Új Dunántúli Napló, 2000. május (11. évfolyam, 119-148. szám)

2000-05-28 / 145. szám

2000. május 28. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Napfürdő: az új mohácsi vész NAPFÉNYES ORAK SZAMA MAGYARORSZÁGON (ÓRA/ÉV) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat >2100 ÜH 2050-2100 UH 2000-2050 ÜÜ 1050-2000 iH 1000-1050 Üli 1050-1000 ™” 1000-1050 1750-1000 (Folytatás az 1. oldalról) A légkör ózontartalma évente kb. 3 százalékkal csökken, így a napsütés káros hatása egyre nő. Az idő tisztasága is befo­lyásolja, hogy mennyi napsü­tés éri el a földfelszínt. Dél-Ma­gyarország, Mohács és környé­ke ebben is vezet a hazai ösz- szevetésben. Az ellenálló ké­pességünk függvénye annak is, hogy mennyi idősek va­gyunk, mi a foglalkozásunk, mennyi időt töltünk a szabad­ban életünk során. Azt azon­ban érdemes megjegyezni, hogy alaphelyzetben bőrszín­től függően (kreol, vagy fehér­bőrű inkább az illető) mintegy 5-15 percet bírunk ki károso­dás nélkül. A fényvédő krémek faktor­száma ezt a pár percet sokszo­rozza meg, értékének megfele­lően. Mindenesetre a szakorvo­sok újabban már nem is ejtenek szót a 6-20-as nagyságrendű krémekről, csak a 30-50-es fak­torszámú fényvédőket ajánlják. Az előszoláriumozást sem tart­ják jó megoldásnak, inkább az üdülés előtti bőrszoktatást. Eszerint nyaralás előtt egy­két héttel naponta néhány per­cet töltsünk a sugarak alatt, fo­kozva az időt 3-ról 20 percre. Azt is kalkuláljuk be, hogy a ho­mok, a víz, a fehér felületek, a beton fokozza a sugárzás erejét. Ugyanakkor néhány gyógyszer, például egyes antibiotikumok fényérzékenyebbé teszik a bőrt, s vannak ilyen kozmetikumok is. Egyes borotvahabok kifeje­zetten veszélyesek ebből a szempontból. A gyermekeknek a szakorvosok egyáltalán nem ajánlják, hogy kifeküdjenek na­pozni, de a felnőttek is inkább az árnyékot keressék 11-16 óra között. Mészáros B. Endre Egy iskolabezárás története: az Apponyinak befellegzett Tavaly még nagy terveket szőttek Tolna megyében a mezőgazdasági oktatással kapcsolatosan. A kisgazdák megyei elnöke, a megyei közgyűlés alelnöke, dr. Tollár Tibor még abban is reménykedett, hogy Szek- szárdon felépülhet egy főisko­la. A nagy tervek, úgy látszik, dugába dőltek, mivel már má­sodszor döntöttek a két Tolna megyei mezőgazdasági szak- középiskola egyikének - az 54 éves lengyelinek - a bezárásá­ról. A várakozások szerint Tol­nában a mezőgazdasági kép­zést a kisgazda vezetésű Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium átvette vol­na. A testület februárig várt, hogy az átvételt bizonyító ok­irat megérkezzen Szekszárdra. Ez nem történt meg, s végül áprilisban úgy döntöttek, hogy a lengyeli Apponyi szakközép- iskolát bezárják. A döntés után az MSZP kikényszerített egy újabb köz­gyűlést. A bezárást megszava­zó kisgazda képviselőknek fe­gyelmi terhe mellett a múltko­ri döntés feloldására kellett szavazni. A rendkívüli közgyűlésen több órás vita során a képvise­lők ide-oda tologatták a fele­lősséget. A fideszes megyei el­nök, Koltai Tamás a szocialis­ták színeváltozását tette szóvá. Tollár Tibor alelnök, a kisgaz­dák frakcióvezetője pedig azt nem értette, hogy miért nem elég a közgyűlésnek azon ál­lamtitkári levél, amely az átvé­telt nyomatékosítja. A levele­zés pikantériája, hogy a mi­nisztérium a közgyűlést a kis­gazda alelnökön, és nem a fideszes elnökön keresztül tá­jékoztatta a szándékáról. Vé­gül a testület úgy döntött, hogy az áprilisi döntését nem oldja fel, azaz az Apponyi szakközépiskolát bezárja. Hazafi József Harkány - két tűz között Harkány bármit megtenne a gyógyfürdőért, ha a saját tulajdonaként kezelhetné. Nem a medencéktől várják a városban a hasznot, ha­nem a fejlesztések követ­kezményeitől. A társadalombiztosítási segít­ség a bevételek mindössze 10 százalékát adja a harkányi gyógyfürdőben, mindemellett a cég minimális nyereséggel zárta a múlt évet. Ellentétben a korábbi szóbeszéddel, hogy 400 milliós mínusza van. Az országban egyébként csupán Zalakaros és Harkány képes függetleníteni magát a köz­ponti támogatásoktól, főként a jegyárakból finanszírozva mű­ködését. A jó eredményeket el­sősorban az újszerű szabadté­ri lubickolásnak köszönheti a baranyai fürdő, bár a ’80-as évek látogatottságának még mindig csak a felét könyvelhe­tik itt el (nem egészen évi 1 millió a vendégszám). Idén át­építették a külszíni hármas medencét, hatalmas fedett pi­henőrészt kialakítva, de még további 3-4 milliárd forint kel­lene ahhoz, hogy a fürdőben mindent korszerűsítsenek.- A fürdő vegetál, egyik tu­lajdonosnak sem hoz hasznot - mondja Bédy István (képün­kön), Harkány polgármestere. Ez tarthatatlan állapot, az 50- 50 százalékos városi és megyei tulajdonosi arányokon változ­tatni kell. A legjobb megoldás az, ha egy kézbe kerül a mű­ködtetés. Nekünk a tőkerész nem hiányzik, másrészt szíve­sen fejlesztenénk a létesít­ményt, mert ez a rá épülő gaz­dasági vállalkozásoknak nagy jövőt jelentene. Lehet, hogy minden pénzünket erre kellene költenünk, de saját tulajdon esetén min­dent megten­nénk, mert Harkánynak létkérdés a fürdő sorsa. A cél az, hogy a családok itt órákra megpihenjenek, s a le­hető legtöbb vendéget fogad­hassuk. De erről a holtpontról az elkövetkező hetekben kell kimozdítani az ügyet.- Nem tagadom, társalgás során már szóba került a harká­nyi gyógyfürdő tulajdonviszo­nyainak kérdése, de szakmai szinten, hivatalosan senkit nem bíztunk meg olyan fel­adattal, hogy elemezze ezt. Pil­lanatnyilag nem látom aktuali­tását a gondolatnak - tudtuk meg Kékes Ferenctől, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökétől. Harkányban forr a víz. Bizo­nyítja ezt az is, hogy a siklósi' strand működtetésére koráb­ban a harkányi fürdő szakem­bereit kérték fel, cserébe, hogy részben a másik város vízgyűj­tő területéről látják el gyógy­vízzel a medencéket. A közös cég alapító okiratát azonban immár két hónapja nem tud­ják aláírni. Mészáros B. E. Az eltüntetett tehenek (Folytatás az 1. oldalról) A mester Gebauer Ernő műhelyében ta­nulta a festészetet, aztán 16 esztendeig eozin- és porcelánfestő volt a Zsolnay gyárban, de járatos a címfestésben, az au­tófényezésben, a képkeretezésben. A tí- pusgiccsek közé tartozik még a balettci­pőjét megkötő balerina, a nagykeblű ci­gánylány pipával, mondja - ezek ezer­szám készültek különböző műhelyekben. Pfeiffer úr találkozik ismert alkotások ügyes másolataival is, némelyik, állítja, jobb az eredetinél. A giccs ma is jól eladható, a vadászok például szívesen veszik az üzekedő szar­vasokat naplementével: számukra a szar­vas minden körülmények között kedves ál­lat. A minap egy házaspár veszett össze egy olajkép kapcsán. A férfinek tetszett a két tehén, melyeket egy pásztorleány őr­zött a virágos réten, de az asszonyka nem tudott megbarátkozni velük. „Fél óra alatt eltüntetem, ha kérik” - szólt a mester, s a fejbólintást követő harminc perc múltán egyetlen tehén sem zavarta többé az idillt. Ugyanígy járt egy másik képen az a hat li­ba, amelyek az úton baktattak sorban egy­más után. Manapság egyébként egy helyrepofo­zott szarvasos idill 15 ezer, egy erdőrészlet csobogó patakkal 100 ezer forint körüli összegért adható el. A görögös öltözetű, aranyfestékkel lefújt poliészter szobormá­solat, amely kis sorozatban készül, 15 ez­ret ér. Az igazán értékes képek ma már igen ritkán fordulnak meg a vásárbkban, a nepperek felvásárolták őket, s közülük nem keveset kivittek az országból. Azok között azonban nemigen akadt gombo­lyaggal játszó kiscica: valamennyi itt ma­rad a nyakunkon. Cseri L. Elszakadás földvitákkal A Baranya megyei Vásárosbécnek az 1930. évi népszámlálás szerint 1252 lakója volt, ma alig több, mint 300. Ráadásul ki­vált belőle Dióspuszta, 78 lakossal. Önállósulni pedig nehéz... 