Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-18 / 76. szám
2000. Március 18., szombat KULTÚRA Új Dunántúli Napló - 13. oldal MŰVELŐDÉS Egymásrautaltságunk stációi Vidákovics Szláven és Gráf Csilla fotó: t. l. Megújuló körzeti tévéműsorok Hétfőtől már az új műsorstruktúrában jelentkeznek a hírek Az MTV-vel együtt arculatot váltanak és új műsorstruktúrával jelentkeznek a körzeti stúdiók is. A pécsiek a régió űréivel először 20-án jelentkeznek a megújult hírműsorok szerves részeként. Szemléleti változást tükröz a döntés, hogy a körzeti híradók ezentúl nem elkülönített idősávban, hanem az MTV új, Híradó délben, illetve a Híradó hatkor című műsorának integrált részeként jelentkeznek majd. Pécset így 12.10-kor, illetve 18.12-kor kapcsolják, s a nézők új főcímmel, zenével láthatják a 8 perces régiós hírösszeállítást. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának megbízott szerkesztőségvezetője, Ruzsicska Mária a tartalmi változásokról szólva kiemelte, több információt kívánnak szolgáltatni, hiszen a fontosabb ösz- szefoglalások mellett megjelentek a rövid hírek, illetve a fél perces kisebb anyagok. A Naprakész adásában továbbra is ott a reggel fél 7 és 8 után jelentkező két hírműsoruk. A korábbi állításokkal szemben, amelyek szerint anyagi okokból szükséges a vidéki stábok leépítése, az MTV számít a stúdiók csapatára az Aranyfüst, illetve A Hét létrehozásában •is. E hónaptól szervezetileg is a pécsiekhez tartozik a horvát és a német szerkesztőség, a heti 25 perces adásidejükkel, bár később esetleg más időpontban. Arra a kérdésünkre, hogyan próbálnak a televíziósok a nézettség visszaesésével megküzdeni, Ruzsicska Mária lapunknak elmondta:- A regionális hírműsorok esetében szerencsére meglepően jók a nézettségi adatok, hiszen mindenki kíváncsi arra, ami őt közelebbről érintheti. Különösen a vidéki településeken figyelik az adásokat. Sajnos mindez nem mondható el a nem túl kedvező időpontban jelentkező Sétatér című magazinunkról. Egyelőre hétpecsétes titok, de április elejére kiderül, milyen lesz az MTV új műsorstruktúrája. Akkor lehet majd többet tudni az Alpok-Adria Magazin sorsáról is, annyi azonban biztos, hogy a korábbinál több helyi bejelentkezést várnak a körzeti stúdióktól. Ezzel Pécsett egy megfiatalodott csapat próbálkozik, modernebb szellemiséggel. A szemlélet- váltás része a városi televízióval kötött megállapodás is, idővel, technikával, munkaerővel való takarékoskodást jelent, hogy egymás számára is készítenek tudósításokat. A stúdióvezető úgy látja, a régióban működő médiumok nem vetély- társai egymásnak, hiszen más-más területeket fednek le, és a témákat különböző módon dolgozzák fel. Ők a hírek cseréjével is inkább az együttműködésre törekednek. ______________________________________________H. I. CY. La tin zene holdfénynél A Fúzió mindig is pécsi csapat volt, s most új lemezükön a hazai dzsesszélet legjobbjai az epizodisták. Meg kell becsülni ezt a társaságot, hiszen napjainkban alig egy tucatnyi baranyai együttesről lehet elmondani a könnyűzenei műfajban, hogy országos összevetésben is méltó módon képviseli térségünket. Csütörtökön Thuróczy Katalin a „Valaha Saint- Michelben” című darabjának magyar nyelvű ősbemutatóját láthattuk a Pécsi Horvát Színházban Bagossy László rendezésében. A Nőt Gráf Csilla, a Férfit Vidákovics Szláven alakítja. Az ágy lábánál, az asztal alatt kiürült, horpadt sörösdobozok, szétszórt újságok. Mélykék szállodai szoba, az ágyon a magányos, a nőre éhes Férfival. Odakint dühöng, a zsalugátereket tépi a vihar, amikor ebben a mélykékben felbukkan, fölfénylik a Nő. Ruhája, esernyője csillogó sárga. Ha akarom, a férfi megtestesült álma. Játék és fikció: ha akarom, a képzelet szüleménye a karambol is, ami a nőt a szállodai szobába űzte, fikció a sosemvolt közös emlék, hiszen az alappozíció, a kényszerű találkozás csak a nagy örökzöld közhelyet szolgálja, hogy a Nő és a Férfi egymásnak van teremtve. Arra, hogy szeressék egymást. Ez a közhely persze fenntartásokkal s mindig máshogyan igaz, szokások, előítéletek, történetileg is változó erkölcsök szövetében szövődik. Innen a kétség is, hogy noha egymásrautaltságunk törvény, a szerelem csak valószínűség. Thuróczy a legnagyobb ellenállás irányába halad. Csupa banalitást választ a férfi-nő kapcsolat mai, életidőnyi metszetéhez. Találkozás filmekből ismerős körülmények között, a vágyott szerelem képzeletben megteremthető toposzai tengerparttal, szabadsággal, Saint-Michelben újra lejátszható beteljesüléssel, csalódással. A képzelet nem ismeri az időt. így lehet a hódítás praktikáit kóstolgató lányból kupleráj kurvája, a maszkulin férfiúból szűzike anyjafia, s bejárják a legnemesebb egymásrautaltság és a káposztafőzelék-szagú házasság stációit is. A banalitások, közhelyek persze csak a valóság visszfényei, melyeket azonban jól kell adagolni, és elhitető játékkal kell párosítani. A darab a közepe-tájától kezdve éled fel igazán, az egymáshoz édesítő köhögőrohamban, a „kihallatszó” „befelé beszédben”, az egymáshoz öregedők süket párbeszédében: amikor szeretetéh- ségünk több fényt, elevenséget kap az iróniától. Gráf Csilla vonzó nőként a saját elemében van, az apró részletekre is ügyel, de sikerül neki a nehezebb lecke, a házasságba fásult asszony visz- szaadása is. Ennél is nagyobb feladat hárul a másik tehetséges színészre, Vidákovics Szlávenre, akinek többször kell kibújnia a bőréből - patogén személyiségekké is át kell vedlenie az időutazások során, amit a darab második felében éreztem teljesebbnek, invenciózusabbnak. A rendező Bagossy László láthatóan szereti ezt a gesztusokkal, a szerelem metakommunikativ jeleivel teljes művet, hű a szerzőhöz, aki nőként a férfiaknál is jobban tudja, hogy dióhéjnyi létünk ördöge a részletekben lakik. _______ _____ ______ B. R. Az egyedüli pécsi dzsessz-zene- kar, a Fúzió, amelyik évek óta együtt zenél, négytagú alapformációban kezdte el a muzsikálást 1995-ben. A basszusgitáros Pabst Miklós, a virtuóz szólókat Füzy Tibor gitáros játssza, alt szaxofonon Gödi József trillázik, míg a doboknál Szűcs Tamás ül. A zeneszerző csaknem minden esetben Füzy Tibor, míg a szövegeket Szűcs Tamás, mostani beszélgető- partnerünk írja. A Fúzió új lemeze azonban felrúgja a régi normákat, mind a zenei vonalon, mind az együttes méretét és összeállítását tekintve. A nyolc számot tartalmazó korongot csak röviden jellemezve, dallamos dzsessz. A hangszerelés hazai viszonyok közt teljesen sajátos, Grappellit idéző hegedű-, máskor meg pozanbetétekkel. A szöveg olykor a szabad versek szintjét súrolja, de összességében egy ködös, esős, őszi napot ad vissza a hangulata, amikor az ember szívesen sétál az utcán. Az együttes kiegészült egy énekesnővel - Majoros Dóra (Mazsi) a CD nyolc számából négyen énekel. Emellett az albumon négy instrumentális kompozíció is hallható. Jött egy pozanos is - Gyenes Attila (Süni), valamint ütőhangszereken az egykor Trio Stendhal-os Horváth Kornél működik közre, szintetizátoron Szendőfi Péter játszik. Ő sajátos helyzetben van, mivel két fúzióban is nyomogatja a billentyűket. Létezik ugyanis egy budapesti dzsesszbanda is Fusion elnevezéssel, melynek ugyancsak tagja. Másrészt egy nemzetközileg elismert hegedűst is bevontak a munkába, az Indiából hazatérő Lantos Zoltánt.- Ez a lemez sokkal populári- sabb az elsőnél. Mi az oka a változásnak?- A dzsessz-zenének speciális közönsége van, vájt fülű, kiérlelődött társaság - mondja Szűcs Tamás. - Mindemellett a magyar dzsesszben a legfrissebb lemezeladási adatok meglehetősen elszomorítók: a legnagyobb számban eladott lemez a Trio Midnighté, ebből is mindössze 600 fogyott el a világon! A fiatalok köréből csak hosszú zenehallgatási idő után pártolnak át néhányan, nagyképűbben úgy is fogalmazhatnánk, hogy felfejlődnek a dzsessz szintjére. Ezért próbáltunk nyitni ezzel a lemezzel, azaz kicsit popu- lárisabbra terveztük ezt az anyagot, mint ami tőlünk megszokott.- Könnyedebb hangzás, bővülő csapat. Kezdődik az ország meghódítása?