Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)
2000-05-28 / 145. szám
4 ★ RIPORT ★ 2006. május 28. HAZASODO PAPOK Segédmunkás Az Egyesült Államokban, Kanadában és Dél-Afrikában különös misszió tömöríti a nős katolikus papokat. A stílusosan Rent a Priest, vagyis Béreljen papot elnevezésű szervezet olyanoknak kíván egyházi szolgáltatásokat nyújtani, akik valamilyen okból eltávolodtak a katolikus egyház hagyományos formájától, vagy életmódjuk, állapotuk miatt nem juthatnak hozzá a szolgáltatásokhoz. A missziónak csaknem százezer felszentelt pap tagja van, szolgáltatásaikat az interneten, telefonon vagy levélben lehet megrendelni. A Rent a Priest papjai nemcsak ingyenes tanácsot, lelki vigaszt nyújtanak, de igény esetén esküvőket, keresztelőket és misét is tartanak. Az atyák büszkén vallják, hogy életükben legfontosabb a család, s bár hivatásukat nem folytathatják, emiatt egyáltalán nem érzik kevesebbnek vagy alacsonyabb rendűnek magukat. Sőt! Vallják, hogy a történelmi időkben, a vallás kezdetekor teljesen elfogadott volt, amikor egy pap a többiekhez hasonlóan csaJézus az apostolokkal, azok feleségeivel és gyermekeivel az utolsó vacsorán (a Rent a Priest honlapjáról) Iádban élt. Érvelésükben kihangsúlyozzák, hogy II. Ince pápa 1139- es rendeletéig nemcsak a papok, de a püspökök és a pápák is megházasodtak. A zsidó jog és a szokások miatt azt is biztosan állítják, hogy János kivételével a tizenkét apostol is mind-mind családapa volt feleséggel és gyermekekkel maga körül. A katolikus egyházban a IV. századtól vetődtek fel a test megvetéséről szóló eszmék, s hamarosan a házasságot is rossznak minősítették. Szent Ágoston is csak annyi engedményt tett, hogy a testi kapcsolat akkor megengedhető, ha a pár gyermeket akar. Ettől függetlenül több tartományi zsinatban megtiltották a házasságkötést. A tridenti zsinat (1545-1563) megerősítette a papi cölibátust. A Rent a Priest programot egy katolikus érzelmű, amerikai üzlet- asszony alapította. Louise Hagget édesanyja mellé olyan ápolót szeretett volna találni, aki a beteg öreg hölgy leikével is foglalkozik. Mikor a katolikus papok vábbra is vallásos életet éltek. Meglepetésére értő szívekre taegész sora mondott nemet a kérésére, kétség- beesett. Ekkor olyan paNOS PÁPÁK Szent Péterapostol (meghalt: i. sz. 64) - az első (nős) pápa II. Szent Félix* (483-492) két gyermek; Szent Hormidasz (514-523) felszentelése előtt nősült meg; Szent Szilvériusz (536-537); II. Hadrian (867-872); V. Clement (1265-1268); V Felix (1439-1449) és leszármazottaik, akikből szintén pápa lett. Szent Damaszusz (366-384); Szent Szilvériusz (536-537); XI. János (931-935). Pápák, akiknek az 1139-es cölibátusi törvény után született gyermekük: VI. Sándor (1492-1503); III. Pál (1534-1549); IV. Pius (1559-1565) *Már Szent Péter után, a cölibátusi törvény bevezetéséig uralkodó nős pápák sem éltek pápaként házaséletet, utána pedig már papként sem kerülhetett szóba a nősülés. pokhoz fordult, akiket az egyház házasságuk miatt eltiltott tisztjük gyakorlásától, de tolált, és hamar elhatározta, hogy a segítőkész másképp gondolkodókat egy csoportba gyűjti. Majdnem ötszáz, házasságot kötött, s azóta „civil” foglalkozást űző római katolikus pap ól ma Magyar országon. Az egyház nem számít rájuk. A jegyesek felkészítése során egy nős pap nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tanácsokat is tud adni, de hitoktatást is rá lehetne bízni, s a feleség is részt vehetne a plébániai munkában. Budapesten még akad is erre példa, ám az ország keleti vidékein nem találkozni ilyesmivel.