Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-25 / 113. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló B E F E K T E T É S 2000. ÁPRILIS 25., KEDD Felfüggesztették a visszavásárlást Megtiltotta a Realizing 96 kötvé­nyek visszavásárlását, illetve az előleg-kifizetést a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökhelyettese. A fel­ügyeleti határozat szerint a kibo­csátónak haladéktalanul tájékoz­tatni kell a PSZÁF-et, és a nyilvá­nosságot a kötvények lejáratáig fennálló követeléseinek várható alakulásáról. Az állami felügyelet szerint a Reallízing Pénzügyi Kft. április 12-i felhívása, amely a köt­vények végleges visszavásárlá­sát, vagy a kötvényekre 64 száza­lékos előleg kifizetését hirdette meg, nem tartalmazott minden információt a megalapozott dön­tés meghozatalához. Ezért a PSZÁF a közlemény kiegészíté­sét és módosítását kérte. ■ Hírbörze OSZTALÉKJAVASLAT. A Mól Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 55 forint részvényenkénti osztalékfi­zetést javasol tavalyi eredménye terhére április 28-i közgyűlésén - közölte a társaság a Magyar Tő­kepiac ELMÚLT HETI SZÁMÁ- BÁN. A közlemény szerint a Mól Rt. mérleg szerinti eredménye a magyar számviteli törvény (HAS) alapján 31,57 milliárd forint, a Mol-csoport eredménye pedig 39,77 milliárd forint. TERJESZKEDIK A DANUBI­US. A Danubius Hotels Rt. újabb szállodákat vett Mariánské Lázné nyugat-csehor­szági fürdővárosban. A Danubi­us a prágai Investicní a Postovni Bankjától megvette a Lécebné Lázné Mariánské Lázne nevű szállodatársaság részvényeinek 65 százalékát. A Lécebné Lázne Mariánské Lázné az egyik legna­gyobb és legismertebb cseh sza­natórium. A híres nyugat-cseh­országi fürdővárosban a Danu­bius már korábban megszerezte a Villa Butterfly luxusszállót. FELFÜGGESZTÉSEK. A Buda pesti Értéktőzsde az Agrimill- Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. kérésé­re felfüggeszti az rt. részvényei­nek tőzsdei kereskedését. Az rt. a részvények alapcímletét 10.000 forintról 1000 forintra módosí­totta. A részvénycsere időpontja 2000. május 2-a. A Budapesti Ér­téktőzsde titkársága a Fűzfői Pa­pír Rt. kérésére április 26-ig fel­függesztette a kibocsátó részvé- nyeinek forgalmazását. _______■ Mé g nem sikeres az opciós piac Az opciós (elővételi) üzlet lényege, hogy a fe­lek a jelenben megállapodnak egy jövőbeni feltételes kötésben. Aki eldöntheti, hogy lesz teljesítés, az fizeti a díjat. Az opció árát bo­nyolult kiszámítani, hiszen figyelembe kell venni az alaptermék és a kötési árat, az árfo­lyam változékonyságát, a lejáratig hátralévő időt és a kockázatmentes kamatlábat. A Budapesti Értéktőzsde február közepén megindult opciós piacán márciusban nem sokat változott a helyzet, a forgalom megfelel az elvártaknak, ám min­denképpen fejlődésre lenne szükség - közölte Maro­si Gábor, a Takarék Bróker Rt. szakértője. A bróker­cég opciós piaci főosztályvezetője elmondta, hogy továbbra is ugyanaz a néhány cég szerepel aktívan a BÉT opciós piacán, mint amelyek e szekció megnyi­tásakor jelentkeztek. Ezek a márciusi forgalom sor­rendjében a BUX-opcióknál a következők: a Takarék Bróker, a Wintrust, az Erste Bank, a Procent Rt. és a Swap Rt. A részvényopcióknál az első helyen ugyan­csak a Takarék Bróker szerepel, amit a Wintrust, az Erste, a Procent és a Dunaholding követ. Marosi Gá­bor az opciós piac szereplőinek változatlanságát az­zal magyarázza, hogy egyelőre az illetékes felügyelet még nagy hagyta jóvá az egyes brókercégek által be­nyújtott üzletszabályzati módosításokat az opciós pi­acon való részvételre. A másik okot pedig abban lát­ja, hogy az alkuszok, illetve cégeik még nem készül­tek fel az opciós piaci kereskedés lebonyolítására, fő­leg ami a számítástechnikai támogatottságot illeti. Ki­emelte, hogy az opciós kereskedésben a befektetők inkább a BUX put-opciót (feltéte­les eladás) keresik, vagyis eladási jogot szeretnének venni. Hangsú­lyozta viszont, hogy megjelentek már Mól call-megbízások (feltéte­les vétel) is. Elmondta, hogy to­vábbra is a külföldi befektetők ak­tívabbak az opciós piacon, ám egyre inkább éreztetik jelenlétüket a belföldi spekulánsok. Vélemé­nye szerint akkor tekinthető egy opciós piac fejlettnek, amikor a határidős piac forgal­mának egytizedét produkálja, ám ettől a BÉT opciós piaca elmarad, hiszen egyszázalékos a forgalom a ha­táridős szekcióhoz képest. Márciusban az opciós pi­ac forgalma 1,8 milliárd forint körül volt, miközben a határidős piacé 150 milliárd forint körül alakult. El­mondta, hogy várható a határidős spekulánsok meg­jelenése az opciós piacon is, hiszen e két szekcióban Opciós stratégiák a Budapesti Árutőzsdén fotó, m. a. keresztfedezeteket lehet kötni a kockázat minimali­zálására. Németh Ede (kis képünkön) tőzsdei szakértőnk a leendő befektetőknek egy példával világítja meg az opcióban rejlő lehetőségeket. A részvények közül a Mol-t veszi alapul, és először a vásárlási opciót mu­tatja be. Ha például a tőzsde által képzett pénteki elszámolóár alapján szeptemberig az értékpapírt 5000 forintért lehet megvásárolni, ami jelenleg 5160 forint, akkor ezért 545 forint díjat kell fizetnie. De ha a feltételezés szerint szeptemberig 5500 forint lesz az ára, ami most 5160 forint, akkor csak 400 forint a díj. Ez - mint már említettük - az opció vevőjére vonat­kozik. De mi van a kiírójával? Ha a partner úgy gon­dolja, hogy a kiírónak el kell adnia a részvényt 5250 forintért, ami most 5160 forint, akkor 336 forint díjat kap. Igaz, hogy a jelenlegi díjbevétel biztos, de ha le­hívják az opciót, akkor veszteséggel kell eladnia. Mert ha mondjuk a részvény azonnali piaci ára 5750 forint, akkor az opció értéke 50.000 forint (5750- 5250x100). Mivel ekkor a jogosult a nyereséges üzlet mellett már él a lehívás jogával, hiszen 16.400 forint lesz az eredménye (50.000-ből le kell vonni a kötési díjat, vagyis a 336x100 =33.600 forintot, mivel egy kontraktusban 100 darab részvény cserél gazdát). Ugyanennyi lesz a vesztesége a kiírónak. A jogosult tehát akkor él a lehívás jogával, ha a kötési ár a lejá­ratkor az ár alatt marad. Eladási opciónál pedig ak- kor, ha a kötési ár meghaladja a lejáratkori árat. ■ Miért helytelen a ? Az állami bevételek forrásainak bővítése kap­csán időnként felvetődik a vagyonadó gondola­ta. A közelmúltban a Kisgazdapárt parlamenti frakciójának helyettes vezetője javasolta a va- gyonbevallás bevezetését. Ez nyilvánvalóan vala­mely vagyonszaporulati, illetve vagyonadó előké­szítésére szolgálna. A javaslat mögé azonban még saját pártját sem tudta felsorakoztatni. Hasonlóképpen Németországban is megjelent a Szociáldemokrata Párt valamelyik szervezeté­nek vitairatában a vagyonadó javaslata. Hatal­mas tiltakozási hullámot váltott ki a szociál­demokrácián belül is. A szociáldemokrata pénz­ügyminiszter, Hans Eichel állt a tiltakozók élére. A kérdés azonban az, hogy a vagyonadó vajon nem szolgálná-e a terhek egyenletesebb elosztá­sát a társadalomban? Nem a társadalmi igazsá­gosság megnyilvánulása lenne-e egy ilyen adó? Nem hangzana-e a vagyontalanok fülében ked­ves zeneként a „fizessenek a gazdagok!” jelszó? A vagyonadó tulajdonképpen mindenütt, ahol alkalmazták, egy, a társadalom jómódú­nak tartott rétegeire kivetett külön- vagy pótjö- vedelem-adó volt, amit nem a jövedelem, ha­nem a vagyon nagysága alapján vetettek ki. Azt ugyanis, hogy meglevő (s nempénzbeni) vagyon - cég, háztulajdon stb. - likvidálásából lehessen csak kifizetni, sehol sem kívánta a törvényhozás, annak azonnal társadalmi vesz­teséget okozó hatásai miatt. Valójában tehát azokat sújtotta a rendelkezés, akiknek a vagyonuk megfogható formában létezik, ennek következménye pedig a tőke menekülése lett, jövedelem-eltitkolást váltott ki, csökkentette a megtakarítási-befektetési hajlamot, növelte a költekezési hajlamot. Az adóforma megkerülésére legkevésbé képes családi vállalkozásoknál a vagyonadó a követke­ző nemzedékre átruházható tőkét csorbítaná. A vagyonadó terve tehát mindenképpen azokat cé­lozta meg, akik a társadalomban eredményesek voltak, akiktől termelés- és kínálatbővítést, mun­kateremtést várnak el. Ha pedig nálunk vannak olyan vagyonok, amelyek bűncselekmény elköve­téséhez kötődnek, akkor a bűncselekmények el­követőit kell fe IkulaM, s vagyonikig is sújtani, s nem az ártatlanokat zaklatni. BÁCSKAI TAMÁS MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA Kedvezőbb hitellehetőségek Lejárat Hátralévő napok Vételi árfolyam Vételi hozam (%) Eladási árfolyam Eladási hozam (%) 2000. 05.03. 12 99,66 10,50 0,00 0,00 2000. 05.17. 26 99,26 10,50 99,51 6,91 2000. 05. 24. 33 99,05 10,61 99,36 7,13 2000. 05. 31. 40 98,82 10,86 99,19 7,44 2000. 06. 07 47 98,59 11,11 99,01 7,75 2000. 06. 14. 54 98,35 11,37 98,82 8,06 2000. 06. 21. 61 98,10 11,62 98,62 8,37 2000. 06. 28. 68 97,84 11,87 98,41 8,68 2000. 07. 05. 75 97,57 12,12 98,19 8,99 2000. 07 12. 82 97,29 12,38 97,95 9,30 2000. 07 19. 89 97,01 12,63 97,71 9,61 2000. 08. 09. 110 96,31 12,71 97,16 9,71 2000.09. 06. 138 95,41 12,73 96,45 9,73 2000. 10. 04. 166 94,52 12,74 95,76 9,74 2000. 11. 01. 194 93,67 12,72 95,05 9,75 2000. 12. 27. 250 92,08 12,56 93,74 9,75 2001. 02. 21. 306 90,58 12,41 92,44 9,75 A fenti árfolyamok maximum 5 millió forint névértékű diszkontkincstárjegy vételére, vala­mint a rendelkezésre álló készlet, de maximum 20 millió forint erejéig jelentenek kötelezett­séget. Bármely árfolyam változtatásának és a forgalmazás felfüggesztésének jogát a kincs­tár fenntartja. A kincstár a lejáratot megelőző 90 napban eladási árfolyamot nem jegyez. A hitelállomány az előző év februárihoz képest 5,5 szá­zalékkal mérséklődött, ak­kori összege 6194,6 milliárd forintot tett ki, míg az el­múlt év végén 5986,4 milli­árd forintra rúgott. A háztartások, azaz a lakosság és a kisvállalkozók együttes kölcsönei ez év második hó­napjának végén 487 milliárd fo­rintra nőttek a január végi 481,8 milliárd foryitról. Tavaly a második hónap végén össze­gük még csak 363,4 milliárd fo­rintra rúgott. A lakossági hitelek az ez év február végi állományból 374,5 milliárd forintot, a kisvállalko­zói kölcsönök 112,5 milliárd forintot tettek ki. Ezzel szem­ben tavaly a második hónap végén a lakossági kölcsönök még csak 268,8 milliárd, a kis­vállalkozói hitelek 94,6 milli­árd forintra rúgtak. A háztartá­sok összes betéte 2997,8 milli­árd forintot tett ki 2000. febru­ár 29-én, szemben a január vé­gi 2985,9, illetve a tavaly feb­ruár végi 2680,2 milliárd fo­rinttal. Az ez év február végi adatból a lakossági betétek 2866 milli­árd forintot tettek ki, mintegy 5 milliárd forinttal növekedve a január végi adathoz képest. A lakossági betétek tavaly február végén még csupán 2574,5 milli­árd forinton álltak. A kisvállalkozói betétek vi­szont ez év második hónapjá­nak utolsó napján 131,8 milli­árd forintot tettek ki, ami 6,8 milliárd forintos emelkedés a január végi adathoz képest, összegük tavaly február végén 105,7 milliárd forint volt. Gyengültek a részvények A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 2,94 százalék­kal csökkent, pénteken 9177 ponton zárt. A rész­vénypiac forgalma 8,56 szá­zalékkal csökkent egy hét alatt, értéke 65,44 milliárd forint volt. A vezető részvények 52,11 milli­árd forint értékben cseréltek gaz­dát, ez az összforgalom 79,63 százaléka. A vezető részvények árai a Richter kivételével csökken­tek az elmúlt hét alatt. A Richter 1,20 százalékkal 17.350 forintra drágult. A TVK 1,97 százalékkal 4725 forintra, a Mól 3,09 százalék­kal 5160 forintra, a Matáv 3,12 szá­zalékkal 1957 forintra és az OTP 5,18 százalékkal 13.350 forintra gyengült. A legnagyobb, 22,30 milliárd forint értékű forgalma a Matávnak volt az elmúlt héten. A távközlési papírt 10,34 milliárd forintos forgalommal az OTP, 9,52 milliárd forgalommal a Richter, 8,85 milliárd forintos forgalommal a Mól, és 1,10 milli- árddal a TVK követte. A BUX- kosár részvényei közül a legna­gyobb, 1,70 százalékos áremelke­déssel a Prímagáz büszkélked­het, záróára pénteken 2685 forint lett. A legnagyobb, 14,72 százalé­kos gyengülést az Egis szenvedte el, 12.110 forinton zárt. Nemcsak a Matáv, hanem a másik két technológiai papír ára is csökkent a világtrendnek megfelelően. A Synergon értéke 6,25 százalékkal 3000 forintra, az Antenna Hungáriáé 7,48 szá­zalékkal 11.565 forintra mérsék­lődött. A hét utolsó napján nega­RESZVENYARFOLYAMOK (2000. április 21.) Borsodchem 10 395 Ft ff Fotex 352 Ft ff Matáv 1957 Ft ff Mól 5160 Ft ff OTP 13 350 Ft ff Rába 2770 Ft ff Richter 17 350 Ft ff Zalakerámia 2 740 Ft ff BUX: 9177,05 +1,15% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX IV. 17-21-IG 9700» Ilii! 9.son 1 " £ í Í : * Iliit 9 son 0066,22 *9177,051 9JŰÍL iKTStjgsijjg -9077541 8900 ............... £ í i i i t I “pont Hétfő Kedd Szerda Csütörtöki Péntek ...... tív forgalmi rekord született: a BÉT-en a részvénypiac adásvé­telének értéke alig haladta meg a 3 milliárd forintot, ez egyértel­műen azért következett be, mert a húsvéti ünnepek miatt az irányadó nyugati tőzsdék zárva tartottak, s a magyar börzén nem jelentek meg a külföldi nagybefektetők. Továbbra is keresik a dollárt A pénzpiacon az elmúlt hé­ten is az euró volt a legkere­settebb, amit a dollár, a jen és a svájci frank követett. Az euró az erősödő szeptember­ben és december kivételével 0,15-0,40 forint közötti érték- vesztést szenvedett el: a májusi határidő 259,25 forinton zárt. A dollár árfolyamai 5,30-6,75 fo­rinttal drágultak, a májusi lejárat 275,45 forinton zárt. A japán jen száz egységének árfolyamai 5,10­6.40 forinttal erősödtek, a május 263.40 forinton zárt. A gabonapi­acon a búza valamennyi lejárata gyengült. Az árak 100-790 forint­tal estek vissza, a májusi határidő viszont 500 forintot emelkedett és 27.500 forinton zárt. A takarmánykukorica árai decemberig terjedően 300-530 forinttal erősödtek, a májusi termin 27.500 forinton zárta a hetet. A takarmánybúza árfo­lyamai közül a májusi lejárat 200 forintot drágult, 26.600 fo­rinton zárt. A takarmányárpa lejáratainak árai vegyesen ala­kultak, a december 390 forintot esett, 24.010 forinton fejezte be a heti kereskedést. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ÁLLAMKÖTVÉNYEK ÁRFOLYAMA Kötvény Vételi árfolyam Vételi hozam (%) Eladási árfolyam Eladási hozam (%) Felhalmozott kamat 2000/B 100,61 11,40 0,00 0,00 5,63 2000/C 99,91 12,72 0,00 0,00 8,91 2000/E 100,27 10,50 100,50 6,83 7,01 2000/F 100,97 12,72 102,00 9,72 2,45 2000/G 101,86 12,65 103,52 9,75 6,49 2000/J 100,59 12,70 101,38 9,70 3,69 2001/C 105,21 11,73 108,91 9,23 5,34 2001/D 102,79 12,44 104,84 9,75 2,98 2001 /E 103,52 12,20 105,92 9,70 6,79 2001/F 103,71 12,04 106,55 9,54 3,58 2001/G 100,73 12,52 102,61 9,75 3,66 2001/H 101,73 12,14 104,29 9,64 4,81 2001/1 102,88 11,77 106,42 9,27 6,99 2002/F 105,59 11,32 110,22 8,91 4,53 2002/G 107,42 10,97 112,49 8,71 4,99 2002/H 102,31 11,47 106,89 8,97 0,31 2002/1 103,44 11,13 108,24 8,84 0,96 2002/J 97,16 11,67 100,83 9,17 2,00 2003/F 99,00 0,00 101,00 0,00 7,87 2003/H 98,50 0,00 100,50 0,00 1,14 2003/1 107,32 10,55 112,75 8,61 3,10 2003/J 98,77 10,72 103,71 8,71 2,49 2004/F 98,70 0,00 100,70 0,00 1,42 2004/G 99,00 0,00 101,00 0,00 0,98 2004/H 102,21 10,06 107,91 8,33 4,60 2005/C 100,00 0,00 0,00 0,00 10,85 2005/D 98,80 0,00 100,80 0,00 19,95 2005/E 99,78 9,49 105,67 8,00 1,95 2005/F 98,00 0,00 100,00 0,00 1,94 2009/B 103,90 9,04 110,85 7,92 1,77 A fenti árfolyamok maximum 5 millió forint névértékű államkötvény vételére, valamint a rendelkezésre álló készlet, de maximum 20 millió forint erejéig jelentenek kötelezett­séget. Bármely árfolyam változtatásának és a forgalmazás felfüggesztésének jogát a kincstár fenntartja. A kincstár a lejáratot megelőző 90 napban eladási árfolyamot nem jegyez. f v

Next

/
Oldalképek
Tartalom