- Az együttes tagjai ezt csak hobbizenélésnek tekintik. A gitáros főállásban ügyvéd, a basszgitáros gépész a Pécsi Vízműnél, a szaxis zenetanár, az énekesnő CD-boltban üzletvezető, jómagam pedig nyomdász vagyok. Ezentúl azonban megmarad ez a populáris koncepció, mivel megfigyeltük a nyári szabadtéri koncertjeinken, hogy az instrumentális számoknál a közönség figyelme elkalandozik, csak háttérnek használja a zenét a beszélgetésekhez.- Hogyan tovább? A lemez első sorozatban 1200 példányban készült kereskedelmi megrendelésre. Most szerzői kiadásban már mindenki számára hozzáférhetően kerül a boltokba. Ami az élő bemutatókat illeti, március 23-án lesz először hallható az új lemez teljes anyaga az Ifjúsági Házban, bár részleteket a Billentyű Kocsma törzsvendégei már ismerhetnek az albumból. Az igazi lemezbemutató koncertet április 11-12-re tervezik a POTE dzsessz- napokon. Majd az EFOTT diáktalálkozón lép fel a Fúzió, mivel idén Baranyában lesz a fiataloknak ez a seregszemléje. M. E. B. A Fúzió együttes próba közben fotó: tóth László Párhuzamosok a végtelenben Bár egykor a színek világában élt, hat éve már nem fest. A 92 éves Platthy György, festőművész és főiskolai tanár már csak harminc százaléknyira Iát, ám mégis maga írja könyveit, bízva abban, hogy mint mondja, emberszeretetét így is ki tudja fejezni. Első könyve, a három éve megjelent „Emlékeim a szeretet hullámhosz- szán” kedvező fogadtatásban részesült, szakemberek méltatták, könyvtárakba került, sőt a frankfurti könyvvásárra is eljutott. A könyvben 12 festmény és 10 grafika kapott helyet, a mostani, legújabb kötetben pedig 72 alkotása látható. Szép anyag, ha azt is meggondoljuk, hogy Platthy György régen egyes hivataloknak adományozott festményei közül soknak lába kelt, ki tudja, kiknek az otthonát díszítik azóta, némelyikről még fénykép sem készült. Erről is mesél a szerző a „Párhuzamosok a végtelenben találkoznak” című, nemrég megjelent könyvében, amely ugyanolyan mozaikszerű szerkesztéssel, távirati stílusban íródott, mint az első. Az idős művész ugyanis úgy látja: a mai ember nem ér rá hosszú, terjengős szövegek elolvasására, de még a magyarázkodásra sem. Rá kell bízni az olvasóra, hogy ezt ő maga végezze el, ha kedve van hozzá. Hogy a mostani mű megírására mi sarkallta? Ady versével válaszol: „szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak”. Platthy György, aki a századot nyolc év híján végigélte, könyvében családi gyökereiről, ihlető utazásairól, találkozásairól, a művészetről, a néprajzról, a népművészetről vallott elveiről ír. Amikor azt kérdezem, e hosszú élet alatt melyik időszak volt a legkedvesebb, az 1992-93-as éveket említi. Ez idő tájt tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével, a Baranya Megye Önkormányzata Művészeti» díjjal, akkor volt a jubileumi kiállítása is. Beszélgetésünkkor mégis egy másik tárlatot említ 1984-ből. Ekkor mutatott rá ugyanis dr. Pogány Ödön Gábor művészettörténész a festőművész egyes munkáinak szürrealiszti- kus elemeire. E hatásokról Platthy György, akinek festészetét előbb a monokróm színek és az érzékeny manualitás jellemezte, majd a tüzes szín-fény viszonylatok, maga sem tudott. Ám utólag nemcsak több képén, de a hozzájuk fűződő történetek misztikus jellegében is felfedezte a szürreális vonatkozásokat. Amikor erejének forrásáról faggatom, maga is ezt állítja, s azt, hogy a világban a jónak van a nagyobb hatalma. A fiataloknak Madách szavaival üzen, amikor küzdelemre és bizakodásra buzdítja őket. A művészeknek pedig sok évtizedes főiskolai tanári tapasztalatával: mindenkitől lehet tanulni, mondja, de senkit sem szabad utánozni. Á művészetről ma is úgy gondolja, a társadalom alakulásának élén halad, nagyon is közcélú alakulat. Ugyanígy a népművészet, amelyről vallja, hogy nemcsak díszítőművészet, hanem képzőművészet is. Platthy György, aki 1959-től 13 éven át szervezte és vezette Pécsett a főiskola rajz tanszékét, s akinek Népművészet címmel ma is használatos főiskolai tankönyve jelent meg, nem készül újabb kötetre. Bár ha szellemi élénkségét, számtalan történetét, idő érlelete gondolatait nézzük, ki tudhatja, nem készülhetne-e még egy újabb, ezernyi emléket közreadó, izgalmas kötet. HODNIK I. GY. r\ .1 * 'V r f