Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-25 / 83. szám

10. oldal - Új Dunántúli Napló KULTÚRA- M UVELOPES 2000. Március 25., szombat HPt Hírcsatorna FELHŐKERGETŐK. Pécsett a Parti Galériában ma este 6 óra­kor nagyszabású meghívásos textilkiállítás nyílik „Felhőker- getők” címmel kereskedőházak, kft.-k, borpince támogatásával. A május 12-ig nyitva tartó tárla­tot, amely hétfő kivételével na­ponta látogatható, Huszár Zol­tán, a Janus Pannonius Múze­um igazgatója, muzeológus ajánlja a művészetkedvelők fi­gyelmébe. (br) RENDHAGYÓ TÁNCTÖRTÉ­NELEM. A pécsi Művészeti Szakközépiskolában Uhrik Dó­ra balettművész idén is elindítja a „Rendhagyó táncóra” című sorozatát, amelyen tanítványai a tánc fejlődését mutatják be napjainldg. Az első előadásra április 5-én 15 órai kezdettel kerül sor. (br) TÁRLAT A KOCSIS LÁSZLÓ TEREMBEN. A pécsi Bazilika Kocsis László-termében ma dél­után 4 órakor B. Kolep Ilona festőművész munkáiból nyílik tárlat Mayer Mihály pécsi me­gyés püspök köszöntő gondola­taival. (br) ŐSTÖRTÉNETÜNKRŐL. A Pécsi Ifjúsági Házban március 28-án 18 órakor dr. Bárdi László egyetemi docens, a PTE Ázsia Központ igazgatója tart elő­adást lovasnomád őseink ván­dorlásáról Belső-Ázsiától a Kár­pát-medencéig. (br) HANGVERSENYEK. Holnap 11 órakor Pécsett, a Csontváry Mú­zeumban, a Pécsi Kamarakórus a VII. Nemzetközi „Orlando di Lasso” verseny anyagából ad elő műveket Tillai Aurél karnagy di­rigálásával. Március 28-án 19 órai kezdettel koncert lesz a Palatínus Szálló Bartók Termé­ben a Grassalkovich vonósné­gyes fellépésével, az együttes műsorában Brahms és Schubert egy-egy műve szerepel. (br) AZ „IBUSÁR” LONDONBAN. A napokban a pécsi Áfium vendége volt Parti Nagy Lajos költő, aki a Jelenkor folyóirat rendezésében a Holmiben megjelenésre váró novelláját és új verseit olvasta fel. Parti Nagy ezen a hét végén Lon­donba látogat,, ahol az „Ibusár” című darabját angol nyelven, felolvasó színház keretében adják elő. Azt követően Berlin­ben tartózkodik majd, ahol dráma írására kérték föl. ________________________esi Ke letkeznek-e ma népdalok? Méltán lehet büszke a Schneider Lajos Or­szágos Népdaléneklési Versenyre Mohács, hiszen egy-egy ilyen seregszemle a népdal, a zenei anyanyelv makacs és szép tovább­éléséről is tudósít. Ugyanakkor izgalmas kérdés az is, hogy valamilyen módon kelet­kezik-e hasonló közösség-formálta dal, vagy a civilizációval ez a teremtő erő is a sül­lyesztőbe került? A népdal a XX. század középéig valóban zenei anyanyelvűnk volt, hangsúlyozza dr. Várnai Fe­renc (első képünkön) népzenekutató főiskolai tanár, aki Mohácson a zsűri tagjaként sokadszor csodálhatta meg, hogy a fiatalok szívében a ma­gyar népdal szinte évről évre újjászületik. A vál­tozások okai közt elsőként a technikai fejlődést említi: ahogy a kézműves bútorból gyári máso­lat készíthető, úgy a hangsza­laggal is másolhatóvá, átörö- kíthetővé vált a zenei múlt. A kotta és a hangzóanyag alap­ján életre kelthetővé. Az első világháborúig még termettek nálunk dalok, még nem estek szét azok a közösségek, ame­lyek ezt lehetővé tették. De a második világháború már éles cezúra, mert ezt a teremtő kö­zeget is feldúlta, megszüntette. A népdalokat a művelt világ igyekszik ápolni tovább. Huszonki­lenc éve zajlanak Mohácson ezek a versenyek, zenei anyanyelvűnk ma tanítványról tanítványra száll. Ami különösen feltűnő a hagyományokban gazdag Mohácson, az a nemzetiségek békés u * » '*"4 * * ' A ' * *v V.* ' ! «.* « í'.t'* v »** «*. * * *, * * %'V k,.»» .** ♦ « * * * í • V* life, * i_ ___* ** Évek óta sikeres a dalosok találkozója egymás mellett élése, amely az idei verseny hangulatában, a német és horvát táncházban és a választott népdalokban is tükröződött. Kifejez­te a „sváb” Schneider Lajos szellemét, aki zené­jében magyar volt, és 1500 dalt jegyzett fel útja­in. Népzenénk olyan, mint a Föld rétegei, vagy mint a dinnye - mondja Várnai - legédesebb ré­sze mélyen a belsejében, a közepén van. A nép­dal fennmaradását szeretnék szolgálni az általa megjelentetett füzetek, a már hagyományos Pát­ria-lemezek és egy új kazetta is a mohácsi Húsz János és a Pesti család által énekelt dalokkal. A versenyről szólván még azt emelte ki, hogy jó néhány iskolából érkeztek diákok, akiknek előadásmódján is érezni lehetett, hogy a tanár szenvedélyes odaadással csepegtette a népdal szeretetét tanítványaiba. Ilyenek voltak dr. Pappné Blaskó Éva diákjai a pécsi Ágoston Téri Általánosból, Kunváriné Okos Ilona diákjai a pé­csi Mátyás Király Utcaiból, Kertész Attila közép- iskolásai a Kodály Gimnáziumból, ilyen műhely a Harkányi Általános Iskola, a komlói Kodály Zoltán, Siklóson a Batthyány Utcai és Mohácson a Park Utcai Általános Iskola. Öt-hatezer kisdiák készült a területi versenyekre, a Kárpátaljáról, Vajdaságból, Szlovákiából vagy Erdélyből érke­zők kifejezésmódján cseppet sem érződött az, hogy nem magyar állam polgárai, és a gyerekek többsége a dalokat bámulatos beleérző képes­séggel tudta megtanulni és átadni, megőrizve azok archaikus ízeit is. Ami a kérdés másik felét, a ma születő dalo­kat illeti, dr. Tillai Aurél (második képünkön) karnagy, a PTE Művészeti Kara zenei tanszé­kének professzora is elsőként a megszűnő kö­zösségeket említi. De a különböző civil egylete­ket is betiltották a szovjet típusú államosítás éveiben, mondja Tillai Aurél. Ismeretes az is, hogy a népdalok alkalmakhoz, helyhez, munká­hoz kötődtek - betlehemezésekhez, húsvéthoz, a fonóhoz, a katonaélethez. Az effajta szertartá­sok, közösségteremtő helyek is átalakulóban vannak vagy hiányzanak. Mindenesetre a nép­dal továbbélésében nagy szerepe volt a cserké­szetnek a két világháború között. A szövetsé­güknek köszönhetően jelenik meg a „101 ma­gyar népdal” Bárdos Lajos, a nagy zeneszerző és zenetudós szerkesztésében, majd a kiadványból sorozat lesz. A születő új dalok már cserkészki­rándulásokhoz, hajóutakhoz, a tábortüzek vilá­gához kötődnek, a dalokat nótafák tanítják. Ezek igen gyakran népdalok, de lehetnek mű­dalok is. Közös jellemzőjük, hogy átköltve, ak­tualizált tartalommal jelennek meg. A „Kis-kece lányom”-ból lett például a „Szellő zúg távol / Al­szik a tábor” kezdetű cserkészdal. Később, már az ötvenes években voltak persze „hivatalosan”, azaz politikai tetszés szerint átigazított szövegek is, akkoriban került például Isten helyére a Haza a Gábor Áron rézágyúját, hazaszeretetünket megéneklő dalunkban. * A népdal megőrzéséért, megújulásáért a közelmúlt évtí- msmm zedekben a táncházak és a pá­vakörök tettek a legtöbbet, ezek közé sorolhatók a pécsi táncegyüttesek is. A veresegy­házihoz hasonló dalkör volt Pé­csett Fábián Jánosé. Arról, hogy az ötvenes évek­től máig az úgynevezett mun­kásosztály - a bányászok, vasa­sok, építőipari dolgozók - köré­ben valójában milyen dalok születtek, azt talán egy régi rá­diós újságíró tudná sorolni és hanganyaggal is illusztrálni. Ezek „népivé” vált dalok, rig­musok gyakran egy-egy slágert fotói Läufer L. kaptak fel, dalt, dalfoszlányo­kat egy-egy közkedvelt filmből, könnyű operettből. A mozgalmi dalokat - példá­ul a „Vörös Csepel”-t és társait is - addig énekel­ték őszintén, amíg az önkifejezés valóban moz­galmi jellegű volt, tehát amíg a „munkásosztály hatalomra nem került”. Szület­tek a hatalmat, Rákosi elvtársat dicsőítő szózatok is, politikai nyomásra. De mindezek az éne­kek - Tillai tanár úr mindenek­előtt azt hangsúlyozza - már nem kapcsolódnak a magyar népdalhoz, nem folytatásai a magyar népzenének. Ma a legnagyobb baj, hogy a fiatalok köréből is hiányzanak azok a közösségek, amelyek önszántukból éne­kelnének. A fiatalok a diszkózenét tánccal kísé­rik ugyan, de ez zeneileg passzív, csak befogadó zenehallgatást jelent. Az is bizonyos, hogy a ma születő dalok kutatása, például a bányászdalok felgyűjtése izgalmas, feltáratlan terület, az egye­temi hallgatók számára is nagyon szép szakdol­gozati téma lehetne. Magyarul - magyarán Válogatás gia kifejezése. Még furcsább, ha egyetlen személyre vonatkoztat­juk, így: „Aradi Csaba egy szim­patikus értelmiségi népség benyo­mását kelti.” - A legegyszerűbben az ember szó helyettesíthetné, bár ez túlságosan általános, túl­teng a használata. A népesség vi­szont nem jöhet számításba, mi­vel az ún. gyűjtőnév, amely egyet­len személyre'nem vonatkozhat. A következő észrevétel már nem ennyire feltűnő, ezért bizo­nyára kevesebben ütköztek meg rajta: „Most valami földbérlet­szerződések átvilágítása van po­rondon" - A valami szó használa­ta elbagatellizálja a hírt, az átvilá- Elsőnek a népség szó különféle gítás vonalassá teszi, a porond szövegösszefüggésben való hasz- pedig arra enged következtetni, nálatára idéz példákat. Dél-Du- hogy cirkuszi mutatványról van nántúl, közelebbről Pécs és Bara- szó. Mivel elsődlegesen azt a ke- nya lakóinak közérzetéről nyilat- rek teret jelenti, amelyen a mű­kozva mondta egy vezető ember: sort lejátsszák, bemutatják. Ké- „Úgy hírlik, mi vagyunk Európa pes értelemben pedig „küzde- legpesszimistább népsége. ” - Ba- lem, vetélkedés színtere”. Nem- rátom sértőnek érezte magára zetközi porondról is szoktunk nézve ezt a minősítést. Joggal, beszélni. A soron, napirenden mert az Értelmező szótár szerint egyaránt megnyugtatóan oldaná is a „megvetett emberek csoport- fel a jelentés okozta feszültséget, ját” jelenti. Ezt erősíti meg a gyű- A legújabb használatú szavak levész népség jelzős kapcsolat, közül kettőt emelek ki. A béna, Közismert és olyan értelemben bénázik régi szavunk új jelentés­használt kifejezés a: népség-kato- sei való bővülése és igésítése. naság, amely régen a színlapo- Annyi, mint: ügyetlen(kedik), kon volt olvasható, és a szereplők csetlik-botlik, szerencsétlen (ke- név szerinti felsorolása után a sta- dik). A penge még merészebb: tisztákra és kardalosokra utalt, „friss, gyors, a legjobb formáját más szóval mindenféle jelenték- mutató” jelentésben. Majd kide- telen emberre. Ezért a népség he- rül, hogy a nyelvi divat múló ter- lyett a népe fogadható el. Szóba mékei-e, vagy a magyar szókincs jöhetne még a népesség, de ez in- maradandó részei lesznek, kább a statisztika, ill. a szocioló- Rónai Béla Korántsem „a világ legolva­sottabb magazinjáról”, az agyonreklámozott Reader's Digest-ről kívánok szólni, hanem azokról az észrevé­telekről, amelyekkel egyik kedves olvasónk tisztelt meg. Az elektronikus és az írott sajtóban figyelt föl rá­juk, s kételkedett a helyes­ségükben. Nyelvtani, nyelv­helyességi szabályba nehe­zen foglalhatók, mivel a hi­báknak sok típusa sorolha­tó fel, ezért inkább az egye­di értékelést célszerű vá­lasztani. Orgonamuzsika a Bazilikában Az előző évek programjá­hoz képest is gazdagabb kí­nálattal várják az orgonaze­ne híveit a pécsi Baziliká­ban, ahol a 2000. évre közel húsz koncertet terveznek. Folytatódik a Püspökvári Zenés Esték sorozat is. Változatos és igényes programot kívánt a közönségnek nyújtani Szamosi Szabolcs, a Bazilika or­gonistája, zenei vezetője. Az idei évre elkészült hangversenysoro- zat-terv szerint nemcsak ismert pécsi együttesek és előadók, de külföldi vendégek is szerepelnek majd az esteken. Az orgona nem lesz egyeduralkodó, várnak obo- istákat, csellistákat, hegedűmű­vészeket is. Finnországból Auliki és Pert Eerola érkezik, Németor­szágból Wolfgang Thoma, Olasz­országból Luigi Celeghin, Auszt­riából pedig Johann Trümmer, valamint az idősebb és az ifjabb Ernst Triebel. A hazai előadók kö­zül Sebestyén János, Lantos Ist­ván, Erdős Csaba, Áment Ferenc, Ella István, Miklósi András és Csavlek Etelka mellett találkoz­hatnak a koncertjárók Hock Ber­talannal, Kollár Bélával, Karasszon Dezsővel és Dénessel, illetve a szervező Szamosi Sza­bolccsal is. A Floridus Együttes és a Pécsi Spirituálé Quartett szerep­lései mellett izgalmasnak ígérke­zik a novemberi „Fiatal orgonis­ták koncertje”. A hangversenyek december 28-áig tartanak, az ese­mények csúcspontja pedig au­gusztusban lesz, amikor a havi egy-két alkalom helyett öt elő­adásra kerül sor. A legközelebbi dátum április 12-e, a műsor igazi különlegesség, a „Márk Passió”. A Püspökvári Zenés Esték öt koncertből álló eseménysora jú­nius 11-ével kezdődik, szerepelni fog Geiger György, Maros Éva, Vedres Csaba, Gyermán Júlia, Kuncz László és Kónya István, de fellép az Unicum Laude Ének- együttes és a Pécsi Fúvós Ötös is. H. I. GY. * J Futnak a képek Dohány A kilencvenes évek egyik legna­gyobb vihart kavart s a jövő szem­pontjából talán legtanulságosabb bírósági eseménye volt az a per, amelynek során az USA ötven ál­lama 246 milliárd dolláros kerese­tet nyújtott be a dohányipar ellen. Ennek egyik eredményeként kö­telezték a dohánygyártókat, hogy vállaljanak pénzügyi szerepet (Amerikában) a dohányzás okoz­ta betegségek gyógyításában. Erről a perről szól A bennfentes (The Insider) című film, amely szerencsésen egyesíti a valós té­nyeket a mértéktartóan adagolt fikciós elemekkel, tehát doku- mentarista játékfilmnek lehet ne­vezni. A színészek élő személye­ket játszanak el, sőt Michael Moore, Mississippi államnak a perben úttörő szerepet vállalt fő­ügyésze önmagát alakítja. A hely­színek is valóságosak: a film egyik legfontosabb jelenetét például a főügyész lakásában vették fel. (Arról nincs tudomásom, hogy a dohányipar képviselői részt vet­tek volna a stáb munkájában.) A1 Pacino formálja meg a tör­ténet kulcsfiguráját, Lowell Berg- mant, az egyik legnézettebb amerikai tévéműsor, a 60 Mi­nutes szerkesztő-producerét, a nevezetes Wallace-interjú elké­szítőjét. Ebben Mike Wallace kérdéseire, akit Christopher Plummer idéz meg számunkra, az egyik cég elbocsátott kutatója, Jeffrey Wigand elmondta, hogy olyan kísérletek folynak, ame­lyek a dohányzás által kiváltott nikotinfüggés felgyorsítását cé­lozzák. (Az utolsó pillanatban a CBS vezetői lefújták az interjú adásba kerülését. Bergman azon­ban nem adta fel a harcot, s az anyag nyilvánosságra került.) Arról lehetne vitatkozni, hogy valóban Bergmannál volt-e a tör­ténet elbeszélhetőségének a kul­csa, mert a riporter mégiscsak Wallace volt, az emberi drámát pedig Wigandnak kellett megél­nie, akit az érdekeiket féltő cégek le akartak járatni, titokzatos erők megfenyegették, a felesége pedig elhagyta. Egyébként lélektani ve- tületben az asszony magatartása is hallatlanul izgalmas lehetne. Kétségtelen, hogy ez a szál is kel­lő nyomatékot kap a filmben, ami főként annak köszönhető, hogy NAGY IMRE FILMJEGYZETE az intelligens A1 Pacino, ha kell, tapintatosan átengedi a vásznat a Wigandot játszó Russel Crowe- nak, akit én még nem láttam je­lentős szerepben, ezért meglepett érett játékával. A rendező, Michael Mann azonban határozottan az A1 Pacino által megfestett figurához kötötte a nézőpontot, s engem a film meggyőzött a döntés helyes­ségéről. A történet ugyanis ezáltal még egy dimenziót kapott, ami a médium, a hírközlés, az újságírás feladatával és felelősségével kap­csolatos: ez utóbbi a tények feltá­rásának kötelességétől a riport­alany megvédelmezésének erköl­csi szükségességéig terjedj Valójá­ban erről szól ez a film. És azok­ról az erőkről, amelyek korlátozni vagy akadályozni akarják az új­ságírót feladata elvégzésében. Melyek ezek az erők? Maradjunk a dohány-nál. A szerkesztő-producer szerepében: AI Pacino A 1 4 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom