hí- don át Horvátországba, illetve északra, Kaposvá és az M7-es irányába. Igyekszünk áttekintem és megvizsgálni, hogyan lehetne az egyébként csak a hosszabb távú fejlesztési terveinkben szereplő feladat végrehajtását gyorsítani. Egy másik vond: új Drá- va-átkelőhely komppá vagy hídon Drávasztára mellett Horvátországba, új közúti bekötéssel Ságetvá és Sellye irányába, a 67-es számú Szigetvár-Kapos- vár-Lelle főút meghosszabbításaként. Ennek ütemezésére eddig terv sem készült, de meg fogom vizsgáim annak lehetőségét, hogy mikor lehetne célként kitűzni. Pécs és Eszék számáa szeretném kiemelni, az M56-os autóút ország- hatá és Bóly közötti szakaszát. A baranyá szakaszon a közúti kapcsolatot jelenleg két határátkelőhely szolgája: Udvar-Dubosevica az 56-os számú főúton, és a Drávaszabolcs- Donji Miholjác átkelőhely az 56-os számú úton. Jelenlegi kiépítettségükben egyik sem elégíti ki a páneurópai folyosóban elvárt műszaki feltételeket. Ismereteim szerint Udvarral szinte megoldhatatlan a bővítés. Minden szempontból az tűnik a legjobb megoldásnak, hogy az 56-os gyorsforgalmi út nyomvonáán épüljön meg az új, korszerű, nagy kapacitású átkelőhely Ivándárda-Illocska térségében. Azt Pécs régóta „toporog” a belvárost kikerülő útvonalak létesítésének befejezése előtt, ami álami pénz nélkül nem megy.- Több időpont-ütemezés készült a Pécs-nyugati elkerülő út megépítésére. A minisztérium átvétele után arra kértem a munkatársamat, hogy próbáljuk meg az első ütemet - amely a legkedvezőbb az itt élők számára - mielőbb megvalósítani. A Maiéter Pál-Nagy Imre úti csomópont átépítése - nem olyan nagy összeg, 200 millió forint -, illetve az 5,2 kilométeres szakasz közel 3,9 milliárd forintba kerülő beruházása 2001-ben indulhasson, és 2002-ben befejeződhessen- mondta a miniszter. szeretném, ha az V/C korridorban előbb indulna az országhatár felől az 57-es számú út és Bóly közötti szakaszon az építkezés, mint az út Budapest felőli végén, vagy legáább azzá egy időben. A bosnyák-szlavón-magyar tranzitforgalom így gyorsabban és több lakott terület elkerülésével történhet majd, mint je- leáeg. Kértem, hogy Eszék és Pécs önkormányzata az V/C korridor megépítéséhez készítsen elő társfinanszírozási megoldást, amelyhez a központi költségvetés is meg tudja adni - odafigyelek erre! - a maga anyagi hozzájárulását.- A Európához való jobb közlekedési csatlakozásra a regionális repülőterek létesítése a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás.- Nincs igazán tudomásunk arról, hogy mi történt az elhagyott orosz katoná repülőterekkel és a többi vidékivel. Ha ezeket megfelelő módon be tudnánk kapcsolni a vérkeringésbe, akkor az egyrészt a turisztika, másrészt a gazdaság fellendülését gyorsítaná.- Elképzelhető, hogy állami támogatás is lesz hozzá? Azért kérdezem, mert a pogányi repülőtér fejlesztési programja már a szakhatósági engedélyezés stádiumában van.- Attól függ, hogy mit nevezünk állami támogatásnak. Ha én, mint a minisztérium vezetője felkutatok Phare, ISPA és egyéb európá uniós támogatásokat, tulajdonképpen ez is ál- lami támogatás. Most erre törekszem. Ugyanis nehezen elképzelhető, hogy a szűkös költség- vetésben ezekre a célokra a. közeljövőben jutna pénz, amíg a teljes személyi jövedelem- adónk befizetésével azonos nagyságrendű a külföldi tartozásánk után évente kifizetett hitelkamat. '- Egy regionális nemzetközi repülőtér létrehozására és működtetésére szerveződő gazdasági társaságnak részvevője lenne-e az állam?- Minden konstrukció elképzelhető, ha életképes és pénzt tud összehozni. Én híve lennék annak, ha az érdekelt önkormányzatok, magántársaságok is pénzeket fektetnének be ilyen célra. Má kiadtam a feladatot a mun- katásaimnak, hogy leltáozzuk föl az ország regionális repülőtereinek a helyzetét. Ponto-_ san akarom látni, melyik milyen tulajdonosi körbe tartozik, milyen fejlesztési elképzelések vannak velük kapcsolatban. Szeretném az európá pénzforrások csatornát megnyitni a lehetséges regionális repülőterek fejlesztési programja számáa.- Milyen remények vannak erre?- Azt nem tudhatom. Ám évek óta olyan vélekedések, kritikák hangoznak el, hogy különféle európá áapok állnak rendelkezésre, csak a magyaok nem hasznáják ki ezeket a lehetőségeket, az infrastruktiáa fejlesztésére nincsenek megfelelően előkészített projektek. Most hoztam létre a minisztériumban egy fontos részleget ennek a témának a figyelemmel kísérésére. ígérem, még ebben a félévben megvizsgájuk, hogy például a regionális repülőterek esetében melyikekből lehet leggyorsabban finanszírozásra érett projektet készíteni. Ám ez vonatkozik más közlekedési ágakra is. Mindig azt hangoztatják Brüsszelben, hogy szívesen finanszíroznák az ilyen fejlesztéseket. Meg kell adnunk rá a lehetőséget, hogy megtehessék. Úgy tudom, hogy - a 2000-ben adott keretek maradékát nem számolva - a 2001-es projektetekre 100-120 milliád euró áll rendelkezésre infrastruktúrafejlesztési célra. Elköltésében váó részesedésünk lehetőségét igyekszünk sürgősen feltárni. DUNAI I. _ KOZMA FERENC Mire futja a havi fixből? A minap bejelentette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy azt szeretné, ha a közszférában kötelező lenne a vagyon- bevallás. Pontosabban szólva: a jövő év január elsejétől valamennyi köztisztviselőt, illetve a honvédelmi szervek munkatársait vagyonnyilatkozat megtételére kötelezik. Ekként teljes lenne a kör, sokkalta bővebb, mint az a napokban nyilvánosságra hozott idevágó törvénytervezetben szerepel. Ugyanis ott csupán az úgynevezett kormányzati szűk elit (főtisztviselői kar) kétezerötszáz emberének kéne számot adnia javairól, s nem a miniszterelnök által említett „közszolgálati százötvenezer” embernek. Ami azért „nem semmi. ” Értelme pedig a dolognak abban rejlik, hogy Magyarországon igencsak elharapódzott a korrupció - nemzetközi felmérések szerint a Kelet népei igencsak szeretik a bak- sist -, s tenni kéne valamit e pestis felszámolásának irányába is. Az elképzelés megvalósítása bizonyosan kellemetlen procedúrával jár, ugyanis meglehetősen sokaknak kéne számot adni arról, hogy mire vitték. Persze nem csak a szemérmesség miatt tiltakoznak többen már jó előre az ötlet ellen, s jegyzik meg, hogy a miniszter- elnök javaslata alkotmányosan aggályos lehet. (Talán tartanak a vagyoni átvilágítástól?) Mások meg ellenvetik, hogy nincsen olyan apparátus sem, amellyel a törvénytelen módon szerzett, eltitkolt vagy átjátszott vagyonok, kenőpénz-milliók feltérképezhetők lennének, s ez újabb költség az állam nyakán. Az alkotmányos aggályoktól nem félek, hiszen kötve hinném, hogy az alkotmánybírákat sértené a korrupcióellenes- ség, s ezért visszadobnák a feladónak a csomagot. Sokkalta inkább fejtörést okoz az oknyomozó apparátus létrehozása. Hiszen a különféle olajügyekről, privatizációs visszaélésekről, egyebekről hallva elgondolom, hogy ugyancsak ember legyen a talpán az, aki egy vagyonnyilatkozatból kikövetkezteti az eredetet. Illetve ki meri mondani, hogy X. Y. főember havi fixéből nem futotta volna villára a budai hegyekben vagy a Kanári-szigeteken. Landoló vajas kenyér Az amerikai légierő őrnagya kábulton támolygott ki a rakétaszánból, de azért a kíváncsisága nem hagyta el csak a humorérzéke. - Hány g-t sikerült most kibírnom? - kérdezte az egyik technikustól - Nullát - felelte az. - A műszerek nem jeleztek semmit. Állítólag,^ a sikertelen kísérlet ajándékozott meg minket minden idők emberi és műszaki kudarcainak általános érvényű alapelvével, Murphy törvényével. Ez pedig akként szól, ahogy azt a hiba miértjét firtató asztronautajelölt magyarázatként először haüotta: „Ha valami elromolhat, az el is romlik”. (Plusz a vállrándítás.) Ez a válasz nemcsak arra, hogy miért bütykölik össze rosszul a mérőeszköz drótjait, hanem minden hasonlóan hiábavaló kérdésre is. Például, hogy a vajas kenyér miért mindig a megkent oldalával landol a földön? Miért kapunk sorompót, amikor sietünk? Miért éppen ar- m a tárgyra van szükségünk, amü előző nap kidobtunk? Stb. A számtalan kiegészítő törvény közül a legtalálóbb a következő: „minden egyszerre romlik el”. Ez persze szöges ellentétben . áü a mostanában megkövetelt pozitív gondolkodásmóddal. Vegyünk egy példát! Pozitív gondolkodással nézve nagyszerű - a közlekedési korlátozások ellenére is -, hogy végre korszerűsítik Pécsett az igen kacifántos fehérhegyi csomópontot. Továbbá pályaszerkezet-cseré hajtanak végre a Zsolnay út végén. Vagyis: hurrá! A murphysta azonban felveti: a két útépítés egy időben zajúk, a belváros felé vezéő ugyanazon útszakaszon közlekedőké sújtja három küomé'eren belül. Vala- hogy egy szakaszon minden munkám ugyanakkor jut pénz és figyelem. A murphysta azonban csak megállapítja a tényt, de nem emlegeti fel a tervezést és a közlekedésszervezést. Tudja: nemcsak a sok g-s gyorsulást, hanem a lassulást is ki kell bírni. És lázadozás nélkül, mert a teherbírását úgysem méri műszer. A drótokat valamikor így kötötték össze, és ez megváltoztathatatlan. Az útépítési munkák pedig vagy elmaradnak, vagy egy vonalban halmozódnak. Másként talán nem is lehetne. Portré Akit nem vakít el a színház fénye Ami a színházban megfoghatatlan, hogy minden reggel megkezdődik a készülődés a „bálra”, este hatkor a levegő elkezd vibrálni, de ha felmegy a függöny, akkor minden előadás más és más - vallja a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének tulajdonosa. hetedik oldal HOLNAP Riport „A Duna mentén élő, az ég minden tájáról összemosá dott népek hagyományait megismerve, megtisztítva a hamis történelmi előítéletektől, és mindannyiunknak, és az egész világ gazdagítására felmutatni -ez a Dunatáj Televízió feladata és programja” - mondja dr. Andrásfahry Bertalan, a Dunatáj Televízióért Egyesülé elnöke. Portré Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. A rend központja ma a lengyel- országi Czestochowában van. P. Máté Péer a pálos szerzetesek magyarországi tartományfőnöke.- Kötődések, kapcsolatok?- Titkárként a próbakiírásoktól a színházi emberek lelkének a gondozásáig mindent csináltam, így egyre erősebb lett a kötődésem a társulathoz. A színházhoz a vonzódásom diákkoromban kezdődött, Tatabányán középiskolásként Éles Béla diákszínpadán többek között együtt játszottam Reviczky Gáborral is. Színészi álmaim mindemellett nem voltak, mivel sajátosan ejtem az „r” betűt.- Azért többről van szó, mint a titkári teendők.- Színházelmélet és dramatun gia szakon végeztem 1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, egy ideig dramatizáltam is darabokat, de erre egyre kevesebb időm jut.- Mégsem menekült el soha Pécsről?- Szerintem pécsinek lenni büszkeség. 106 éves a színház, ha belegondolok, hogy kiket termelt ki ez a hely, akkor nem egy rossz dolog ebben az épületben dolgozni. Engem több alkalommal hívtak a Madách és a Nemzeti Színházba is, de maradtam.- Mi dönti el, hogy milyen műfajokból áll össze az éves repertoár?- Butaság lenne tagadni, hogy a színháznak a legtöbbet a musical és az operett hozza anyagilag. Mindemellett nincs előírás arra, hogy a színház egy évadban mennyi nyereséget termeljen. Lehetne például két musicalt és két operettet adni egész éven át, de akkor a fél társulatot el kellene küldeni, és fölösleges lenne az épületen a felirat: Magyar Nemzeti Színház.- Miként éli meg a színházi sikert a gazdasági vezető?- A siker számomra az, hogy mostanában minden előadás telt ház előtt megy. Azt hiszem, az emberek meg- csömörlöttek a 32 tv-csatornától, jó értelemben vett sikk lett színházba járni. Emellett az én személyes sikerem a családom.- Akikkel keveset van együtt.- Ha kilépek a színház falai közül akkor a legfőbb hobbim, hogy imádok főzni a családi konyhában. Általában a vasárnap az enyém, ilyenkor szoktam új kreációkat kitalálni. MÉSZÁROS B. E. Simon István 1951. júúus 17-én született Tatán. Pécsett végezte el a tanárképző főiskolát, azóta a Pécsi Nemzeti Színház tagja: előbb mint művészeti titkár, majd 1981-től ügyvezető igazgató. Krisztina lánya büntetőbíró, István fia közgazdásznak tanul, Anna a PTE testnevelés szakám jár. Felesége a PAB gazdasági vezetője. Pécsi elkerülő út
