Új Dunántúli Napló, 2000. január (11. évfolyam, 1-30. szám)
2000-01-09 / 8. szám
2000. Január 9. ★ MAGYARORSZÁG-PÉL-PUNÁNTÚL ★ 3 hez. Persze, 20 kiló súlyfölösleggel egy cicanadrághoz nem célszerű felvenni a tüllblúzt. Ugyanakkor az is észrevehető, hogy a hippikorszak óta egyre többet enged meg a divat a test vonalainak felfedéséből, s az utóbbi három év ismét szabad utat enged ezen a téren a képzeletnek. Mi több, a férfiak is egyre nőiesebben öltözködnek, körükben is hódít a szűk blúzok, karikák, függők és a műszálas ruhák viselete. A hazai erkölcsök pillanatnyilag leginkább a báli ruháknál az áttört elasztikus és cérnacsipkék használatát fogadják el. Nem elhanyagolható gondolat: hogy a kevés ruha ilyenkor sokkal többet mutat, mint a semmi. Az áttört csipke visszafogott, de mégis sokat megengedő megoldás, s így könnyebben elkerülhető, hogy a konzervatívok, a rossz ízlésűek céltáblájává váljon egy hölgy. Mészáros B. E. Többnyire csak a filmcsillagok és a manökenek merik az átlátszó ruhák viszonylagos takarásában felfedni átlagon felüli bájaikat, a strandon viszont a monokini használata már jó ideje hódít a férfiak legnagyobb megelégedésére. A szakemberek szerint évek óta egyre szabadosabbá válik a divat, s ma már a bálok elengedhetetlen része az ízlésesen sejtelmes lenge öltözékek megjelenése. A kifutón egyre többször látni merészvonalú ruhákban pompázó modelleket, de az estélyeken, bálokon csak elvétve merik az új módit a hölgyek magukra ölteni. Úgy tűnik, hogy az izgalmas viselet csak a divattervezők fantáziáját mozgatja meg, a hölgyek többsége nem vállalja a kritikus tekintetek kereszttüzét.- Pedig ennél exhibicionistább időszakot régen éltünk már meg, mint az elmúlt néhány esztendő - vélekedik Tresz Zsuzsa pécsi jelmeztervező, aki szerint ideje levetni a prűdség álarcát, hiszen a kellő önkritikával rendelkező, jó alakú fiatal lányok bátran vállalhatják azt a kihívást, amit egy lenge viselet jelent. Az átlátszó anyagok használata ugyanis végigkísérte az emberiség történetét, többet-kevesebbet felfedve a nők szépségéből, s a XVII. században volt olyan időszak, amikor a fedetlen kebel a hétköznapi viselet része volt. A nejlon- és PVC-anyagokat a természetes szálú organzával keverve sejtelmes fényhatások érhetők el, s a blúz, a ruha esése is variálható. Kellő rafinériával és intelligenciával kombinálva a látható és a nem látható részeket, izgalmas megjelenést kölcsönözhet a viselőjének. Amilyen a gondolkodásunk, olyan az ízlésünk. Aki önmagával harmóniában van, annál nem kizáró ok a manökenalkat egy ilyen öltözék viseléséSzeretettel köszörűjük névnapjuk alkalmából MARCELL nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.29 nyugszik 16.11 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-095-ös telefonszámon. Hírszerkesztő: Mészáros B. Endre Marcell, a védő A latin eredete vitathatatlan, a Marcusból származik. Vagyis Mars hadistenhez tartozót jelent, olyan valakit, akit ennek az istennek szenteltek. Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Milliós szívatás Leszívatás. Ez a szakzsargon szerinti megnevezése, amikor a fodrász a festett hajat előkezeli, hogy új színre fesse át. Egy ilyen munkafolyamatért most milliós kártérítést követelnek egy hajszobrásztól. A sötét hajú hölgy hajszőkítésre jelentkezett az egyik baranyai városban fodrászánál, gondolván, hogy festett haját most új, világosabb színben szeretné lobogtatni. A fodrászok által leszívatásnak nevezett művelet eredményeként a hosszú haj lila, rózsaszín és vörös foltos lett, de több szakember szerint ez természetes rendje a munkafolyamatnak. A kuncsaft kevésbé tolerálta a színpompás viseletét, kérte, hogy kreáljanak újra valami utcára való, a korábbihoz hasonló színű frizurát. Előbb aranybarnára, majd feketére festették a haját, de a hajkorona viselője a munka alatt többször is csípő, égő fájdalomra panaszkodott. Később, a fodrásztól távozva a haja tenyérnyi helyen kihullott, sőt még a hajhagymákat tartó fejbőrtől is meg kellett, hogy szabaduljon kényszerűségből. Műtétek, plasztikai beavatkozások után, egyéves tortúra végén a hölgy újra eredeti hajkoronáját viselheti, de a történtek nem múltak el nyomtalanul. Az ügyből bírósági per lett, s az ügyészségi vádindítvány szerint F. R. fodrásznő és B. Sz. segédje ellen a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indul eljárás. Az orvosszakértői megállapítások alapján a hajfestés során ugyanis a rosz- szul ellenőrzött szőkítési folyamat bőrelhalást, majd másodlagos bakteriális felülfertő- zést okozott. Ennek következtében a hajas fejbőrön heges elváltozás keletkezett, s a végleges hajhiányos terület csak plasztikai műtéttel volt pótolható. A vádirat szerint a fodrász a maximálisnál 3%-kal töményebb vegyszert használt, s nem végezte el az öblítést követően a befejező bőr- és haj- kezelést. A hajfestést rendelő hölgy egy éven át műtétek sorát végeztette el, hogy újra esztétikailag is elfogadható külsőt öltsön. Információink szerint a fenti vádpont mellett polgári peres úton 1 millió forintos kártérítést is követel fodrászától, mivel az orvosi beavatkozások ennyit vettek ki pénztárcájából. Az ügyészség vádindítványa elkészült, a bírósági tárgyalás következik. Azaz, csak következne, mert a városka illetékes bírónője is ehhez a fodrászhoz jár, s ismereteink szerint elfogultsági kérelmet nyújtott be az üggyel kapcsolatban. Mészáros B. Endre Akt(uális) szerkesztői állás a komlói rendőrnőnek Szerkesztői állást kínált a szexújság annak a komlói rendőrségen dolgozó hölgynek, akiről nevesített aktfotókat közöltek a lapban, holott a hölgy kezdettől fogva kérte neve és munkahelye mellőzését. Úgy próbálta a szexújság a hibáját jóvátenni, hogy exkluzív szerződést ajánlott a komlói rendőrségi alkalmazottnak, szerkesztői munkakört kínálva évi másfél millió forintért, de havonta újabb aktfotókat, akciósorozatokat kértek cserébe. A peren kívüli egyezségre valóban történt kísérlet, tudtuk meg Hidegné dr. Csernik Arankától, a sértett jogi képviselőjétől. Azt azonban ügyfele eleve kijelentette, semmiféle formában nem kíván a szexújság alkalmazottja lenni, s bár a lap elismerte hibáját, büntetőeljárást kezdeményeztek a magántitok megsértése miatt ismeretlen elkövetővel szemben. Hidegné dr. Csernik Aranka hozzátette azt is, hogy valóban szó volt pénzről. Az általuk elfogadható kártérítési összeget 1,5-3 millió forint között jelölték meg annak függvényében, hogy a fegyelmi eljárás megszünteti-e a hölgy munkaviszonyát, avagy sem. A hölgynek egyébként az eset olyannyira megviselte az idegeit, hogy azóta táppénzen van. A fegyelmi eljárás első szakaszát december 30-án lefolytatták, s a vizsgálóbiztos által kialakított javaslatot átadták a fegyelmi tanácsnak, amely várhatóan január végén hoz végleges döntést. A jogügyi képviselő megjegyezte, hogy kártérítési igényük akkor is lesz, ha a munkaviszonyt nem szüntetik meg, akkor lesz szó várhatóan az alsó, a megközelítőleg másfél millió forintos összegről. Mészáros B. E. Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu *** ; H *** Lesz ipari park Komlón. Megkapta az Ipari Park címet Komló, így 200 millió forintért fejlesztheti, bővítheti a szénosztályozó mellett kialakított ipari bázisát, ha önerőből is hozzáteszik az összeg háromnegyedét. (c) A bor az élen Siklóson a napokban elkészült a térség településfejlesztési stratégiai programja. , A harmincöt települést érintő tanulmányt készítő szakemberek a Sapardra kacsintanak, amikor az elképzeléseik megvalósításához szükséges ösz- szegből minél többet szeretnének pályázatok révén elnyerni. Vannak természetesen „kötelező feladatok”, mint amilyen például az infrastruktúra fejlesztése, a munkahelyteremtés és a mezőgazdaság modernizálása, szerkezetének átalakítása. Máté János polgármester szerint grandiózus, többmilliárdos, hét évet átölelő programról van szó. Ha ezt elfogadják, akkor kezdődhet a konkrét projektek kidolgozása. Ezek értékét nézve a bor vezet, a 730 milliós beruházást igénylő jövőképpel. Természetesen a minőségi termékek előállítása a cél, de ezen belül szó van például a számítógépes növényvédelemről és a Siídóson megépülő borvizsgáló laboratóriumról is. M. A. Parkoló pályán a bajai parkolók Egy hónap haladékot kaptak a Baján parkoló gépjárművezetők, hogy felkészüljenek, ezentúl mélyen a pénztárcába kell nyúlniuk, ha a városban akarnak kocsijukkal időzni. A városatyák a 2000. esztendő indítását már új pénzforrás beiktatásával tervezték, a belvárosban és környékén felállított parkolóautomatákból származó havi 2-3 millió forintos bevétellel. A korszerű, de az autósok számára meglehetősen költséges új masinák azonban a vám- és a hitelügyintézés elhúzódása miatt csak e hónap közepén érkeznek meg, s február 1-jétől töltik be szerepüket. Harmincegy automatát állítanak csatasorba az első ütemben, s a 45 millió forintos beruházást három év alatt fizetik vissza az autósok. Személykocsira a centrumban 100 Ft/óra lesz a díj, míg a 2. zónában, a központtól távolabb 80 forint. A helybeliek bérletet is válthatnak havi 3 ezerért, de bliccelni nem érdemes, mert akit rajtakapnak, annak a tarifa 20-40-szeresét kell befizetnie. Ugyanakkor arra is lehetőséget teremtenek, hogy valaki mindössze 15 percet álljon a parkolóba, s ennek megfelelő összeget fizessen. A jövő 30 tonnája Közel négy méter magasságú lesz az a millenniumi emlékmű, amelynek elkészítéséhez pályázat útján nyert pénzt Szigetvár városa a Millenniumi Kormánybiztosi Hivataltól. Bencsik István pécsi szobrászművész alkotása mintegy 30 tonnás, egy darabban kibányászott fehér kőtömbből készül, az ugyancsak pályázaton nyert ösz- szegből kialakított emlékparkba. Ennek helye a Zrínyi-vár hídja melletti két bástya között lesz, ahol most a szovjet katonai emlékmű van, de amelyet a pécsi temetőbe helyeznek majd át. Az emlékmű - makettjét már lezsűrizték - egy felfelé fordított hüvelykujjat ábrázol. Az ókor halált követelő mozdulatának fordítottjaként így az életet, a jövőbe vetett hitet jelképezi. Mellette kialakítanak olyan halmokat is, amelyek a magyar címerben látható három hegyre utalnak. Az emlékmű a főtérről, a várhoz vezető útról már látható lesz. Avatását az önkormányzat szeptember 10-re tervezi. Mészáros A. Az öntöttvas csipkeverői Rideg, törik, hideg, fénytelen. Az öntöttvas nem barátságos anyag. Jó, azért nézzük meg! Kaposvárott, az Apponyi utca egyik családi házában e rideghideg anyag egykori csipkeverőinek munkáit gyűjtötte ösz- sze Steiner József. Óvatos, taktikai érzékkel bíró idegenvezetőként először csak apróbb darabokat láthatunk, majd a bemutatóteremnek kialakított pincében már el-elakad a szavunk, végül a ház szobáiban már valóban csak ámulattal lehet figyelni, mit tudtak a hajdani mesterek csinálni az öntöttvasból. Annak idején a Kárpátok adta az ércet és a szenet is. Az öntőműhelyek is itt voltak, de a kályhák a Nagy-Magyarország minden pontjára eljutottak. Tömegáruként. Ma már kuriózum egy-egy darab, s a jelen tömegcikkeihez képest esztétikai, sőt, művészi igénnyel készítették el a különböző eszközöket, tárgyakat. S ilyen értékként bánik velük a magánmúzeum tulajdonosa is. Szinte véletlenül került hozzá az első, tíz évvel ezelőtt. Azóta több tucat gyönyörű, szinte vascsipkékkel díszített kályha, falikutak, csillárok, használati tárgyak a vasalótól a falba süllyeszthető kulcstartó kazettáig, temetői keresztek, lámpatartó kandaláberek, tükörkeretek, faliképek, hatalmas, paradicsomi jelenetekkel zsúfolt pajzs, szépséges és működőképes órák, temetői keresztek, szobrok. Utóbbiak között például Kossuth portréja 1848-ból, Schlossel András munkácsi műhelyéből, az első plasztika a népvezérről. Húsz évvel később elkészítette Arany, majd Deák szobrát is - senki sem hinné, hogy öntöttvasból. Olyan szecessziós faliképet mutat, .amelyen egy ifjú nő vékony fátyolruháján szinte átragyog szép teste. Öntöttvasból. Mitológiai jelenetek, s ha nem tudnánk, hogy miből vannak és hol készültek, hihetnénk az itáliai reneszánsz alkotásainak. A gyűjtemény tulajdonosa épületgépész-mérnök. Értékeli ezeknek a hajdani használati tárgyaknak a praktikumát is. Ahogy a kecsességet és a szépséget ötvözték a mesterek a kályháknál a jó hőleadással, a díszes dugóhúzónál a kézbe illőséggel, az egyszerre hat szabóvasalót melegítő kályhát a könnyű kezelhetőséggel. És persze minden egyes darabot maga hoz rendbe. Nem csak a most már ezres nagyságrenddel mérhető látogatók, illetve a maga kedvéért, de a „szakma” igényességére is figyelve. Többen gyűjtenek Magyarországon is öntöttvasból készült tárgyakat, s 1991 óta - ekkor nyílt meg a kaposvári magánmúzeum - évente országos találkozót rendeznek. Ilyenkor pedig avatott szemek és ujjak ellenőrzik az öntöttvas csodáit. Azt mondja Steiner József, ez a tíz év, találkozása az öntöttvas múltjával megváltoztatta az életét. Hajtja természetesen a gyűjtőszenvedély, de a szép utáni vágy is. És még valami. Azt szeretné, ha ezek a rozsdásan előkerülő öreg tárgyak, az öntöttvas megkapná az őt megillető tiszteletet. Mészáros Attila M. B. E.
