Új Dunántúli Napló, 2000. április (11. évfolyam, 90-118. szám)

2000-04-20 / 109. szám

HITÉLET 2000. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK PASSIÓJÁTÉK A TETTYÉN. 1991 óta minden évben virágvasámap megrendezik a „Tettyei Passiójáté­kot”. Az idén is sok százan kísérték figyelemmel az öt helyszínen játszódó több mint hatvan szereplőt felvonultató, Jézus szenvedésének történetét bemutató előadást. _________________fotó; wéber t. Zs idók és keresztények Jézusa „Sem a zsidók, sem a keresztények nem tud­ják Jézus igazi történetét nézni. A zsidó ha­gyományban öröklött az ellenszenv Jézussal szemben: van itt valaki, aki elárult minket, akinek a nevében ölnek minket. A keresz­tény azt mondja: itt az Isten fia, akit a go­nosz zsidók megöltek. Időszerű a fordulat mindkét oldalról” - indokolta Heller Ágnes professzor, miért fontos történészi törekvés Jézusról hiteles képet adni. Az ismert filozófus egy fővárosi Zsinati Klub ér­tő közönsége előtt fejtette ki véleményét három új könyv értékelése kapcsán. Marcus Borg lutheránus pap szerint, ahogy egy emberélet folyamán fejlődik a szemlélet a karácsonyi Jézuskától a szociális lelkiismeretet megszólító Krisztusig, úgy módosul történelmi korok tükrében Jézus alakja. A miénk más, mint elődeinké és ez másfajta hitet is feltételez. Flusser zsidó történész vizsgálódása az evangéli­umra támaszkodik. Jézus mondásai érdeklik, mi az, ami meglepően új a korabeli környezethez képest. Timothy Johnson: Az igazi Jézus című Heller Ágnes filozófus, Lukács György tanítványa. A Magyar Tudományos Aka­démia szociológiai kutatócsoportjában dolgozott, majd a melboumei és a New York-i egyetem professzora. 1995 óta az ELTE tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lessing és Széchenyi-díjas. munkájában élesen bírálja a két szerzőt, mert nézeteikben egy korszerűbb vallás megteremté­sének kísérletét látja. A történeti Jézus-kép át­alakulásából vonnak le következtetéseket az üdvtörténetre. Mi köze egymáshoz a kettőnek? Semmi. A kereszténység a feltámadással kezdő­dik, az pedig misztérium és nem történelem. A történelem a múltban játszódik, a misztérium viszont jelen idejű. Jézust minden húsvétkor ke­resztre feszítik és minden húsvétkor feltámad. Mindhárom könyv közös motívuma azonban, hogy Jézusban a korabeli zsidót nézik. Felteszik a kérdést: kik ölték meg és miért? Egyetértenek abban, hogy Jézus nem sértette a vallási törvé­nyeket. Olyan zsidó volt, aki követte a Tórát, sőt fölerősítette. „Szeresd felebarátodat” - mondja a Tóra. „Szeresd ellenségedet is” - mondja Jézus. A politikai ok sem hihető. Bé­kességet hirdetett, nem felforgatást, és nem a kufárok kiűzésével dühítette fel a templom szadduceus vezetőségét, hanem azzal, hogy Messiásnak tartották a hívei. Ő ezt nem cáfolta, tehát istenkáromló. A ha­talmukat féltő főpapok nem hihették hogy ő az Isten jobbján ülő Emberfia. Pilátus kezére adják, aki - egy korabeli római történetíró ellenőrizhe­tő véleménye szerint - az egyik legkegyetlenebb prokurátor. Tömegesen végeztetett ki embereket per nélkül.- Miért fontos, hogy a zsidók ölték-e meg Jé­zust? A holocaust miatt természetesen, és mert nem is igaz. Amikor Jézus bevonul Jeruzsálem­be, Messiásként üdvözlik. Kik? Azok is zsidók voltak. Egyesek igen, mások nem. A Biblia sze­rint a „júdeaiak” ölték meg. Ezt fordították úgy, hogy a „zsidók”, holott nagyon sok náció élt ott akkoriban. Tehát egy hibás fordítás kö­vetkezménye az a tévhit, amit máig taní­tanak. így alakult ki az a közvélemény, ami megfelelő körülményeket teremtett később a náciknak. Tévedés zsidó rész­ről is, hogy „Jézus nevében” üldözték őket, hiszen Hitler rendszere pogány volt, a kereszténységgel szemben is fel akart lépni később - szögezte le-Heller Ágnes. Változott-e valami? A pápa elismerte: „Nagy a keresztények és a zsidók közös szellemi öröksége ... mélyen saj­nálja az egyház mindazt a gyűlöletet, üldözte­tést, ami bármikor és bárki részéről a zsidók el­len irányul”. AII. Vatikáni Zsinat támogatja a testvéri párbeszédet. Zsidó oldalról azok a szentíráskutatók tették a legtöbbet, akik törekedtek rá, hogy a judaizmus a saját gyümölcseként ismerje fel és ismerje el Jé­zust, megsemmisítve ezzel a rabbinikus indíttatá­sú ellenségeskedést, ami Jézussal és követőivel szemben tapasztalható volt. Rezes Zsuzsa A keresztfához megyek. Az ember életének két különleges, két megfigyelés­re méltó szava van: az első és az utolsó. Kíváncsian «g és aggódva figyeli az édesanya, hogy mi lesz gyer­mekének első értelmes szava. És amikor haldokló ágyához kerülünk, megfigyeljük azt, hogy mit mondott utoljára. Ha valaki nem hirtelen hal meg, hanem a csendes elhalás megszokott formájában, akkor megfigyeljük, megjegyezzük és megfontol­juk, hogy mit mondott utoljára. Apánknak, anyánknak utolsó szavait, mint valami végrende­letet egész életünkön át emlegetjük, szívünkben hordozzuk. Az Úr Jézus első szava, amit a Szentírásban feljegyeztek ez volt: „Tartsatok bűnbánatot!” (Mk.1,15.) Ez volt az első, amit legfonto­sabbnak tartottak följegyezni Jézus szavaiból. Nem Isten győzelmes nagyságáról, Isten fényes országáról beszélt, hanem akkor is ránk gonfiolt, emberekre. Látta, hogy a bűn útjának vége a kárhozat. Ezért az ő irányt változtató első szava: Tartsatok bűnbánatot! És mi volt az utolsó szava „halálos ágyán”, a kereszten? „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” (Lk.23,46.) De fontoljuk meg, hogy mindezt mi előzte meg. Az Olajfák-hegyi vért izzadástól a megostoro- záson, tövissel koronázáson, a keresztre feszítésen át egészen „lelke kileheléséig”, bizony elborzadunk... Mi inkább a Máté evangéliumá­ban szereplő mondatát érezzük közelebb hozzánk: „Istenem, Iste­nem, miért hagytál el engem?” (Mt.27,46.) Mert olykor mi is fel-felki- áltunk: Istenem, Istenem... Hányszor panaszkodunk: beteg vagyok, miért hagyott el az Isten? Felbomlik a házasságod, a szeretet gyűlölet­té válik, miért hagyott el az Isten? Fájdalmas betegségek, szörnyű tra­gédiák, megszégyeníttetések, pedig úgy érzed ártatlan vagy... Annyit imádkozok, mégis beteg vagyok, templomba járok, mégis annyi a baj! Nem ismerünk magunkra Jézus felkiáltásában: ...miért hagytál el engem? Van ebben valami szemrehányás is részünkről Isten felé. De... az utolsó szava Jézusnak nem bizalmatlanság, nem kételkedés, nem elhidegülés Istennel szemben, hanem annak a megnyugvásnak végső kicsengése, melyet ő így fogalmazott meg a Miatyánkban: - s ezt naponta mi is elmondjuk - „ ...legyen meg a te akaratod...” Atyám, teljesen rád bízom magamat. A kéz, amely készítette nekem a keresztet, a szenvedést, ebbe az isteni kézbe teszem le életemet. Kövessük Jézust ebben a mérhetetlenül nagy bizalomban! Nem­csak a „lázadásban”, az Isten ellen való fordulásban, hogy miért hagytál el engem, hanem kövessük elsősorban, ha majd betegséged lesz, ha operálni kell, ha kiderül, hogy rákos vagy, netán lassan el­veszted szemed világát, vagy visszalévő életed kerekes székben kell le­élned teljes kiszolgáltatottságban... bánataimat, gyászaimat mind a te kezedbe teszem Atyám, mert tudom, hogy ott van a legjobb helyen. Jézus egész életében az Atya szeretetéről beszélt. Tudta, hogy a nagypéntek gyötrelme is az Atya szeretete, de már Jézuson keresztül ez a szeretet ránk irányul, mert „úgy szerette Isten a világot, hogy egy­szülött Fiát adta” (Jn.3,16.) S bár úgy látjuk, hogy Isten keze „ráne­hezedett” Jézusra a szenvedésben, akkor is az utolsó mondata biza­lom és szeretet, az Atya akaratára hagyatkozás volt. Semmit sem vont vissza a szenvedések mélyén sem ebből a szeretetből. Ezzel a bizalommal és megnyugvással zárjuk le mi is nagyböjtün­ket, keresztútjárásunkat, nagypéntekünket, a mi életünknek nehéz óráit, és majd. földi életünk végét is: Atyám, kezedbe ajánlom lelke­met. Báthory László apátplébános Szent István könyvhét Emlékeztető 6. oldal - Új Dunántúli Napló Kétmilliárd keresztény David B. Barrett és Todd M. Johnson amerikai vallásstatisz­tikusok szerint a világon élő keresztények száma valószínű­leg még az idén meghaladja a kerek kétmilliárdot. Ezzel a földkerekség lakosságának mintegy harmada keresztény hitű lesz. A két ismert amerikai statisz­tikus számításai szerint mint­egy húsz százalékra (1,2 milli- árdra) tehető a muzulmánok száma. Őket követik sorjában a hinduk (811 millió), a „nem val­lásosak” (768 millió), a budd­histák (360 millió), a természe­ti vallásokat követők (228 mil­lió), az ateisták (150 millió) és a zsidók (14,4 millió). Természetesen ezek az ada­tok azonban vitatottak, mivel többnyire csak a • keresztény egyházak vezetnek pontos sta­tisztikát a hívőkről - de azok sem mindenütt. Az iszlám többségű területeken gyakran „muzulmánnak” tüntetnek fel mindenkit, aki bizonyos kultu­rális háttérrel rendelkezik, még akkor is, ha életében nem látott még belülről mecsetet. Vonat­kozik ez különösen a közép­ázsiai és az észak-afrikai térsé­gekre. A legtöbb keresztény (537 millió) Európában él. Az „öreg kontinenst” követi Latin-Ameri- ka (476 millió), Afrika (335 millió), Ázsia (307 millió), Észak-Amerika (212 millió) és Óceánia (21 millió). A keresztényeknek több mint a fele - egy milliárdnál is több ember - a római katolikus egyház tagja. A protestáns (evangélikus és református) egyházaknak 342 millió, az or­todox egyházaknak 215 millió és az anglikán egyháznak kere­ken 80 millió tagja van szerte a világon. A többi a keresztény hitű úgynevezett „független” egyházak közt oszlik meg. ■ Karizmatikus megújulás A pécsi Zárdatemplomban. a kedd esti evangelizáció katekézissé és szentségimádás- sá alakult át, megőrizve nyitott jellegét. A közös igehallgatásra, tanu­lásra és szentségimádásra min­den pécsi karizmatikus közös­séget hívunk és várunk. Idő­pont: minden első és harmadik kedd, 19 óra. Azt várjuk e kö­zösségektől és magunktól, hogy legalább egy évre próbál­junk elköteleződni:- az Úr Jézussal való mé­lyebb és örömteli találkozás ke­resésére az.Eucharisztia jelen­létében,- az evangelizációért, Pécs város megtéréséért mondott imádságra,- a nagyobb evangelizációs rendezvényen való aktív rész­vételre. A közösségek mellett min­denkit szeretettel várunk, köz­benjáró imát is fogunk monda­ni megtérőkért, betegekért, de a biblikus alapú tanítások és a közös imádság elsősorban az egység és a közösség építését célozzák majd, hogy a még na­gyobb egység és szeretet terén való növekedésünk nyomán jobban használhasson minket a Szentlélek a város evangelizálá- sához, a hétköznapjainkban, és a később szerveződő nagyobb evangelizációs alkalmakon. Az első ilyen alkalom április 29-én, kedden 15.30-kor kezdő­dik a Csontváry Múzeum föld­szinti helyiségében. Azon kö­zösségekkel együtt, akik ebben elköteleződést vállalnak, ha­vonta az egyik szombaton egy nagyobb családias együttlétet, ünnepet tartunk, melynek kö­zéppontjában a közös szentmi­se áll majd, agapéval, de sor ke­rül játékokra is. Péter atya AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT. Az első árvíz alkalmával 200 millió forintot gyűjtött össze a Karitász. Most tartós élelmiszert és pénz­adományt kérnek. Átveszik a Karitász Házban naponta 8-tól 16 óráig. Cím: Pécs, Janus P. u. 1. Te­lefon: 72/327-352. Csekklapot kül­denek. ABN - AMRO Bank 10201006-50017032. A PÉCSI BAZILIKÁBAN csütör­tökön 9 órakor olajszentelési mise lesz. 18 órakor az ünnepi nagycsü­törtöki mise. Nagypénteken 18 órakor nagypénteki szertartás lesz. Nagyszombaton 21 órakor kezdő­dik a vigília, majd a szentmise fel­támadási körmenettel. Délután nincs szertartás, se körmenet. Húsvét vasárnap 11 órakor püspö­ki nagymise a Dómban. A PÉCSI BELVÁROSI templom ban nagycsütörtökön este 6 órakor szentmise lesz, utána 9 óráig ima­virrasztás. Nagypénteken délután 3 órakor keresztúti ájtatosságot tartanak a Kálvárián, a Kálvária délelőtt 10-től este 6-ig lesz nyitva. Nagyszombaton 20 órakor feltá­madási szertartás. Tűzszentelés, igeliturgia, keresztelés, szentmise után körmenet benn a templom­ban. A temetőben délután fél 5-kor kezdődik a szentmise és a húsvéti körmenet. A KERTVÁROSI Szent Erzsébet templomban szombat este 20 óra­kor felnőtt kereszteléssel kezdődik a húsvéti szertartás. A VÉMÉNDIEK csodaszép Passió­járól készített műsort a szombat reggel 7 óra 15 perckor sugározza a Bildschirm az M2-n. VASÁRNAP a fél tízkor kezdődő német nyelvű szentmisén a mo­hácsi Singende Quelle kórus éne­kel. Bemutatják Balatoni Mátyás, a székesegyház ny. főkántorának új művét, amit a német nyelvű Üd­vözlégy Máriára írt. A rádió fél li­kőr közvetíti. KOMLÓN a katolikus templom­ban a nagycsütörtöki liturgia 18- kor kezdődik, nagypénteken 9-kor a felnőtteknek, tízkor gyerekeknek lesz keresztútjárás. Este hatkor li­turgia. Nagyszombaton 20-tól fel­támadási fényliturgia és körmenet. Húsvét mindkét napján 9 és 18 órakor kezdődnek a szentmisék. A PÉCSI belvárosi református templomban nagycsütörtökön es­te hatkor passióolvasás, nagypén­teken 10 és 18 órától istentisztelet és úrvacsoraosztás, nagyszomba­ton 18 órától istentisztelet. Vasár­nap és hétfőn fél 9-kor, 10 órakor és 18 órakor istentisztelet, vasár­nap mindhárom alkalommal úrva­csoraosztás lesz. Hétfőn csak a két délelőtti istentisztelet alkalmával. A KERTVÁROSI református temp­lomban nagycsütörtökön 18 órától Tizenkilenc katolikus kiadó ösz- szesen mintegy 1800 művet vo­nultat fel az idei, immár nyolca­dik Szent István könyvhéten, amelynek kínálatával május 15- étől várják a vásárlókat a buda­pesti Ferenciek terén. A katolikus könyvhetet Paskai László bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek, és Sarbak Gábor, a Szent István Társulat el­nöke nyitja meg a szervezet egy­kori székházában, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem Jogi Kará­nak épületében. Az ez évi rendezvényre hozzá­vetőlegesen 40-50 új kiadvány je­lenik meg. Két kötet is napvilágot lát II. János Pál pápa úgynevezett bocsánatkérő megnyilatkozása úrvacsorái előkészítő, nagypénte­ken 9.30-kor és 18 órakor istentisz­telet és úrvacsoraosztás, nagy­szombaton 18 órakor előkészítő várja a híveket. Húsvétvasárnap 9.30 órakor istentisztelet úrvacsorá­val (gyermek-istentiszteletek is), húsvéthétfőn pedig 9.30-tól isten- tisztelet úrvacsoraosztással. Az egyházközség lelkészei hétfőn 15 órától a keresztespusztai szociális otthonban, 16 órától pedig a gör- csönyi szociális otthonban tartanak istentiszteletet úrvacsoraosztással. BAPTISTA HÉTVÉGE. Nagypén teken a pécsi Bokor utcai baptista templomban délelőtt 10 órakor és délután 6 órakor kezdődnek isten­tiszteletek, az ünnepen pedig va­sárnap délelőtt 10 és délután 5 óra­kor illetve hétfőn délután 5 órakor. ÜNNEP A XAVÉRBAN. A pécsi görög katolikus Xavér templom­ban 20-án 18 órakor nagy alkonya­ti istentisztelet Szent Bazil liturgiá­kapcsán, a Szent István Társulat gondozásában a Nemzetközi Te­ológiai Bizottság kiadványa Em­lékezet és kiengesztelődés cím­mel kerül az olvasók elé. A másik könyv pedig a Szentatya nagy­böjt első vasárnapján elmondott homíliájának, valamint szentföl­di beszédeinek szövegét tartal­mazza. A teológiai jellegű kiadványok mellett a hagyományokhoz híven filozófiai, irodalmi és etikai kiad­ványok is jelen lesznek a könyv­vásáron. Az elkövetkezendő évben a tervek szerint Szegeden, Miskol­con, Győrött és Pécsett is felvo­nultatják a katolikus kiadók kíná­latát. ■ val, 21-én 18 órakor sírbatételi ve- csemye, 22-én 18 órakor pedig fel­támadási szertartás lesz. Húsvét vasárnapján délelőtt 10 órától szent liturgia pászkaszenteléssel, hétfőn 10 órakor szent liturgia. CSERKÉSZÜNNEPÉLY. Húsvét hétfőn 16 órakor rendezi a VI. Cserkészkerület Szent György-na- pi ünnepségét a Bazilika előtti té­ren (rossz idő esetén a templom­ban). A kiscserkészek ünnepélyes ígéretet, a cserkészek fogadalmat tesznek, a felnőtt cserkészek meg­újítják fogadalmukat Pavlekovics Ferenc püspöki helynök, új cser­készkerületi elnök előtt. BACH PASSIÓJA. Johann Sebastian Bach Krisztus szenvedé­se és halála történetének János evangéliumi szövegére szerzett oratóriumszerű zeneműve hallha­tó holnap a Kapocs rádiósmagazin kétórás adásában este 7 órától (101,2 MHz). _________________■ 4 í %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom