Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-18 / 76. szám
12. oldal - Új Dunántúli Napló KULTÚRA 2000. Március 18., szombat - |||-MŰVELŐDÉS Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Hírcsatorna SZÍNHÁZI VILÁGNAP. Idén már majdnem félszáz társulat vesz részt abban az esemény- sorozatban, amelynek csúcspontján, március 27-én meg- ünneplik a Színházi világnapot. A Pécsi Nemzeti Színházban ugyan nem tartanak külön „kulisszajárást”, hiszen itt ilyen programot rendszeresen szerveznek az érdeklődő iskolásoknak, ám aki részt vett a Pesti Est Súgó színházi programmagazin „Legyen a vendégünk!” című játékán, a pécsi előadásokra is jegyet nyerhetett. Idén Michel Tremblay drámaíró üzenetét olvassák fel, aki a minden áron való egyetemesség lendületében és a körültekintés nélküli globalizálódás sodrásában a halkabb, de az értékekről szóló hangokra hívja fel a figyelmet. (ly) PLAKÁT, FOTÓ, KÉP. Tárla- tok sokasága várja a kiállítás-rajongókat Pécsett. A Zágrábi Nemzeti Színház plakátjaiból a Pécsi Horvát Színházban nyílt válogatás, míg a svájci Valérie Seppey festő és költő a Dante kávéházban mutatja be „Magyar festmények” című munkáit, de csak 21-éig. Az Ifjúsági Házban Kardos Tamás fotóművész képeiből nyüt összeállítás, és ugyancsak fényképekkel jelentkezik a svájci Philippe Pache, akivel ma 16 órakor találkozhat a közönség a Parti Galériában. Magas színvonalú, igényes anyag kapott helyet a Múzeum Galériában is, ahol tegnap Szabados Árpád, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora állította ki képeit és litográfiáit. (ly) A TÖRTÉNELEM ELŐTT. A névadóra emlékeznek a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban 23-án 18 órakor, a Várkonyi Nándor, a történelem előtti korok kutatója című értekezéssel. A meghívott előadó dr. Hegedűs Lóránt református püspök. (ly) TAJTÉKOS ÉG. Radnóti Miklós műveiből készített összeállítást Tajtékos ég címmel Koszta Gabriella színművész. Az irodalmi estre 23-án 18 órakor kerül sor a pécsi Művészetek Házában. Ezen a napon a házban 19 órakor Kuncz László operaénekes is fellép, aki Tavasz, tavasz... címmel opera- és áriaestet tart. _________________________1ÜQ Lencsés Károly Harangozó-díjas Jó egy kicsit Zorbának lenni A balettművészeket a rendszerváltozás óta Liszt-díj helyett Harangozó-díjjal jutalmazzák. A magas szakmai elismerésről - mint szinte mindenről e hazában - fővárosi kurátorok ítélkeznek. A vidéki művészek - mivel viszonylag keveset léphetnek fel Budapesten - jelentős hátrányban vannak. így hatványozottan értékes és örömteli, hogy mostantól a Pécsi Balett kitűnő magántáncosa, Lencsés Károly is odaírhatja a neve mellé: Harangozó-díjas. Nem a szavak embere. Igaz, a balettművészekre általában nem jellemző a „szómenés”. Beszélgetésünk közben is legszívesebben eltáncolná mondandóját, mint Zorbász, a görög, akinek hiteles megformálásával arat sikert az évad egyik kiemelkedő pécsi produkciójában, a Zorba című balettben, melyet Herczog István állított színpadra.- A csendes, nyugodt habitusú Lencsés Ká- rolynak miként sikerült jó viszonyt kialakítania az életet habzsoló, indulatos Zorbával?- Az emberek manapság inkább a saját bajaikkal vannak elfoglalva. Zorba teljes életet él. A munkában, a szerelemben, a barátságban, az élet örömeinek habzsolásában. Zorba akar és tud is élni. Én más vagyok, de én Őt akarom és- remélem - tudom élni, megélni. Esténként két órán keresztül olyan lehetek, úgy élhetek, ahogy a hétköznapokban csak szeretnék. Szerintem mindenki szeretne néha Zorba lenni.- Zorbáig hosszú út vezetett. Miért és hogyan lett táncos?- Édesanyám nagyon szeretett és tudott is táncolni. Ő vitt el a Balettintézetbe. Felvettek, bár idősebb voltam a többieknél. Az első évben két évet kellett elvégeznem.- Friss diplomásként 1984-ben a Pécsi Baletthez szerződött. Ismerte Eck Imre társulatát, tudta, mik az ő törekvései? A Színházművészeti Lexikon azt írja, hogy ön elsősorban modem feladatokra hivatott táncos. Egyetért ezzel?- Minden pályakezdő balettos álma, hogy nagy klasszikus szerepeket táncoljon. Bár láttam a Pécsi Balettet Pesten, de nem tudtam pontosan, milyen irányban megy a társulat. Mikor Ábrahám Zolival Pécsre szerződtünk, semmi mást nem akartunk, mint stílustól függetlenül megmutatni, mit tudunk. Azt remélem, mindig arra a szerepre vagyok hivatott, amit éppen el kell táncolnom.- Az elmúlt tizenöt évadból számos kitűnő szerepet táncok el: Tybalt a Rómeó és Júliából, a Zorba szerepében a pécsi színpadon fotó: laufer László Mandarin címszerepe, a Fiú a Carmina Buraná- ban, Orpheus, Jonathan Harker a Nosferatuban. Fogíalkoztatta-e egy-egy figura megformálásakor a nagy elődök teljesítménye? Példának okáért: hogyan táncolta Eck Imre a Mandarint?- Megpróbálom kizárni a múltat. Magamból kibányászva nem eljátszani, hanem átélni a figurát. Persze, ha gond van, nem szégyen a régiek hangulatából, stílusából ellesni ezt-azt.- Ön harmindhét éves...- Leszek novemberben. Bár nem foglalkozom az idő múlásával.- Ebben a korban egy táncost már öregnek, jobb esetben öregedőnek titulálnak.- Én nagyon fiatalnak és erősnek érzem magam. Ha semmi baj nem jön közbe, hét-nyolc évig még táncolni szeretnék. A belső tartás segít.- Harangozó-díjas lett. Mit jelent ez önnek?- Valószínűleg ezután sem kell kevesebbet dolgoznom a gyakorlásokon, mint eddig.- Őszintén: számított rá? Hiszen már évekkel korábban is megillette volna az elismerés.- Elmondani biztosan nem tudom - tán eltáncolni sem hogy mennyire meglepett. Az elismerést pedig, ha mástól nem is, a közönségtől hála Istennek minden este megkapjuk.- Az ifjabb Lencsés, a kis Karcsi, szeretne-e a papa nyomdokaiba lépni, avagy már tízévesen is látja, milyen sok áldozatot követel a balettművészet?- Érzéke lenne hozzá, de úgy döntött, nem szeretné csinálni. Erőltetni nem fogom. Lényeg, hogy bármit csinál, örömét lelje benne, hogy boldog legyen. Juhász László TÖRTÉNELMI ARCOK. Ezer év magyarjai címmel nyílott domborművekből kiállítás Pécsett, a Gyöngyszem Galériában. Az alkotó, Fábos György pécsi szobrászművész tárlata április elejéig látogatható a bemutatóteremben. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A PAB díjai A Pécsi Akadémiai Bizottság és a „Dél-Dunántúl a Tadomány Támogatásáért" Alapítvány tudományos pályázatainak eredménye A Pécsi Akadémiai Székházban március 9-én a Dél-Dunántúl a Tudomány Támogatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke kiosztotta az 1999. évi tudományos pályamunkák díjait. A beérkezett 12 pályamunkából a PAB ajánlása alapján a „Dél-Du- nántúl a Tudomány Támogatásáért” Alapítvány kuratóriuma a következő pályamunkákat díjazta: I. díj: „A kulturális tanulás perspektívái az angol szakos tanárképzésben”: Fodor Mónika (PTE BTK Angol Tanszék). II. díj: „Making sense of stories: Teacher and learner strategies in Hungarian primary classrooms”: Lugossy Réka (PTE BTK Angol Tanszék). „A hu-PBL-SCID tóméra modell a lymphoproliferativ megbetegedés kialakulásának vizsgálatára”: Kvell Krisztián (PTE ÁOK). (TK Angol Tanszék). III. díj: „Fejezetek Dunaszent- györgy történetéből az őskortól 1848-ig”: Samay László (Nevelési, Oktatási Intézmény Duna- szentgyörgy). „A hazai környezet-egészségügyi szabályozás gyakorlati feladatai az Európai Unió és a Nagy-Bri- tannia közötti kapcsolat példáján, különös tekintettel a BSE hatásaira”: Imrei Katalin (PTE BTK Angol Tanszék) és Ricz István (PTE TTK Földrajzi Intézet). I. díj: „A kulturális tanulás perspektívái az angol szakos tanárképzésben”: Fodor Mónika (PTE BTK Angol Tanszék). Versben a hazaszeretetről Március 15-én Pécsett a megyeházán lezajlott a „Magyarországnak édes oltalma” című megyei versmondó verseny döntője. Az ünnepi eseményen 35 általános iskolai diák mérte össze tudását a Baranya Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete rendezésében. A hazaszeretet ápolását szolgáló nemes vetélkedést, melyet korábban komlói, siklósi, szigetvári és mohácsi területi selejtezők előztek meg, dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. A magas színvonalú döntőn a zsűri elnöke Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt. A hetedikes-nyolcadikos tanulók közt arany minősítést kapott Bogdán Meünda, a pécsi Ágoston Téri Általános Iskola tanulója, tanára Pappné Blaskó Éva, ugyanebben a díjban részesült Mihály Hajnalka, a komlói Szilvási Általános Iskola diákja, dr. Hoppá József- né tanítványa, valamint Orsós János a Mindszentgodisai Általános Iskolából, tanára Krémer Klára. Az ötödik-hatodikosok közül ugyancsak arany minősítést érdemelt ki Bagoly Katinka, a siklósi Batthyány Kázmér Általános Iskola diákja, Tóthné Botz Györgyi tanítványa, SzalayDóra, a pécsi Felsővámház Utcai Általános Iskolából, tanára dr. Olasz Istvánná, valamint Szűkíts Gergely, a Mindszentgodisai Általános Iskola diákja, felkészítő tanára Krémer Klára. B. R. Versengő bordalok Minden 14 évét betöltő személy indulhat az országos bordaléneklő versenyen, melynek június 24-én lesz a döntője Budapesten. A Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete, valamint a Sportvonal Produkció által indított millenniumi dalversenyre április 30-ig nevezhetnek a résztvevők a Sportvonal címén: 1088 Budapest, Rákóczi út 29. II emelet 3. szám alatt. Nemzeti hovatartozásunk és a magyar szellemiség egyik legméltóbb őrzője a nemzeti daléneklés. A pályázat kiírói ennek a gondolatnak a jegyében hirdették meg az országos versenyt. A levélben a jelentkező adatai, címe mellett a választott három magyar bordalt is kérik feltüntetni. A választott dal lehet opera vagy operett részlete, de ugyanígy népdal és műdal is. Kevésbé ismert vagy erre az alkalomra komponált mű esetén a kottát és a dalszöveget is kérik mellékelni, valamint küldjék el a nevezési díj számláját is, amely 2000 forint. A döntőn a nyertesek jutalma külföldi út, illetve balatoni nyaralás, ajándékcsomagok és bordíjak lesznek. A millennium méltó megünneplését „bordalos” hagyományainkkal is szolgáló verseny fővárosi döntőjéről a televízió helyszíni közvetítést ad, a győztes, valamint a kimagaslóan előadott dalokat CD-n és hangkazettán is megjelentetik. Futnak a képek _______________________________________ Mi ért szép, ha szép? Az Amerikai szépség (America Beauty) eredeti, érdekes, jó film, szertelenségei ellenére vagy azzal együtt (szerintem: ellenére), ám ami vitathatatlanul hibátlan benne, az a fényképezés. Kezdjük hát ezzel: az operatőrt Conrad Halinak hívják. Sajnos, nem tudom, azonos-e azzal a Conrad Hall-lal, tó úgy harminc évvel ezelőtt olyan filmeket fotografált, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök, a Hidegvérrel és a Morálon életre-ha- lálra, vagy netán ennek a fia, a lényeg az, hogy ez az úr zseniális. Mesteri, amit produkál. Van például egy jelenet, amikor az egyik szereplő, egy kissé habó- kosnak tűnő, de alapjában rendes fiatalember, kamerával a kezében figyeli a szerelmét a szemközti házban, s a lány tudja, hogy a fiú látja őt, s elkezd neki levetkőzni. De a vüágért se értsük félre a szituációt, mert ez egy tiszta, sőt szűzies helyzet, amit a fiú apjának brutális fellépése szakít meg. Conrad Hall ezt úgy fényképezi (megpróbálom elmondani, noha nem lehet, éppen ez a dolog lényege: látni kell), hogy hajszálpontos plánváltásokkal érzékelteti kettejük fizikai távolságát, és egy leheletfinom tükröződéssel, a képek egymásra vetítésével sejteti lelki-érzelmi egységüket, összeolvadásukat. S még ironikus is a felvétel, mert az apa fellépésekor a lány úgy kapja maga elé a függönyt, mintha egy félig komoly, félig játékos színielőadásnak értünk volna a végére, hogy máris átlépjünk (micsoda groteszk, már-már tragikus fordulat!) az apa nyers, durva világába, amit a kamera megdöntésével is érzékeltet az operatőr. Ezt a filmet, nem kétséges, Conrad Hall teszi naggyá. A forgatókönyv (bizonyára szándékosan) kissé szervetlenül halmozza az amerikai mozielbeszélések jellegzetes motívumait: válságba jutott házasság, Torschluss-pánik (a főhőst Kevin Spacey alakítja, kiválóan), sikermániás feleség (Anette Bening az amerikai életforma szellemes paródiáját adja), szakításig fajuló apa-lány, illetve a másik szálon apa-fiú kapcsolat. Megjegyzem: néhány manapság divatos túlzást szívesebben mellőztem volna. NAGY IMRE FILMJEGYZETE Sam Mendes, aki a teátrumból érkezett a moziba, egy színházi rendező szakértelmével és komolyságával értelmezi a történetet, s posztmodern ihlettel bontja tó a komikus helyzetekből a tragikust, majd teszi ironikus idézőjelbe az egészet. „Szörnyű víg tragédiát” rendez, ahogy Zuboly takácsék mondták egykor, tó hitte volna, hogy lesz még „tüzes jég”, s az égből „barna hó” esik, de ma már s most itt a vásznon jól megfér együtt a megférhetetlen, még ha néha mellbevágva (rúgva?) érezzük is magunkat. Ez lenne az amerikai szépség? Vagy a hős szétlőtt feje a véres konyhaasztalon? Netán a korosodó férfi érzékeit felborzoló Angela fürdőzése a rózsaszirmok között? Esetleg mindez együtt? Vagy választanunk kellene a felkínált lehetőségek közül? Ha igen, akkor lenne egy tippem. Az egyik felvételen, amit a fentebb említett fényképező fiú készített (film a filmben), egy szélben szálldosó papír- vagy inkább műanyag zacskót látunk, amint lebeg-röpdös a szemetes utca aszfaltja fölött. Én ezt választanám. k % é