- Ezzel szemben Nyugat-Európá- ban szívesen veszik a meg- házasodott papok segítségét - mondja Kékesi János, aki 29 éve nősült meg, s jelenleg számítástechnikusként dolgozik. - Nekem sze- r e n c s é m van, mert folytathatok hitoktatást. Különösen azokkal szemben tanúsít ellenállást az egyház, akiknek jogilag nem sikerült rendezniük a „kiugrást”, azaz nem kaptak felmentést. Pedig a katolikus egyház köztudottan paphiánnyal küzd. A kilépett papoknak viszont óriási gondot jelent egzisztenciájuk megteremtése. Kékesi Jánoshoz hasonlóan kezdetben sokuk csak segédmunkásként tudott elhelyezkedni - különösen a 30-40 év fölöttiek -, és nagyon nehezen képesek visszaküzdeni magukat értelmiségi állásba, s ez nem is mindenkinek sikerül. Kékesi Jánosék alapítványt is létrehoztak sorstársaik megsegítésére. A fentieken túlmenően ő azért is síkra száll, hogy a római katolikus papoknak is engedélyezzék a riősülést. Az ortodoxoknál vagy a görög katolikusoknál házasembereket is pappá szentelnek, igaz, a papok már nem nősülhetnek meg.- A papok házassága nem dogmatikai, hitbéli kérdés, hanem jogi szabályozás, mely rendelettel megváltoztatható - állítja Kékesi. - Róma egyelőre nem hajlik erre, vélhetően attól is tart, hogy a civil életből visszatért papok azon is munkálkodnának, hogy az emberi jogok az egyházon belül is megfelelően érvényesüljenek. K. T. L. Apostoli levél Legutóbb 1994. május 22-én adott ki II. János Pál pápa apostoli levelet (Ordinatio sacerdo- talis), amelyben leszögezi, hogy a római katolikus egyház által mindig is vallott evangéliumi elv alapján csakis nőtlen férfiak szentelhetők pappá. Mivel a magyar katolikus egyház nem nemzeti egyház, hanem a világegyházzal áll kapcsolatban, amelynek feje a római pápa, ezért tanításában teljesen azonosul Péter utódának rendelkezésével. Dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának tanára szerint a világon 400 ezer pap él, s furcsállja, hogy negyedük a Rent a Priest szervezet tagja. Segítségével a római katolikus egyháznak a cölibátusról vallott nézeteit tárjuk az olvasó elé. A cölibátus a házasságról való lemondás egy szent ügyért, Isten országáért. Egyesek nem értik a papi nőtlenséget, mások kifejezetten rossznak tekintik, jóllehet a modern világban emelkedik a nőtlenek száma. A reformáció idején elvetették az egyházi nőtlenség gondolatát, azzal érvelve, hogy a magányos élet a tétlenséghez és erkölcstelenséghez vezet. Egy másik irányzat azonban a cölibátus védelmére kelt az egyházban. Mivel Krisztus maga is nőtlenül élt, és Pál apostol is ezt az életformát ajánlja, úgy tűnik, az első keresztény közösség elfogadta a cölibátust. Ha jól belegondolunk, talán a világ történelme sem lenne ott, ahol ma tart a nőtlenséget is vállaló Maximillian Kolbe ferences szerzetes nélkül, aki életét adta Auschwitzban egy többgyermekes családapa helyett, vagy a szüzességet, tisztaságot, család nélküliséget vállaló Teréz anya nélkül, akinek éppen ebből az életformából fakadóan volt ereje Indiában az aszfaltra kitett csecsemőket összeszedni, és a világ számos táján (köztük Magyar- országon is) éhezőknek naponta ételt adni. Vagy a nőtlenséget vállaló, az elnyomó kommunista Lengyelországból jött Karol Woytila papi hivatása alapján vállalt cölibátusa nélkül, aki mint II. János Pál pápa nemcsak egy vagy két emberen tudott segíteni ebben az életállapotban, hanem mindannyiunkon, ameny- nyiben hozzájárult a berlini fal leomlásához, és Kelet-Eu- rópa szabadságának békés visszaszerzéséhez. A XX. században számos alkalommal felmerült a papok nősülésének gondolata, s napjainkra ezt már maguk a katolikusok is sok nyugati országban követelik (Ausztria, Németország). De népszavazással nem lehet megoldani olyan kérdéseket, melyeknek a kiindulópontja nem embertől, hanem Istentől származik. Az ismerős vád, hogy az egyház azért vezette be a cölibátust, hogy birtokainak feldarabolását elkerülje, teljesen téves, hiszen éppen Magyarországon az ’50-es évektől az államosítás révén az egyház teljesen nincstelenné vált. A cölibátus mégsem tűnt el. A kilépett papok valójában ígéretükhöz lettek hűtlenek, és cselekedtek az egyház törvényei és szándéka ellenére. Egyelőre jogi megoldás nincs a helyzetükre, ám körültekintően kell eljárni esetükben. KI nyerte meg a Kádár-vetélkedőt? Országos felháborodást keltett, hogy a Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai szervezete vetélkedőt szervezett a város nyolcadikosai számára az egykori pártvezető életéről. Az iskolákat az önkormányzat eltiltotta a versenytől, amely azonban nem maradt el. Felnőttek vívták meg a szellemi csatát. A Kádár János Baráti Kör kazincbarcikai szervezete illően meg kívánt emlékezni névadója születésének 88. évfordulójáról. Úgy tervezték, emlékműsort szerveznek, és vetélkedőt tartanak a város nyolcadikosai számára a pártvezér életútjáról. A helyi és a megyei lapban felhívást tettek közzé, miszerint várják a diákok jelentkezését. A város képviselőtestületében egy MDF- es politikus tiltakozott a rendezvény ellen, s hét párt nyílt levelet tett közzé a Kazincbarcikai Közélet című hetilapban. Azzal vádolták a kört, hogy a gyerekeket pártpolitikai célokra kívánják felhasználni, a kádáristák ugyanebben a lapban tiltakoztak a vád ellen. A polgármester körlevelet adott ki az iskolaigazgatóknak, amelyben felszólította őket az oktatási törvény betartására, a politika- mentességre. Kisbenedek Tiborné, az Ádám Jenő Központi Általános Iskola igazgatója a VR-nek azt mondta, a diákokhoz el sem jutott a felhívás, ennélfogva nem is foglalkoztak az üggyel. De ha netán érkezett volna megkeresés a társaságtól, akkor sem hiszi, hogy a nyolcadikosok neveztek volna a vetélkedőre. Ilyenkor, év vége felé ugyanis ők és a történelem- tanáraik is rendkívül elfoglaltak. Szendrei Eörs, a Dózsa György úti általános iskola igazgatója az újságból értesült a versenyről. Ezt követően azonban az intézmények megkapták a polgármester levelét, fgy az iskolában a továbbiakban szóba sem került a vetélkedő, emiatt nem tudja, a diákokat esetleg érdekelte volna-e a dolog. Takács István, a baráti kör helyi szervezetének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, eszük ágában sem volt politikai befolyást gyakorolni a gyerekekre. Mindössze arra szerették volna a fiatalok figyelmét felhívni, hogy nem igaz, amit most lépten-nyomon hallani, miszerint a diktatórikus Kádár-rendszernek csak negatívumai voltak. A szervezet a támadások ellenére pénteken megtartotta a megemlékezést, amelyen huszonhármán vettek részt. Először elhangzott egy húszperces beszéd, majd meghallgatták a Vasárnapi Újság című rádióműsornak az ügyükről szóló, őket támadó részletét. Ezt követően rendezték meg a vetélkedőt, amelyre kilencen neveztek. Diák nem indult, a legfiatalabb 30 éves, a korelnök 72 éves volt. A versenyzőknek többek között olyan kérdésekre kellett válaszolni, hogy mi volt az eredeti neve Kádárnak, mettől meddig tartott a nevét viselő korszak, milyen állami és párttisztségeket töltött be, milyen külföldi politikusokkal találkozott, mikor járt Kazincbarcikán. A játékosok ádáz csatát vívtak egymással, amelyben a legidősebb induló, Back István győzött. A jutalma 1000 forint volt - a pénzt a Munkáspárt helyi képviselője adta -, amit a nagylelkű nyertes egyből felajánlott a baráti körnek. A második, harmadik, negyedik helyezett fényképalbumokat kapott, az ötödik egy - nem túl értékes - karórát. Almási B. Csaba Az Országgyűlésben Csapody Miklós (MDF) az azonnali kérdések órájában azt firtatta, miként fordulhatott elő mindez épp a millennium évében. Pálinkás József, az oktatási tárca politikai államtitkára sajnálatosnak tartja az esetet, de amíg a vetélkedőt a szabályoknak megfelelően szervezik meg, nincs mit tenni az ügyben. Horn Gábor (SZDSZ) lapunknak azt válaszolta, képviselőként nem tartja helyesnek, hogy a politika beleszól, egy civil szerveződés, iskola milyen vetélkedővel foglalkozik. Tanárként azonban ő sem támogatna egy ilyen rendezvényt, főleg, ha a megrendezői nosztalgikus felhangot adnak neki. Azt azonban mindenképp fontosnak tartaná, ha a diákoka jelenleginél többet megtudhatnának a '60-as, ’70-es évekről, hiszen a történelemoktatásban nem helyeznek megfelelő súlyt a közelmúlt eseményeire.
