Új Dunántúli Napló, 2000. június (11. évfolyam, 149-177. szám)

2000-06-15 / 162. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló HITÉLET 2000. Június 15., csütörtök 1 BMH Balkán konferencia Budapesten A vallás szerepe Délkelet-Európa népei összebékítésében A konferencia címe arra utal, amit mindnyájan tudunk: fegyverekkel, erő­szakkal nem lehet békét és biztonságot teremteni a Balkánon. A megbékélés, a békés együttélés, az ott lakó népeken és nemzeteken múlik. És ehhez az egy­házak, vallási közösségek jelentős mér­tékben hozzájárulhatnak. Annál is in­kább, mivel a három nagy vallás a ka­tolikus, az ortodox és a mohamedán egy-egy néphez kötődik. Ezért hívta össze Mayer Mihály pécsi me­gyés püspök a Justitia et Pax (Igazságosság és Béke) Bizottság elnöke mindhárom val­lás vezető képviselőit a magyar fővárosba. Köztük volt katolikus részről a belgrádi ér­sek és a Banja Luka-i püspök. Az ortodox vezetők közül a konstantinápolyi pátriárka közép-európai metropolitája, az albán met- ropolita és egy-egy jugoszláv és román püs­pök. Továbbá az albán, a bolgár, a boszni­ai, a jugoszláv és a macedón muzulmán közösség vezetői. A térség református egy­háza is képviseltette magát. Megfigyelőt küldött az Európai Katoli­kus Püspökök Konferenciája, a Európai Keresztény Egyházak Ökumenikus Taná­csa és a Vatikán. Ott volt a Délkelet-euró­pai Stabilitási Paktum brüsszeli koordiná­tora, Bodo Hombach. De más nemzetközi szervezetek is küldtek megfigyelőt, még az USA-ból is. Ez a nagy érdeklődés is jelzi, hogy nem mindennapi esemény zajlott a hónap ele­jén Budapesten. A történtek igazolták, sőt felül is múlták várakozásunkat. A 35 rész­vevő nyílt és őszinte eszmecserét foly-ta- tott egymással. Nem volt tabutéma. Pana­szaikat, a másik felet érintő panaszokat úgy mondták el, hogy az nem volt bántó, sértő. Kiderült, hogy a lényeges kérdések­ben mindhárom vallás képviselői egyetér­tenek. Az első ülésen, amikor Paskai László bí­boros (képünkön) bevezetőjében kifejtette a kiengesztelődés vallási alapjait, a kons­tantinápolyi pátriárka képviselője kijelen­tette, hogy nem taglalja saját egyháza fel­fogását, mert az teljesen megegyezik a ka­tolikusokéval. A második ülés kényes témáját (a nem­zeti identitás - az azonosságtudat - és a val­lás viszonya) Bölcskei Gusztáv debreceni re­formátus püspök vezette be. A másik egy­ház vezetőinek vagy a politikusoknak cím­zett kritikák is elhangzottak. Végül egyetér­tettek abban, hogy az ellenségeskedést, a gaztetteket nem lehet a katolikusok, az or­todoxok, vagy a mohamedánok, esetleg egyetlen nép számlájára írni. Azt az ember követte el. A bűnös ember, aki tetteivel saját vallása tanítását vette semmibe. Sokatmondó epizód volt, amikor a kato­likus püspök elmondta, mennyi templo­mot romboltak le. Nyomban szólásra je­lentkezett egy ortodox püspök, majd egy mohamedán mufti és folytatta a felsoro­lást. Kitűnt, hogy mindegyik vallás szent­helyeit egyformán pusztították. Ott is, ahol nem folytak harcok. Ez utóbbi tényt egy ortodox pátriárka úgy értelmezte, hogy a térségben vallásellenes erők működtek. Az eszmecsere harma­dik témaköre a tenniva­lókkal foglalkozott. A fel­vezetést a nagyváradi püspök és a kalocsai ér­sek vállalta. A gondolko­dásmód megváltoztatá­sát, a nevelést egyformán fontosnak tartot­ták. Megbékélés csak abból fakadhat, ha egymást elfogadják és tisztelik. A mene­kültek hazatelepítése is elodázhatatlan. Bodo Hombach az illetékes brüsszeli munkacsoport vezetője összefoglalójában két szempontot hangsúlyozott. Az egyik: a kezdeményezés, a megoldás a térség né­peinek a dolga. Brüsszel ehhez eszmei és anyagi segítséget nyújt. A másik: a buda­pesti eszmecsere nyilvánvalóvá tette, hogy a vallások jelentős szerepet játszanak a ki­engesztelődés munkálásában. Ezért to­vább kell menni a megkezdett úton. Ezt kérték nyomatékkai a résztvevők is. Goják János, a Justitia et Pax Bizottság főtitkára Lélekkel Egy német lelkész egyszer utánagondolt, mi lett vol­na Jézus ügyéből pünkösd - a Szentlélek kiáradása nélkül. Végeredményben arra a megállapításra ju­tott, hogy a dolog először nosztalgiába, azután kö­zönybe fulladt volna. Gyanítom, igaza van. Ugyanis Jézus szavainak és tetteinek jellege annyira nem vágott egy­be az embernek Istenről, életről, halálról, bűnről, s annak következmé­nyeiről alkotott képével, hogy Jézus bölcsességként aligha élhetne to­vább. Márpedig a bölcsesség az emberi tapasztalatok összessége. Jézus­nak az átlagélet, a napi tapasztalat ellene mond. Pl.: nem éri meg meg­bocsátani, utolsónak, szolgának, szelídnek lenni, megtagadni önma­gunkat és felvenni a keresztet. Pedig Jézus ezeket kéri. Nem éri meg ál­dozatot hozni, az igaz, a jó mellett kiállni. Lám, mi lett a vége Jézus­nak is! S hogy Isten haragos, lesújt, nem figyel oda hol láthatnánk leg­inkább mint a háborúkban, ártatlanok halálában, tragédiákban. Csak Isten lelke gyújthat bennünk világosságot, hogy ne az emberi ész pislákoló, kormozó lángjánál nézzük ezeket a kérdéseket, hanem merjünk nekiállni annak, mit Jézus kért: adjunk hitelt a tékozló fiú ap­jának, az első mérföld után a másodiknak is (a kényszerítésen túl az önkéntességnek), az első nap után a harmadiknak (a nagypéntek kín­halála után a húsvéti feltámadásnak). S lássuk meg: az éhhalál nem Isten figyelmetlensége, hanem az emberi elosztás vétke (a világ 500 leg­gazdagabb emberének akkora vagyona van, mint az összes többinek együttvéve); s hogy lenne-e gyógyíthatatlan betegség, ha a fegyverkezés helyett... és a többi. Milyen szédítő távlatok a Szentlélekkel! Talán még a mennyországot is megteremtenénk a földön! Azt ugyan soha, de min­den esetre sokkal jobban közelítenénk a menny s nem (mint ahogy azt sokszor tesszük) a pokol felé. Mennyei erőkkel. Szentlélek erőkkel lehet kérni és tenni azén, hogy „jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. ” S arról is Isten lelke győz meg bennünket, hogy mi kettős állampol­gárok vagyunk: a földé és a mennyé. S a mennyei polgárságunk a Go­nosznak (Isten- és emberellenes szellemi hatalmasságnak) minden rontását végleg legyőzve, odafent teljesedik ki. Szénási János Pécs-kertvárosi ref. lelkipásztor Elpusztult kolostorok - az ágostonos Sorozatunkban most az Ágoston-rendi kanonokokról olvas­hatnak, akiknek rendje hazánkban, főként a Dél-Dunántú- lon igen elterjedt volt. Baranyában négy helyen létesült Ágostonos kolostor. A jó hír ________Röviden_______ GY ŰDÖN a djakovói püspök. Jú­nius 18-án, Szentháromság vasár­napján horvát búcsút tartanak Máriagyűdön. A fél 11-kor kezdő­dő misét dr. Marin Srakic djakovói püspök mutatja be. Előtte 8-kor a szalántaiak horvát nyelvű miséje lesz a szabadtéren. 9-kor a templomban a vajszlóiak, 9.30-kor a Pius templom hívei és a görcsönyiek vesznek részt szentmisén. A német nyelvű szentmise 11-kor kezdődik. HITTANVERSENY. Június 4 én volt a pécsi egyházmegye hit­tanversenyének II. fordulója. Az országos verseny döntőjében, amely Kecskeméten lesz június 26-27-én, a következők vesznek részt: VII-VIH. osztályosok: Bá­nyai Mihály, Egerág, Buják Esz­ter, Mohács, Sulyok Ábris, Pécs, Kertvárosi plébánia. V-VI. osztá­lyosok: Kvanduk Bíborka, Tolna, Légrádi Diána, Paks, Szabó Csil­la, Komló, Szabó Noémi Paks. EMLÉKMŰ Pakson. 1887-ben a paksiak mintegy 400-an komp­pal elindultak Kalocsára a Jézus szíve búcsúra. A komp felborult, és az emberek fele a Dunába ful­ladt. A biskói révnél emlékmű­vet állítottak az áldozatoknak. Az erőmű építésekor ezt lebon­tották. Most újból felállították a Duna-parton. Vasárnap Paskai László bíboros, budapest-eszter- gomi érsek szenteli fel. _______■ Ch rodegang, a 8. századi frank püspök hozta létre először egy­házi székhelye, Metz papjai szá­mára az ima-, asztal- és házkö­zösséget. Példáját és szabályza­tát más püspökök is átvették, így jöttek létre azok a társula­tok, amelyeket káptalanoknak hívunk, világi papokból álló tag­jai a kanonokok. A káptalanok egy része a 12. század folyamán Szent Ágoston reguláját követve valódi szerzetesközösséggé vált. Hazánkban - főleg a Dél-Du- nántúlon - igen elterjedt volt a karinges Ágoston-rendi kanono­kok rendje. Az elnevezés onnan való, hogy a szerzetesek fekete ruhájuk felső részén könyökig érő kanonoki vállgallért viseltek. Alapvető apostoli feladatuknak tekintették a lelkipásztorkodást. Baranya megyében négy helyen létesült Ágostonos kolostor. A siklósi ágostonos kolostor perjelét először a pápai tizedet fizetők között sorolják fel 1333- ban. Siklósi Péter és fiai hét job­bágyházat adományoztak 1343- ban Lőrinc fia Pálnak. Ezek a há­zak egymás mellett sorakoztak az utca déli részén lévő kolostor­épület felé. A pápa 1467-ben tíz évre kinevezi a pécsi püspököt, továbbá a siklósi és keresztúri prépostokat a Bács megyei dom­bói monostor gondnokaivá. A török időket jórészt átvészelte a siklósi kolostor, de az ágostonos atyák már nem tértek vissza töb­bé. 1688-ban ferencesek települ­tek itt meg, akik barokk stílus­ban átépítik a templomot, amelynek szentélye 15. századi formájában fennmaradt. A Szent Keresztről (Keresztár) elnevezett ágostonos kolostor 1280 körül már biztosan fel­épült. Ekkor ugyanis egy oklevél a bajesi pálosok szomszédságá­ban lévőnek mondja. A kereszt­úri perjel 1332-ben csekély pá­pai tizedet fizetett. Egy Ágoston nevű siklósi szerzetes 1403-ban Keresztúron tanúskodott. A ko­lostor a Vokánytól Siklósra veze­tő műúttól keletre a hegy oldalá­ban állott. Egykori helyét csu­pán néhány kupac kő- és tégla­törmelék jelzi. A Szent Jakab tiszteletére szentelt munkádi kolostor elöljá­rója először 1333-ban tűnik fel a pápai tizedet fizetők sorában. Az ürögi és a munkádi prépost 1407-ben együtt kapott pápai megbízatást egy jogi ügyben. Későbbi sorsa ismeretlen. A ko­lostor helyét Pécs belterületétől északkeletre, a Piricsizma dűlő­ben feltételezzük, mivel 1714- ben az elpusztult Munkád falu helyén „Peritsesma” kaszálót emlegetnek. Az ürögi prépostság alapításá­ról annyit tudunk, hogy már Kalán püspök (1190-1208) ide­jében megvolt. A püspök ugyan­is oklevélben erősítette meg Pethe pap malomadományát a Boldogságos Szűz ürögi egyháza számára. A tatárjárás idején a kolostor leégett. A vészterhes idők múltával a szerzetesek el­adták malmukat egy helybeli ácsnak. Odulman mester ennek fejében vállalta, hogy a kolostor tetőzetét megjavítja. Az ürögi prépost a 15. század elején több pápai megbízatást is kap, a ko­lostor utolsó említése 1493-ból való. Csupán valószínűsíthető, hogy a mai - középkori részlete­ket is őrző - magyarürögi temp­lommal azonos. Patton Gábor A hét végén a Petőfi utcában az autóba rakodásnál a járda mellett hagytam táskámat, benne több- százezer forintot érő magnóval, papírokkal, pénzzel, s a hiányzó adatok miatt pótolhatatlan erköl­csi értékkel. Volt, van még becsü­letes megtaláló: Mercz úr, aki rá­adásul egy garast sem volt hajlan­dó elfogadni a hálás tulajdonostól. Több szempontból tanulsággal teli ez a „mindennapi kis” eset. Az lenne a hír, ha loptak, raboltak, gyilkoltak volna. Ha csupán jó, igaz emberek tesznek példát, az nem igazi hír. Pedig az ilyen em­berek cselekedetének mozgatóru­góit, a jövőt kellene bemutatni. Figyelemreméltó, hogy II. Já­nos Pál pápa a minap mit mondott a világ 60 országából érkezett nyolcezer újságírónak, média- szakembernek. Munkájuktól elválaszthatatlan kell hogy legyen az etikai szem­pont, az elkötelezett tárgyilagos­ság. Tekintettel arra, hogy az új­ságírók tevékenysége óriási hatás­sal van a közvéleményre, nem le­het az anyagi és részérdekek ön­kényének kitéve. Sőt egyfajta „szent jellegű feladatnak” kell te­kinteni a tájékoztatást annak tu­datában: a kommunikáció hatal­mas eszközeit azért bízzák az új­ságírók gondjaira, hogy minden ember javát, de főként azokét szolgálják, akik a társadalom úgy­nevezett gyengébb rétegeit alkot­ják, mint például a gyermekek, az idősek, a kirekesztettek. Nem sza­bad egyedüli kritériumként a hall­gatottságot elfogadni a .valóban formáló szolgáltatások kárára. Végezetül a pápa szerint: nincs abszolút szabadság, beleértve a szólásszabadságot. A szabadság határa ott húzódik meg, ahol má­sok szabadságának és méltóságá­nak tisztelete kezdődik. Bármeny­nyire vonzó is, de az igazság rová­sára semmit sem lehet megírni, megvalósítani, közvetíteni. Várbíró Péter Pápai meglepetés II. János Pál pápa meglepetéssel szolgált a szent évi eseménysorozat újabb állomásának bevezetésével. Június 15-én megnyitja házának aj­taját és vendégül lát 200 hajléktalant. Az épület tőszomszédságában működik immár évek óta az a „menza”, melyet Kalkuttai Teréz anya nővérei vezetnek, és ahol naponta több száz hajléktalan jut meleg ételhez. ■ Emlékeztető SZENTHÁROMSÁG vasárnapján, június 18-án a millenniumi év tiszteletére Hirden címeravató ün­nepség lesz. Ez a nap egyben Hird búcsúnapja is. A templom kertjében siklósi márványtömbre kerül Hird címere, Kovács Ferenc és Ragács György kö­zös munkája. A reggel 8 órakor kezdődő szentmi­sét Wolleszky Tibor plébános celebrálja, utána ke­rül sor a címer megszentelésére. A címeravatón a vasasi bányászzenekar, a vasasi népdalkor, vala­mint a hirdi tagiskola tanulói adnak műsort. ORGONAKONCERT. Ma, csütörtökön 19.30-kor Ella István orgonaestje lesz a Bazilikában. Műso­ron: Bach, Sokola és Reger művei. VASÁRNAP a szalatnakiak énekelnek a Belvárosi templomban a fél 10 órakor kezdődő német nyel­vű szentmisén. A rádió 10.30-tól közvetíti. BÉRMÁLÁS. Szombaton 10 órakor Szigetváron bérmál Pavlekovics Ferenc püspöki helynök, va­sárnap délután 4 órakor Szentlászlón. AZ ANTAL-NAPI BÚCSÚ alkalmából német nyel­vű szentmise lesz vasárnap 9 órakor Mohácson a külvárosi (Püspöki) templomban. A 40 tagú Singende Quelle Kórus énekel. ARANYMISÉK. Aranymiséjét ünnepli vasárnap fél 11-kor az Irgalmasok templomában P. Dömötör Hüár O. H. - Pappá szentelésének ötvenedik évfordulóján aranymiséjét mutatja be vasárnap 16 órakor Prettl Ádám plébános Szálkán. TEDEUM. A Szent Mór Katolikus Iskolaközpont vasárnap 16 órakor a Bazilikában tartja évzáró há­laadó istentiszteletét. A Szent Margit Általános Is­kola tedeuma hétfőn 5 órakor lesz a Miasszo­nyunk templomában. MÁRIAPOLI. A Fokulare lelkiség „kalandja” az egység, a szeretet egysége. A hétvégi veszprémi országos találkozón az Istennel való találkozásról Karl-Josef Räuber pápai nuncius, a pécsi résztve­vők nevében dr. Szíjártó Zsófia szólt,* amiről a Publikum Rádió Kapocs műsora holnap (pénte­ken) 19.00-21.00 óra között a 101,2 MHz-en szá­mol be. MEGJELENT a Kapocs ökumenikus magazin jú­niusi száma 28 oldalon lelki olvasmányokkal, most kiemelt informatív jelleggel, több baranyai város aktualizált híreivel. KÁPOLNASZENTELÉS ÁTÁN. Átán az iskolához tartozó szolgálati lakásból 2,5 millió forintért kápol­nát alakítottak ki. Mivel a hívek négy felekezethez tartoznak, a kápolnát a négy történelmi egyház kép­viseletében pünkösdhétfőn Pavlekovics Ferenc püspöki helynök, Bóka András református esperes, Var­sányi Ferenc evangélikus lelkész és Bodogán László görög katolikus paróchus áldotta meg. Az átaiak nemcsak az épületet alakították át, hanem új padokkal és új oltárral is berendezték. ______fotó, müllera. < é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom