Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)

2000-03-12 / 71. szám

2000. március 12. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 3 Egy tányér marhapörkölt A bonyhádi kórház orvosigazgatója, dr. Kovács Elemér nem boldog attól az öt­lettől, hogy a kórházakat kormányzati felügyelet alá szeretnék helyezni. Ha ez megtörténne, akkor a kis kórházak - | mint a 130 ágyas bonyhádi - véleménye sze­rint, előbb utóbb megszűnnek. Magyaror­szágon ma csak a nagyobb kórházakra fi­gyelnek - állítja dr. Kovács Elemér, s példa­ként azt mondja, hogy a prioritások közé tartozott a sürgősségi betegellátás. Bonyhá- don erre készültek, be is adták a pályázatu­kat, aztán kaptak egy levelet, miszerint eb­ben az akcióban csak a 300 ágyasnál na­gyobb kórházak vehetnek részt. Most saját erőből egy négyágyas részleget mégis létre­hoztak, megalapozva a sürgősségi ellátást. Újabb, számukra negatív példaként emlí­ti, hogy decemberben, az országos osz­tásból Bonyhád 3,5 millió forintot kapott. A közterhek megfizetése után 248 dolgozóra fejenként havonta 518 forint jutott. Nem több mint egy tányér marhapörkölt egy nem túl drága étteremben. Hazafi J. Csaló fertőtlenítők A szekszárdi tiszti főorvos, dr. Sudár Géza bejelentette: csalók járják a környéket. Csa­patostól, egy engedélyt lobogtatva, misze­rint az ÁNTSZ hozzájárulásával fertőtlenítik az emésztőket, szennyvízaknákat. Az ár nem magas, megszámítják 3000 forintért. Óriási ötlet, jó jövedelem, de tudni kell, ha valaki a szennyvízaknát, emésztőgödröt akarja fertőtleníteni, az csaló. Kérdés, ha tu­catnyian megjelennek egy idős néninél, az ijedtében nem fizet-e a semmiért?! H. J. Se tyúkot, se tojást! (Folytatás az 1. oldalról)- A Szekszárd melletti Kajdacs és Szedres községekben egy német vál­lalkozó több helyen is megvásárolt művelés alól kivont mezőgazdasági területeket, megszűnt nagyüzemi ma­jorokat. Több adat is arra enged kö­vetkeztetni, hogy a tulajdonos Anton Pohlmann, és az engedélykérelmeket magyarországi megbízottja azzal az indoklással adta be a megyei szakha­tósághoz, hogy a tojásokat egytől egyig feldolgozza, vagy exportálja - tudtuk meg Bangó Lászlótól, a Tojás- termelők Szövetségének elnökétől (képünkön). Az elképzeléssel szem­ben a Baromfi Termék Tanács azon­nal beterjesztést nyújtott be a földmű­A „tyúkbáró” és fia Anton Pohlmannt Németországban egész életére eltiltották az állattartástól, mert 80 ezer tyúkot hagyott megfulladni, amikor túl sok baromfit zárt össze egy ketrecben. Emellett 3,1 millió márkás pénzbüntetést és 2 év próbaidős el­zárást kapott. Anton Pohlmann ezután az USA-ban telepedett le, s a tenge­rentúl negyedik legnagyobb tojástermelőjének számít. Időközben Lengyelor­szágban is próbált ilyen méretes tyúkfarmot létesíteni, de a hatóságok az ál­latvédők és a helyi tojástermelők nyomására ezt megakadályozták. Stefan Pohlmann, Anton Pohlmann fia bajorországi tojásüzemeket irányít, de van némi érdekeltsége abban a csehországi farmban is, amelyet a bajor határtól 1 kilométerre, Vserubyban építenek 1.2 millió tojóhellyel, s naponta vonulnak itt fel a cseh, valamint német állatvédők. rókát okozott. Ezért minisztériumi döntés alapján két éve 200 millió fo­rint, tavaly pedig 160 millió forint költségvetési és terméktanácsi támo­gatást kapott a 200 hazai tojástermelő üzem, hogy tyúkállományát együtte­sen félmillióval csökkentse. 1999 vé­gére sikerült is elérni a kívánt tojó­tyúk létszámot, s most meglehetősen zavaros helyzetet teremtene, ha vala­ki egyszerre 5 telepet is üzemeltethet­ne, ahol együttesen 7 és fél millió tyú­kot nevelnének. Az exportlehetőségekről pedig csak annyit: az Európai Unió tojáster­melői is túltermelési gondokkal küz­denek, a kelet-európai piac viszont fi­zetésképtelen. velésügyi tárcához, mivel a hazai 4,5 millió tojótyúkállomány az elmúlt másfél évben olyan tojás-túlkínálatot eredményezett, ami súlyos piaci zava­Bangó László szerint a szekszárdi üzemből egyedül a tojásosztályozó és -csomagoló állomást, valamint a to­jásfeldolgozót szabadna megépíttetni, de ezek a benyújtott tervekben is csak a távoli jövőben ké­szülnének el. A szakember sze­rint a német befekte­tő szándéka egyértel­mű: az uniós csatla­kozás előtt valame­lyik csatlakozó or­szágban megépíteni egy ekkora kon­centrált üzemet. Olyan helyen, ahol még nem érvényesek az EÚ szigorú előírásai a ketreces tojótyúk tartására. A jelenlegi ketreceket ugyanis 2012-től tilos használni. Most az egy tyúkra jutó férőhely 20x23 centi (450 cm2), ezt 2003-tól 550-re, 2012-től pe­dig 750 cm2-re kell növelni, s kötelező lesz ülőrudat és tojófészket is biztosí­tani a tyúkoknak. Az új üzemek telepítése emellett olyan állategészségügyi, környezetvé­delmi és technológiai problémákat is felvetnek, amelyeket mindenképp vizsgálni kell a beruházás engedélye­zésekor. A Magyar Agrárkamara, a Baromfi Termék Tanács és a Tojáster­melők Szövetsége mindenesetre hiva­talosan is felkérte a szaktárcát a szük­séges lépések megtételére. Kása Fe­renc, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium helyettes állam­titkára két napja Pécsett kijelentette, nem hagyják tönkretenni a végre nor­malizálódott hazai tojástermelést. Mészáros B. Endre Szárnyas rakéta a padláson Kissé puskaporos volt a hangulat az utóbbi időben a Mo­hácsi Rendőrkapitányságon, azonban azt senki sem sejtet­te, hogy a robbanásveszély legfőképpen a padláson van. Az átépítési munkák során egy gerenda alatt 1945-ből ma­radt szárnyas rakétát találtak. Kuti István ex-polgármester, helytörténész elmondta, hogy az 1932-ben emelt épület már eleve rendőrségnek épült. Ta­lán ezért sem véletlen, hogy a háború végén, a város ostroma­kor, amikor az oroszok a sziget­ről lőttek, és 355 ház sérült meg, ide is beesett egy aztán fel nem robbant lövedék.- Hatvan napig tartott az ost­rom, és ennek bizony a mai na­pig megvannak a rejtett nyomai. Mikor még hivatalban voltam, akkor is sok ilyen eset volt, a leg­emlékezetesebb egy két és fél méteres gyújtóbomba, ami né­hány centivel a föld alatt pihent. Bányai András megbízott rendőrkapitány arról adott tájé­koztatást, hogy az épület felújí­tásán dolgozó munkások, akik jelenleg a padlást bontják, az egyik gerenda alatt szárnyas lö­vedéket találtak. Óvatosan el­vitték egy biztonságos helyre, majd értesítették a tűzszerésze­ket, akik Budapestről érkeztek a helyszínre. Bevizsgálták, és megállapították, hogy egy 1945- ös orosz gyártmányú szárnyas rakétával van dolguk. Miután MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából GERGELY, MIKSA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.03 nyugszik 17.43 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-as telefonszámon. Hírszerkesztő: Mészáros B. Endre Éberen őrködő Ez a jelentése a görög Grégoriosz, vagy latinosán Gregoriusnak, melynek rövid változata a Gregor név. Érde­kes, hogy teljesen hasonló gö­rögből latinosított név (György=Georgius) is tarthat­ja ezen a napon neve napját. A Georgius jelentése földmű­ves, gazdálkodó. A Miksa Mik- kezdetű régi magyar ke­resztény nevek kicsinyítő­képzős alakjából származik. Vízállások: Mohács 469 cm, apadó, 6,8, Őrtilos -78 cm, apadó, 6,9, Barcs -68 cm, áradó, 7,9, Drávasza- bolcs 22 cm, apadó, 7,0 fok. Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 megkapták a szükséges polgár- • mesteri és jegyzői engedélyt, szakszerű körülmények között felrobbantották. Természete­sen, még egyszer alaposan kö­rülnéztek, de több „veszélyes anyagra” már nem akadtak. Bányai András tudomása szerint a házat utoljára 1952- ben építették át, akkor - ezek szerint - nem találtak rá a raké­tára, elvégre az alapos padlás- söprést akkoriban nem ilyen tí­pusú intézményekben gyako­rolták... Az igaz, hogy az előírá­soknak megfelelően a tűzoltók minden évben jártak a rendőr­ség épületében is, ám nekik, mint a kapitány fogalmazott, nem az a feladatuk, hogy löve­dékek után kutassanak. M. K. Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Szakéitenek és (nain) döntenek Az eredetvizsgálat járatlan csapdái (Folytatás az 1. oldalról) Az olvasók arról tájékoztatták lapunkat, hogy az új módi: ré­gi 15-20 éves kocsikat vesz­nek az autópiacon egyes sze­mélyek, vagy társaságok, megegyezve az eladóval, hogy majd ők elintézik az ere­detvizsgálatot is. Ez végül is nem lenne hátrány, hiszen egy-egy eljárás 5-15 ezer fo­rintba kerül. Az adásvételi­szerződést rögtön megkötik, majd néhány nap múlva je­lentkeznek, hogy a vételár fe­lét fizesse vissza az autó tulaj­donosa, mert a vizsgálaton megállapították, hogy vala­melyik fődarab számát átütöt­ték. A zsarolás addig folytató­dik, amíg nem tesz eleget a fi­zetési felszólításnak az illető. Nagyon nincs is mit tennie, mert a vizsgára már egy kicse­rélt elemmel, vagy azonos tí­pusú másik kocsival, persze sokkal lerobbantabbal men­nek el az érintettek, kicserél­ve rajta a rendszámot. A törté­nések jogi következményei mindenképp az eladóra ütnek vissza. Igaz az is, hogy egy autóban bármely elemet gya­korlatilag fél óra alatt ki lehet cserélni. De ha a tulaj viszi el a kocsit eredetvizsgálatra, az ott megállapítottakról 10 évig hivatalosan őrzött bizonylat készül, ami vitás esetekben döntő bizonyíték lehet. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy a jármű tulajdonjogát csak akkor vezetik át a rend­őrségen, ha az eredetiségvizs­gálatot elvégezték. A megbukott autót nem ko­bozzák el a legtöbb esetben, csak nem engedik vissza a forgalomba. Azzal azonban a rendőrőrsök nem foglalkoz­nak, hogy az eladó és a vevő között milyen szabálytalan manőverek történtek, ez pol­gári peres úton tisztázható. Másrészt jó tudni azt is, hogy a vizsgálaton megállapítottak 30 napig érvényesek. Tehát mindenképp ezen határidőn belül kell lépni, ha valami gyanúsat észlel a régi, vagy az új tulajdonos. Mészáros B. E. (Folytatás az 1. oldalról) A városházán merőben más a kérdéshez való hozzáállás, bár - talán épp a megyei önkor­mányzat „irányadó” példáján felbuzdulva - ismét jelentkez­tek azok a hangok, akik ha­sonló változásokat szorgal­maznának. Szentgyörgyi Miklós a hely- hatósági választásokon a Civil Koalíció jelöltjeként indult, és a mivel annak ellenére jól sze­repelt, hogy végül nem került be a közgyűlésbe, mindezek alapján Kerényi János alpol­gármester kérte fel a szakértői munkára a kul­turális- bizottság mellett.- Ezt megtisz­telőnek éreztem, bár semmiféle I konkrét feladatot, : hogy azt ne mondjam „útmu­tatást” nem kap­tam. Igazság sze­rint, kicsit néha akadémikusnak ér­zem a bizottsági üléseken való idő­töltést, mert az em­ber mondjon bármit is, úgyis az a néhány képviselő dönt, ráadásul a közgyűlés még ezt a döntést is megvétózhatja, ha éppen úgy alakul. Ám ha az ember már egyszer időt és energiát áldoz, hogy ezt a munkát elvégezze, üdvös len­ne, ha szavazati jogot nem is, talán egy bizottságon belüli szavazást kiérdemelnénk. Ugyanakkor azt gondolom, ha egyszer felkértek bennünket, akkor komolyan számítanak is ránk. Dr. Papp Judit, Pécs főjegy­zője (képünkön) nagyon hatá­rozott véleményen van a külső szakértők „kooptálásának” ügyében: az annyi?- Voltak már korábban is ilyen szándékok, de remélem, hogy ez most nem fog felerő­södni. Én biztosan nem kezde­ményezek ilyesmit, sőt kifeje­zetten ellenzem. Ugyanis az a szilárd meggyőződésem, hogy ez egy egyszerű legitimációs kérdés: az állampolgár képvi­selőt választott, nem pedig szakértőt. Ezért a döntési jog csakis a képviselőt illeti meg, nem mást. Az külön kérdés, hogy az önkormányzati ciklus során ő milyen döntéseket hoz - azt majd szintén a választó- polgár minősíti a követke­ző választáskor a szavazatá­val. Staub Ernő városi képviselő a fentiekkel teljesen egyet ért:- Ha a szakértők szavazati jogot kap­nának, az még a vá­lasztási arányokat is megváltoztatná, és ez valóban megen­gedhetetlen. Más kérdés, hogy így sem feltétlenül ideá­lis a helyzet, ugyan­is mindig a többség dönt, s míg az előző ciklusban arányos volt a bizottsági és szakértői helyek elosztása, most ez nem így van. A szakértőt egyébként nem a bizottsági tagok, hanem maga a frakció szemeli ki. Kell, hogy az illető az adott szakterület ismerője legyen, elvégre itt tényleg nem politikai megnyilvánu­lást várnak tőle. Ettől függet­lenül biztos hogy olyanok ke­rülnek ide, akik az egyes pár­toknál jól állnak, akár tagjai is a pártnak. De nem hiszem, hogy mond­juk Simon Ist­ván, aki a Nemzeti Szín­ház színeiben vesz részt a kulturális bi­zottság mun­kájában, csak azért, mert az MSZP delegálta, a munkája során „emeszpéskedne”. Ahogy látom, a külső szakér­tők jellemzően nem pártkato­nák. Tehát a szakértők kiválasz­tásánál természetesen létezik egy háttér-megállapodás, mert a frakciók alkujának függvé­nye, melyik bizottság mellé hány embert kérnek fel, és fő­képp kik. Viszont ezeket a kiszemelt személyeket végérvényesen maga a testület bízza meg, vagyis szavaznak róluk. A vá­rosi közgyűlés mellett egyéb­ként 11 állandó bizottság mű­ködik, és három - a jogi, igaz­gatási és ügyrendi, a költség- vetési, valamint a pénzügyi bi­zottság - nem alkalmaz külső szakértőt. Méhes K.--SSKSSU 53T.SK. tek Ezentúl a Képviselő. te ;«T*nn forint az evek, készül a benz»RPenzz J .i„. negyven fo Kuiso i I Véradás. A Vöröskereszt szervezésében a Pécsi Re- I gionális Vérellátó Központ munkatársai vártak vér- I adókat tegnap Pécsett, a városi sportcsarnokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom