Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-09 / 8. szám

4 * RIPORT ★ 2000. január 9. Reménytelen ötvenesek Aki keres, nem biztos, bogy talál munkát magának Az optimizmust sugárzó és hirdető magyar kormány a munkanélküliség elleni harcban is áttörést szeret­ne. Nemzetközi összehason­lításban mindenesetre nem állunk rosszul: amíg az EU- ban 9 százalékos a munka- nélküliség, nálunk 6,6. A hét ugyanazon napján látott napvilá­got két, látszólag egymásnak ellent­mondó hír: 1999 novemberében 6,6 százalékra csökkent, decemberben 9,6 százalékra nőtt a munkanélküliség. Az előbbi adatot a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az utóbbit az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK) adta ki. A különb­ség a vizsgálatok eltérő módszeréből adódik. Az biztos, az év utolsó hónap­jában több mint 400 ezer ember re­gisztráltatta magát munkanélküliként. Teljes foglalkoztatottság azonban sohasem lesz. Van egy olyan réteg, amelyet a gazdaság végleg leírt, kér­dés csupán az, hogy a társadalom is leírja-e őket. Mintegy 200-250 ezerre tehető azoknak a száma, akik valószí­nűleg nem lesznek képesek sohasem elhelyezkedni. Csaknem kilátástalan a helyzetük az alacsony iskolai vég­zettségűeknek, a szakképzetlenek­nek, a fogyatékosoknak és az 50 éven felülieknek. Ez utóbbiak lehetnek szakképzettek, diplomásak, a munka­adók mégis előítélettel viseltetnek irántuk, úgy gondolják, ismereteik el­avultak, több pénzt kérnek, mint a fi­atalabbak, tapasztaltabbak, ezért ne­hezebben kezelhetők. E negyedmillió ember munkába állítása meglehe­tősen sokba kerül. A gazdagabb országokban mégis költenek erre. Nagy-Britanniában például 4 év alatt 3,4 milliárd fontot (1400 milliárd fo­rint). S hogy müyen alaposan foglal­koznak a leendő munkavállalókkal, azt jól jelzi, hogy az első négy hónapban csak interjúvolják az angol munkát ke­resőt. Erre nálunk feltehetően még év­tizedeket kell várni. A munkanélküliek ellátásában Regisztrált munkanélküliek Megnevezés 1998. december 1999. december Regisztrált munkanélküli 404 094 404 509 Munkanélküliségi ráta (%) 9,1 9,6 Pályakezdő 27 212 26 335 25 évesnél fiatalabb 82 103 79 960 Férfi 222 777 220 151 Nő 181 317 184 358 Fizikai foglalkozású 335 535 334 587 Szellemi foglalkozású 68 559 69 922 Szakképzetlen 197 099 196 345 Diplomás 9816 10 770 Tartósan regisztrált 108 730 99 348 Tartós munkanélküli-arány (%) 26,9 24,6 egyébként az idén je­lentős szigorítások tör­téntek. Amíg tavaly egy évig járt a munka­nélküli-járadék - a ke­reset 65 százaléka, de legalább az öregségi minimálnyugdíj 90, maximum 180 százalé­ka -, addig most csak kilenc hónapig. Ebbe a kategóriába jelenleg mintegy 120-130 ezer ember tartozik. Megszűnt azonban a jövedelempótló támo­gatás - az öregségi mi­nimumnyugdíj 80 szá­zaléka -, amelyet ed­dig a rászorultak két évig kaphattak. Ez csaknem 150 ezer em­bert érint.- Ennek a módosítás­nak az a magyarázata - mondja Tóth László, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztály- vezetője -, hogy ösztö­nözzék az embereket, ha lehet, segély helyett dolgozzanak. Sokan ugyanis visszaéltek a helyzettel, kapták a jöve­delempótló támogatást, és közben fe­ketén vállaltak munkát. A fővárosban és Pest megyében, il­letve a nyugati megyékben 5, illetve 10 százalék alatti a munkanélküliségi ráta, gyakran vadászni kell a szakem­berekre. Keleten azonban van, ahol a 20 százalék felé közeledik, s itt még a felkészültebbek számára is gondot okoz az elhelyezkedés. Például a Győrben letelepedett multinacionális cégek - Philips, Audi - a városban nem találnak elég képzett munkaerőt, ezért a társaságok buszai a megye más tájairól vagy a szomszédos terü­letekről - a Bakony eldugott falvaiból - hozzák be a munkavállalókat. Sőt, időnként Kelet-Magyarországon is to­borzásra kényszerülnek egyes válla­latok, nagyon keresettek például a borsodi hegesztő szakmunkások. A fejlett országoktól eltérően azonban a magyarok általában nem mobilak, na­gyon nehezen költöznek el lakóhe­lyükről, annak ellenére, hogy a nagy cégek akár lakást is adnak. A Rába is feladta, hogy szakmunkásokat csábít­son el Borsodból, inkább megpróbál­ják helybe vinni a munkát. A fejlett országok más-más módon közelítenek a munkanélküliség problémájához. A déli országokban - Spanyolország, Portugália, Olasz­ország -jóval nagyobb a kimutatott munkanélküliség, mint például a skandináv, az úgynevezett jóléti ál­lamokban. Holott a tényleges kü­lönbség nem annyira számottevő, ám ez utóbbi országokban inkább csökkentik a munkaidőt, részfoglal­koztatottságot vezetnek be, hogy minél kevesebben essenek ki telje­sen a munkából. Érdekes Japán példája is, ahol nem a munkaidő csökkentésével kísérleteznek, ha­nem számos olyan munkaterületen is emberi erőt alkalmaznak, ahol már régen gépek dolgozhatnának. Kórokozók százai támadnak Egyes vírusok, baktériumok a légi járatok segítségével kon­tinensről kontinensre juthat­nak. A járvány szó hallatára egyébként a világ bármely tá­ján pánik tör ki, így Magyarom szágon sem nyugodtak meg még a kedélyek, például De­recskén sok szülő máig nem engedi óvodába, iskolába a gyerekét. Két csecsemő is van a járványos agy­hártyagyulladás eddigi áldozatai közt. A babák azért vannak a felnőtteknél nagyobb veszélyben, mert hiába kap­ják meg a tünetek jelentkezésekor a megfelelő kezelést, mire a gyógysze­rek hatni kezdenének, a betegség le­gyűri a szervezetüket.- A fertőző gennyes agyhártyagyulla­dás nem új betegség Magyarországon - közölte kérdésünkre dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Intézet fő­igazgató-helyettese. Az első megbetege­dést 1931-ben észlelték. A legsúlyosabb járvány 1940-ben és ’41-ben söpört vé­gig az országon, akkor 3736-an bete­gedtek meg. Az utóbbi öt évben évente 20-30 eset fordult elő, a betegek 10-20 százaléka nem élte túl a fertőzést. A doktornő szerint a betegséggel sokkal többen fertőződnek meg, mint ahányan megbetegszenek. Az ilyen „egészséges” kórokozó-hordozók az­tán másokat is megbetegíthetnek. Szervezetünket naponta különféle kórokozók százai támadják meg, ám egy egészséges ember képes ellenállni a vírusok és baktériumok rohamának. A harmadik világban a sok áldozatot követelő járványokat, például az ebolát, a dongue-lázt vagy a sárgalázt többnyire olyan rovarok terjesztik, amelyek a mi éghajlati viszonyaink közt nem élnek meg. Régebben a cseppfertőzéssel terjedő betegségeket a távolság blokkolta. Ma viszont szembe kell nézni azzal, hogy egyes kórokozók a fertőzött, ám tünet­mentes emberekben utazva, néhány óra leforgása alatt kontinensnyi távolsá­gokat tesznek meg. A megoldást nem a karantén jelenti, hanem a Világ-egész­ségügyi Szervezet nemzetközi járvány­figyelő szolgálata - véli a doktornő. A hagyományos járványoknál jóval nagyobb veszélyt jelenthet a jövőben a biológiai terrorizmus. Katonai hírszer­zőforrások szerint a világ szinte min­den válságövezetében titkos kísérletek folynak járványos megbetegedést oko­zó vírusok, baktériumok előállítására. A biológiai terrorizmus veszélyét jelzi, Különleges védőruhába öltöztetik nővértársai a Cape Town-i Dorothy Solomont hogy Bili Clinton, az Egyesült Államok elnöke tavaly úgy döntött, nem rendeli el az ország feketehimlő-készletének megsemmisítését, jóllehet a betegség már húsz éve eltűnt a világról. A 30 év­nél fiatalabbak ugyanis már nem kap­tak védőoltást. A New Scientist című amerikai tudo­mányos folyóirat szerint ha egy terroris­tacsoport San Francisco fölött 100 kilo­gramm antrxspórát szórna szét a leve­gőben, több mint másfél millióan bete­gednének meg. Ellátásukra nem lenne elegendő gyógyszer, kórházi ágy. A „szegények atombombájához” már több terrorszervezet is hozzájutott. El­sődleges forrásuk a volt szovjet titkos kutatólaborokban kifejlesztett és a feke­tepiacon áruba bocsátott készletek lehetnek. R. Cs. UTAZZON A FÖLD NAPOS OLDALÁRA Repülővel közvetlenül ÉS PIHENJEN AFRIKÁDAN Budapestről TUNÉZIA SZUPER AKCIÓ 3 ÉS 4 HÉTRE Január 13. 3 hét/fő 4 hét/fő Last Minute 29.900 R Residence El Kantaoui* * * 36.900 R 49.900 R (FP 12.000 Ft/hét egyágyas felár 10-000 Ft/hét) Justinia*** (FP) 44.900 R 64.400 R (egyágyas felár 15.000ft/t^t) Samara***deluxe(FP) 69.900 R 89.900 R Festival**** (FP) 59.900 R 99.900 R OrientPaiace***** (FP) 119.100R AmirPa!ace*****(FP) 122.700 R Gyermeké r bármely szállodába 34.900 R 48.900 R Áraink tartalmazzak a repülőjegyet, a szállást, a transzfert és a magyar nyelvű idegenvezetést. Scan Holiday Utazási Iroda Kft. 1061 Budapest, Jókai tér 6. Tel.: 332-3129,332-5107 I OCanHolidayGlnt nyitva: H-P 9-18 óráig, Sz 10-14 óráig i; utazási írod. Kft. e-mail: scanholiday@scanholiday.hu § Február 3. 1 hét/fő Last Minute 36.900 Ft Residence El Kantaoui* * * 39.900 Ft Justinla*** (reggeli) 49.900 Ft Samara *** de luxe (FP) 58.500 Ft Festival**** (FP) 65.600 Ft Orient Palace***** (FP) 76.900R Amir Palace***** (FP) 78.700R Február 10., 17., 24. 1 hét/fő Last Minute 39.900 Ft Residence El Kantaoui*** 44.900FI Justinia*** (FP) 54.900 Ft Samara*** de luxe (FP) 58.500 Ft Samara** * de luxe (FP) 4 fő együtt 199.900 Ft Festival**** (FPj 65.600 Ft Orient Palace***** (FP) 76.900 Ft Amir Palace****? (FP) 78.700 Ft 2 hét/fő 42.900 Ft 49.900 Ft 64.000 Ft 79.000 Ft 89.900 Ft 119.100 Ft 122.700 Ft 2 hét/fő 49.900 Ft 54.900 Ft 69.900 Ft 79.900 Ft 249.900 Ft 95.900 Ft 119.100 Ft 122.700 Ft Derecskén még aggódnak Csütörtöktől újraindult a tanítás Derecskén, de a József Attila Általános Iskolába - ahova az agyhártyagyulladá- sos kislány és testvérei járnak - még mindig igen keve­sen engedték gyermekeiket tanításra.- Az 590 tanulóból 318-an hiányoztak pénteken - mondta el Csökmei Mihályné igazgatóhelyettes. Az igazga­tóval és a derecskéi polgármesterrel nem tudtunk beszél­ni, mert betegállományban voltak. A másik általános isko­lában 34 százalékos volt a távolmaradás, de legtöbben az óvodáskorú gyermekeiket féltették.- Az óvodában 355 gyerekből 41-en jelentek meg - árulta el Kiss Tibor, a polgármesteri hivatal titkárságve­zetője. Csütörtökön még bekérték a statisztikákat az is­kolai hiányzókról, de azóta normalizálódott a helyzet. Vesztegzár a Royalban 1963 őszén a budapesti Royal Szállo­dában feketehimlő jeleit vélték felfe­dezni az egyik idegenbe szakadt ha­zánk lányán, aki látogatóba érkezett Budapestre. Hajdan Benedek István Gábor regényt is írt a történetből Bol­dog vesztegzár címmel. A hölgy furcsa viszketést érezve fel­kereste a hotel orvosát, aki remek ér­zékkel azonmód feketehimlőre gyana­kodott. Nem is sejtette tán, mekkora örömöt szerzett sok szállólakónak, akik remekül szórakoztak, egyebek mellett koncertekkel, hisz volt hege­dűművész is a karanténba zártak kö­zött. És volt még ott dzsesszegyüttes, kiváló zongoristával. S cigányzenekar is. Meg bolgár női kosárlabdacsapat, de ez már sportvonatkozás, a mezőny színesítéséül említve. Az ország akkori vezetői módfelett ügyeltek arra, hogy jó benyomást kelt­senek a nyugati kormányok előtt. 1963-ban Magyarország épp hogy kezdett kikászálódni a nemzetközi el­szigeteltségből - és ekkor a veszteg­zár kapcsán ismét sokat és nagy terje­delemben kezdtek velünk foglalkozni a világ sajtójában, Dél-Afrikától Sváj­cig. Az elzárt, lenézett, megvetett Ma­gyarország ezekben a napokban is­mét érdeklődést váltott ki. A feketehimlő korábban felbuk­kant néhány dél-európai országban. Budapesten felvetődött, hogy be kell-e oltani mindenkit, vagy csak azokat, akik találkoztak vagy talál­kozhattak a feketehimlővel. Az álta­lános vakcináció természetesen el­maradt. Később kiderült, a hölgynek nem is volt feketehimlője. Bevallani ezt nem merte senki. Nem tett volna jót az ország hírnevének. Csak eszten­dőkkel később tudódott ki, hogy több száz embert tévedésből zártak össze hetekre egy budapesti szállodában. GY. B. t ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom