Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)
2000-04-25 / 113. szám
2000. ÁPRILIS 25., KEDD HATTER PORT Uj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal Új utakon a numizmatika Az aranypénz vészhelyzetben olykor a legjobb tartalék Az emberekben különleges a vonzalom a régi pénzek után. (Is.) Egy Kossuth- bankó, egy régi rézkrajcáros nagyapáról unokára száll, olykor különleges történetet is visz magával. Megesik, hogy római pénzeket fordít ki az eke a barázdából, s vagyont alapoz egy-egy lelet. De a nem túl régi érmékről és bankókról is tudni, hogy előbb-utóbb korábbi vásárlóerejének többszörösét érik majd. Az elmúlt hónapban a Magyar Nemzeti Bank végképp kivonta a forgalomból az alumínium ötvenfillérest (evvel elköszönt a fillér), s közleményében tudatta, hogy több érme beszolgáltatásával (beváltásával) számolt, hiszen közel 40 millió forint értékű ötvenfilléres maradt a lakosságnál. Emlékbe? Bizonyára. Mindenesetre ma egy ilyen, kiváló állapotban lévő 50 filléres 300 forintot is megér. A numizmatika iránti szenvedély spontán vagy tudatos. Szomorúan említette kérdésünkre dr. Nagy József, a Magyar Érmegyűjtők Országos Egyesületének a főtitkára, hogy meglehetősen fogy az érmegyűjtéssel foglalkozók száma. Ma Magyarországon jó, ha négyezren vannak.-Mi az oka a vészes fogyásnak?- Az éremgyűjtés egyre drágább hobbi, s ma társadalmi méretekben nem a kincsképzés, a felhalmozás időszakát éljük. Nem beszélek persze az újgazdagokról, akik igazából nem gyűjtők, csak bespájzolók. Csak annyit konyítanak a dologhoz, hogy egyre többet ér a piacon egy-egy Napóleon-arany, hát megveszik. Könnyű manapság az első húszmillió forintot érmébe fektetni. Az aukciókon, árveréseken egyre feljebb kerül a x mérce, egyre több stróman jelenik meg, hogy más megbízását teljesítse.- Olykor az ám azonnal külföldre megy?- Ezt nem állíthatom, de előfordul a dolog. Az viszont biztos, hogy különösen a kilencvenes évek elején leptek meg bennünket a külhoni érmevadászok, hiszen Magyarország ebből a szempontból szűz terepnek számított. De a magyarok is előszeretettel hordták ki a numizmatika értékeit, hiszen többszörös árat kaptak érte. Hogy mást ne mondjak, Bécs- ben például igen jól vették a Habsburgok zelében egyszerre megnövekedett. Könnyű dolguk volt, hiszen a magyarországi egykori római korból való településekről több kiadásban, térképekkel ellátott összefoglaló könyvek jelentek meg.- Ma a római pénzecskék keresőit térvény fékezi.- Való igaz, ha a fémkeresővel odébb lök egy rögöt, már egy évet kaphat, s ha találnak nála a feltárás helyéről származó pénzeket, kettőtől öt évig terjedő börtönnel bűnhődhet. Tovább menve, sikerült nagy vita után elérni - sok szakember vett részt az állásfoglalás kialakításában -, hogy az 1700 előttről való pénzérméket tilos Magyarországról kivinni, illetve a kivitelhez minisztériumi engedély kell, amit viszont a minisztérium nemigen ad meg. De hát a pénz apró, és olykor minden tiltás ellenére „átgurul” a határon.- Kimondhatjuk, hogy ma a numizmatika a gazdagok privilégiuma lett?- Már majdnem ott tartunk. Sajnos az érmegyűjtők többsége idős, nyugdíjas ember, és nincs kinek átörökítse e hobbit. Olykor a megélhetése függ tőle, s lassan eladogatja az értékeit. De ha nem is szorul rá, az unoka sem a régi pénzekért van oda, hanem vadonatújat akar, s bizony ha kihal egy neves gyűjtő, azonnal megjelenik a kollekció a legközelebbi árverésen. Persze nincs mit tenni e folyamat ellen, ma ebben a piaci szemléletű világban szinte mindent átszámítunk forintra. Új utakon a numizmatika is. A numizmatika addig kedvtelés, hobbi, amíg az éremgyűjtő meg nem látja benne az üzletet. Mert ahogyan pénzt lát a pénzben, abban a pillanatban pénzeket gyűjt, mint ahogyan a numizmatikával megérintettek többsége, hanem régi érméket, plaketteket, jelvényeket, nyomtatványokat, Péccsel és Baranyával kapcsolatos emlékeket is.- Maradjunk a pénzeknél. Mitől függ az ár?- Minél ritkább valami, minél nehezebben elérhető, annál többet megad érte az ember. De az előfordulás gyakorisága még Néhány példa a közelmúlt pénzeiről Az érmegyűjtők számára támpont az a katalógus, amelyben Leányfalusi Károly és Nagy Ádám Magyarország 1926-tól kiadott fém- és papírpénzeiről ad némi útmutatást. E pénzek igazából közelmúltunk emlékei. Az 1941 és 1945 között forgalomban lévő, acél alapanyagú kétfillé- res egyes kiváló változatai 100.000 forintért cserélnek ma gazdát. Akad olyan 1946-ban próbavert kétfilléres, ami 18.000 forintot ér, » de a lukas kétfilléresek bármelyikéért 100 forintot megadnak. A bankjegyek között különleges értéket képvisel az 1927 júliusában kiadott 1000 pengős, amelyből egy jobb minőségűnek a katalógus-ára félmillió forint. Az inflációs pénzeket annak idején az utcán söpörték. Különleges a sorban az 1945. október 23-án kiadott 100.000 pengős, amelynek jobb változatai 35.000 forintot is megérnek. Végül az úgynevezett „Bőd Péter Ákos"-féle kétszázforintosról, melynek az 1992-ben kiadott változata (a Magyar Nemzeti Bank épületével) 500 forintot, a Deák Ferenc portréval ellátott 1997-es kiadás pedig 1000 forintot ér. Mindkettő anyaga ezüst. már vége az érmegyűjtés szépségeinek (és mindannak, amit ez egy ember számára jelenthet, általános műveltség, kultúrá- lódás, információ- szerzés, történelmi ismeretek gyarapítása, művészetekhez való affinitás, heraldika stb. szempontjából) és gazdasági vállalkozássá válik. Mindezt Hágen József (kis képünkön) az érmegyűjtők baranyai egyesületének titkára tallérjait, avagy egész Nyugat-Európában igen keresettek vgltak a római pénzek. Olyannyira, hogy a fémkereső detektorokkal császkálók száma a régészeti feltárások köemlítette, aki töb- bedmagával nemrégen összeállította a numizmatikával kapcsolatos írások pécs-bara- nyai bibliográfiáját, s aki megszállottan hisz e hobbi szépségében. A titkár nemcsak régi nem minden, hiszen erősen piaci kérdésről volna szó, s a kereslet is befolyásolja az értékek formálódását. Hiába van ugyanis egy régi százpengősöm, ha az a kutyának se kell. De azért gondoljunk bele: az Árpádkori pénzek bármelyike, mondjuk egyetlen István királyunk verette ezüstdénárnak mekkora értéke lehet számunkra, magyarok számára.- Az újgazdagok megjelenése befolyásolja a piacot.- Természetesen minden időszaknak megvan a maga keresett portékája, s amikor divattá válik befektetni a régi pénzekbe, egyik pillanatról a másikra megmozdulhatnak az árak. Való igaz, hogy a hozzáértő ma is tudja, mi az, ami rövidebb vagy hosszabb távon minden egyéb befektetésnél is jobban kamatozhat. A trezaurálás, kincsképzés közismert fogalmak. Az arany forgalma állami monopólium, ekként az aranypénzek, aranyérmék adásvétele nem jelenhet meg az egyesületi gyűjtőnapokon, de tudunk például arról, hogy a jugoszláviai háború idején a határon túlról sok aranypénz vándorolt át hozzánk és nyugatabbra is, olykor a menekültek megélhetését adva a feketekereskedelemben. Bizonyítva, hogy vészhelyzetben a numizmatika értékei a legjobb tartaléknak bizonyulnak.- Ön sok mindent gyűjt, ami régi Az átlagember hogyan bánik értékeivel?- Minden padláson akadhat valami kincs, amiről a tulajdonosa nem tud, s olykor a kukásedényekben köt ki sok olyan holmi, amitől a gyűjtő szeme felcsillan. Igazából csak azt tanácsolhatom, hogy mielőtt valaki eladna egy régi tallért, ezüstpénzt, vagy kidob akár még a közelmúltban forgalomban lévő forintot, vigye szakemberhez, becsültesse fel az értékét. Még két lukas kétfilléres között is óriási lehet az árbeli különbség. Az értő ember ha ránéz, egyből tudja, hogy mit keressen rajta. KOZMA FERENC LENDVAI DÁVID.. Postriziny Nem kaptam hőgutát, Kedves Olvasó, bár kaphattam volna, de ez most mellékes. A címben szereplő szó csehül van, a magyarra Sörgyári capricciónak fordított Hrabal-regény és Menzel-film címe. Azt jelenti: megrövidítettek. Nem akarok feltétlenül az irodalom- és filmesztéta szerepében tetszelegni, de az eredeti cím szemléletesebben kifejezi a történet mondanivalóját, mint az oly gyakran citált, kedveskedő magyar változat. A regényben ugyanis hirtelen minden megrövidül: a motorbiciklivel az út, a rádióval a távolság, a fűrésszel az asztalláb, az ollótól a sörgyár igazgatójának legnagyobb bánatára felesége haja is, megrövidül Kovács Katalin mandátuma. Pardon, az már'nem a regényben rövidül, hanem Juhász Tibor kaposvári alpolgármester terveiben, ilyen figura pedig emlékeim szerint sem Hrabalnál, sem Menzelnél nem szerepel. Kovács Katalin egyébként a Dél-dunántúli Fejlesztési Ügynökség Kkt. ügyvezető igazgatója (legalábbis e sorok írásakor). Ha valaki nem tudná, ez a szervezet koordinálja az Európai Unió több milliárd forintos támogatási programjait, úgyhogy Juhász Tibort végül is meg lehet érteni, ha nem szeretné, hogy nevezett ügyvezető egészen 2001-ig koordinálássá a miüiárdokat, ameddig a megbízatása szól. Nem kell szakmai okokat keresni a háttérben, annál is kevésbé, mert Kovács Katalint az egyik legjobb szakemberként tartják számon, szimplán a megrövidítés általános divatjáról van szó. Rövidült már meg errefelé más is, hogy most csak a céltámogatási összegeket említsük, szóval nem kell csodálkozni a kaposvári alpolgármester elképzelésén. A rosszindulatúnk persze most azt mondják, hogy leginkább Juhász Tibor látása rövidült meg, de nem kell felülni az ilyen véleményeknek, Juhász Tibor látása kitűnő, Kaposvárról például az egész régiót látja. Jó szeme van, na. A baj csak az, hogy a fentieknek semmi köze sincs a címben említett bájos regényhez. Ha csak az nem, hogy politikai kultúra tekintetében még mindig nagyon csehül állunk. __TIBAY GÁBOR_________________________ Ti szta fejjel Ősi, génekben rögzült hévvel, irdatlan elánnal rohamoztak meg egy kutatócsoportot Drezda polgárai. A kis híján tömeg- verekedéssé fajult csoportos találkozón elsősorban a német város korhelyei adták egymás kezébe a kilincset: töretlen lelkesedésük hátterében különféle szeszes italok állottak, mivelhogy az italozás ezúttal a tudomány szolgálatába vétetett. A tudomány meg, mint tudjuk, a hit szolgálatában leledzik több száz éve, így bízvást hitték is a népek, hogy most végre a lovak közé dobhatják a gyeplőt, mégsem lesz otthon botrány, vagy ha lesz is, azt könnyen ki lehet majd magyarázni. Ugyanis olyan, saját testi épségükkel, gyermekeik jövőjével mit sem törődő, nagyszerű emberek szegődtek el tesztalanynak egy kísérlethez, akik tudták: a teszt alapvetéseként először reme- gős-sírós, búfelejtős részegre kell inniuk magukat. A lényeg azonban ezután következett: a tudósok a tivornya végeztén olyasmit itattak velük, melytől azonmód kiürült a szervezetükből az alkohol; a népek egyszerre magukhoz tértek, álltak ott semmivel sem törődve, és csak néztek szét, piszok józanon. Hát gondoltam, kellene egy ilyen kis zöld üveg nekünk is, hogy belekortyolva kitisztuljon a fej; hogy vigyen magával a szer minden hülyeséget, még azt is, amit magunknak gyűjtögettünk serényen. Állnának sorban a köznek az ő szereplői, csak meghúzzák a bütyköst, aztán széles, üdvözült mosoly- lyal már mehetnek is. Én meg, miután sorra kerülünk, mondom majd a csajomnak: anya, lemegyek italozás céljából a srácokkal, bukdácsolni kissé. Esünk-kelünk, a végén pedig le- slukkoljuk egy kis zöld üveg tartalmát, melytől aztán úgy jövünk haza, hogy milyen jó srácok vagyunk; olyan büszkedélcegen, mintha egész este a világ jobbításán fáradoztunk volna (persze nem), útban hazafelé fél szemmel észrevéve, hogy nem kell már nagyon törnünk magunkat, mert a célobjektum egyszerre csak jó lett: úgy maradt, mint egy bazi nagy rakás kődarab, még a húsvét előtt és a megváltáson innen, hogy magára vethessen mindenki, aki olykor nem néz körbe józanon. hetedik oldal HOLNAP Riport A Whiskys-sztori (1.) Május 17-én kezdődik a Whiskys bírósági tárgyalása. Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyomozta szökésének és egyik legnagyobb rablásának kö- rülményeü, találkozott bújta- tóival és barátnőivel, áldozataival és őteivel is. Lapunkban holnaptól a megjelenés előtt álló könyvből közlünk exkluzív részeket - hetente. Portré Ivasivka Mátyás karnagy. „Bárhova megy az ember a nagyvilágban, mindenütt tudják, hogy ha pécsi a kórus, akkor élmény lesz a hangverseny is. ” Portré „Azt tudom, hogy mit szednek” Dr. Nagy Jenő visszatért az orvosi közéletbe. Korábban bábáskodott a megyei és a városi kamara megalakításánál, utóbbinak elnöke is volt. „Nagy nyomás nehezedett rám” - indokolja újbóli szerepvállalását. A motivációk között azért ott keresendő a praxistörvény megszületéséből adódó új helyzet kezelése is.- Családjában egy orvos sincs. Honnan az ötlet?- Talán a falusi háziorvos volt a példa. Számomra kézenfekvő volt, hogy az orvosira menjek.- És háziorvos akart lenni?- Sebész. Jó a manuális készségem.- Ehhez képest a belgyógyászaton köt ki.- Szigorló évemet a Pécsbányai kórház sebészetén töltöttem. Áldatlan állapotok uralkodtak, elment a kedvem tőle.- A belgyógyászatot is otthagyja. Itt is elkedvetlenedett?- Azt akarták, hogy öltözzek egyenruhába. Nem kívántam hivatásos katona lenni.- És kimegy terepre, mint sokan akkoriban. Nem bánta meg?- Cseppet sem, bár olyan körzetet kaptam, ahol nagy volt a szegénység és az átlagosnál több a lumpen. Mindenesetre eleinte azt hittem, a körzeti orvos tulajdonképpen egy kihelyezett belgyógyász.- És nem?- Nem. A családorvoslás az igazi feladat. Ennek a területnek az előkészítésében nagy szerepe volt Pataki Lászlónak, akit minden- Itt kezdődött a közéletiség.- Ami akkor folytatódott,'amikor a nyolcvanas évek közepén áthelyeztek Uránvárosba. Szerveződtek a kamarák, optimisták voltunk. Az egészségügyi reform a levegőben volt.- Ott is maradt.- Megakadt a privatizáció. Aztán ’97-re én is belefáradtam a közéletiségbe.- Most csak visszatért. De maradjunk az orvoslásnál. Ismeri minden betegét?- Több, mint 1500-an vannak, úgyhogy ha szembejön valaki, a nevét nem biztos hogy tudom, de hogy mit szed, azt igen.- Állítólag kétféle háziorvos van: az egyik, aki azonnal szak- rendelésre küldi a beteget, a másik, aki próbálja maga megoldani a problémát. Ön melyik csoportba tartozik?- Inkább az utóbbiba. Persze sok olyan eset van, amikor muszáj szakrendelésre küldeni valakit. LENDVAI DÁVID Dr. Nagy Jenő 1939. december 15-én született Magyaratádon. Kaposváron érettségizik, ’64-ben diplomázik Pécsett, az orvosin. Hat évet tölt a Honvédkórház belgyógyászatán, majd körzeti orvosnak megy. Jelenleg egy uránvárosi körzet háziorvosa. A Baranya Megyei Háziorvosok Szövetségének elnöke nős, 3 lánya van. képp meg kell említenem. Falusi körzeti orvosként került Pécsre, egy rendelőben voltunk, együtt jártunk kongresszusokra.
