Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-15 / 104. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. ÁPRILIS 15., SZOMBAT | MUH ISKOLÁK A JÖVŐNEK Hírcsatorna NÉMETÜL, ANGOLUL. A szakközépiskolások megyei an­gol és német idegen nyelvű ver­senyén, a pécsi Pollack Mihály Szakközépiskolában. Németből az 1-2. évfolyamosok közt Szeiberling Anikó, a pécsi Rad­nóti Miklós Közgazdasági Szak- középiskola tanulója lett az el­ső, a felsőbb korcsoportban Leinholz Ádám, a mohácsi Dr. Marek Mezőgazdasági Szkk. ta­nulója. Angolból Komarov Dia­na (Radnóti Miklós Szakk.) és Rittgasser Krisztián (Pollack M. Építőipari Szakközépiskola) vé­geztek az élen. (br) KOLLÉGISTA VERSMON­DÓK. A megyei kollégiumok versmondó versenyén hárman osztoztak az első helyen: Bagoly Bettina (pécsi Kodály Zoltán Úti Kollégium), Fogaras Csaba (sik­lósi Jókai K.) és Kollár Judit, (komlói Kazinczy F. K.), máso­dik lett Hajin Balázs (ÁNK Kol­légium) és Deák Klaudia (Teleki K.), harmadik Farkas Ilona (ko­lozsvári Báthory Líceum) és Kő­szegi Ferenc (Szentlőrinc, Szak­középiskolai K.). (br) SZENTLŐRINCI SIKER. A Ránki György történelemverseny szakközépiskolás megyei fordu­lóját Lesnyik Anita, a szentlőrin­ci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépisko­la tanulója, Róthné Párkányi Ildi­kó tanítványa nyerte meg, aki Baranyát képviselheti a Nagyka­nizsán rendezendő országos döntőn. (br) Egy vesszőparipa - újjáélesztve Tanácskozás az interdiszciplináris tanárképzés jövőjéért A napokban Művészeti neveléssel a XXI. század felé címmel némileg rendhagyó és meglehetősen zárt körben zajló tanácsko­zás zajlott az ANK Martyn Ferenc Művé­szeti Szabadiskolájában dr. Lantos Ferenc képzőművész, az iskola vezetője kezdemé­nyezésére. Mi a helye, szerepe a művészeti nevelésnek a tantárgyak rendszerében? Mi is a súlya ma, mi­ért szorultak az oktatás perifériájára? A tanács­kozás azonban semmiképpen sem akart a sebek nyalogatásá- vá sikkadni. Részben ezért Lan­tos Ferenc nem is rajz- és ének­tanárokat hívott meg, hanem a művészeti nevelésben fontos szakterületek - néprajz, muze- ológia, neveléstan, zenetörténet - egy-egy szakemberét, illetve olyan pedagógusokat, intéz­ményvezetőket, akik a látás­módjuk révén új, sajátos szem­pontokat vethetnek fel. Az alap- gondolat pedig nem más, mint­hogy az iskoláknak - elemi és a középfokon egyaránt - inter­diszciplináris látásmóddal ren­delkező tanárokra van szüksé­gük. Olyanokra, akiknek szem­léletükké vált - tanítsanak bio­lógiát, rajzot vagy irodalmat - , hogy a különbö­ző tantárgyak egyazon valóság különböző meg­közelítései, tudják, hol vannak a találkozási pontok, kereszteződések az ismerétekben, s a tanítás során nem utólag kapcsolják össze azo­kat, hanem éppen ezekből a „csomósodási” pontokból indulnak ki. Nem véletlen, hogy ez a Németh László-i fel­fogásra is rímelő gondolatkör, amely az ismere­tek interdiszciplináris szerveződését vallva a tantárgyi integrációnak szavaz bizalmat, éppen a művészeti nevelés hiányai okán fogalmazódott meg. Részint mert a művészet „nyersanyaga” - bármely ágát vesszük is szemügyre - a teljes vi­lág, másrészt pedig - mint Lantos tanár úr el­mondta - például a rajz és az ének mélységesen alulértékelt a diákok körében is. S ez nem a gye­rekek hibája. Először maga a szakma segített eb­ben, amikor „készség”-tárgyaknak nevezte azo­kat. Másfelől a művészet kanonizálódott, elfe­ledkeztünk gyakorlati hasznáról, sajátos kom­munikációs küldetéséről, és elefántcsonttorony­ba zártuk. A rajztanár küzdhet az igazáért, kiemelve a művészeti nevelés fontosságát, de először is bi­zonyítékokra van szüksége. Egyebek közt arra, hogy a művészeti nevelés esszenciális természe­te szerint mind a „knnduló”, mind a „csomóso­dási” pontok egyike, amelyben, mondja Lantos, nem maga a művészet, hanem az „embermű” létrehozása a cél, az érzelmeiben-látásmódjában és aktivitásában is egészséges ember. A PTE Ta­nárképző Karának képviselői is megerősítették: ennek a gyökeresen másfajta gondolkodásnak az alapjait elsők közt egy interdiszciplináris in­díttatású tanárképzés teremtené meg. Ez nem polihisztorok képzését jelenti, de szemléletvál­tást mindenképpen. Lantos ez irányú gondolata­it A káosz és a rend kérdése a művészeti neve­lésben című, rövidesen megjelenő tanulmányá­ban is összegzi. A tánácskozáson egyébként Apagyi Mária zongoraművész és Lantos Ferenc tartott vitain­dítót, az ott elhangzottakat dokumentálják. Van mit megőrizni, mert a résztvevők nem beszéltek el egymás mellett, hanem a teendőkről esett szó. Remélik folytatását, s azt is, hogy abból va­lami már a közeljövőben valósággá válik. Van realitása: a kisiskolák már most keresik a „sok”- szakos, sokoldalúan képzett pedagógusokat. Nem maga a művészet, hanem az embermű létrehozása a cél fotó, müller a. Tavaszi zsongás a szakmában Tanácskoztak a kerettantervekről is A napokban Pécs Város Önkormányzata és a Baranya Me­gyei Pedagógiai Intézet egy oktatási kft.-vel együttműködve rendezett konferenciát az Apáczai Nevelési Központban. SZÜNIDEI PROGRAMOK. A pécsi Szivárvány Gyermekház szünidői kulcsosháztúrát indít ma a Vértesbe vonattal, amelyre kerékpárt is vihetnek a gyere­kek. Április 18-án Az Árpád házi királyok kora Baranyában című vetélkedő résztvevői a Jakab- hegyre kirándulnak 9 órakor az uránvárosi buszpályaudvarról in­dulva, 19-én, szerdán 10-től 12 óráig meseház lesz. (br) ELŐADÁS ÉS TÁRLAT AZ ANK-BAN. A pécsi Apáczai Nevelési Központban április 16-án 18 órától Sri Chinmoy meditációs mester irodalmi műveiből hallhatnak előadást az érdeklődők, 18-án 18 órától a meditációról szóló előadás lesz, amelyhez négy alkalom­ból álló meditációs tanfolyam csatlakozik. Festményei április 20-ig tekinthetők meg a folyo- sói galériában. ____________ibri A minőségbiztosítás címszavá­val összeülő tanácskozáson dr. Újvári Jenő alpolgármester tar­tott nyitó előadást az iskolák és a közművelődés együttműködé­sének szükségességére irányítva a figyelmet. Az új szóhasználat szerinti „közértelmesség”, amely csak ezzel a közös nevezőre hozandó ambícióval érhető el, ugyanis to­vábbra is alapvető cél - illetőleg az kellene, hogy legyen - a kul­túra demokratizáló folyamatá­ban. Előadás hangzott el az ok­tatástervezésről, majd Horváth Miklós, az OKÉV közelmúltban alakult 3. számú területi irodájá­nak vezetőjétől megtudtuk, hogy 154 minőségfejlesztési pá­lyázat érkezett irodájukba a ré­gióból. Mint dr. Bebesiné Túri Kata­lin, az ANK igazgatója kéré­sünkre elmondta, az elkövetke­ző napokban előadás hangzott el a tanügyirányítás módosításá­ról. Nagy érdeklődés kísérte az új kerettanterveket, melyekkel az alsó tagozatos nevelők és tör­ténelemtanárok külön szekciók­ban is foglalkoztak. A város és kisebb részt a megye pedagógu­sai nyolc intézményt - óvodá­kat, iskolákat - látogattak meg. Az óvónők megismerkedtek az óvodai nevelőmunka mérésének és minőségbiztosításának mód­szerével, lehetőségeivel is. Dr. Vass Miklós, a PTE rektorhe­lyettese az új integrált intéz­ményről adott ismertetőt, sze­mélyében hosszú idő után elő­ször képviseltette magát a felső- oktatás közoktatási konferenci­án. Stark András pécsi pszichiá­ter filmvetítéssel illusztrált záró előadása a mentálhigiéné téma­körével foglalkozva a pálya elnő­iesedésének következményeit tekintette át. Fél évszázad hűségben, katedra előtt Erényi Antalt a napokban köszöntötték kollégái és a város 75. születésnapja alkalmából. Fél évszázad köti a pécsi „kis-Pollackhoz”, ahol alkalmanként ma is tanít. Elsőgenerációs értelmiségi, mond­ja. Édesapja MÁV-lakatos volt. Görbe kis tettyei utcákon, grundokon át kanyarog vissza a képzelet a gyerekkorba. A szigorú latin-magyar szakos tanár az em­lékeiből ocsúdva, elérzékenyülé- sét sem titkolja. Hivatása iránt a Nagy Lajos Gimnáziumban éb­redt a rokonszenve: Kühn Szaniszló igazgató és fiatal taná­rai adtak számára példát. A Páz­mány Péter Tudományegyetemen olyan egyéniségek tanítottak, mint Szalai Sándor, aki a bori tá­borból menekülve Radnóti versei­ből is megmenekített néhányat, Prohászka Lajos és mások. Neves történészek előadásait is szomjas kíváncsisággal hallgatta, de ezt a szakot már nem vehette fel. 1948- ban „újraigazolt” hallgatóként maradhatott az egyetemen - ez már a keményvonalas politika el­ső széllökése volt. Már cserélődnek az oktatók, amikor 1950-ben diplomázik, de ő egy leendő nagy professzornál, Ki­rály Istvánnál írja szakdolgozatát. Fiatalsága, lendülete, minden ideg­szála kötné a főváros szellemi lük­tetéséhez, de állást szülővárosában ajánlanak neki. A bányaipari, ke­reskedelmi és építőipari techni­kum közül ez utóbbit választja. Ta­lálomra. De magával hozza a taní­tás mindenekelőtt való szeretetét, amely a hivatásba rejlőén ember­szeretet is; búvárló csodálatát, amit Pázmány Péter archaikus nyelve vált ki belőle, és Arany, Ady, Kosz­tolányi, Babits szeretetét is. De szakiskolában tanítani ma­gyart így sem könnyű. „Minden osztályban akadtak hárman-né- gyen irodalomra is fogékonyak, de primátust, érthetően, a szakma tárgyak élveztek.” Szigorú nyelv­tanórái viszont rímeltek matemati- kára-fizikára: órái alapján megsejthették, hogy a nyelvben ugyanolyan va­lóságra felelő törvények mun­kálnak, mintha a puszta anya­got vizsgálnánk. Temesi Mihály nyelvész hónapokig győzködi, jöj­jön a Nagy Lajosba - gimnáziumba - tanítani, több sikerélménye lesz, de hűséges marad véletlen-válasz­totta iskolájához. A tudás mellett az erkölcsre nevelés a másik vesz- szőparipája: a legjobb nevelő a csa­lád, nélküle félszárnyú az iskola. A történelem elég kényszerű példát adott a kettős nevelésre: ilyenkor a tanárnak kell mindent megtenni azért, hogy ne a diák lássa a kárát. Felesége is pedagógus. Szeré­nyen, de gondok nélkül bocsáthat­ták útjukra két lányukat. Egyikük angolt tanít, a másikuk gazdasági vezető. Kitüntetései közül a Pollack Mihály Műszaki Főiskola arany plakettjére a legbüszkébb, de birtokosa a Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztjének is. Fele­ségével, Gizikével az iskolában ta­lálkoztam, az ünnepi asztal köze­lében. „Nagyon értett ahhoz is, hogy a családot hogyan kell össze­tartani. Ezért is tartottam meg” - súgta oda, elnevetve magát. Gordiusz, egy kis csomóval A pécsi Leőwey Gimnázi­umban tartott Gordiusz ate- matika tesztversenyen a debreceniek szerepeltek a legeredményesebben. A hét és fél ezer diák mozgósítá­sával induló verseny pécsi döntő­jén a házigazda város gimnáziu­mai ezúttal nem remekeltek. A kilencedik osztályosok közt Nagy Tibor (Debrecen, Fazekas Mihály G.), a tizedikesek korosz­tályában Balogh János (Kapos­vár, Táncsics Mihály G.) végzett az élen. A tizenegyedik évfolya­mon Vörös László (Győr, Révai Miklós G.), a tizenkettedikesek közt Herczegh Géza (Szolnok, Varga Katalin G.) szerepelt a leg­jobban. Talán a debreceniek nyújtottak legjobb átlagteljesít­ményt, de jól versenyeztek a győ­ri, kecskeméti és a miskolci diá­kok is. A legeredményesebb baranyai Hegedűs Ákos, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának ta­nulója a tizenkettedik évfolya­mon elért harmadik helyével és Ruppert László a Janus Gimnázi­umból, aki a kilencedikesek közt negyedik lett. A határon báliak­nak járó különdíjakat a kilence­dik évfolyamon Sipos Kinga, tize­dikben Horváth Szabolcs nyerte, mindketten a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumból. A ti- zenegyedikesek korosztályában Vitális Sándor (Nagy Mózes El­méleti Líceum, Kézdivásárhely), a tizenkettedikesekében Kása Gergely (A1 Papiu Ilarian Líceum, Marosvásárhely) végzett az élen. Akik mind a négy eddigi dön­tőbe bejutottak - köztük Hege­dűs Ákos - a Matek Alapítvány díjában részesültek. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumá­nak tanulója a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet legjobb bara­nyai versenyzőnek járó díját is el­nyerte. Ifjú fizikusok versenye Meg sem állnak Tatáig Szoros versenyben dőlt el, melyik hat ifjú fizikus kép­viseli megyénket Tatán. A napokban a Pécsi Tudomány- egyetem Természettudományi Kara Fizika Tanszékén lezajlott a 13-14 évesek Öveges József fi­zikaversenyének baranyai elő­selejtezője. A közeljövőben ren­dezendő tatai döntőbe a me­gyék legjobban felkészült diák­jai jutnak. Á hetedikesek versenyét Ragány Róbert (Beremendi Álta­lános Iskola, Prenek Józsefné ta­nítványa) nyerte, második Bajai Melinda, (Mohács, Brodarics Té­ri Általános Iskola, tanára Szat­mári Imre), harmadik Pónya Zsuszanna (Mohács, Park Utcai Általános Iskola, Wald Gáspár ta­nítványa) lett. A nyolcadikosok körében a pé­csiek vitték a prímet, a versenyen Vigh Máté, a Testvérvárosok Te­rei Általános Iskola diákja végzett az élen, felkészülését Sebestyén Zoltán tanár segítette. Második Hajna Zsófia a pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskola- központból, aki Mándli Gyula és Pozsgai Balázs tanítványa, harmadik Kiss Imre, a Jókai Ut­cai Általános Iskola diákja lett Anka Attiláné tanárnő irányítá­sával. Ők hatan képviselhetik me­gyénket a tatai országos döntőn. Cégünk Magyarország dunántúli régiójának egyik legnagyobb kereskedelmi vállalkozása. Fejlett logisz­tikai bázisra építve több mint félszáz áruházat üzemeltetünk, mmror HIRDETÜNK az áruházi rendszer irányítására, ff f f f VEZETŐ munkakör ellátására Elvárásaink: ■ felsőfokú szakmai (kereskedelmi) végzettség ■ a szakmában eltöltött 10 éves gyakorlat ■ vezetői tapasztalat ■ csapatszellem és vevőorientált gondolkodásmód ■ felhasználói szintű számítástechnikai ismeret A pályázatokat bérigény megjelölésével a megje­lenéstől számított 15 napon belül kérjük eljuttatni a következő címre: 7601 Pécs, Pf. 86. A borítékon kérjük feltüntetni „Hálózatirányítás"

Next

/
Oldalképek
Tartalom