Új Dunántúli Napló, 2000. március (11. évfolyam, 60-88. szám)
2000-03-12 / 71. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. március 12. A finnek 700 ezret fizetnek a magyar programozóknak Lasszóval fogják az informatikusokat Félmillió informatikust keresnek Európa-szerte. Az uniós országok már most is lasz- szóval fogdossák a programírókat. Ha a magyar egyetemeken nem indítanak újabb informatikai kurzusokat, hamarosan megtörténhet, hogy indiai programozók landolhatnak Ferihegyen. Nyugat-Európában jelenleg 18 millióan vannak állás nélkül, ugyanakkor félmillió informatikai munkahely betöltetlen. Ha semmit nem teszünk két éven belül, másfél milliónyi programozó, fejlesztőmérnök hiányzik majd a kontinensen - fogalmazott Herbert Gerber, az IBM Hungary vezérigazgatója. A szakember szerint az informatikushiánnyal már csak azért is számolni kell, mert 2003-ra világszerte félmilliárdnyian használják majd az internetet, a világháló üzleti haszna addigra 70 százalékkal nő. Ennek harmadát mi európaiak söpörhetnénk be. A hazai oktatási intézményekben évente 3000-5000 programozó, informatikus végez. Becslések szerint ötnyolcezer állás betöltetlen.- Ázsia, Amerika és Európa között óriási a versenyfutás - véli Pap László, a BME VIK dékánja. Miután a következő években a gazdaság kulcsa az informatika lesz, aki lemarad, az hátrányba kerül. A professzor szerint azért van kevés informatikus, mert hosszú órákat kell a számítógépek előtt görnyedni, s a diploma sem örökre szól. Az intézmény másfélszer annyi informatikust is felvehetne, mint amennyire az állami fejkvóta alapján mód nyílik. Az egyetemen két-három- szoros a túljelentkezés, ám az évente meghirdetett 100-100 térítéses hallgatói helyre nincs elegendő jelentkező, a családok nem tudják kifizetni a tandíjat. Megoldás lehet, ha a nagyvállalatok pénzzel is támogatják az egyetemi képzést. Szükség lenne az oktatók bérének emelésére, s a tanári kar létszámának növelésére is, mert a tehetséges fiatal tanárokat gyorsan elcsábítják a háromszor-hatszor magasabb jövedelmet ígérő fejlesztő cégek. Egy jól képzett hazai diplomás informatikus ma 250-350 ezer forintot kereshet havonta. A kevésbé szerencsés felsőfokú végzettségűek 150-200 ezret, míg a jószerivel csak „önképzett” szakemberek (többnyire a rendszergazdák segédei) százezer körüli összegre számíthatnak. A 35 éves K. Gábor ma a bankszférában dolgozik. Valamikor programozóként kezdte.- Nem a több fizetés, nem is a napi nyolc-tíz órányi gerincsorvasztó üldö- gélés miatt adtam fel szakmámat, hisz a programozás legtöbbünk számára nem munka, hanem hobbi, szórakozás. Nagyobb kihívásokat kerestem annál, mint amit egy bérszámfejtő program több százezer sorának megírása és a felhasználó igényeihez való igazítása jelent. Ötévnyi kihagyás után ma már nem is tudnék visszamenni. A mi szakmánkban két-három évente szinte teljesen elavul az ember tudása - állítja Gábor. Az informatikusok iránti kereslet külföldön is felhajtja az árakat. Ha a magyar diplomás szakember legalább társalgási szinten beszél angolul, jó eséllyel indulhat neki Nyugat-Európá- nak, Amerikának vagy Japánnak. Az Information Technology Association of Amerika nevű szervezet jelentése szerint egyes vállalatok személyzetiseiknek százezer-kétszázezer dollárt fizetnek azért, ha sikerül tartós szerződéssel a céghez kötniük egy jól képzett programozót. Utóbbi egyébként hat számjegyű fizetéssel számolhat. S azt is megengedik neki, hogy kockás ingben és farmerban járjon dolgozni. A CNN felmérése szerint az informatikában dolgozók ma 78 százalékkal keresnek többet, mint az átlagos diplomás amerikaiak. Kaliforniai munkahelyet több jó nevű hazai fejvadászcég is hirdet, a Finnországban működő Millgate Business Association pedig magyar nyelvű honlappal (www.millgate.fi) és magyarul beszélő ügyintézőkkel várja a Helsinkibe telefonáló hazai informatikusokat. Ajánlatuk - melyet más fejvadászoktól eltérően cseppet sem szégyenlősen helyeztek el honlapjukon - átlagosan havi 16 ezer finn márka (700 ezer forint). A túlóra lehetséges, de nem kötelező. Az általuk közvetített munkáltatók nemcsak a jelentkező, hanem a családtagok repülőjegyét is fizetik. Ót év múlva a munkavállalók több mint fele az informatikával kapcsolatos munkahelyeken dolgozik majd. A jövő évezred kulcsszereplője az informatikus-mérnök lesz. Öt év kell ahhoz, hogy egy érettségiző diákból olyan diplomás mérnök legyen, akinek nem kell félnie a munkanélküliségtől, s attól, hogy szerény jövedelme miatt a bankok nem tartják hitelképesnek. R. Cs. Az igazi programozó Egy igazi (amerikai) programozó honlapján így vall arról, hogy szerinte ki az igazi programozó:- Az igazi programozó soha nem játszik a maga kifejlesztette játékokkal, ugyanis mindig tudja, hogyan kell a gépet megverni.- Az igazi programozó folyton azon csodálkozik, miért fizetnek neki azért, amit egyébként is csinálna.- Az igazi programozó nem dolgozik 9-től 5-ig. Legfeljebb délben megy be a munkahelyére. Nem visel nyakkendőt. Vagy tudja a felesége nevét vagy nem, de az ASCII kódtáblát fejből citálja.- Az igazi programozó kávén és ropin él. Mibe kerül a diploma? Az országban számtalan egyetemen, főiskolán képeznek informatikusokat. Ingyenességre csak az számíthat, aki első szakként szerez informatikusi diplomát. A posztgraduális képzésre, levelező képzésre jelentkezőknek félévente 50-180 ezer forintot kell kipengetniük. A legolcsóbb papír 300 ezer, míg a legdrágább 1,8 millióba kerül. Diétaguruk háborúja A diétázók teljesen tanácstalanok az Egyesült Államokban, hiszen a műfaj két koronázatlan királya hadat üzent egymásnak. A kardiológusprofesszor ugyanis a malachúsra, a belgyógyász viszont a tésztára esküszik. Sehol nem él annyi túlsúlyos ember, mint az Egyesült Államokban. És sehol nincs annyi pénz a fogyókúrás tanácsadásban. Az ország két leghíresebb diétaguruja, akik már könyveket írtak e témában, egyelőre nem tudják eldönteni, melyik karcsúsít jobban, a tészta vagy a malachús. Dr, Robert Atkins kardiológusprofesszor szerint nem kevesebb zsírt, ellenkezőleg, több húsos szalonnát, disznóhúst, sült húst, vajat, sajtot és mogyorót kell enni ahhoz, hogy egészségesek legyünk és lefogyjunk, lassabban öregedjünk meg. Dean Ornish belgyógyász viszont azt tanácsolja, együnk sok gyümölcsöt, zöldséget és tésztát, amelyet teljes kiőrlésű lisztből gyúrtak, brokkolit, banánt, sárgarépát, almát, narancsot. Ornish szerint Atkins diétája növeli a szívbetegségek és a rák kialakulásának kockázatát. Atkins szerint Ornish csak irigykedik, mivel az ő diétáját sokkal könnyebb betartani, és nem éheznek a fogyókúrázók. Ornish azzal vádolja Atkinst, hogy az egész merő átverés, és Atkins csupán meg akar gazdagodni. Egy harmadik diétaguru, aki szintén bekapcsolódott a vitába, ellenben a halra esküszik. Túlsúlyos nemzet, epés fogyókúrák- Ezek a módszerek szélsőségesek, velük szemben a vegyes táplálkozás az egészséges - állapítja meg Gaálné Labáth Katalin docens. - A szélsőséges táplálkozás hiánybetegségekhez vezet, a'két amerikai professzor eltérő javaslata szénhidrát-, illetve fehérjehiányt okoz. Gaálné Labáth Katalin a szervi elváltozások veszélyére is figyelmeztet. Példaként a káposztafogyasztáson alapuló diétát hozza fel, mely epe-összehúzódást idézhet elő. Erdélyi Aliz főiskolai adjunktus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára osztja kolléganője véleményét, s hangsúlyozza, hogy az idézett amerikai orvosok receptjei és a hasonló javaslatok azért népszerűek, mert mindegyik azt ígéri, hogy a szükségesnél kisebb erőfeszítéssel és rövidebb idő alatt le lehet fogyni úgy, hogy ez az állapot tartós marad. Ám a kúra után, a megszokott táplálkozáshoz visszatérve, a felesleges kilókat ismét fölszedi az ember, ráadásul jóval gyorsabban, mint ahogy lefogyott.- A vegyes táplálkozás mellett a fő hangsúlyt a mozgásra kell fektetni - szögezi le Erdélyi Aliz. - A hízás ugyanis annak következménye, hogy valaki többet eszik, mint amennyire a szervezetének szüksége van. Régebben sokkal többet mozogtak az emberek, ma viszont autóval járunk, s többnyire ülőmunkát végzünk. Ha fáradtan érünk is haza, ez rendszerint nem fizikai, hanem szellemi megterhelésből fakad. Egyébként Bíró György professzor vezetésével 1985 és 1988 között folytatták le az első magyar reprezentatív táplálkozási vizsgálatot. A 16 000 fős reprezentatív lakossági min- A ; tán vég- í zett fel- — mérés m szerint hazánkban a nők 61,7 s a férfiak 58 százalékának nagyobb a súlya a normálisnál. Az 1993-94-ben 2500 fős mintán megismételt vizsgálat ugyanezt az eredményt hozta. A főtitkár azt ajánlja a túlsúllyal küzdőknek, hogy forduljanak dietetikus szakemberhez - például a munkanapokon 14 órától élő 06-80-201-398 ingyenes telefonszámon -, mert mindenre található megoldás. Lehet édeset enni - ám adott esetben az édesítőszerről sem árt megfeledkezni -, s ha nincs kedvünk futni, bizton akad olyan sport, amelyben még örömünket is leljük. Fogyódivatok A fogyókúrának ugyanúgy megvannak a divathullámai, mint például a hajviseletnek. Lassan túljutunk a káposztakorszakon, de a korábbi > „pontozásos” módszernek is vannak hívei. Ennek f lényege, hogy a különböző tápanyagokat pont- ' számmal látták el, s a fogyókúrázónak mindennap a megadott ponthatár alatt kellett maradnia. Mindemellett rengeteg szert is bevetnek az üzleti siker érdekében a gyártók, és a lefutott „csodaszereket” további haszon reményében előszeretettel dobják piacra kevésbé fejlett országokban. < Á i