1945-ben Dióspusztának még külön bírója és jegyzője volt. Aztán 1998-ban a lakosság kez­deményezésére népszavazást írtak ki, mert, mint Bankó Ist­ván vásárosbéci polgármester állítja, önállóvá szerettek volna válni. Az önállóságnak azon­ban törvényi feltételei vannak, háromszáz lélek szükségeltetik hozzá és önálló intézmény- rendszer. Egyik feltétel sem állt fenn, s végül a dióspusztaiak 40-12 arányban döntöttek az el­szakadásról. A településrész így nem lett önálló, hanem át­került Somogyapátihoz. A földterületek átadása azon­ban, mondja a polgármester, nem kötelező, így azokra nem is került sor. A közigazgatási határ megvál­toztatásához pedig nem elég a te­lepülésrész lakóinak akarata, ah­hoz az összlakosság szavazatára is szükség volna, ez pedig ebben az esetben nehezen elképzelhető. Az új helyzet pedig nem fel­tétlenül örömteli, vélekedik Bankó István, hiszen míg az elő­ző ciklusban Dióspuszta kapott többek között ravatalozót, veze­tékes ivóvizet, vizesblokkot az egészségházban, az átlépést kö­vetően eddig még semmit. Vásárosbéc és Somogyapáti tes­tületé pedig a kérdésről tulaj­donképpen nem tudott egymás­sal kommunikálni. Azt mondja egy dióspusztai, hogy földterületeik mindig nagy­üzemi művelés alatt állottak a táblák miatt, míg Vásárosbéccel kapcsolatban ez nem mondható el. Ugyanakkor, állítja, Vásáros­béc lakóit „átverték”, mert földte­rületeiket eladták. Cs. L. Szex szabadon A hölgyek unják már a hagyományos ágyje­leneteket, sokkal izgalmasabbnak tartják az együttlétet a szabadban és a különleges hely­színeken. A szuperfilmekre évek múlva többnyire arról emlékezünk, hogy milyen sajátos szex­jelenet volt bennük. A postás kétszer csen- getben a konyhaasztalon történő szeretkezés ilyen például, de emlékezetesek más mun­kák szabadban felvett képsorai is. Boccaccio Dekameronjában, vagy Pasolini Canterbury mesék adaptálásában ugyancsak többnyire a természet lágy ölén zajlik az aktus, s időn­ként nagy nyilvánosság fűszerezi a légyottot. Egy friss kimutatás szerint elsősorban a hölgyek keresik a legőrültebb helyszíneket: vasúti fülkéket, focipályák lelátóját, irodai asztalt, vagy éppen a könyvtárak csendes nyugalmát tartják izgatónak erre az alkalom­ra. Mindenesetre kimagaslóan vezetnek a szabadban, természetben választott helyszí­nek, fák lombkoronája, erdei tisztások, vagy éppen egy öböl vize valami eldugott helyen. A hagyományos ágyjelenetek a nők többsége szerint már meglehetősen unalmasak. Per­sze a különleges helyszínekhez sa­játos pózok és sportos felkészülés szükséges, de ettől csak emlékezete­sebb az élmény. Sajátos az is a fel­mérés szerint, hogy mire figyelnek fel a hölgyek, amikor partnerüket kiválaszt­ják. A férfi vonzereje el sősorban a nézésében, sze­me állásában keresendő, amellett fontos, hogy miképp mosolyog, s mennyire feszes a feneke. Természetesen emellett nem árt az sem, ha kisportolt, és intelligens a kinézete. A hölgyek egyúttal úgy nyilatkoztak, hogy csak minden ötödik alkalommal elégedettek. Ugyanis a férjek, szeretők többnyire le­spórolják az előjátékot. M. B. E. Vajszlői térerő. Tegnap délután 13 órakor hívták Vajszlóra egy - egyébként béna - idős asz- szonyhoz az ügyeletes orvost. Az ellátást kérő elesett, csü­törtökön ugyanilyen ok miatt kellett gipszbe tenni az egyik karját. A doktor 15 óra után érkezett a beteghez, ám - ré­szegnek minősítve a sérültet - nem látta el. Az ellátatlan beteg a szomszédasszonyá­val egybehangzóan állítja, hogy az orvos nem volt józan. Az ügyeletén megtudtuk: teg­nap sok hívás érkezett. Itt kaptuk meg az orvos mobil­számát is. Az asszisztens­hölggyel tudtunk beszélni, hangját teljesen tisztán hal­lottuk. Az orvossal azonban nem. Bár a telefont átvette, de kérdéseinket kikerülte az­zal, hogy nincs térerő, (aa) Szekszárdon ezen a héten mexikói, német és nigériai vendégek jártak. A közép-amerikai or­szág magyarországi nagykö­vetét a várásházán fogadta dr. Fenyőházi Elemér alpolgár­mester, majd az egyik német- országi járás küldöttségét lát­ták vendégül a partnerség ér­dekében a Tolna Megyei Ön- kormányzat székházában. (aa) Baranya huszonnégy települése veszi át ma a millenniumi emlékzászlót. Az egyik köz­ponti ünnepség 10 órakor Kozármislenyben kezdődik, a másik Siklóson, ugyancsak 10 órakor. (aa) Vízállások. Mohács 481 cm, apa­dó, 17,6, Őrtilos nincs jelez­ve, Barcs 75 cm, áradó, 17,2, Drávaszabolcs 170 cm, apadó, 16,3 fok. l t v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom