Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)

2000-01-09 / 8. szám

2000. január 9. ★ MAGYARORSZÁG-PIIÍL-DUNÁNTÚL ★ 5 Míg pár éve még 45 ezer lakás épült az országban, Idén minden nega­tív rekordot megdöntünk: az új otthonok száma nem éri el a 14 ezret. A régióban Tolna megye áll a legrosszabbul, az országban Is a sereg­hajtók közé tartozik. Furcsa képet mutat az első három ne­gyedév lakásépítési mérlege a térség­ben a KSH adatai alapján - az utolsó negyedév adatait még gyűjtik a statisz­tikusok. Dél-Dunántúl országos ösz- szevetésben is rosszul áll, ennél keve­sebb lakást csak a Közép-Dunántúlon építettek (az éllovas Pest megye és az Észak-Alföld). Érdekes, hogy míg Baranyában és Somogybán elsősorban saját célra ké­szültek az új ingatlanok, addig Tolná­ban és Bács-Kiskun megyében minden harmadikat, Zalában pedig több, mint a felét értékesítési céllal húzták fel. A leggyakoribb a 100 négyzetméteres, 3 szobás otthon, melyek kétharmada a városokban épült. A felszereltség terén a baranyai extra a szauna (másfél tucat helyen tartozéka a kulcsrakész épít­ménynek), s itt a lakások fűtését több­nyire egyedi központi fűtéssel oldották meg, Somogy és Bács sajátossága, hogy errefelé több a szilárd tüzelésű új ház. Megfigyelhető, hogy Zala és Somogy polgárai jobb módból indítják építkezé­seiket, hiszen náluk gyakoribb a dupla komfortos (két fürdőszoba stb.) kiala­kítás. Hogy mennyire kevés a 14 ezer újon­nan épülő lakás országos szinten, azt mutatja, hogy a nyolcvanas években még 70 ezer fölött volt ez a szám. Más­részt mintegy 3 ezer otthon megszűnik évente, elemi csapás vagy új építése miatt. Nem csoda tehát, ha az ingatlan- piacon egyre emelkedik a legalsó árka­tegóriába tartozó panellakások érté­ke, és nő a kereslet a használt in­gatlanok iránt. Befektetési szándékkal ke­vesen építkeznek, ez látszik az új üdülők számának változásán is. Ezen a téren Somogy (a Balaton északi partvidékét leszámítva) egyedül veri az ország bár­mely nagyobb régióját 57 új nyaralójával (Baranya 6, Tolna 8, Bács 24, Zala 15). Az országban összesen 420 üdülő épült, s újdonság, hogy Pest megye ezen a téren is az éllova­sok közt szerepel - lakásépítésben messze az első, több új otthont húztak itt fel, mint Budapesten. M. B. E. Sárközi Társulás A Sárköz menü Önkormány­zatok (Őcsény Decs, Sárpilis, Bátaszék) már jó ideje szerve­zetbe tömörültek, hogy érde­keiket - mint önkormányzati társulás - cégbíróságnál is be­jegyezve, jobban képviselhes­sék. A társulás elnöke, Biczó Ernő Decs polgármestere, a közelmúltban felkereste a Szekszárd környéki, valamint a Duna menti településeket (Bogyiszló, Fadd, Gerjen), hogy lépjenek be a társulásba, amit ők meg is tettek. Mind­ezek alapján azt várják, hogy a társulás jogot formálhat a különböző térségfejlesztési ügyekben összehangolt ér­dekképviseletre. A szervezke­dő önkormányzatok igazán nem elégedettek a pénzelosz­tás mostani gyakorlatával, és ezért hozzák létre folyamato­san a dél-tolnai régiót .Báta­szék körül, a Sárközi Társulást Tolna város körül. Összejöveteleiken kijelen­tették, ez nem jelenti azt, hogy nem tagja ez a település- csoport a Szekszárd városkör­nyéki települések területfej­lesztési társulásának. Az új rendszerű szövetke­zésben olyan érdekegyeztető tevékenységet folytatnak az önkormányzatok, amely a tagok (vagyis a települések) közös gondjaik és feladataik megoldására eseti együttmű­ködést hoznak létre. Hazafi József Dél-Dunántúl, te kesernyés! Elkészült hazánk íztérképe. A gyűjtés révén több mint háromszáz, mára már feledésbe merült hagyo­mányos élelmiszert fedeztek fel újra. Kiderült: a ke­serű ízeket jóformán csak régiónkban kedvelik. A Hagyományok-ízek-régiók program alapötlete Franciaor­szágból indult, mára minden EU-tagországban befejeződött a gyűjtés. Az EUROTERRITOIRS elnevezésű kezdeményezés alapja, hogy az ország tájjellegű és hagyományos élelmiszerkin­cse nemzeti örökségünk szer­ves része. A gyűjtőmunka során ismét előkerültek olyan finomságok, amelyeket 20-30 éve még hétköznapokon J vagy ünnepi alkal­makkor rendsze­resen fogyasz­tottak, mára azonban fe- ’ ledésbe me­rültek, eset­leg csak kis kö­zösségek ismerik őket. A gyűjtés nem­csak a kész ételek, de szeszes italok (a borok kivételével), állat-, zöldség- és gyümölcsfajták, mézek, lek­várok, felvágottak és sajtok összeírását is célozta. Egy adott élelmiszer akkor kerül­hetett a listára, ha legalább két emberöltőnyi, dokumentálha­tó múlttal rendelkezik, az adott térségben pedig ma is fo­gyasztják. Változatos mezőgaz­daságú, tarka etnikumú régiónk mintegy harminc élelmiszerrel képviselteti magát az országos listán. A Dél-Dunántúlon olyan ínyencségeket találunk, mint a káposztás kolbász, a Szajnóka bőrös szalámi, a sváb hurka, a kulen, a szekszárdi csemege­sajt, a zengővárkonyi szelíd- gesztenyeméz, a medvehagyma- méz, a bodzalekvár, a pécsi őszibarack, a somogyi korai burgonya, a mohácsi áttelelő kelkáposzta és saláta, a bogyisz­lói csiperke vagy a sárga magyar tyúk. Az italok közül a keserű Mecseki itókával jelenhet meg a régió az unió hagyományos éte­leinek palettáján.- Egyelőre csak összeírtuk az ételeket, ezek­nek és törté­nelmüknek pontos le­írását főleg a helyi la­kosságtól várjuk 1 magyarázza dr. Biacs Péter, a Központi Élelmiszer-ipa­ri Kutatóinté- 1 zet főigazgató­ja. - Az íztér­képet elkészít­ve jöttünk rá, hogy a keserű ízek j. > néhány kivétellel ' csak a dél-dunán­túli régiót jellem­zik: a dió, a mandula gyakori használata teszi a területet egyedülállóvá Ma­gyarországon. A gazdag flóra különleges mézek előállítását teszi lehetővé, a hagyományos vadgazdaság is jelentős. B. B. Honnan jött a betegség? Miért pont a katonai kikép­zőközpontokból és miért Kalocsáról indult az agyhár­tyagyulladás, és miért kell ma járványról beszélnünk? 1999 nyarán Romániában volt hasonló jellegű - halálesettel is járó - fertőzés. Olyan cáfolat, amely egyértelműen kizárja, hogy a kórokozó Romániából került az országba, nem hang­zott el égyetlen állami egész­ségügyi szerv részéről sem, te­hát lehetséges, hogy összefüg­gésben van a két megbetegedé­si hullám. Több kalocsai csa­ládnak van Romániában nyara­lója, és nyáron sokan töltik sza­bad idejüket a város és környé­kének lakói közül a szomszé­dos országban. Az első megbetegedést már december elején észlelték egy vidékről bejáró, Kalocsán tanu­ló fiatal eset ében. A katonai nyilvántartás szerint a fertőzést ő idézte elő azzal, hogy azonos szórakozóhely Te járt a kime­nőn lévő kalocsai katonákkal. De mi történt ,a többi laktanyá­ban, Szabadszálláson, Tapol­cán és Nyíregyházán? Ponto­san ezt sem leh et még tudni, de azt igen, hogy a december 27- én Kalocsán, a laktanyában el­rendelt járván ^yligyi karantén ellenére az ott dolgozó tisztek kijártak a városba. Ezek után érthető: a kiskatonák felhábo­rodva fogadták, hogy kará­csony után a szi (vesztért is a ki­képzőközpontban kellett tölte­niük. Ez idő tájt olyan hírek szivárogtak ki a laktanyákból, hogy néhányan a bent lévők közül éhségsztrájkba akartak kezdeni. Szűcs Tibor Paksi üzlet - munkáéit Pakson az utóbbi években sok gondot okozott a Dunacenter nevű, önkormányzati tulajdon­ban lévő cég. A valamikori vá­rosgazdálkodási vállalatot 130 millió forintért, áron alul adták el. Az új tulajdonosok azonban hamar lerabolták a céget, és vé­gül felkínálták 260 miliőért a városnak. Paks. 130 millióért visszavásárolta tavaly nyáron, hogy a 300 ott dolgozó ne ke­rüljön az utcára. Ezután meg­kezdték a cég egy es részeinek eladását, és senki sem került utcára. A város 100 millió forint hitelt is nyújtott a cégnek. To­vábbra is keresik a vevőket, csak jó áron hajlandóak eladni, és minden esetben kikötik a foglalkoztatási köte lezettséget. Hazafi J. A Mecsek nem adja ingyen legnagyobb titkát Az abaligeti barlang nagyapja A Mecseki Karsztkutató Csoport barlangászainak nagy szakmai sikere, valóságos szenzáció volt a 100 méter mélységű Spirál-víznyelő felfedezése, feltárása. Tudják, hol van, s mekkora lehet, ám a csoda őrzi a titkát. A barlangok nehezen adják meg magukat. A Spirál - a Büdös-kút közelében - egyébként is a sze­szélyes kihívások közé sorolan­dó. Függőlegesen a mélybe sza­kadó, szűk, rejtelmes járat, amely megközelítőleg olyan tá­volságban ér az eddig bejárt talp­szintre, mint amilyen magas Pécs legmagasabb épülete. Még a Mecsekben is, ahol pedig bő­ven vannak kisebb-nagyobb víz­vájta járatok, barlangok, kuriozi­tásnak számít. Olyannyira, hogy amikor hosszú idő alatt végzett rengeteg munka után feltárták, szakmai bemutatásáig „haditi­tokként” hallgattak róla felfede­zői. Mint utóbb azután kiderült, a Spirál csak egy felszínre érő nyúlványa a nagy mélységben húzódó rendszernek. A kutatók most egy újabb iz­galmas titok zárt kapujában to­porognak.- Egy akkora barlangról van szó - állítja Rónaki László geoló­gus, a csoport vezetője -, amely mellett elbújhat az abaligeti. Utóbbinak főága talán, ha felérne a még a mélyben rejtőző, feltá­rásra váró egyik-másik mellék­ágával. A kutatók több évi munka után is ott állnak a lehetőség ka­pujában. Egy, talán 5-10 méter szélességű járatot kellene kibon­tani ahhoz, hogy bejussanak a különböző szakmai számítások és tapasztalat szerint biztosan ott lévő hatalmas barlangba. Ami a sikerhez hiányzik, természete­sen a pénz. Közelebbről egy nem hálózati árammal, hanem akku­mulátorral működő Hilti fúró a kő fejtéséhez, s néhány, úgyne­vezett neoprén, vízhatlan ruha. A Spirál-nyelő vízszintes ágá­ban - amelynek folytatásában van a feltárásra váró barlang - ál­landóan folyik egy patak, néha bővebb, máskor kevesebb vízho­zammal. A csobogó ér eltűnik a bontásra váró fal rétegeiben, oly szűk helyen, hogy követni nem lehet. A barlangászok azonban hallják, ahogy alig pár méterre tőlük vízesés formájában vissz- hatigosan a mélybe zúdul. Rónaki László szerint elkép­zelhető még egy lehetőség. A Spirálnak éppen a másik végén - ahol a patak beér a vízszintes ág­ba - a vízfolyással szemben ku­tatni a kijutást egy ugyancsak va­lószínűen ott lévő, a már feltárt résszel párhuzamosan futó má­sik, ennél tágasabb ágba, ami le­het, hogy elvezeti őket a kőkapu mögötti nagy barlangba. Ehhez azonban búvár kell speciális fel­szereléssel, mert a szokásos mé­retű oxigénpalackkal nem lehet a szűk vízfolyásba merészkedni. Mindez a kutatás és erőfeszí­tés nemcsak barlangászati, geoló­giai célokat szolgál. Rónaki szá­mításai szerint valahol Orfű térsé­gében az egyelőre elérhetetlen hatalmas barlang annyira megkö­zelíti a felszínt, hogy egy vágat megnyitásával idegenforgalmi hasznosítása is megoldható len­ne. Vélhető, hogy így a Mecsek dicsekedhetne Közép-Európa egyik legnagyobb látogatható, s egyelőre nem tudni mennyire, de minden bizonnyal nagyon szép barlangjával. Mészáros A. Donyhádi béke A bonyhádi kórh áz szülé­szeti osztálya ta valy el­nyerte a legjobb szülé­szet kitüntetést, melyet a nők szavazatai alapján adományozzák. Az itt használatos r nódszere- ket dr. Biics Gábor honosítot­ta meg Bonyhádon. Az embermeleg szülés zet von­zotta a szülő nőket,, a Paksi Atomerőmű Rt.-hez; tartozó hölgyek is Bonyhádra szok­tak, ezért az erőmű vezetése honorálta, a kórházinak sok műszert adományozc itt. A ko­rábbi ciklusban hatal mon lé­vő testület azonban a népsze­rű kórházigazgatót és nő­gyógyászt, dr. Bücs Gábort el­távolította az intézet éléről. Ekkor a paksi asszony ok arra kérték a PA Rt. vezetését, hogy ne támogassa az", intéz­ményt, míg vissza nem állít­ják az eredeti állapotot. A nő­gyógyászat élére azon! )an dr. Winkler László került,; ikinek mára sikerült teljes egészé­ben visszanyerni a nők bizal­mát, s a paksi asszonyok is­mét Bonyhádon szülnek. Az atomerőmű sem hagyta abba a támogatást. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom